Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

BÁCSKISKUN MEGYEI IX. ÉVFOID.* T. 106. számm. Ara 50 fillér 1934 MÁJUS 6, CSÜTÖRTÖK A TOVÁBBTANULÁS ÜGYE Milyen derűs, bizakodó erejű jelensége mai életünknek a pályaválasztás! Amikor a fiatal kilép az általános, a középiskola kapuján, ma nem a szorongás, a kilátástalanság kínzó érzése állítja meg a kapun kívül, nem a bizonytalan, ködös jövőtől való félelem szorítja össze a szívét, hanem az a felszabadult érzés, hogy előtte áll a szocializmust építő nemzeti élet ezer és ezer pályája. Tudja, hogy várja a munkapad, a tervezőasztal, az íróasztal, az építés ezer és ezer feladata. Erre készülhet a középiskolában, ennek a tudományát szívhatja magába az egyetemek, főiskolák falai között. A választott pálya ezer szépsége áll előtte. Ismert az előrehaladás útja, mégis olyan mértékben tárul szét egyre kárpitja, amilyen jobban a jövő erővel haladunk a szocializmus napfényes céljai felé! Nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára is hatalmas erőt jelent a felnövekvő nemzedékek egyre hathatósabb részesedése a kultúra, a tudomány kincseiben. Hiszen a »kiművelt emberfők« Szajnából, minőségéből nemcsak a kultúrforradalom győzelmét olvashatjuk ki, hanem benne rejlik továbbhaladásunk, újabb győzelmeink fontos biztosítéka a szocialista építés útján. Milyen nagyszerű feladat fiataljainkat elkalauzolni a neki legjobban megfelelő életpályához! Milyen felemelő érzés segítséget nyújtani abban, hogy a szocializmus építésének minden pozíciójába megfelelő számú, jól képzett szakembert állíthassunk! Ennek a munkának fontos részfeladatát végzik most országszerte, megyeszerte iskoláink, pedagógusaink, ebben munkában segítenek pártszervezeteink, társadalmi szerveink. Fontos hát, hogy a továbbtanulás ügyét kellő lelkiismeretességgel intézzék el. Jóború Magda oktatásügyi miniszterhelyettes a közelmúltban nyilatkozott a sajtóban, a továbbtanulásról. Szavaiban a mi megyénkre is jellemző eredményekre és hiányosságokra mutatott rá. Példakép említette meg Bács megye délkeleti részét, ahol sok diák a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemre jelentkezett, pedig ott van a közelükben a Szegedi Tudományegyetem. Valóban van egy ilyen jelenség a mi megyénkben, hogy a középiskolát végzett fiatalok talán elsősorban a felvilágosító munka hiánya, vagy eredménytelensége következtében, mindenképpen csak Budapesten akarnak továbbtanulni. Pedig nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a megyénk déli részével szomszédos Szeged felkészülten várja a magyar, orosz, történelemszakos bölcsészeket, jövendő matematikusokat, vegyészeket, orvosokat, jogászokat, pedagógusokat. Sokkal komolyabb és jelentősebb következményei lehetnek azonban megyénkben annak, hogy a mezőgazdasági pályákat, még a mezőgazdasági felsőoktatás intézményeit sem kedveltették meg eléggé megyénk ifjúságával. A mezőgazdasági technikumokra általában a kívántnál kevesebben jelentkeznek. Hiányos a jelentkezés az Agrártudományi Egyetem agronómiai, állatorvosi, agrárközgazdasági karára, a mezőgazdasági gépészmérnöki főiskolára, a keszthelyi, debreceni, mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. — Nem arról van szó, hogy most megismételjék illetékeseink az elmúlt években felburjánzott, gyakran erőszakos »átirányításokat« a kevésbbé látogatott szakokra. Nem arról van szó, hogy a vegyészmérnöki pálya iránti adottságokkal és hajlamokkal rendelkező továbbtanulót meggyőzzük arról, hogy belőle nem lehet más, csak mondjuk állatorvos. Ez az önkéntesség elvének súlyos megsértése volna. Ez a hiba ilyen módon nem is orvosolható. Más eredői vannak ennek. Elsősorban az, hogy még mindig gyenge a mezőgazdaságunk fejlesztését, pártunk és kormányunk mezőgazdasági célkitűzéseit ismertető, magyarázó agitáció. Sok esetben az iskolák felelős pedagógusai sem keltik fel az érdeklődést a mezőgazdasági jellegű életpályák iránt. A mi nyitott szemű fiatalságunk reális szemüvegen keresztül nézi az életet. Nem légvárakat épít, hanem megköveteli, hogy részletesen megismerhesse jövő életünk perspektíváit. Fel