Viz és Világitás, 1937 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

sz mly XIV ÉVFOLYAM. 1937 JANUÁR ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egész évre 20.—, félévre 10.— P. HIRDETÉSI DIJAK: Hasábmilliméterenkint 20 fillér. l£ 1—2. szám. GAZ-, USZ-, KÖZPomt FOIES-SZERELES ES VILAGITALTECHNN­KA SZAKLAPJA Főmunkatársak: Szerkesztőség és kiadóhivatal. Felelős szerkesztő: BECSE­Y ANTAL, BERNAUER IZIDOR, VI., TERÉZ-KÖRÚT 56. SZÁM LAKATOS MIHÁLY DEMBITZ GYULA, DR. POGÁNY BÉLA, WILLHEIM GUSZTÁV Telefon: 1—120—69, 1—249—92. Postatakarékpénztári számla: 29.072 Az Lp­aMCjfyi iniasztícium­ a uidíUi városok (/Usite&etéUúMi­ Uié­ Uiísíte- A vidéki városok egyik legsúlyosabb hiánya tud­valevőleg az, hogy a közegészségügyi berendezések a legtöbb helyen még ma is erősen kezdetlegesek, pri­mitívek. Vonatkozik ez elsősorban a vízvezetékekre, hiszen még a legnagyobb vidéki városok közül is csak né­hánynak van kiépített vízvezetéke, nem is beszélve a csatorna­hálózatról. Országos jelentőségű probléma a magyar vidéknek vízzel való ellátása, hiszen nemcsak gazdasági, hanem igen fontos közegészségügyi feladat is az, hogy vízveze­tékkel és csatornahálózattal legyenek ellátva az or­szág vidéki városai-Ez a munka elsősorban a szerelőipar számára jelentene hatalmas, többéves munkalehetőséget, de foglalkoztatná és kapacitásuk teljes kihasználására­­serkentené a csőgyárakat is, amelyek évek óta dolgoz­nak már azon, hogy a vidéki városok beruházási prog­­ram­jukba felvegyék a vízvezetékek kiépítését. Ezek­­a vállalatok kedvezőbbnél­ kedvezőbb ajánlatokat tet­tek a vidéki városoknak a vízvezetéki és csatornázási munkáknak hitelben való elvégzésére, de műszakilag is alaposa­n alátámasztott ajánlataikkal mindezideig nem értek el eredményt. Közérdeklődésre tarthat számot az iparügyi mi­nisztérium kezdeményező lépése, amely a magáévá tette­­a­ vidéki városok vízvezetékeinek hitelművelet útján való megépítését. Makó-Kléger Sándor miniszteri tanácsos, az ipar­­ügyi minisztérium vízvezetéki és csatornázási ügyosz­tályának vezetője legutóbb tett nyilatkozatában annak a véleménynek adott kifejezést, hogy e szükséges fe­dezete előteremtésére legkívánatosabb volna, ha az érdekelt iparvál­­latok maguk állanának össze és pénzügyileg le­hetővé tennék ezeknek a műveknek megépítését. Külföldön van már erre példa. Németországban működik egy részvénytársaság, amely közművek építésével foglalkozik, illetve a váro­soknak ezek építésére kölcsönt nyújt. Nálunk is arra kellene törekedniük az ipari érdekeltségeknek, hogy létrehozzanak ilyen kölcsönny­újtó társaságot, amely legalább 25 éves kölcsönöket adna. Az ilyen kölcsönnyújtás már azért is jövedelmező lenne, mert a vízdíjakat minden más követelést meg­előzően be lehet hajtani, tehát a kölcsön fedezete biz­tosítva van. Makó­ Kléger miniszteri tanácsos rámutat arra, hogy az országban 27 olyan nagyobb város van, amelynek még nincsen vízvezetékhálózata. Ennek a munkának elvégzéséhez 40—60 millió pengő szükséges és ha egy ilyen társaság évente csak 2—3 millió pengő hosszúlejáratú kölcsönt nyújtana, körül­belül­­ 25 év alatt el lehetne végezni a legfontosabb vízvezetéki munkákat-Érdekelt szakmai körökben az iparügyi miniszté­rium vízvezetéki és csatornázási ügyosztálya vezetőjé­nek nyilatkozatát már azért is nagy érdeklődéssel fo­gadták, mert ebből azt magyarázzák, hogy az iparügyi minisztérium komoly akciót kezdeményez a vidéki vá­rosoknak vízvezetékkel való ellátása érdekében, ami ismételjük, nemcsak a szerelőiparosságnak, hanem a ■magyar vidéki városoknak is elsőrendű, fontos érdekük.

Next