Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
A fejlődés egyre gyorsuló üteme manapság már nem tűri a téli tétlenséget a mezőgazdaságban sem, ehelyett több ismeretet, tudást sürget. Megyénk parasztsága igyekszik is élni ez utóbbiak gyarapítását elősegítő lehetőségekkel. A falusi lakosság körében legnépszerűbb oktatási forma az ezüstkalászos tanfolyam. Az 1958/59-es oktatási évben ötven elsőéves és húsz másodéves tanfolyamot szervezett a megyei tanács. Ez számszerűn több mint kétszerese az elmúlt évinek. A tanfolyamokon majdnem 2500 hallgató vesz részt. A megyében 15 helyen kezdtek a falusi fiatalság részére oktatást »Parasztfiatalok téli gazdasági tanfolyama« elnevezéssel. Ezek az ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyamok tananyagát dolgozzák fel. Nagyon lényeges dolog a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek továbbképzése. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is szerveznek négyhetes termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyamot, amelyen 120 elnök tanulását biztosítják. A termelőszövetkezeti csoportelnökök részére pedig kéthetes tanfolyam lesz, ebbe harminc termelőszövetkezeti csoportelnököt kívánnak bevonni. Érdemes megemlíteni, hogy 80 termelőszövetkezeti könyvelő jelenleg nyolchónapos kettős könyvviteli tanfolyamot végez. Termelőszövetkezeti brigádvezetők részére a mezőgazdaság egyes ágazataiban (állattenyésztés, általános növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés stb.) egy-egy hetes tanfolyamot szerveznek a legjobb állami gazdaságokban. Az ezüstkalászos, valamint az utóbb említett tanfolyamok költségeinek fedezésére több mint 600 000 forintot terveztek. Ez bizonyítja, hogy államunk jelentős anyagi áldozatot hoz a parasztság továbbképzése érdekében. Külön meg kell emlékezni a népfőiskolákról, melyek célja a falusi lakosság általános kultúrszínvonalának emelése. Ezek közül egy Tiszakécskén 80 fővel, egy pedig Ágasegyházán 30 hallgatóval már meg is indult, most szervezik Izsákon, Ballószögön és Helvécián. Ahol nincs ezüstkalászos, vagy egyéb tanfolyam, ott előadássorozatok lesznek. Ezeken mezőgazdasági, természettudományi és egyéb közismeretet gyarapító témáról lesz szó. A megye hatvan községében oldják meg ilyen módon a falusiak tudásának gyarapítását. Ez még nem teljes felsorolása a falusi téli tömegoktatásnak, hiszen a járásokban, városokban még külön szakmai továbbképző tanfolyamok lesznek. Mindez bizonyítja, hogy tanul, okosodik a falu népe. Igyekszik minél több tudományt magába szívni. Ennek gyümölcsét a jobb gazdálkodás következményeiben az egész or«aác Útja* Világ proletárjait egyesüljetek! JHejqMisík a keeskeméti műí&Ísztelep kiállítása A kecskeméti Katona József Múzeumban vasárnap nyílt meg a Képzőművészeti Alap kecskeméti alkotótelepe tagjainak első gyűjteményes kiállítása. A megnyitón megjelent a magyar képzőművészeti élet több képviselője, többek között Poór Bertalan Kossuth-díjas, Pogányi Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A kiállítás kilenc fiatal állami ösztöndíjas festő, négy grafikus és egy szobrászművész: Antal Ilona, Batári László, Kemény Zsigmond, Koncz Béla, Kordováner János, Nagy Gy. Margit, Palicz József, Pintér Éva, Prepelicza Katalin, B. Léday Mária, Szabó Lajos, Varga Miklós, Váci András és Veszprémi Endre összesen mintegy 120 alkotását mutatja be. A kiállítást Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigaggatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a művésztelepi kollektívája jól összeforrott és, amint a kiállított művek is mutatják, vállalja a szocialista realizmus felé vivő utat, a nép’ szolgálatát és a dolgozó tömegekkel való minél bensőségesebb kapcsolat megteremtését Művészeti életünk egyik alapvető problémája ma az, hogy művészeink megtalálják az utat a nép felé és ezer szállal kapcsolódjunk hozzá szocializmust építő életünkhöz. Ebben a tekintetben sokat vár a magyar képzőművészeti élet a kecskeméti Művésztelep tagjaitól, akik kiállított műveik bizonysága szerint feladataikat komolyan vállalják, igen sok problémát vetnek fel alkotásaikban és szép eredményeket érnek el még akkor is, ha nem egy művön látszik a befejezetlenség, az útkeresés bizonytalansága. A megnyitó után a megjelent vendékek és számos kecskeméti érdeklődő megtekintette a kiállítást. A látogatók elismeréssel nyilatkoztak a Művésztelep lakóinak műveiről. Felvásárlótelepek előregyártott elemekből Bocsa és Pirtó