Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
Köszöntjük színházunkat! Október 1-én megnyílik a színház kecskeméti évadja Móricz Zsigmond nagyszerű drámájának, az Úri murinak a bemutatásával. Hosszas tervezgetés előzte meg a színház végleges műsortervének összeállítását, melynek keretében beköszöntőül íme a nagy magyar író legkitűnőbb színpadi műve kerül a közönség elé. Ezeknek a tervezgetéseknek és megbeszéléseknek az volt a célja, hogy a kecskeméti színház’átogató közönség minél szélesebb rétegeinek igényeit teljesítsék, és pártunk kulturális téziseinek szellemében valóban olyan műsortervet bocsássanak a közönség elé, amely az ellenforradalmat követő eszmei zűrzavarból a kivezető utat nagyrészt befejezze. Nem kis erőfeszítéseket tett színházunk azért is, hogy minél jobb összetételű, minél erőteljesebb művészi képességeket , mezcsillogtató színészgárdát teremtsen meg. Ami köztudomású, több országosan is jól ismert vidéki művész szerződött az_éh színházunkhoz. A megindult tájelőadások azt bizonyítják, a réss - új tagok az együttessé való összeforrás útján valóban komoly művészi elményt nyújtó produkcióikkal keresik fel f?i—in_ kat. Kunszentmiklósról, Kiskőrösről és még néhány más meglátogatott községünkből a helybeli dolgozók elégedettségének tolmácsolására levélben is felkeresték a színház igazgatóságát. A színház és a közönség közötti megújuló kapcsolat egyik biztató jele az is, hogy az idén a hírek szerint jelentős mennyiséggel több bérletet váltottak a kecskeméti színház műsorára a megyeszékhely dolgozói. Nem mondhatjuk azonban el, hogy ez a kapcsolat még minden tekintetben egyenértékű lenne a kulturális forradalom más területein tapasztalható eredményekkel. A kecskeméti munkásság egy része még mindig nem mutat társadalmi életünkben méltó betöltött vezető szerephez érdeklődést a színházi kultúra iránt. De vajon csak a színház szervezőinek a feladata-e az, hogy a kultúra múltbeli monopolhelyzetének ezt a maradványát, ezt a múltból visszamaradt vélekedést megváltoztassák? Nem, semmi esetre sem. Feladatai, tennivalói vannak ebben a tekintetben gyáraink, üzemeink vezetőinek és nem utolsó sorban a szakszervezeteknek is. A példák azt mutatják, ahol valóban sokoldalú felvilágosítás hatott a munkásosztály soraiban, ott valóban megnőtt az érdeklődés a színház iránt is, s az egyszerű dolgozók nagy tömegei válnak ebben az esztendőben a kultúra élvezőivé, uraivá ebben a tekintetben is. Amikor üdvözöljük a Kecskeméti Katona József Színház művészeit, dolgozóit szerdán nyíló új évadjuk alkalmával nem hallgathatjuk el ezeket a problémákat sem, hiszen egyik legfontosabb kulturális intézményünk a színház, a szocialista forradalomnak egyik ígér fontos letéteményese. Világ monetárjait egyesüljetekf HI. ÉVFOLYAM 231. SZÁM Ára 50 fillér 1938. OKTÓBER 1, SZERDA A VÁLASZTÁSI TENNIVALÓKRÓL tárgyalt a Hazafias Népfront megyei bizottsága . A Hazafias Népfront megyei bizottsága hétfőn délelőtt ülésezett a megyei tanács kultúrtermében. Bodóczki László megyei elnök megnyitója után Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára számolt be az elmúlt félév eredményeiről, melynek során, hangsúlyozta, hogy a mozgalom különböző feladatainak sikeres megoldásában egyre több elnökségi és bizottsági tag kapcsolódott be és végzett igen hatékony, eredményes munkát. Beszámolója végeztével ismertette a Hazafias Népfront megyei elnökségének választási munkatervét, amelyet az ülés részvevői egyhangúan jóváhagytak. Ezután került sor a hozzászólásokra. