Vegyi Ipar, 1929 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-16 / 1. szám
2. oldal nyitott szennylámpa és a kvarchiganygőzlámpa spektrumában keresték e sejtszaporító sugarakat. A talált sugarak teljesen hatástalanok voltak, habár az összes fényforrások spektrumában oly hullámhosszterületet találtak, amelyek a hagyma kisugárzását sokszorosan felülmúlják. A probléma megoldásához azonban közeledtek, mert ha a lámpában talált kisugárzások hatástalanok, akkor feltételezhető, hogy azok a fényforrásban antagonista sugarakkal vannak keverve, melyek hatásukat megsemmisítik. Fotometriai alapon megállapították, hogy a hagymából és ebihalból kibocsátott ultraibolyasugarak 280 és 365 milliomod milliméter hullámhossz között foglalnak helyet. A lámpának e sugarait spektrográf segélyével széjjelbontották és különböző fényszűrők segélyével egymásután elkülönítették. Ekkor azt a meglepő eredményt észlelték, hogy a 334 milliomod milliméter hullámhosszal bíró ultraibolya sugár a tulajdonképpeni sejtszaporító, életadó sugár. Meglepő továbbá, hogy a sokkal erősebb 365-ös sugár hatása gyengébb, mint a 334-es sugár hatása, a 290 és 320 közötti sugarak pedig éppen ellenkezőleg erélyes sejtpusztító hatást gyakorolnak és ha ezeket a 334-es sugárral kevesjük, utóbbinak hatását lerontják és mint antagonista sugarak szerepelnek. Ezeknek az adatoknak birtokában nem volt nehéz a megfelelő kvarchiganygőzlámpát és mint ennek továbbfejlesztését, az ezüstívlámpát megszerkeszteni és az egyes sugarak elszigetelésére a megfelelő fényszűrőket megválasztani. A fényszűrők segélyével módunkban van a lámpából oly fénycsóvát kibocsátani, melyben csak a sejtszaporító 334-es sugár antagonista sugarak nélkül van jelen, vagy pedig oly fénycsóvát, melyben kizárólagosan sejtpusztító antagonista sugarak vannak. Kutatások folyamán Gábor és Reiter felfedezték, hogy nemcsak embrionális, hanem rosszindulatú rákos szövetek is, az úgynevezett carcinomák és sarkorrák mitogen sugarakat bocsátanak ki magukból. Már most, ha valamely rákos szövetből vagy megfelelelő lámpából kisugárzó és elszigetelt 334 milliomod milliméter hullámhosszal bíró sugárnyalábot valamely élő test rákos szövetét határoló egészséges területre irányítunk, akkor e sugarak sejtszaporító hatása, míg ha az elszigetelt antagonista sugárnyalábot irányítjuk magára a rákos szövetre, akkor e sugarak sejtpusztító hatása érvényesül. Ily módon a rákos terület gyógyítható, az egészséges szövet pedig sejtszaporodásra kényszeríthető. A 334-es sugárnak hatását antagonista sugarak adagolásával szabályozhatjuk, azaz csökkenthetjük vagy megsemmisíthetjük. A jelenleg folyamatban levő kísérletek befejezése után a gyógyeredményeket orvosi lapokban hozzák majd nyilvánosságra. Ezekből magyarázható az a jelenség, hogy a napfény és az eddig ismeretes lámpák erős ultraibolya sugárforrása biológiai szempontból nem gyakorol oly erős hatást, mint a hagymából, ebihalból, élesztőből vagy rosszindulatú rákból kibocsátott, aránylag gyenge kisugárzás, mert utóbbi szegény az antagonista sugarak b.a.n. Ha ezek az antagonista sugarak a napfény spektrumában hiányoznának, akkor az állat és növényvilág rohamosan növekedne és a fény gyorsan kimentené afejlődő szervezetek életerejét. Feltűnő és meglepő, hogy habár az egyik test sugaraival a másikat a levegőn keresztül indukálja és serkenti, mégsem lehet szó