Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN­AK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ,4rrt áfi fillér 1953. JANUAR 11, VASABNAJP Válasz néhány konzultációs kér­désre. — A Kecskeméti Cipő­gyár DISZ-fiata­ljai példát mu­tatnak a termelésben. — A szét­­szakíthatatan barátság. — Az új sztálini ötéves tervvel épül a kommunizmus. A tervismertető értekezletek­ jelentősége Megyénk ipari üzemeiben folyó tervismertető értekezle­tek­nek az évi terv sikeres* be* indulása szempontjából igen döntő jelentősége van. A dol­gozók itt arról tanácskoznak, milyen feladatokat kell elvé­­g­zni 1953-ban, különösen az­ első negyedévben. • Ezeken az értekezleteken ismerik meg a dolgozók a saját, a gyár s az egész ország tervét. „A mi terveink nem terv­jóslások, nem tervtalálgatások, hanem tervutasítások, amelyek kötelezik a vezető szerveket is...” — mondotta Sztálin elv­társ­ Megyénk ipari üzemei­ben dolgozók terve hatalmas mozgósító erő és agitációs fegyver a szocializmus építé­sében. Ez a terv megismer­teti a dolgozót saját szebb jö­­vőjével arra sarkalja, hogy több és jobb munkát végez­zen ben,a szocializmus építése Megyénk ipari dolgozói az elmúlt évek tapasztalatai nyo­mán lelkes, áldozatkész mun­kájukkal bebizonyították, hogy tudják: a­­ szocializmus csak kemény, áldozatos munkával épül minden különösebb cso­da nélkül. Erről tanúskodnak az elmúlt év üzemeinek terv­­teljesítései is. • Varga­­ László, •a Kecskeméti Gépgyár kemen­ceépítő brigádvezetője úgy neveli dolgozótársait, hogy el­mondja nekik: a mi tervünket mi fogjuk kétkezi munkával s tudásunk legjavával valóra­ váltani. Nyári Ferenc, Kecskeméti Cipőgyár dolgo­­­zója, levelében arról tájékoz­tatott bennünket, hogy az üzem dolgozói éves tervük tel­jesítése után minden zökkenő nélkül kezdték meg az 1953-as évet. — Már most az első na­­pokban nem engedünk egy jottányit sem a munkatempó­ból — folytatja —, hanem napról-napra az év végéig tö­retlenül küzdünk a terv ma­­radéktalan teljesítéséért. Nem fogjuk tűrni a lazaságot, a munkafegyelem megsértését. Ez mutatója annak, hogy me­gyénk ipari üzemeiben a dol­gozók politikai öntudata hatal­masat növekedett. Egyre több újító, sztahanovista, s egyre több öntudatos dolgozó tárja fel nap-nap után az üzem hiá­nyosságait. Ez bizonyítéka an­nak, hogy dolgozóink nem vak végrehajtói a tervnek, hanem öntudatos, alkotó emberek. • Alapos gondolkodás után el­­lentervet készítenek, s elmond­ják, hogyan tökéletesítik mun­kamódszerüket, hogyan akar­ják a norma túlszárnyalásával emelni keresetüket. S mindezt azért teszik, mert gazdái az üzemnek és érzik a felelőssé­get a tervteljesítés ügye iránt. A mi tervünk ismertetése nem egyszerű adminisztrációs ügy,­­ nem egyszerű felso­rolás. Aki a tervet ismeri, ar­ról beszél, ami a dolgozókat legjobban érdekli: holnapjuk­ról, eljövendő munkájukról, sorsukról, az ország boldogu­lásáról. Aki a tervet ismer­teti, pártunk útmutatásáról szól. Ezért a tervismertető ér­tekezletek megfelelő előkészí­tése harci feladat, mely­ jó, alapos politikai felvilágosító munkát követel meg. Me­gyénk egyes üzemeiben, egyes vállalatoknál elhanyagolták a politikai felvilágosító munkát, nem beszélgettek a bizalmiak,­ a népnevelők a dolgozókkal az új tervév feladatairól. A Kecskeméti Borforgalmi Vál­lalatnál lezajlott tervismerte­tő értekezlet azt tükrözi vis­­­sza, hogy a pártszervezet kom­munistái, szakszervezeti bizal­­miai elfelejtkeztek erről nagyszerű kötelezettségükről.