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az előterjesztett beszámolóban felsorolt eredmények vitathatatlanul igazolják politikánk helyességét. Ezeket az eredményeket a munkások, parasztok és értelmiségiek aktív támogatása nélkül nem érhettük volna el. Éppezt ezért ebből láthatóan is a népfront-mozgalom nem formális valami, hanem élő valóság. A népfront-mozgalomhoz a széles dolgozó tömegek örömmel csatlakoznak és segítik munkáját. Pártunk és kormányunk eddigi tevékenységét a bizalomra építette, de a bizalom kell legyen alapja további célkitűzéseink végrehajtásának is. S minden bizonnyal a november 16-i országgyűlési és tanácsválasztáson ez a bizalom egyhangú igenlésben fog kifejezésre jutni. Mi a továbbiakban a népfrontmozgalomnak igen nagy jelentőséget tulajdonítunk és kérjük a segítő bekapcsolódást az előttünk álló feladatok megoldásába, így a választási munkába is. A továbbiakban Molnár Frigyes elvtárs foglalkozott a francia választásokkal. — Míg a mi választásunk — mondotta — az alkotmány megerősítését, Franciaországban az alkotmány megcsorbítását jelentette. Míg mi a népi hatalmat szilárdítjuk a dolgozók szavazataival, addig ott a választás a nép jogainak korlátozását és a burzsoázia hatalmának megerősítését célozta. Az ülésen felszólalt Dalos Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke is. Beszédében részletesen elemezte, hogy milyen feladatok álltak az elmúlt években a tanácsok előtt és hogyan valósították meg azokat. Most, amikor a választások előtti utolsó tanácsülésekre készülünk — mondotta — úgy gondolom szép eredményekről számolhatunk be. Megyénk 108 községe közül például a felszabadulás előtt 40 volt villamosítva. Ma már csak 28 községben nincs villany, de hadd jegyezzem meg, hogy a 28-ból 9 községben még ez évben befejezzük a villamosítást. Javult az ivóvízellátás, s a megye minden községe, városa új létesítményekkel gazdagodott. Dalosi elvtárs elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztéséről a választások ideje alatt sem szabad lemondani, hiszen „a holnapért mi vagyunk felelősek, nekünk, vezetőknek a kötelességünk felvilágosítani a népi tömegeket, jelen esetben különösen a parasztságot a nagy üzemi gazdálkodás előnyeiről” Az ülésen felszólalt még Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató, Papp Géza református esperes és Hollósi elvtárs, a kalocsai elnöke. járási népfront bizottság] NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) A KÍNAI NÉP NAGY ÜNNEPE (3. oldal) A RÁDIÓ MELLETT (3. oldal) FIGYELŐ (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4. oldal) APRÓ GONDOK (4. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (3. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) SZÜRETELÜNK (6. oldal) A Csengődi Állami Gazdaság páhi üzemegységében szüretelik a Jonathánt, a kanadai Janettet. Az utóbbi szedését már befejezték és a 40 kilogrammos tervvel szemben 83 kilót adott termőfaegységenként. Képünkön Fekete Lajosné szedi a gyönyörű Jonathánt. A törvényesség ismeretéből vizsgáztak a tanácsi dolgosók Népes volt szombaton délelőtt a kecskeméti járási tanács folyosója. A várakozókon látszott, hogy nem ügyes-bajos dolguk elintézésére váró ügyfelek, mert olyan izgatottak voltak, mintha érettségire készülődő diákok lettek volna. Nem is tévedtem sokat a hasonlattal, mert amikor megkérdeztem a legnyugodtabbnak látszótól, — akiről később megtudtam, hogy Kántor Ilona, a fülöpházi tanács adminisztrátora —, mire várnak, azt felelte: — tanácsi, alkalmazottak vagyunk és szakmai vizsgát teszünk. Mélyen együtt éreztem velük. A nehéz vizsga előtt nem is zavartam őket tovább, s csak a vizsgáztatás után kerestem fel Havasi László tanácstitkárt, vizsgabizottság egyik tagját és a kérdeztem meg tőle, hogy milyen vizsgapontokat kérnek számon, a tanácsapparátus tagjaitól. Havasi elvtárs arról