Vas- és Fémmunkások Lapja, 1925 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-09 / 1. szám

4. OLDAL J» VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA ^ 1. sza­ mona alá. Villásreggeliről, tokáról, ételmaradék­ról és zsíros papirosokról, a jólét kifejezőiről a munkásokkal kapcsolatban ma írni, amidőn még kenyérre is alig jut, szomorú tanuságtétel bizonyos rosszakarat és a dolgok nem ismerése mellett. Egy hivatalos lapban ilyen hangot használni igen csúnya cselekedet, amivel szem­ben enyhítő körülményt csupán az képezhet, hogy e néhány sor írója a tollforgatást is való­színűen csak annyira érti, mint a bádogosmes­terséget, amiből méltán lehet arra következ­tetni, hogy „műve“ megírásánál nem volt csele­kedetének teljes tudatában. Hogyan verbuválnak sztrájktörőket a keresz­­tényszociálisok? Egyik munka nélkül lévő szak­­társun­k a Keresztényszociális Vas- és Fémmun­kások Szövetségétől a következő levelet kapta: Tisztelt Tagtárs! Munk­ába helyezése érdekében kérem 1025 január hó 1-én, vasárnap délelőtt pont 10 óra­kor Szövetségünk központi helyiségében, Vili. ker., Scitovszky-tér 2., föltétlen.­­ meg­jelenni, szíveskedjen. Midőn megjelenésére okvetetlen számitok, maradtam testvéri üdvözlettel Ankner Béla ügyvezető főtitkár. Minthogy a levél önmagáért beszél, nem tart­juk szükségesnek, hogy hozzá kommentárt fűz­zünk. A Vas- és Fémmunkás Dalkar vezetősége fölhívással fordul mindazon szaktársakhoz, akik valamelyik gyári vagy polgári dalegyletben működnek, hogy tartsák min­­denekelőtti kötelességüknek, hogy elsősorban a saját szak­májuk dalárdájában vegyenek részt, hogy ezáltal a dalkar elérhesse azt a célját,amelyet szolgálni akar. A cél pedig nem más, mint az, hogy a nagy Vasas-tábornak egy olyan hatalmas dalárdája legyen, amely az agitáció és a művé­szet művelése szempontjából az első helyet foglalja el. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha minden dal­kedvelő szaktárs tagjává válik a dalegyesületnek. A Vasas-Dalárda az elmúlt évben dicséretreméltó kultúrmunkát fejtett ki és ezt kívánja tenni a jövőben is, úgy, hogy hangverse­nyek, valamint tudományos előadások keretében minél többet és szebbet produkálhasson. A Vasas-Dalkar a bécsi vasas szak­társainktól meghívást kapott két hangverseny m­egtartására. A dalárda ezen meghivásnak is eleget kíván tenni és igy a tavasszal rendezendő bécsi hangversenyen vasasaink az őket megillető módon fogják kivenni részü­ket. A dalkar oktatási munkáját Kiss Károly karnagy végzi, akinek személye egyben garancia arra, hogy a dalárda a legmagasabb színvonalú művészetet produkál­hassa. Félre tehát a közönyösséggel és minden vas- és fémmunkás közös erővel igyekezzen odahatni, hogy a Vasas-Dalkar arra a színvonalra emelkedjen, amelyen állania kell. Ez év január hónaptól kezdődően minden csütörtökön este 7 órakor van új tagfel­vétel Szövetségünk házában, Thököly­ út 56. szám alatt. Lapunk legközelebbi száma január hó 23-án, pénteken fog megjelenni. . ......­­.......... .a» «-S­tTI. - Felhívás a vas- és rézesztergályos szafitársakhoz! Mindazon vas- és rézesztergályos szaktársak­kal, akik a Hackspaeher-féle akció következté­­ben a szövetségi tagsági járulékaikkal el­maradtak, a nagy választmány, a központi veze­tőség, az összszervezőbizottság és a bizalmi­testület egyhangú határozata alapján tudatjuk, hogy 1925 február 1-ig tagsági járulékaikat régi jogaik épségben tartásával rendezhetik. Figyelmeztetjük a vas- és rézesztergályos szak­társakat, hogy ezen határozatnak minél előbb tegyenek eleget, mert ezen határidőn túl a Szö­vetségben szerzett jogaikat érvénytelennek fogjuk tekinteni. Azon szaktársaknak, akiknek Hackspaeherék jogtalanul elvették a tagsági könyveiket, másodlagkönyvet