Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

BÁCSKISKUN MEGYEI IX. ÉVFOID.* T­. 106. számm­. Ara 50 fillér 1934 MÁJUS 6, CSÜTÖRTÖK A TOVÁBBTANULÁS ÜGYE Milyen derűs, bizakodó erejű jelensége mai életünknek a pá­lyaválasztás! Amikor a fiatal ki­lép az általános­, a középiskola kapuján, ma nem a szorongás, a kilátástalanság kínzó érzése ál­lítja meg a kapun kívül, nem a bizonytalan, ködös jövőtől való félelem szorítja össze a szívét, hanem az a felszabadult érzés, hogy előtte áll a szocializmust építő nemzeti élet ezer és ezer pályája. Tudja, hogy várja a munkapad, a tervezőasztal, az íróasztal, az építés ezer és ezer feladata. Erre készülhet a kö­zépiskolában, ennek a tudomá­nyát szívhatja magába az egye­temek, főiskolák falai között. A választott pálya ezer szépsége áll előtte. Ismert az előrehaladás útja, mégis olyan mértékben tá­rul szét egyre kárpitja, amilyen jobban a jövő erővel hala­dunk a szocializmus napfényes céljai felé! Nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára is ha­talmas erőt jelent a felnövekvő nemzedékek egyre hathatósabb részesedése a kultúra, a tudo­mány kincseiben. Hiszen a »ki­művelt emberfők« Szajnából, mi­nőségéből nemcsak a kultúrfor­­radalom győzelmét olvashatjuk ki, hanem benne rejlik tovább­haladásunk, újabb győzelmeink fontos biztosítéka a szocialista építés útján. Milyen nagyszerű feladat fiataljainkat elkalauzolni a neki legjobban megfelelő élet­pályához! Milyen felemelő érzés segítséget nyújtani abban, hogy a szocializmus építésének min­den pozíciójába megfelelő számú, jól képzett szakembert állíthas­sunk! Ennek a munkának fon­tos részfeladatát végzik most országszerte, megyeszerte isko­láink, pedagógusaink, ebben munkában segítenek pártszerve­­­zeteink, társadalmi szerveink.­­ Fontos hát, hogy a továbbtanu­lás ügyét kellő lelkiismeretesség­gel intézzék el. Jóború Magda oktatásügyi mi­niszterhelyettes a közelmúltban nyilatkozott a sajtóban, a to­vábbtanulásról. Szavaiban a mi megyénkre is jellemző eredmé­nyekre és hiányosságokra mu­tatott rá. Példakép említette meg Bács megye délkeleti részét, ahol sok diák a budapesti Eöt­­vös Lóránd Tudomány Egyetemre jelentkezett, pedig ott van a kö­zelükben a Szegedi Tudomány­­egyetem. Valóban van egy ilyen jelenség a mi megyénkben, hogy a középiskolát végzett fiatalok talán elsősorban a felvilágosító munka hiánya, vagy eredmény­telensége következtében, minden­képpen csak Budapesten akar­nak továbbtanulni. Pedig nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a megyénk déli részével szomszédos Szeged felkészülten várja a magyar, orosz, történe­lemszakos bölcsészeket, jövendő matematikusokat, vegyészeket, orvosokat, jogászokat, pedagó­gusokat. Sokkal komolyabb és jelentő­sebb következményei lehetnek azonban megyénkben annak, hogy a mezőgazdasági pályákat, még a mezőgazdasági felsőokta­tás intézményeit sem­ k­edveltet­­ték meg eléggé megyénk ifjúsá­gával. A mezőgazdasági techni­kumokra általában a kívántnál kevesebben jelentkeznek. Hiá­nyos a jelentkezés az Agrártudo­mányi Egyetem agronómiai, ál­latorvosi, agr­árközgazdasági ka­rára, a mezőgazdasági gépész­­mérnöki főiskolára, a keszthelyi, debreceni, mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. — Nem arról van szó, hogy most megismételjék illetékeseink az elmúlt években felburjánzott, gyakran erőszakos »átirányításo­kat« a kevésbbé látogatott sza­kokra. Nem arról van szó, hogy a vegyészmérnöki pálya iránti adottságokkal és hajlamokkal rendelkező továbbtanulót meg­győzzük arról, hogy belőle nem lehet más, csak mondjuk állator­vos. Ez az önkéntesség elvének súlyos megsértése volna. Ez a hiba ilyen módon nem is orvo­solható. Más eredői vannak en­nek. Elsősorban az, hogy még mindig gyenge a mezőgazdasá­gunk fejlesztését, pártunk és kormányunk mezőgazdasági cél­kitűzéseit ismertető, magyarázó agitáció. Sok esetben az iskolák felelős pedagógusai sem keltik fel az érdeklődést a mezőgazda­sági jellegű életpályák iránt. A mi nyitott szemű fiatalságunk reális szemüvegen keresztül nézi az életet. Nem légvárakat épít, hanem megköveteli, hogy rész­­­letesen megismerhesse jövő éle­tünk perspektíváit. Fel kell te­hát tárni