tájékoztatott, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957—IV. törvény ismeretéből 1958. szeptember 30-ig ,a megyében minden tanácsdolgozónak — tanácselnöktől adminisztrátorig — mindenkinek vizsgáznia kell. E törvény jelentősége abban áll, hogy megszilárdítja a törvényességet; pontosan meghatározza az eljárási határidőket; biztosítja az állampolgárok jogait és jogorvoslati lehetőségeit; lehetővé teszi, igazgatási szervek hogy az államhatározatait az ügyfél a törvény által felsorolt esetekben bírói úton is megtámadhassa; új módon biztosítja a panaszjogot; az államigazgatási szervek dolgozóit pedig védi az alaptalan, rosszindulatú rágalmakkal és bejelentésekkel szemben. Hasznos e törvény ismerete a tanácsvezetők számára azért is, mert segítségével különbséget tudnak tenni ügy és ügy között. El tudják dönteni például, hogy mi tartozik hozzájuk és mi a bíróságok hatáskörébe. Miután a kecskeméti járásban, több mint két hónappal ezelőtt kezdték el a vizsgáztatást, megkérdeztem Havasi elvtársat: milyen javulás tapasztalható a közigazgatási munkában? Több példát mondott erre vonatkozólag. A legnagyobb eredménynek és egyben elismerésnek azonban az ügyészségi szervek megállapítását említette, mégpedig azt, hogy a vizsgáztatás megkezdése óta lényegesen kevesebb a törvénysértés és jogsértő intézkedés. — Nyolcvan járási tanácsi és 160 községi tanácsi dolgozó tett vizsgát az említett törvényből. Akkor lesz azonban igazán gyakorlati jelentősége ennek és szilárdul meg a szocialista törvényesség, ha a közigazgatásban dolgozók szigorúan az 1957—IV. törvény szellemében intézik majd az ügyeket — mondotta befejezésül Havasi elvtárs. — NO — Megyeszerte kijelölték a választási elnökségek tagjait Sorszámosták a szavazóköröket November 16-án elsőízben választják meg egyszerre az országgyűlési képviselőket és különböző szintű tanácsok tagjait. A választások előkészítése éppen ezért gondos munkát igényel. A beérkező jelentések szerint az előkészületek mindenütt rendben folynak. Szeptember 29-én, hétfőn megyénk valamennyi járási, városi és községi tanácsának végrehajtó bizottsága rendkívüli ülést tartott. Ezeken vitatták meg a Hazafias Népfront bizottágoknak a választási elnöksék tagjaira, valamint a válaszkerületi bizottságok tagjaira előterjesztett javaslatát. A váasztási elnökségek és a választókerületi bizottságok tagjainak kijelölése mindenütt megtörtént. A városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságai ugyanezen az ülésükön kijelölték és sorszámmal látták el a szavazóköröket. Orhutay Gyula Kecskeméten Hétfőn, a késő délutáni órákban Kecskemétre látogatott dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a népfront megyei vezetőivel, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei bizottságának első titkárával, Molnár Frigyes elvtárssal a választási előkészületekről beszélgetett. • Egy termelőszövetkezetben három és félszázezer forintos beruházás A kerekegyházi 820 holdas Dózsa Tsz 81 főnyi tagsága a legutóbbi közgyűlésen elhatározta, hogy gazdasága fejlesztéséhez a jövő esztendőre 359 ezer forintot ruház be. Ebből az összegből egy 24 soros vetőgépet, a másfél éve vett Zetorukhoz hidraulikát, egy másik, a legújabb típusú Zetort 3 tonnás pótkocsival, gépi répavágót és kétlyukú kukoricamorzsolót, ezek meghajtására villanymotort, valamint egy fűkaszát vásárolnak. A saját brigáddal végzett építkezésekre a fenti összegből 148 ezer forintot szánnak, s tervezik, hogy sertésfiaztatót, süldőszállást, dohánypajtát, új tejházat, a Zetoroknak színt építenek, s megjavítják a lóistálló tetejét is. A fennmaradó pénzen 5 hold területet szamócával telepítenek be, s felállítanak egy fűréssgattert is. X. 14