adunk. A központi titkárság. A budapesti helyicsoport folyó évi február hó 15-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a csoport helyiségében rendes évi közgyűlést tart. A na­pirend fontossága megköveteli hogy a közgyű­lésen minden tag megjelenjen. A helyi csoportvezetők és Szövetségünk összes pénztárosai figyelmébe! A jelenleg érvényben lévő járulékokkal befizetéseket csak 1925. évi január hó végéig szabad elfogadni. Fölhívás az összes lapkezelőkhöz. Figyelmez­tetnek a lapkezelők, hogy lapokat csak reggel 8 órától este 7 óráig lehet átvenni. Aki ezután jön, már nem kaphat igazolványra lapot. A kiadóhivatal. ■ A Kartelektől a Konszernig.* (Vége.) A szénnek és a kohónak egymás kezébe dolgozása más vállal­kozá­ssal is összeköt­tetésbe kerül és ezekhez fokozatosan hozzá­kerül az öntöde, acélmű, gépgyár stb. ál­tal lesz összekapcsolva és ezt nevezik kon­szernnek. A vertikális trösztnek a fogalma 1920-ban Németországban lett legelőször is­mertté. A Rajna-Elba Rt.-nál abból indultak ki, hogy a különböző üzemekben lévő termelé­seket egységesítsék és a szállított árukat ol­csóbbá tegyék. Szükség van arra, hogy ezen vertikális együttműködést és fejlődést a vas­­iparban megismerjük, amelyben a bányaipar­ban kapott nyersanyagtól kezdve, a készáruig fejlődik ki. A készáruipar a termeléshez nyers­árut keres és ezek igyekeznek a maguk be­folyását a legnagyobb mértékben érvényesí­teni. Az ilyen befolyás még egy tágabb össze­fogásra vezet, ebből alakult vertikális koncen­tráció termelési módszerének kiindulási pontja a nyersanyag. Egy németországi vertikális (vegyesüzem) a következő termelési módszert alkalmazza: A bányaszükségletet szállítja két bányaválla­lat. Ezen anyagok további feldolgozásra egy vasműbe és egy kohóműbe kerül, ahol vasat és acélt gyártanak. Ezt a műveletet négy válla­lat végzi el. A közbeeső termékből félkészárut készítenek, úgymint laposvasat, bádogot, csö­veket. Ezen műveletet egy bádoghengerde, egy öntöde és egy drótgyár látja el. Ezen művelet után az összes idáig előállított anyagok kész­áruvá válnak, úgymint gépek és aparátusok. Ezen kézről-kézre való dolgozás után kikerülő félkész- és készáruk és egyéb anyagok a gép­gyárak fúziójához és a középgyárak fúziójához kerülnek, hogy ezeket a termelt árukat a piacon eladják. Ezen vállalatok összessége alkotja a vertikális konszernét. Az összes itt fölsorolt vállalatok igyekeznek a konszernhez tartozó összes részvényeket megszerezni és egy olyan közös érdekeltséget megszervezni, amely az áruk elkészítésénél, az anyagok beszerzésénél és a kereskedelmnél a közös érdekeiket szol­gálja. Egy második példa egy vertikális (vegyes) és egy horizontális (egyforma) koncentráció. Ezen példa a Friedrich Krupp Rt. konszernje Németországban. A nyers- és segédanyagokat szolgálják a gyárhoz tartozó szénbányák, érc­bányák, grafittelepek, nikkel- és vörösréz­bányák. A közbeeső termelést végzik a magas­­kemencék, fémművek, öntödék és acélművek. A félkészárukat tovább dolgozza az acélöntöde, hengerbe, bádoghengerde és drótom. A félkész­­áru termékei átmennek a készárut gyártó üze­mekbe, drót- és­­szeggyár, hajógyár, mozdony­­- és vagongyár, gépgyár és apparátokat gyártó üzembe. Ez az alakulat a vertikális és horizon­tális termelésnek a képe, amely igazolja, hogy az anyaföldből kapott ércből a termelési foko­zatokon átvitt készáru ezeken a koncentrált üzemeken keresztül hogyan kerül a fogyasztó kezébe. Még egy ilyen példát, az Allgemeine Elektri­zitätsgesellschaft, Berlin mutat. A nyersanyag szükségletét saját szénbányái­ból és fémműveiből szerzi be. A nyersanyag így kerül a kohóműbe és a kábelgyárba, a fél­készáru innen az elektrotechnikai gépek és készülékek üzemébe kerül, ahol