előttük a lehetősége­ket, magyarán mondva , erő­teljesen javítani kell a tovább­tanulási agitáción. Az idén erőteljesen előtérbe kerültek a minőségi szempon­tok. Az a fő követelmény, hogy elsősorban a jó képességű, jó ta­nuló diákok kerüljenek közep­es felső iskolákba. Ez igen he­lyes, mégis az a tapasztalat, hogy egypár iskolánkban elég­telen eredményűeket is javasol­tak továbbtanulásra. Súlyos hi­ba, mert az elégtelen eredm­é­­nyűek felvilágosítására szánt erővel, talán olyan továbbtanu­lásra érdemes munkás-, vagy parasztfiatal agitációját hanya­golták el, akiknek a helye kö­zépiskoláinkban, egyetemeinken van. Mindent meg kell tenni te­hát annak az érdekében, hogy a minőségi követelmények figye­lembevételével erősítsük a jö­vendő szakembereinek tudását, képzettségét. Csak arra érdeme­seket javasoljun­k továbbtanu­lásra. A továbbtanulási kampány első szakasza május 8-án bezá­ródik. Most az a feladat áll to­vábbtanulást intéző szerveink előtt, hogy a továbbtanulásra ja­vasoltak megjelenését a közép­iskolai beiratkozásokon, illetve az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákon biztosítsák. A MAI SZÁMBAN A kormányprogramm célkitűzéseinek sikeresebb végre­hajtásáért. — Látogatás a 15-ös számú vasáru boltban. — Gyorsítsuk meg a tejbegyüjtést a kecskeméti járás­ban is. — A tapsifülesek hazájában. — Ismét a halas­tavakról. — Kelebia a példa. — Május 10-ig hosszab­bították meg a fémgyüjtő-hónapot. V.___________________________________________J A kongresszusi verseny eredményei A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozóinak versenye A KECSKEMÉTI KINIZSI Konzervgyár Kádárműhelyének dolgozói a tervteljesítésben min­dig az élen járnak. Bajáki Mi­hály 196, Ónozó Géza 186, Da­­nk­s Imre 148 százalékra teljesí­tik napi tervüket. A KADARMŰHELY dolgozói nemcsak a tervteljesítésben ér­tek el szép eredményeket, ha­nem az anyagtakarékosságban is. A III. pártkongresszus tiszte­letére 6661 forint értékű anya­got takarítottak meg. A BÁDOGOSMŰHELY dolgo­zói hulladékanyagok felhaszná­lásával készítettek olajoskanná­kat, tésztaszűrőket, 10.500 forint értékben. A LÁDAÜZEM ifjúmunkásai közül T. Nagy Mihály érte el a legjobb eredményt. Jó munká­jáért 200 forint jutalmat kapott a vállalattól. A KONZERVÜZEM és a tész­taüzem DISZ-brigádjai között párosverseny indult a napi ter­melésben, az igazolatlan hiány­zás megszüntetésében és a se­lejt csökkentésében. Az első ér­tékelésnél a tésztaüzem DISZ­brigádja került az első helyre. Az értékelésnél a DISZ-fiatalok­ átvették az üzemi bizottság és a városi MNDSZ-től kapott ván­dorzászlót. A tésztaüzem legjobb dolgozója Burján Mária lelkes munkájáért 200 forint pénzjuta­lomban részesült. Baracsi Rózsa, Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár. Újítással a kongresszusi verseny sikeréért A Kecskeméti Gépgyár dolgo­zói a kongresszusi munkaverseny során szép eredményeket értek el. A zománcozó részlegben dol­gozó Berente Imre, Gubányi Mi­hály, Papp Mihály 166 és a ke­­menceépítő brigádjának 193 szá­zalékos tervteljesítési eredmé­nye a termelésben elért sok-sok munkasikert igazolja. Dukai György és Mostoha György szta­hanovista marósok, sok esetben három gépen is dolgoznak. Mun­kájukat észszerűen végzik. Újí­tások alkalmazásával érték el, hogy naponta több fogaskerék marását, öntvénydoboz gyalulá­­sát végezik és tervüket 232 szá­zalékra teljesítik. Az üzem műszaki dolgozói Szabó Lajos sztahanovista fő­mérnök, Nádasdi Ferenc főtech­nológus irányításával komoly se­gítséget nyújtottak a fizikai dol­gozóknak, vállalásaik teljesítésé­hez. Rados Mihály üzemi levelező Kecskeméti Gépgyár, * 4<Jfc - V A dunavecsei állami gazdaságból jelentik: János tavaszi terve 350 normál­­hold — 720 normálholdnak meg­felelő munkát végeztek. Halász Pál és Sztankovics Lajos 710 normálhold eredményt értek el a tervükben szereplő 305 n­or­­málholddal szemben. A gazda­ság 31,4 holdon négy­zetesen vetette el a kukoricát és több, mint 60 holdon fészektrá­gyázást alkalmaztak. Négyzete­sen került földbe a 100 hold nap­raforgó is. A 150 hold cukorré­pából kísérletképpen 20 holdon keresztezett, ikersoros vetessel vetették el a cukorrépát, amit már