energiaátvitelről. Az egyik test vagy lámpa a másikra új energiát nem visz át, hanem abban csak idő előtti rohamos sejtoszlást idéz elő, azokban rejlő energiaszállító anyagokat csak széjjelbontja vagy elpusztítja. Ez abból tűnik ki, mert az indukálás rövid idő múlva kimerül, így pl. élesztősejtek a hagymagyökérben csak 12—14 óra hosszáig képesek sejtoszlást előidézni és ekkor a besugárzott sejtekben levő energiaszállítóanyag fel van használva. Azonban, ha a kimerült testet új energiákkal, pl. meleggel tápláljuk, akkor a kimerülés késleltethető és a sejtoszlás folytatódik. Ezekből látjuk, hogy a 334-es életfenntartó és a pusztító antagonista sugarak jelenleg még át nem tekinthető, rendkívüli termékeny kutatások alapját képezik. VEGYI IPAR Mire kell ügyelni az alapszappan feldolgozásánál ? Írta : milei Pálffy László üzemvezető vegyész A Vegyi Ipar előző számában rámutattam olyan előfordulható hibára, aminek kiküszöbölése nagyobb gondot vagy költséget nem igényel, figylemen kívül hagyása azonban nagyobb kellemetlenségnek lehet az okozója. Jelen soraimmal hasonló és szintén gyakran előforduló hibára kívánok rámutatni, amely azonban már inkább az alapszappanok további feldolgozása, illetve illatosítása körül szokott előfordulni, ha az illatosító anyagokat nem a kellő gonddal válogatjuk meg. Már régóta szokásos, hogy bizonyos szappanfajokat egy dobozban hat színben és hat illatban szortírozunk. A hat szín közül egy rendszerint fehér és a fehér szappan majdnem mindig kölnivíz illatú, aminőt a jobb körökből való vevők igen kedvelnek. Akölnivíz illatú szappanok illatosítóját tudvalevőleg citruszfélék illóolajából készítik. Ezeket az illóolajokat már jó ideje meglehetősen drága áron kellett vásárolni, az utóbbi időben azonban áraik a rossz termés, másrészt a spekuláció visszaélései folytán eddig nem tapasztalt magasra emelkedtek. Magától értetődik, hogy a természetes olajok árával a szintetikus olajok árai is emelkedtek. A legtöbb szakmunka figyelmeztet bennünket a citrom- és narancsolajok óvatos használatára, mivel azok, ha valódiak és jó minőségűek, még akkor is gyakran nehézségeket okoznak, főleg, ha azok alkalmazását némileg túlzásba visszük. A bajt az okozza, hogy a citrom- és narancsolajok rendesen nagymennyiségű terpeneket tartalmaznak. A terpenek viszont a szappanra vegyi hatást gyakorolnak, miáltal a szappan elbomlik, szabad zsírsav válik szabaddá, ami a szappan megavasodásához vezet. A valódi citromolaj 3— 10 o/o citrált tartalmaz, mint értékes, illetve illatanyagot és kb. 90—95 o/o limonent, ami a szappanokban a vegyi bomlást előidézi. A citrom illatadó anyagát, a citrált, azonban az olcsóbb illóolajok egész sorozatából ki lehet választani, ami lehetővé teszi, hogy a citromolajat mesterséges után igen olcsón előállíthassuk. A kereskedelemben sokszor találkozunk olyan mesterséges citromolajjal, ami nem áll másból, mint 5%, néha még kevesebb cifrásból és 95—97o/o limonenből. A másik fontos alkotórésze a kölnivíz szappanillatosítónak a bergamottolaj. A természetes bergamottolaj sokkal kevesebb limonent tartalmaz, mint a citromolaj, ezt azonban magas ára miatt szappangyártáshoz nem igen lehet használni. A mesterséges olajnál viszont az a baj, hogy a legtöbbször ismét a limonennal találjuk magunkat szemben, amennyiben sok gyáros a limonenbázisra építi fel, mint legolcsóbb alapanyagra, a mesterséges