motoroskocsi­kat stb. állítanak elő. Ezen termelésnek két technikai előnye van: A magas kemenceüzem által adott meleg és égőgázok a vegyes üzemek fölállítását szinte követelik. A kapott égőgázat gázmotorok haj­tására használják föl és az itt előállított erő sokszor elegendő arra, hogy az acélmunka összes kombinált gépeit üzemben tartsa. Egy magaskemence által kapott égőgáz mennyi­sége elegendő arra, hogy egy gépgyárat üzem­ben tartson. Ilyen üzemben tartott gépgyár a Thissen-féle bányavállalatnál létezik. Másrészt termelési, technikai szempontból igen nagy jelentősége van a készáruiparra, hogy ezen vertikális konszernhez való csatlakozásokkal a nyersanyagok szükségletei a félkészáru gyár­tására biztosíttassanak. Stinnes szerint a két­irányú konszern az idők gyermeke, amelynek az a célja, hogy pénzt és anyagot takarítson meg. Egy másik nagy konszern vezetőjének, Glöcknernek kijelentése szerint a vezető gon­dolat minden egységesítésben az, hogy saját termelési költségét a legkisebbre csökkentse és a termelést a legnagyobb mértékben fokozni tudja, szóval hogy gazdaságosan termeljünk. A konszernnek gazdasági okai vannak. A ka­pitalista koncentrációval való foglalkozás oda­vezetett, hogy egyes emberek a helyes és helyte­len megállapításokat összekeverik és a közvéle­ményt helytelen fölfogásra vezetik. A kapitalista szerveknek ezen összehalm­ozódása a munkások részéről igen nagy figyelemmel lesz kísérve és fokozott harci készséggel fogadva. A munka­adók ezen fölhalmozódásokat könnyedén, mint egy természetes fejlődést,­állítanak be. Amit a munkaadók természetes fejlődésnek nevez­nek, az — Marx óta tudjuk — a kapitalista fej­lődésben mindig erőteljesebben és erőteljeseb­ben jelentkező tőke­fölhalmozódás és koncen­tráció, amelynek természetes következménye, hogy a munkaerő nagyobb mértékű koncentrá­cióját vonja maga után és így a tőke és a munka közötti harcot nagymértékben kiélesíti. Ezen Marxi fölfogás vezetett oda, hogy sok emberben az a fölfogás alakult ki, hogy ezen koncentrációk rövidesen a szociális megoldást is maguk után vonják. Ideje mindenkit figyel­meztetni arra, hogy a tőke koncentrációja csak akkor tud forradalmilag hatni, ha ezzel ellen­tétben ugyanolyan tervszerűen, nagy gazda­sági meglátással a munka offenzívája is követi ezt. * Lásd lapunk 1924. évi 23. számát. Az ujpt­s üzemek bizalmi testületet — amelye­ket az újpesti Otthonbt.­ viszik ki is, hogy sürgősen és pon­tosan nlh­­ány darab szaklapra van szükségük igényüket jelentsék be a vasműnké megbízottjánál. A mono­srt fölhívja tagjait, hogy a folyó hó­vi 2 órakor tartandó tag­gyűlésen m­a ott legyenek. A vecsési helyi csoport vezetősége értesíti a járulékaikkal hátralékban lévő tagokat, hogy tagdíjaikat mielőbb rendezzék, mert ellenkező esetben a tagok sorából töröltetni fognak. Tatabánya. A tatabányai vasmunkások de­cember hó 14-én, délután 4 órakor tartották a rendes taggyűlésüket a csoport helyiségében. Az egybegyűlt szaktársakat Hlinka József szaktárs üdvözölte és rámutatott arra, hogy a közbejött akadályok, sztrájk és a szanálás kö­vetkeztében hónapok óta nem tudtak taggyű­lésit tartani. Majd a pénztári jelentést ismer­tette, amelyet az ellenőrök jelentése után a taggyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A pénztárjelentés megtétele után Csapó szaktárs tartott hosszabb beszédet a Szövetség általános helyzetéről, ismertette a jelen voltakkal azokat a segélyösszegeket, amelyeket a Szövetség ez évben nyújtott a munkanélküli­­ beteg tagjai­nak. Majd ismertette a munkaadók szervezke­dését Magyarországon és általában az európai államokban, fölhívta a jelen voltakat, hogy az európai vaskartellel szemben szükséges, hogy a Magyar vasmunkások is