feltrágyáztak és a sarabo­­lás is rövidesen megindul. A brigádok között folyó ver­senyben a növénytermelő brigád ért el jó eredményt. Tervüket a tavaszi idényben rendszeresen 170—200 százalékra teljesítik. A gazdaság traktorosai becsü­lettel teljesítették a pártkon­gresszus tiszteletére tett vállalá­saikat. Gubacsi József és Den elkezdődtek a Jókai-ü­nnep­ségek Kecskeméten Tegnap délben 1 órakor a közgazdasági tech­nikum tanulóifjúsága ünnepélyesen emlékezett meg Jókairól, aki két legszebb diákesztendejét töltötte az Qkollégium épületében, ahol iskolájuk van elhelyezve. Huszár Ernő tanuló megemléke­zett Jókai kecskeméti kapcsolatairól, Maczonkay Géza DISZ-titkár pedig a nagy író életművét ismertette. Utána az iskola tanulóifjúsága meg­koszorúzta az Ókollégium épületében a 48-as sza­badságharc százéves fordulóján emelt Jókai­­emléktáblát. Az ünnepségek délután folytatódtak. A város: tanács, a megyei könyvtár és a­­ Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztálya koszorúzási ünnepélyt tar­­tott az Ókollégium falán elhelyezett emléktábla előtt. Az ünnepélyen a párt és tömegszervezetek képviselőin kívül megjelentek az iskolák tanulói­nak a­ küldöttségei. Kiss István tanár Jókai kecs­keméti emlékeiről beszélt, ismertette életművét és kifejtette, mit mond Jókai a szocializmust építő mai nemzedéknek. Méhész Árpád, városi tanács VB-elnökhelyettes városunk dolgozói nevében, Faragó Gyula MTH-iskolai DISZ-titkár pedig az ipari tanulók nevében beszélt. Utána a városi tanács és az MTH-iskola megkoszorúzta az emléktáblát. Az ünneplő közönség átvonult Jókai hajdani lakóházához, K­ujber Józsefné, városi népművelési előadó beszéde után a városi DISZ-szervezet és a Jókai­ utcai általános iskola kispajtásai koszorút helyeztek az emléktábla alá. így ünnepelte Kecskemét dolgozó népe és tanulóifjúsága Jókai Mórt, a hajdani kecskeméti joghallgatót, aki hosszú írói pályája alatt mindig szeretettel emlékezett meg a »puszták metropo­lisáról«, Kecskemétről. Énekesmadár — az eleven „permetezőszer" Még mindig keve­sen tudják, mit jelen­tenek a madarak a me­zőgazdaságnak. Leg­több ember azt tartja, hogy a madár erdőbe való. Mások kegyetle­nül bánnak el a ter­mészet egyenes mun­kásaival. Többször lá­tok kifosztott fészkeket, lelőtt madár­éne­kesmadarat, testükben légpuska golyóval. Úgy érzem, nem árt tehát azzal is foglal­kozni, hogy melyik ma­dár milyen módon nyújt segítséget az em­bernek, íme itt van pl. a cinke. A cinkék már kora tavasszal meg­kezdik rovarirtó mun­kájukat és ezzel meg­akadályozzák a kárté­kony rovarok tömeges elszaporodását. Fészke­i­kor 15—20 ezer ro­vart pusztítanak el na­ponta. Könnyű tehát elképzelni, ha egy cin­kepár 14—16 fiókát ne­vel, milyen hasznos munkát végez egyetlen cinkecsalád is. A cin­kék elszaporodásának azonban mégis vannak akadályai. A legtöbb cinke azért hagyja el letelepedésének helyét, mert nem talál megfe­lelő fészekodút. A bajai Türr István múzeum természetrajzi szakköre elhatározta, hogy a pörbölyi erdő­ben mesterséges odú­telepet létesít. A tele­pen a szakkör külön­böző méretű odúkat helyezett el, melyeket nagyrészben már el is foglaltak a madarak. Így egyre több hasznos cinkecsalád maradt meg a környékben. A szakkör tagjai rendszeresen figyelik a madarak fészkelését és naplót vezetnek a ma­darak életéről. Piroska István és Borsodi Já­nos a telepen ösvénye­ket jelöltek ki és tet­tek járhatóvá, így min­den odúhoz jól járható ösvény vezet, megkönnyítették ezzel az odúk ellenőrzését is. Telepünk központjában van egy ritkás rész, tölgyekkel és öreg ga­lagonyafákkal övezve. Wöfl József és Czikk Imre itt fáradoznak egy élő növénygyűjtemény életrekeltésén. Ennek azt egyetlen szakkörnek a munkája azonban nem elégséges ahhoz, hogy Baja egész környékén fészkelőhe­­lyeket biztosítsunk a cinkéknek, a légyka­póknak és a többi hasznos, énekes mada­runknak. Az odúlakók­ telepítése különösen gyümölcsöseinkben jár­na nagy haszonnal. Az elszaporodott énekes­madarak többezer fo­rint értékű permetező­­szert takarítanának meg, ezért ahol csak tehetik dolgozó pa­rasztjaink, telepítsenek odúlakókat kertjeikben és gyümölcsöseikben. Farkas Tamás, telepvezető.

Next