Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-20 / 1. szám
XXVI. évfolyam, Budapest, 1927 január 20 .*V -42 p. Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. Népszinház utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoronkint 0 24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0 30 pengő. ~ Magyar postatakarékpénztári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 131-76VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die K vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantwort.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der ehern. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30 jeden Monats. ~ Jahresabonnement : 24. - Peruö. ~ Redaktion und Administration: Budapest, Vili. Népt-z t - ház-u. 49. Anzeigegenbüliren: 1 mm Hohe der 85 mm breiten Spalte 0 24 Pengő. Auslandsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische Postsrartassa Scheck-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administrátionstelefon: Józsi t 131-76 a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie A festék- és lakkipar kitüntetettjei. Kurzweil Sándor: A magyar festékipar egyik legtiszteletreméltóbb reprezentánsának, a Hessel Lajos és tsa utóda Kurzweil Sándor festékgyár érdemes főnökének 50 éves tevékenysége határkövénél az Országos Iparegyesület ezüst díszérmét és oklevelét nyújtották át a hazai festékipar terén kiejtett úttörő és eredményes működésének elismeréséül, amely alkalommal nemcsak hivatásszerű, hanem kedves kötelességet teljesítünk mi is, amikor az egyszerű ezüstérmet a magyar vegyészeti ipar tollal küzdő napszámosainak szerény virágaival feldíszítjük. Kurzweil Sándor élete útjai a visszaesés nélküli haladás felé vezettek. Az iskolából kikerülve, külföldre utazott, majd a Hessel-féle nerdaui festékgyárba állt be. Hessel Lajos, a cég egyik beltagja, 40 évvel ezelőtt, az osztrák festékvámok felemelése után Ausztriában megalapította az Aussiger Farbenwerke Louis Hessel & Co. céget, amelynek üzembehelyezése után Kurzweil Sándort a Budapesten létesített fiók vezetésével bízták meg, amelyet fáradságot nem ismerő szorgalommal, éles előrelátással, nemes hevülettel és szigorúan becsületes alapelvekkel felvirágoztatott. Huszonnyolc évvel ezelőtt Hessel Lajos egészségi okokból visszavonult az üzleti életből és a budapesti fiókot, amely ez időben kezdett színes festékek gyártására berendezkedni, Kurzweil Sándornak adta el. Kurzweil Sándor, mint önálló gyáros is, hű maradt régi elveihez. Jó árut igyekezett elfogadható áron a piacra hozni. Alapos felkészültséggel és a minőségbeli haladás állandó szemmeltartásával évről-évre fokozta vejének, Kellner Arthurnak értékes közreműködésével vállalatának hírnevét és pedig nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos államokban is. Kurzweil Sándor, aki a külföldi vezető márkákkal minőségben egyenrangú áruval igyekezett a magyar fogyasztók igényeit kielégíteni, aki a magyar kéz munkájának becsületet szerzett az ország határain túl is, a pontos, reális és hajszálig becsületes iparosnak a mintaképe. Szívbéli nemességét ismerik azok, akiknek csak egyszer is alkalmuk volt vele érintkezni. Ez a nemesség alkalmazottaival való viselkedésében is megnyilvánul, akik velük érző barátjukat tisztelik benne. Az egypályán haladó kollégák szeretetének és megbecsülésének megnyilvánulása pedig a szakértelemnek és megbízhatóságnak legfényesebb dokumentuma. Bárha a magyarok istene a vegyészeti ipar sok olyan kiváló képviselőjével ajándékozná meg árva hazánkat, mint amilyen Kurzweil Sándor! * elveit saját szorgalmából ejszi:*” tolta, mivel tudta, hogy ez a tudomány arra képesíti az embert, hogy az értéketlen anyagot arannyal egyenértékűvé varázsolja. És mikor 17 évvel ezelőtt a 60 éves Makláry Gyula és társai cégbe cégtársul belépett, szakmájának tudományos és gyakorlati eredményeit teljesen ismerte. Ilyen felkészültséggel fogott a munkához. A külföldi kencék és lakkgyártmányok behozatalának ellensúlyozására