Üvegesek Lapja, 1936 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
7 1. szám. ÜVEGESEK LAPJA csak félannyit vásárolhat, mint még néhány évvel ez* előtt. Nincs tehát mit csodálkozni azon, hogy a mély* pontra hanyatlott forgalom mellett a létért való küzde* lem fokozódott, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a közterhek nemcsak nemi csökkentek, hanem lényegesen emelkedtek. A lélektan törvényei és tanulságai szerint küzdelemek, harcok, akadályok edzik a testet, élesítik az elemét és acélosabbá teszik az energiát. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a kézművesiparban az életmegnehezülés nemcsak nem fokozta az erőket, hanem gyengítette azokat, megbontotta az egységet, az összetartást és oly féktelen, öldöklő versenyt idézett fel soraiban, amilyenre példa nincs a gazdaság történetében. Pedig ez a fékevesztett verseny, az árrombolás csak súlyosbítja a dolgozó társadalom helyzetét. Szándékosan hoztam fel a nemzeti jövedelem leromlását jelző számokat, mert nem szólamokkal, hanem az egyszereggyel akartam bizonyítani, hogy a felére hanyatlott forgalom nem fokozott, esztelen versenyt követel meg, hanem ellenkezőleg, a legmesszebbmenő, legszigorúbb ártartást, racionális üzletvezetést, a leggondosabb árkalkulációt és haszonbiztosítást. Végzetes hibának tartom, hogy a kézművesipar súlyos helyzetében viszálykodás és torzsalkodás bontja meg sorait és csak abban a tévhitben egységes és abban az igyekvésben, hogy a gazdasági helyzetnek meg* javítását felülről lehet várni és kormányintézkedések* kel lehet és kell elérni. Ismerem a kisipar és különösen szakmánk minden fájdalmát, baját, sérelmét. Tudom azt is, hogy kor* mányunk, iparügyi miniszterünk meleg érzéssel visel* tetik a kézművesipar iránt, és megvan benne a kész* ség, hogy támogassa, segítse a gyengébb dolgozó osz* tályokat. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az államnak a problémák megoldásánál a gazdaság egyetemes érdekeire is figyelemmel kell lennie. És nekünk is óvakodnunk kell attól, hogy az állami beavatkozásnak mind erősebb érvényesülését magunk szorgalmazzuk. Az eddigi tapasztalatok e téren nem nagyon megnyugtatók. Hiszen most már évek óta folyik nálunk is a gazdaság irányítása, az intervencionizmus, a gazdaságnak úgyszólván minden térre való kiterjesz tése, a nélkül, hogy a kisipar és a kereskedelem sorsában a legcsekélyebb javulást és fellendülést tapasztal nánk. Bár ismerem a kérdés számos törvényhozási, szo ciális és gyakorlati nehézségét, mégis szükséges a kon*tármunkának megrendszabályozása, mert ez logikus következménye a képesítésnek. Mert mi értelme van az iparágak képesítéshez kötésének, ha kontárok, kik közterheket nem viselnek kik alacsonyabbrendű teljesítménnyel egyenlőtlen versenyt támasztanak, a küszködő, adót fizető kézművesiparos elöl elhalásszák azt a kevés munkaalkalmat, mely a válságban még fennmaradt. Viszont az árkérdésben figyelembe kell vennünk azokat a nehézségeket, melyek az állami szabályozás elé tornyosulnak. Hiszen, ha az állam rálépne erre a térre, akkor ezen a lejtőn nincs megállás, akkor nemcsak a munkabéreket, nemcsak a kenyér, az élelmiszerek, az elsőrendű élelmicikkek árát kellene megállapíania, hanem a nyersanyagokét és a gyártmányokét is, ami képtelenség. Az árrontás ellen tehát csak az önsezély eszközeivel vehetjük fel a küzdelmet. Ki kell építeni a tisztességtelen versenytörvény alapján a helyes és célravezető eljárást, melynek útját a Kereskedelmi és Iparkamara világosan megjelölte. Mindenekelőtt azonban magunkba kell szállnunk. Saját műhelyünkben, saját üzletünkben kell rendet teremtenünk, fegyelmeznünk kell önmagunkat, szigort alapra kell fektetnünk üzleti elveinket és kalkulációinkat és békés egyetértésben, összefogásban kell támogatnunk ipartestületünk érdemes vezetőinek a szakma felemelésére és egészségesebbé tevésére irányuló nemes törekvéseit. Véssük lelkünkbe a szeretet ünnepén, hogy az önérdeket össze kell egyeztetni a nemzet és a szakma érdekeivel, hogy jobb és boldogabb korszak nyílhassák meg előttünk,amelynek elkövetkezését annálinkább remélhetjük, mert másutt is, nálunk is már jelentkeznek a gazdasági helyzet javulásának örvendetes tünetei. Karácsonyi hangulatban, a szeretet ünnepén bizalommal és reménységgel kell a jövőbe tekintenünk. Legyen hű érdekeihez! Ne hagyja magát félrevezetni! Ha bárminemű fémkeretre szüksége van, forduljon bizalommal hozzám ajánlatért, változatlan készséggel állok a rendelkezésére. Páratlanul dús választék. Mérlegeljen és határozzon! ROTH SÁNDOR Budapest, Vili., Aggteleki utca 8. szám, ij SCHWARZ A. és FIAI TÁBLAÜVEG ÉS TÜKÖRÜVEG NAGYKERESKEDÉS „ÜVEGUDVAR.“ BUDAPEST, VI., PAULAY EDE UTCA 25-27. SZ. %t—Krr—Tfiwi'n ii un — TELEFONSZÁMOK: AUT. 103-69. is AUT. 229-89. SÜRGÖNYÖM: „A VÉGŰD VAR."