bergamottolajat. A kölnivíz szappanillatnak egy másik igen fontos alkatrésze a narancsvirágolaj, melynél szintén csak a mesterséges olaj jöhet számításba, mivel a valódi erre a célra megfizethetetlen. Ennek az előállítása ma már nem ütközik nehézségbe, amennyiben közkézen forognak igen jó előírások, amelyek után bárki kitűnőmesterséges narancsvirágolajat állíthat elő, melyet a valóditól csak nehezen lehet megkülönböztetni. Itt is főleg arra kell ügyelni, hogy a mesterséges narancsvirágolaj ne az olcsó limonenbázisra legyen felépítve, hanem megfelelő szappan, illetve alkáliálló alapra egyen felépítve. Legjobban tesszük, ha a citromolajat terpenmentes minőségben vesszük a drága és jó minőségű kölnivíz szappanhoz, melyből 1 gr kb. 30 gr közönséges olajnak felel meg. Használhatunk citromolaj helyett citrált is, melyből 1 gr kb. 110 gr citromolajat pótol. Igaz, hogy ennek nincsen meg az a kellemes, friss citromillata, hanem fanyar, hervadt illata van. Ha a valódi citromolaj üdítő,friss illatát akarjuk elérni, akkor az illatösszetéthez egy kevés citronelylace-ilatot, egy kevés cinnamyl-isobutyratot, egy kevés oktylvagy nonylaldehydet adunk. Igen jó szolgálatot tesz az illatok lerögzítésére egy kevés mesterséges zibet, valamint egy kevés cassiaolaj. Ez utóbbinak használatát nem szabad túlzásba vinnünk, mert egyrészt a szappan sárgás árnyalatú színeződést kaphat tőle, másrészt pedig, ha túlzott mértékben alkalmazzuk, kellemetlenné válik az illata, bár hangsúlyozom, hogy kellő, mértékben adagolva, igen finom hatást lehet vele elérni, rögzítő ereje pedig majdnem olyan nagy, mint a patchouli olajnak. Kellemes, pikáns nüánszot kapunk egy kevés opoponax és egy kevés olibanum adagolásával. Igen jó rögzítőanyag még a styrax, melynek az alkalmazását azonban nem ajánlhatom, mivel a szappan bár egyenletes, de egész barna színezetet vesz fel tőle. Az elmondottakból kitűnik, hogy ha nem vehetünk drága és jó illóolajokat, akkor legjobb azokat magunknak előállítani, mivel ez esetben biztosak lehetünk afelől, hogy nem kerül az illattal szappanunkba olyan anyag, ami annak összetételét megváltoztatná és ezáltal elromlását idézné elő. 1. szám: Az indigószintézis gyakorlati megoldásai írta : Hruska Rudolf oki. vegyészmérnök III. Áttérek most a szintézisek második csoportjába tartozó fontosabb, bevált eljárások ismertetésére. Ezek közül az első az volt, melynél anilin és klórecetsav egymásra való hatása révén phenylamidóecetsavat kapunk, mely a phenylglycincarbonsavnak mint synonimája tekinthető. Ez utóbbi azonban KOH-al megolvasztva csak oly csekély mennyiségű indexest ad, hogy az eljárás gyakorlati szempontból számításba nem vehető, már csak azért sem, amivel a klórecetsav és anilin látszólag oly egyszerű átalakítása phenylamidoecetsavvá lényeges nehézségekbe ütközik és bár egy francia szabadalom szerint bizonyos reakciórendszerrel a phenylglycincarbonsav hozama a háromszorosára emelhető, az eljárás ennek dacárasem volna gazdaságosan kihasználható. " Az anilinből való indigószintézis kilátásai csak akkor javultak, amikor sikerült egy eljárást találni a phenylglycincarbonsav nitriljének előállítására, ahol.ennek a vegyületnek az első csoportban már felemlített gyártásánál a formalin és cyanhidrogén helyett azi anhydroformaldehidanilin, biszulfid vegyületét cyankaliummal átalakítják. Ennek nyomán azután több eljárást dolgoztak