nem a kormánytól kért segítséget, hanem azokat jó minőségű gyártmányaival igyekezett fokozatosan kiszorítani a magyar piacról. A magyar horganyfehérrel szemben fennálló közönyt is az áru kiváló minőségével győzte le és céltudatos munkájában nem riadt vissza a veszedelmektől. Spiegl Miksa, akinél jobban kevesen látnak be a kereskedelmi és ipari élet szövevényes titkaiba, azon kevesek közé tartozik, akik megalkuvást nem ismerő elszántsággal harcolnak iparuk anyagi és erkölcsi érdekeiért, tekintet nélkül saját érdekeikre. Innen van, hogy bár Spiegl Miksa sohasem kereste az érvényesülést, néhai Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter 1909-ben kereskedelmi tanácsossá nevezte ki. A festék- és lakknagykereskedők szövetsége pedig, amelynek érdekei nem haladnak mindig párhuzamosan a gyáripar érdekeivel, 1904-ben elnökévé választotta Spiegl Miksát, mivel tudta, hogy a választás olyan férfiúra esik, aki a közérdeket a magánérdek fölé helyezi, akinek jó szolgálatait már addig is érezte és aki ezért nem vágyott viszontszolgálatra. Alapos kereskedelmi és műszaki tudásával a magyar vegyészeti ipar harcos közkatonájából az idők folyamán vezénylő tábornokká vált saját szakmájában Spiegl Miksa, akinek adassék meg, hogy egy fiatal kadét frissességével járjon elől még sokáig azokon az utakon, amelyek a szakma boldogulásához vezetnek! Lázár Albert, Spiegl Miksa, Spiegl Miksa kereskedelmi tanácsost, a Makláry Gyula és társai vegyészeti gyári cég főnökét, a »Smelting« kohászati és fémművek rt. elnök-vezérigazgatóját 45 évi működésének évfordulóján az Országos Iparegyesület az ezüst díszéremmel és oklevéllel tüntette ki. A magyar vegyészeti ipar kimagasló képviselőjének céltudatos és eredményes munkálkodásával kiérdemelt kitüntetése alkalmával mi is kezet szorítunk a magyar vegyészeti ipar harcos katonájával, aki élete céljául tűzte ki, hogy a magyar ipart működési területén magas nívóra emelje, hogy a magyar gyártmányt a vezető külföldi márkákkal minőségben és árban egyenrangúvá tegye, hogy a magyar fogyasztó figyelmét állandóan a magyar kéz munkájára irányítsa és e munkának megbecsülését a haza határain túl is kiérdemelje. Spiegl Miksa már fiatal éveiben előszeretettel foglalkozott a festék- és lakkszakmával. A kémia alap IAC. Kellenek-e kutató intézetek ? — Irta : Dr. Sümegi László. — A kutató intézetek szükségességét feltétlenül elismerem. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen intézeteket csak önmagukért állítsuk fel, hogy a tudományos haladás előmozdításának elérését kizárólag csak egy-egy intézet felállításában lássuk, hanem szükséges az is, hogy ezek az intézetek a való élettel is tartsanak fenn szoros kapcsolatot. Magyarországon is működik már egynéhány kutató intézet, sőt újabbak felállítása is tervbe van véve. A már létesített kutató intézetek némelyike azonban a legtávolabbról sem váltotta valóra azokat a reményeket, amelyeket megalapításuknál jogosan beléjük helyeztek. És miért? Azért, mivel a kigondolt teóriáknak, vagy az egyébként jól sikerült laboratóriumi kísérleteknek a gyakorlati életbe való átültetésénél felmerült nehézségekkel már nem tudtak megbirkózni. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a legtöbb kutatóintézet vezetői és szakerői inkább elméletileg, mint gyakorlatilag képzett egyének, akik, kapcsolataikat a gyakorlati élettel fent sem tarthatják, mivel működésük fő célját a felmerülő problémáknak elméleti megoldásában látják. Pedig az elmélet és gyakorlat nem mindig fedi egymást. Még a látszólag legegyszerűbben kivihetőnek tartott újításnak is számtalan nehézséggel kell megbirkóznia, míg azt a laboratóriumi keretekből a nagyüzem óriási dimenzióiba tudják átültetni. A közintézmény jellegével bíró kutató intézmények az említett okok következtében nem mutathatnak fel tehát olyan eredményeket, amelyek valamely iparág gyártási eljárásaira átalakító hatással lettek volna! Ezek az intézetek nem rendelkezvén a nagyiparban miaridmntalan felbukkanó