erőteljesebben szer­vezkedjenek, mert számos példa van előttünk, amikor a vasmunkások egy nagyobb darab kenyérért harcolnak, akkor nemcsak a nagy­bankokkal és a munkaadók hatalmas táborával állanak szemben, hanem ezen harcban a ma­gyar munkaadók segítségére sietnek a külföldi vasipari kapitalisták is. Egyben fölhívta Csapó szaktárs a jelen voltak figyelmét, hogy a téli­­hónapokat használják föl tanulásra, hogy ezáltal a jövő harcokban eredményesebb mun­kát tudjanak Tatabányán is kifejteni. Az aszódi vas- és fémmunkások ez évi decem­ber 14-én tartották alakuló közgyűlésüket a Zsemberovszky-féle vendéglő külön helyiségében. Az elnöki megnyitó után Schmarilla szak­­társ ismertette a Szövetség célját és szükséges­ségét és kérte, hogy a jelen voltak határozati­­lag mondják ki az aszódi helyi csoport meg­alakítását. Ezt egyhangúlag elhatározták és megválasztották a vezetőséget. Elnök Farkas János, alelnök Török Béla, jegyző Lhottka Ágoston, pénztáros Penák Ferenc, ellenőrök Stráma János és Bükki Aladár, választmá­nyi tagok Válóczy Márton, Torda János, Ora­­vecz Sándor. T£Kifeázás A Vas- és Fémmunkások Sportklubja tagjai­hoz. A sportklub tagjai fölkéretnek, hogy tag­­díjhátralékaikat szíveskedjenek minél előbb rendezni, mert a tagsági igazolványok január hónapban be lesznek szedve és újakkal kicse­rélve. A hátralékok rendezése és a tagsági iga­zolványok leadása a Szövetség házában lévő sportklub-pénztárnál vasárnap délelőtt, vala­mint az Andrássy-kávéházban csütörtök, szom­bat és vasárnap este eszközölhető. A­mzimimm. ADOMÁNYOZÁS. A budapesti helyi csoport vezetősége ezúton mond köszönetet Somló Endre szaktársnak a könyvtárnak adományozott 1 darab könyvért. BOCSÁNATKÉSÉS: Bizony Károly autószerelő ezúton is bocsánatot kér úgy Bozóky Illés, mint Kovács Balázs szaktársától azon helytelen kijelentéséért, amelyet az Autotaxi-vállalatnál velük szemben használt. ■ MEGROVÁS. 1'zony Károly autószerelőt az Autotaxi bizalmi testü­lete ismételten és utoljára szigorúan megrója azon szervezeti munkáshoz nem méltó cselekedetéért, amit a múltban elkövetett, egyben figyelmezteti, hogy a jö­vőben szervezett­­ munkáshoz méltóan viselkedjen. ELCSUZÁS. Lüwiiger Jenő bádogos Amerikából szívé­lyes üdvözletét küldi hosszabb levél kíséretében: Weller, Bezéda, Tü­rk, Thalmayer, Keneród, Schneider, Fischer Jakab, Szalinszky és Kindler szaktársaknak név szerint, m­íg általánosságban valamennyi bádogos és szerelő szaktársnak. Megható szavakkal ecseteli az Amerikába szakadt ma­gyar bádogos- és szerelőmunkásoknak helyzetét és két­szeresen aláhúzva figyelmezteti a szakmának vezetőségét. Hogy sokat, de nagyon sokat törődjék a szakmabeli mun­kások szakoktatásának kérdésével annál is inkább, mert Amerikában csak azok tudnak boldogulni, legfőkép azok, akik a mesterségüket tökéletesen értik. Mindany­­nyian köszönjük a szives ü­dvözletet, a jó tanácsot igyek­szünk megfogadni és ezúton viszonozzuk a jó kívánsá­gukat az új hazában élő szaktársaknak. Szű­cs János acélöntő ezúton búcsúzik mindazon szak­társaitól, akiktől Diósgyőrbe való elutazása alkalmával személyesen el nem búcsúzhatott. Ékes József vasesztergályos szaktárs Franciaországba utazott. Ezúton búcsúzik szak­társaitól és ismerőseitől. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. „A munkásság helyzete Oroszországban" című­ cikk folytatását helyszűke miatt lapunk legköze­lebbi számában hozzuk. Felelős szerkesztő: Kruppa Rezső. ___________Kiadó: Péter József.___________ „Világ­osság‘4-könyvnyomda rt. Budapest VIII. Cent­­ru 4« Műszaki i­gazgató: Dents­ek D. Szemüvegek, bélyegzők vésnek! munkák a legolcsóbban beszerezhetők Diszberger B. szaktársnál, Rákóczi­ út 38, Klauzál­ utca sar­kán, bent az üzletben.

Next