kell tehát tárni előttük a lehetőségeket, magyarán mondva , erőteljesen javítani kell a továbbtanulási agitáción. Az idén erőteljesen előtérbe kerültek a minőségi szempontok. Az a fő követelmény, hogy elsősorban a jó képességű, jó tanuló diákok kerüljenek közepes felső iskolákba. Ez igen helyes, mégis az a tapasztalat, hogy egypár iskolánkban elégtelen eredményűeket is javasoltak továbbtanulásra. Súlyos hiba, mert az elégtelen eredményűek felvilágosítására szánt erővel, talán olyan továbbtanulásra érdemes munkás-, vagy parasztfiatal agitációját hanyagolták el, akiknek a helye középiskoláinkban, egyetemeinken van. Mindent meg kell tenni tehát annak az érdekében, hogy a minőségi követelmények figyelembevételével erősítsük a jövendő szakembereinek tudását, képzettségét. Csak arra érdemeseket javasoljunk továbbtanulásra. A továbbtanulási kampány első szakasza május 8-án bezáródik. Most az a feladat áll továbbtanulást intéző szerveink előtt, hogy a továbbtanulásra javasoltak megjelenését a középiskolai beiratkozásokon, illetve az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákon biztosítsák. A MAI SZÁMBAN A kormányprogramm célkitűzéseinek sikeresebb végrehajtásáért. — Látogatás a 15-ös számú vasáru boltban. — Gyorsítsuk meg a tejbegyüjtést a kecskeméti járásban is. — A tapsifülesek hazájában. — Ismét a halastavakról. — Kelebia a példa. — Május 10-ig hosszabbították meg a fémgyüjtő-hónapot. V.___________________________________________J A kongresszusi verseny eredményei A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozóinak versenye A KECSKEMÉTI KINIZSI Konzervgyár Kádárműhelyének dolgozói a tervteljesítésben mindig az élen járnak. Bajáki Mihály 196, Ónozó Géza 186, Danks Imre 148 százalékra teljesítik napi tervüket. A KADARMŰHELY dolgozói nemcsak a tervteljesítésben értek el szép eredményeket, hanem az anyagtakarékosságban is. A III. pártkongresszus tiszteletére 6661 forint értékű anyagot takarítottak meg. A BÁDOGOSMŰHELY dolgozói hulladékanyagok felhasználásával készítettek olajoskannákat, tésztaszűrőket, 10.500 forint értékben. A LÁDAÜZEM ifjúmunkásai közül T. Nagy Mihály érte el a legjobb eredményt. Jó munkájáért 200 forint jutalmat kapott a vállalattól. A KONZERVÜZEM és a tésztaüzem DISZ-brigádjai között párosverseny indult a napi termelésben, az igazolatlan hiányzás megszüntetésében és a selejt csökkentésében. Az első értékelésnél a tésztaüzem DISZbrigádja került az első helyre. Az értékelésnél a DISZ-fiatalok átvették az üzemi bizottság és a városi MNDSZ-től kapott vándorzászlót. A tésztaüzem legjobb dolgozója Burján Mária lelkes munkájáért 200 forint pénzjutalomban részesült. Baracsi Rózsa, Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár. Újítással a kongresszusi verseny sikeréért A Kecskeméti Gépgyár dolgozói a kongresszusi munkaverseny során szép eredményeket értek el. A zománcozó részlegben dolgozó Berente Imre, Gubányi Mihály, Papp Mihály 166 és a kemenceépítő brigádjának 193 százalékos tervteljesítési eredménye a termelésben elért sok-sok munkasikert igazolja. Dukai György és Mostoha György sztahanovista marósok, sok esetben három gépen is dolgoznak. Munkájukat észszerűen végzik. Újítások alkalmazásával érték el, hogy naponta több fogaskerék marását, öntvénydoboz gyalulását végezik és tervüket 232 százalékra teljesítik. Az üzem műszaki dolgozói Szabó Lajos sztahanovista főmérnök, Nádasdi Ferenc főtechnológus irányításával komoly segítséget nyújtottak a fizikai dolgozóknak, vállalásaik teljesítéséhez. Rados Mihály üzemi levelező Kecskeméti Gépgyár, * 4<Jfc - V A dunavecsei állami gazdaságból jelentik: János tavaszi terve 350 normálhold — 720 normálholdnak megfelelő munkát végeztek. Halász Pál és Sztankovics Lajos 710 normálhold eredményt értek el a tervükben szereplő 305 normálholddal szemben. A gazdaság 31,4 holdon négyzetesen vetette el a kukoricát és több, mint 60 holdon fészektrágyázást alkalmaztak. Négyzetesen került földbe a 100 hold napraforgó is. A 150 hold cukorrépából kísérletképpen 20 holdon keresztezett, ikersoros vetessel vetették el a cukorrépát, amit