problémák iránti kellő érzékkel és az azokhoz való szükséges simulékonysággal, a nagyipar nem is várhat tőlük kezdeményezést, pedig a kutató intézetnek fő célja éppen ez kellene, hogy legyen. Kutató intézeteink működését — nézetem szerint — a következőképpen lehetne eredményesebbé tenni: Gyáriparosaink az évenként megtartott ankéttelyeiken ne csak kizárólagosan gazdasági kérdésekkel foglalkozzanak, hanem jelöljék meg azokat a gyártási problémákat is, amelyeknek megoldása a gyáripart egyetemlegesen, vagy nagyrészben közvetlenül érinti és ezeknek a problémáiknak a megoldására hívják fel az arra alkalmasaknak vélt kutatóintézetek figyelmét és szólítsák fel azokat a problémák megoldásában való segédkezésre és hajlandóságuk esetén üzemeikben is biztosítsák nekik a kísérletezések lehetőségét. Ily módon meg lehetne teremteni a kellő kapcsolatot a gyáripar és a kutató intézetek között, amelynek hiánya okozza éppen azt, hogy eme intézetek működésének a gyáriparra gyakorolt hatását nem észlelhetjük. A kutató intézetekbe nagy szükség van, de az öncélúságot meg kell szüntetni! Modern szépítőszerek. — Irta: milei Pálffy László üzemvezető vegyész. — Ha valamiről, úgy elsősorban a szépitőszerekről elmondhatjuk, hogy az emberrel egyidősek. Már a bibliában találkozunk adatokkal, melyek azt bizonyítják, hogy a nők a bibliai korban is használtak szépitőszereket és illatszereket. Ezek a szerek természetesen időről-időre változtak, a népek tudása, illetve a mindenkori divat szerint. Napjainkban leginkább a kenőcsalakú szépítőszerek használatosak, amelyek közül évtizedekre visszamenőleg nagyon használatos volt és használatos ma is a »C ré m e Celesi te«, sőt a jelenleg érvényben levő III. Magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos és így számottevő komoly gyógyszer. Ezzel meglehetősen azonos összetételű az angolok kedvelt »Cold Cream«-je, mely ugyancsak igen széles körökben van elterjedve ma is. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy ez a két kenőcs volt az alapja az évtizedeken keresztül ezerszámban felbukkant, majd letűnt szépítő kenőcsöknek. Nagyobb eltérés csak a kb. 3—4 évtized előtt Franciaországtól ideplántált u. n. száraz krémeknél mutatkozott az eddigi Créme Celeste bázisára felépített szépítő kenőcsök mellett. Mivel ezek a száraz krémek, népiesen tejkrémek szintén nagyon keresett cikkek és mivel ezekben a cikkekben nagyon sok selejtes áru van a kereskedelemben, azért jó szolgálatot vélünk teljesíteni, ha ezek használhatóságát, összetételét és elkészítési módját egy cikksorozatban szakszerűen ismertetjük. Érdekes például, hogy egy közismert gyárosnak egyik híres művésznőről elnevezett ilyen száraz krémje néhány heti raktározás után anynyira feszárad, hogy a tégelyben az eredeti térfogatnak csak kis hányadát találjuk meg, aszerint, hogy mennyi ideig volt leraktározva. CALDERONI MŰ- ÉS TANSZERVÁLLALAT RT Laboratóriumi felszerelések, tanszerek, Árjegyzékkel és részbudapest, IV. VÁCZI UTCA 50. sz. tudományos és mérnöki műszerek raktára keségesu!lszolgálune ! FESTÉKKERESKEDELMI RT. BUDAPEST, Ó-UTCA 27. TELEFON: 7- 23. FESTÉKEK, VEGYI CIKKEK, KÉNSAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV Fabrik für Laboratoriumseinrichtungen, Lehrmittel und analytische Waagen, Mechanische- u. Tischlerwerkstätte. LABORATORIUM! FELSZERELÉSEK ERDELY ES SZ4B0 tanszerek és precíziós mérlegek gyára. Mechanikai, üvegtechnikai és asztalosműhely. Budapest IX., Kilom-utca 46. szám. TELEFON : J. 23-95. ----- - - ---—— Magyar Vegyipa GÉP- ÉS KAZÁNGYÁR, RÉZMÜVES, BUDAPEST, X. NOSZLOPY UTCA 1. K Gépgyár R MÜHELY, VAS ÉS FÉMÖNTÖDE TELEFON : JÓZSEF 90-07 és 90-081. Szesz- és élesztőgyárak, likőr- és konyakgyárak, keményítő-, szörp-, cukor- és konzervgyárak valamint vegyészeti gyárak teljes berendezése. Lepárolók, vácuumkészülékek, extrahálóberendezések, autoklávok, sterilizálók, szűrőprések, centrifugák, petróleum- és benzinfinomítók, dagasztógépek, szárítógépek, tüzifecskendők stb., stb.