­ Az értekezleten a fizikai dol­gozók közül kevesen szóltak hozzá, kevesen vetették fel ja­vaslataikat a munka további megjavítása érdekében. Kecskeméti Cipőgyárban el­­­lenben a kommunisták, a szak­­szervezeti bizalmiakkal együt­tesen felkeresték dolgozótár­saikat, ismertették velük a terv feladatait é­s ennek ered­ményeképpen a brigádok, egyéni versenyzők egymást versenyre hívták, ígéretet tet­tek arra, hogy április 4 tiszte­letére minőségi munkájukat 93 százalékról 9l­ százalékra növelik.. A tervismertető értekezletek eddigi tapasztalatai arra fi­gyelmeztetnek, hogy üzeme­inkben pártszervezeteink és szakszervezeteink nem fordí­tanak elég gondot az értekez­letek előkészítésére. Ezért tör­ténik meg egyes üzemekben, hogy az értekezleten nem ala­kult ki élénk vita, nem kerül­nek felszínre a jó, egészséges termelést elősegítő új javas­latok. Az évi terv sikere megköve­teli a szakszervezeti bizottsá­goktól, hogy a hátralévő idő­ben a tervismertető értekezle­teket jó szervezéssel és a poli­tikai munka megjavításával vigyék sikerre. Szakszerv­eze­­teinknek nem szabad elfeled­keznie arról, a további mun­ka során, hogy a terv ismerte­tése nem egyszeri feladat, nemcsak egy értekezlet fel­adata- A tervről beszélni, a tervet magyarázni, a terv tel­jesítésére mozgósítani soha nem lehet eleget­ A terv is­­mertetése nem öncél, hanem nagyszerű agitáció a* szocia­l&te maxika verseny mellett. Ezért szükséges az, hogy az üzem dolgozói konkrétan is­merjék a terv apró részleteit is, mert csak így tudnak reá­lis és­ helyes verseny vállalást tenni. A forzalmi&isk megtisztelő feladata, hogy a tervismertető értekezletek után, már másnap fáradhatat­lanul szervezzék a versenyt április 4 tiszteletére. Már az első naptól kezdve, kísérjék laU­­elsaox:... * Hell&M ■ nxuva u­osságra az eredményeket, hogy lássa minden dolgozó, hogyan teljesítette az üzem, a műhely, a brigád felajánlását mennyivel járult hozzá az ő jó munkájával 3 szociali?mus épitésében* Az első negyedévi terv sikeréért. A nap minden órájában teljesítsük a tervet! Megyénk üzemeiben az első napok termelését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a do gőzök lelkesedése és a mű­szakiak előrelátó, gondos mun­kája több helyen kiemelkedő eredményhez vezettek. Egyre több üzem igyekszik valóravá­l­tani Gerő elvtárs útmutatását termelés kapcsolatban. egyenletességévé A kiemelkedő munkasikerek ellenére azonban hiányosságok tapasztalhatók versenyszervezésnél, a kezde­ményezésnél és a műszaki elő­feltételek biztosításánál. Egyes üzemeink vezetői önelégültekké váltak és megnyugodtak az ed­dig elért eredményeken. H kmmw sjipugyarban Lapunk január 7-i számában arról írtunk, hogy a műszaki felkészülés hiánya és a lassú ütem következtében a Cipőgyár dolgozói elmaradtak a napi ter­­vek teljesítésében. A bírálat nyomán a műszaki vezetők és kommunisták, csatlakozva hoz­­zájuk az üzem pártonkívüli dolgozói, becsü­etei elhatá­rozták, hogy meggyorsítják az ütemet, behozzák az elmara­dást. Szavuknak eleget tettek. 8 án 113%-os menmy­ségi ter­melés mellett 94—95 száza­lékos átlagos minőséget ér­tek el. A lelkesedés egyre széleseb­ben bontakozik ki az üzemben. A dolgozók most már azon igye­­keznek, hogy a nap minden órá­jában teljesítsék a tervet. Ebben a munkában pél­dát mutat Eszik István fárado­zó, DISZ-fiatal, aki 145 szá­zalékra növelte teljesítményét. Német Mária az anyag helyes előkészítésével biztosította 125 százalékos termelését. Nyári Ferenc, a békebizottság titkára 154­ százalékos mutat példát az eredményével üzem többi békeharcosainak, Sztanek György szorgalmas munkájával 52 százalékos tel­jesítményét 100 százalékra emel­te. Elhatározta, hogy eredm­é­­nyét tovább növeli az élenjáró dolgozók munkamódszereinek átvételével­.­­Szalai Hona DISZ­­fiatal, tüzőnő 114 százalékos eredményének­­ túlszárnyalását tűzte célul. 11 Kecskeméti Konzervgyárban Az üzemrészek között folyó versenyt a szakszervezet veze­tősége nem irányítja. Felve­tődik a kérdés, hogy miért? Erre a dolgozók vá­aszolnak: a szakszervezet még nem tölti be feladatát a verseny szervezésé­nél és irányításánál. Ehhez még hozzájárul, hogy már egy hónapja nincs üzemi bizottsági elnök, aki irányítaná a szak­szervezet munkáját. Bár a terü­leti bizottság tud erről, de mindezideig nem gondoskodott az új vb-elnök megválasztásá­ról. Az 1953 as évi terv sikere nem engedheti meg azt, hogy egy üzem szakszervezeti vezető nélkül dolgozzon. Ezt még nem értették meg a területi bizott­ságnál. Káros