ki, melyen az előbbi tervét igyekeznek javítani vagy tökéletesíteni. A lényegesebbek közül egy német szabadalom szerint a fenti kiinduló anyagot kényelmesebben előállíthatjuk anilinklórhidrátból, formaldehidből, sósavból és ciánkáliumból. Az úgy keletkező e -cyanmetilanilinból elszappanosítással magát a phenylglycincarbonsavat kapjuk úgy, ahogy azt már az első csoport eljárásai között ismertettem. Továbbá a phenilmetilanilin sóinak egy folyamatban való előállítására anilint, formaldehidet és ciankatiumot vizes alkoholos oldatban (tehát sav hozzáadása nélkül) engednek egymásra hatni, mely eljárásnak egy módosításaképpen a reakció alkálikus-alkoholos oldatban történik. Egy másik modifikáció szerint KCN oldathoz a sósavat és a szükséges arányban anhydroformaldehydanilint adva és az lelegyet 2 órán át vízfürdőn melegítve, szintén a-cyanmethylanilin képződik. Az anilin csoportjába tartozó eljárások közül még ismertetek két eljárást, melyek a fentiek lényeges egyszerűsítései. Ezek közül az egyiknél anilinchlorhydratcyankaliból éterben vagy ligroinban, aceton hozzáadására a phenylglycincarbonsav nitrilje közvetlenül képződik. A másik eljárás szerint pedig e nitrilt úgy állítják elő, hogy formalin és valamely biszulfit kondenzációja által keletkező formaldehydbiszulfitra melegen anilint engedünk hatni ",és az ekkor keletkező methylanilin 6-szulfosavasnátriumot cyankalival hozzuk vegyhatásba. Újabban a phenylglycincarbonsav előállításánál lényeges javításokat eszközöltek, így pl. előállítják a phenylglycincarbonsavat úgy, hogy klórecetsavas .Sokat fölös anilin jelenlétében valamely nehezen oldódó földfémvegyülettel (Ca vagy Mg) hoznak reakcióba, ügyelve azonban arra, hogy a bázikus anyagok fölöslegben ne legyenek. Egy német szabadalom (DRP 177.491) szerint igen jó eredményt érnek el, ha a képződő glicin a keletkezés pillanatában egy nehézfémsó alakjában válhat ki, mert így nincsen a klórecetsav további hatásának,kitéve. Ezt úgy érik el, hogy anilint klórecetsavval valamely, nehézfém oxidjának vagy karbonátjának tömény oldatában melegen hoznak cserebomlásba. ECETSAVAT 60 °/oos 80 o/oos és 1000V0-os ipari és vegytiszta minőségekben ▼ ▼ ACETONT vegytiszta és technikai minőségekben valamint ▼ ▼ OLDÓSZEREKET különféle minőségekben e Y Á R T J A D p C | N |V ILLÓOLAJGYÁR R.-T J 1 1 V 1 1 ■— BUDAPEST-KŐBÁNYA- FERTŐ-UTCA 5. SZ TELEFON : J. 389-20 Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. GÉP- ÉS KAZÁNGYÁR, RÉZMŰVESMŰHELY, VAS- ÉS FÉMÖNTÖDE BUDAPEST, X. NOSZLOPY UTCA 1. TELEFON : JÓZSEF 390- 07 és 390-08 Szesz- és élesztőgyárak, likőr- és konyakgyárak, keményítő-, szörp-, cukor- és konzervgyárak valamint vegyészeti gyárak teljes berendezése. Lepárolók, vácuumkészülékek, extrahálóberendezések, autoklávok, sterilizálók, szűrőprések, centrifugák, petróleum- és benzinfinomítók, dagasztógépek, szárítógépek, tűzifecskendők stb., stb. I I Á MG I gépgyár r : L i\ il U L* BUDAPEST, VACI-UT ■ 7 .-T. 152. Gőz- és erőtelepek, kompressorok, vacuumszivattyúk, készülékek extrabálás, lepárlás, finomítás céljára. Besűrítő és gőzölögtetű készülékek, centrifugák, szűrőprések, keverő- és szárítókészülékek. Tarlángok. Csővezetékek. Vashordók. Koch- und Verdampfapparate, Vacuum- und Kestner, Verdampfapparate, Destillier-, Rettifizier- and Extraktionsapparate, Autoelaven, Montejus, Trockenapparate, Condensationsanlagen.