már feltrágyáztak és a sarabolás is rövidesen megindul. A brigádok között folyó versenyben a növénytermelő brigád ért el jó eredményt. Tervüket a tavaszi idényben rendszeresen 170—200 százalékra teljesítik. A gazdaság traktorosai becsülettel teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat. Gubacsi József és Den elkezdődtek a Jókai-ünnepségek Kecskeméten Tegnap délben 1 órakor a közgazdasági technikum tanulóifjúsága ünnepélyesen emlékezett meg Jókairól, aki két legszebb diákesztendejét töltötte az Qkollégium épületében, ahol iskolájuk van elhelyezve. Huszár Ernő tanuló megemlékezett Jókai kecskeméti kapcsolatairól, Maczonkay Géza DISZ-titkár pedig a nagy író életművét ismertette. Utána az iskola tanulóifjúsága megkoszorúzta az Ókollégium épületében a 48-as szabadságharc százéves fordulóján emelt Jókaiemléktáblát. Az ünnepségek délután folytatódtak. A város: tanács, a megyei könyvtár és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztálya koszorúzási ünnepélyt tartott az Ókollégium falán elhelyezett emléktábla előtt. Az ünnepélyen a párt és tömegszervezetek képviselőin kívül megjelentek az iskolák tanulóinak a küldöttségei. Kiss István tanár Jókai kecskeméti emlékeiről beszélt, ismertette életművét és kifejtette, mit mond Jókai a szocializmust építő mai nemzedéknek. Méhész Árpád, városi tanács VB-elnökhelyettes városunk dolgozói nevében, Faragó Gyula MTH-iskolai DISZ-titkár pedig az ipari tanulók nevében beszélt. Utána a városi tanács és az MTH-iskola megkoszorúzta az emléktáblát. Az ünneplő közönség átvonult Jókai hajdani lakóházához, Kujber Józsefné, városi népművelési előadó beszéde után a városi DISZ-szervezet és a Jókai utcai általános iskola kispajtásai koszorút helyeztek az emléktábla alá. így ünnepelte Kecskemét dolgozó népe és tanulóifjúsága Jókai Mórt, a hajdani kecskeméti joghallgatót, aki hosszú írói pályája alatt mindig szeretettel emlékezett meg a »puszták metropolisáról«, Kecskemétről. Énekesmadár — az eleven „permetezőszer" Még mindig kevesen tudják, mit jelentenek a madarak a mezőgazdaságnak. Legtöbb ember azt tartja, hogy a madár erdőbe való. Mások kegyetlenül bánnak el a természet egyenes munkásaival. Többször látok kifosztott fészkeket, lelőtt madárénekesmadarat, testükben légpuska golyóval. Úgy érzem, nem árt tehát azzal is foglalkozni, hogy melyik madár milyen módon nyújt segítséget az embernek, íme itt van pl. a cinke. A cinkék már kora tavasszal megkezdik rovarirtó munkájukat és ezzel megakadályozzák a kártékony rovarok tömeges elszaporodását. Fészkeikor 15—20 ezer rovart pusztítanak el naponta. Könnyű tehát elképzelni, ha egy cinkepár 14—16 fiókát nevel, milyen hasznos munkát végez egyetlen cinkecsalád is. A cinkék elszaporodásának azonban mégis vannak akadályai. A legtöbb cinke azért hagyja el letelepedésének helyét, mert nem talál megfelelő fészekodút. A bajai Türr István múzeum természetrajzi szakköre elhatározta, hogy a pörbölyi erdőben mesterséges odútelepet létesít. A telepen a szakkör különböző méretű odúkat helyezett el, melyeket nagyrészben már el is foglaltak a madarak. Így egyre több hasznos cinkecsalád maradt meg a környékben. A szakkör tagjai rendszeresen figyelik a madarak fészkelését és naplót vezetnek a madarak életéről. Piroska István és Borsodi János a telepen ösvényeket jelöltek ki és tettek járhatóvá, így minden odúhoz jól járható ösvény vezet, megkönnyítették ezzel az odúk ellenőrzését is. Telepünk központjában van egy ritkás rész, tölgyekkel és öreg galagonyafákkal övezve. Wöfl József és Czikk Imre itt fáradoznak egy élő növénygyűjtemény életrekeltésén. Ennek azt egyetlen szakkörnek a munkája azonban nem elégséges ahhoz, hogy Baja egész környékén fészkelőhelyeket biztosítsunk a cinkéknek, a légykapóknak és a többi hasznos, énekes madarunknak. Az odúlakók telepítése különösen gyümölcsöseinkben járna nagy haszonnal. Az elszaporodott énekesmadarak többezer forint értékű permetezőszert takarítanának meg, ezért ahol csak tehetik dolgozó parasztjaink, telepítsenek odúlakókat kertjeikben és gyümölcsöseikben. Farkas Tamás, telepvezető.