hatása abban nyilvánul meg, hogy az üzem január 8-án a napi tervét nem teljesítette, de nagy az elma­radás az első 10 nap teljesíté­sénél is. Az évi terv sikere megköveteli, hogy sürgősen változtassanak a hibákon, dolgozók versenykedvét fokoz­a­­ák azzal, hogy törődnek mun­k­ájukkal, értékelik és biztosít­sák a legszélesebb körű verseny nyilvánosságot. A dolgozókban megvan az akarat ahhoz, hogy több és jobb munkát végezzenek. Ezt bizonyítja Szabó Judit 162 szá­zalékos teljesítménye a doboz üzemben. Dömötör Lászlóné 145 szá­zalékos termelését igyekszik túlszárnyalni. A tésztaüzemhez Dunai Róza 135 százalékot, Varga Pálné 140 százalékot, Takács Imréné 140 százalékot ért el. Az üzemrészek között fo­gó versenyben az első helyre húsüzem dolgozói kerültek El­­­maradt a konzervüzem, gyorsítani kell az üzemet­­ a hó- és jobb műszaki szervezéssel. í, versenylendület fokozásáva­l munkálkodjanak, hogy az elma­radást ne csak behozzák, hanem az előirányzott tervet nap-nap után teljesítsék. Nagyobb felelősséget állami gazdaságainkban a kilátási terv teljesítéséért Állami gazdaságaink fel­adata, hossz példát mutassa­nak az új módszerek alkalma­zásában és biztosítsák az ál­atállomány sikeres áttelepte­tését. Ezen a területen nincs minden rendben állami gazda­ságainknál. Eddig csak négy állami gazdaság fejezte be si­ózási tervét. A tompas állami gazdaság ezen a téren a legjobb ered­ményt érte el. Már az ősszel hozzáfogott a burgonyaszár répalevél, a lomb és kukori császár ö­sszealvü­ itéséhez. Mun­kájuk eredménye, hogy­­ 110 százalékra tudták teljesíteni silózási tervüket. Nem így cselekedett azonban a mátéházi állami gazdaság ahol még 1600 köbméter ta­karmányt nem si­lózta­k el- A katymári állami gazdaságban 2050 köbméter hiányzik a si­­lózási tervből- Ezek, a gazda­ságok nem gyűjtötték össze a silózásra való zöldtakarmányt és a helyi adottságokat, és le­hetőségeket sem használtak ki. Csávói­ környékén nagy mennyiségű kukoricás­ zár van kint a földeken. Miért, nem silózzák gazdaságok?ezeket az­ állam. Az átteleltetés biztosításá­nak második módja a Szov­jetunióban már jól bevált és elterjedt szalmafeltár­ás. Ál­lami gazdaságaink ettől , a módszertől még mindig ide­genkednek- A mátéházi és a katymári állami gazdaságok területén a szal­ma­féléket nem h­asználják fel takarmányozás­ra-A szakszervezet december havi taggyűlésén a katymári állami gazdaságban Halász József tehenész bírálta a ve­zetést. Elmondta, hogy a ve­zetők gondatlanságából köbméter siló­­ pusztult 100 el, mert nem lett idejében leföl­delve és a víz belefolyt A hildpusztai állami gazda­ságban is a vezetők hanyag­sága miatt pusztult el a siló­­zásra szánt takarmány egy ré­sze, mert nem használták fel azt a bevált módszert, amit tavaly alkalmaztak, hogy eg­y erőgép hajtson meg két siló­­gépet. Ha az idén is így gyorsították volna meg a munkát, akkor nem ment vol­na kárba a silózásra szánt ta­karmány egy része. A pártszervezetek kérték számon a gazdaságok vezetői­től ezeket a hiányosságokat. Ne olyan legyen a párt ellen­őrző munkája, mint Kollár Mihály elvtársé a hildpusztai állami­­ gazdaságban, aki meg­kérdezi, hogy megy a silózás és mindent tudomásul vesz és jóváhagy a gazdaság vezető­­jének. Állami gazdaságaink pártszervezetei számoltassák be a gazdaságok vezetőit ,a párttaggyűlésen és, bírálják meg a vezetést- Segítsék kija­vítani a hibákat. Az állami gazdaságok központja pedig az eddiginél jobban fokozza ellenőrző tevékenységét és­­ vonja felelősségre azokat az igazgatókat, akik felületesen bánnak a közösség vagyoná*­val. _____ A francia bíróság elutasította a letartóztatott hazafiak szabadon bocsátását Az ,,Humanité” és a „Libé­ration” jelentése­­ szerint ja­­nuár­b-án a párizsi fellebb­­viteli bíróság elutasította Le, Léapnak, a CGT főtitkárának, és a Francia Köztársasági If­júsági Szövetség 4. vezetőjének valamint Ali Jatának, a ma­­rokkói kommunista­­ párt titi­kárának szabadonbocsátási ké­relmét. (MTI)

Next