községekben ma is sok gondot okoz, hogy értékesítsék a gazdák gyümölcsösüket, terményeiket, mikor ezek a helyek ugyancsak kiesnek a közlekedési forgalomól. A lakosság gondja a Soltvadkerti Földművesszövetkezetet is foglalkoztatja, mivel az említett községek felvásárlás és ellátás tekintetében az ő körzetükhöz tartoznak. A MÉSZÖV segítségével így született a döntés, melynek értelmében Bócsán és Pirtón 270 ezer forintos költséggel előregyártott elemekből zöldség-, Megtörtént a pótválasztás Mint már hírül adtuk, vasárnap megyénk két községében rendeztek pótválasztást: Lakiteleken és Borotán a 44-es körzetben. Lakiteleken a pótválasztásra kijelölt körzetben 05 szavazásra jogosult személy él — s délelőtt 11 óráig valamennyien leadták szavazatukat a népfront jelöltjére, Bodor József középparasztra. Bodor Józsefet, aki tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak , egyhangúan választották tanácstagjukká a körzetben lakók. A 11-es borutai választókörzetben 23 szavazásra jogosult választotta meg egyhangúan Agócs Péter elismerten jól gazdálkodó középparaszt fiát, Agócs Istvánt. Itt is már délelőtt 10 órára befejeződött a szavazás. IV/ I > • MEGYÉNK MOZIHÁLOZATA.1K 1 HELYZETÉRŐL ; (3. oldal) | ! A FÁSÍTÁSI TERVRŐL (3. oldal) ; ; ilyen nagy szerelem (3. oldal)» | | GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK | | EZ NEM OLYAN (4. oldal) PANASZKÖNYV | (3. oldal) |SPORT (5. oldal) | TASSTÓL MARTÁIG («. oldal) | > EGY GYUFA CIMKEGYŰJTŐ ALBUMáBÓL | ( 16. oldal) | az idén több ér egy mkaegységet tavaly NYILAS ISTVÁN, a gátéri Búzakalász Termelőszövetkezet fiatal elnöke szívesen beszél a zárszámadási eredményekről. Nincs is miért szégyenkezniük, hiszen a tavalyinál többet elegy munkaegység. Az elmúlt évben ugyanis 29 forintot kaptak a tagok egy munkaegység után, az idén viszont 32, 71 forintot. Arra a kérdésre, hogy ennek köszönhető ez a javulás, minden töprengés nélkül válaszolta: — Sok segítséget adtak az állami kedvezmények. Az árutermelési mutatót túlteljesítettük, ezért 22 ezer forint hitelelengedésben részesültünk Nagy előrehaladást jelent, hogy az elmúlt gazdasági évben 156 kilogramm műtrágyát használtunk fel holdanként, ezért 18 ezer forint árkedvezményt kaptunk. Igyekeztünk a lehetőségekhez mérten igénybe venni a gépgyümölcs- és sárlalótelep készül, baromfifelvár állomás segítségét. 4,1 ezer forint gépi munka jutott nálunk egy katasztrális droidra.. Ez ismét 47 ezer forint többletjövedelmet hozott a tagságnak. Ezek után már természetes, hogy a jó talajművelés, a gépek igénybevétele, a fokozott műtrágyafelhasználás következtében a termelőszövetkezet növényei nem sínylődték meg úgy az aszályos esztendőt, mint a környező egyéni parasztok parcelláinak kultúrái. Ezért a Búzakalász-beliek jóval magasabb termésátlagokat takarítottak be, mint az utóbbiak. Nem minden dicsekvés nélkül hangoztatják a tagok, hogy 20 hold amerikai hibrid kukoricájuk termésátlaga 28 mázsa. Az is igaz, hogy bármennyi legyen az állami kedvezmény, az önmagában még nem elegendő. Párosulnia kell a tagok szorgalmával, igyekezetével. A BÚZA KALÁSZBAN ez így van, mint a zárszámadási eredmények bizonyítják. Különösen az tapasztalható állattenyésztésben fejlődés. Míg 1957-ben 28 900 forintot vételeztek be tejeladásból, 1958- ban már 49 ezer forintot. Nem csak a tehenek száma, hanem fejési átlag is jelentősen emelkedett. — Egyik fő célunk az állattenyésztés további fejlesztése — mondja Nyilas István. — Juh törzsállományt létesítünk. Az idén 70 hízót adtunk le, 145 000 forintot kaptunk értük. Jövőre százat tervezünk. A szarvasmarha-hizlalásban is lesz előrehaladás. Az idei 11 helyett 15-öt adunk át az államnak. Reméljük, hogy jövőre a közös gazdaság fő bevételét az állattenyésztés adja majd. K. S. Tízéves az állami tekerautófuvarozás Tíz ÉVE, 1948 végén kezdte meg működését a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat. Az előző években mostoha körülmények között, roncsokból összeszedett gépkocsiparkkal, valamint a Szovjetunió által adományozott ZISZ gépkocsikkal végezte a szállítást. Elismeréssel kell megemlékeznünk azokról, akik ebben az időszakban a rossz műszaki felkészültség mellett is vállalták a gépkocsik javítását, karbantartását és az áruk szálítását. A vállalat életében az 1950-es év jelentett fordulópontot. Ebben az időben Csepel Diesel gépkocsikkal cserélték fel az szállítóeszközöket,addig használt A Kecskeméti 44. sz. Autóközlekedési Vállalat, megalakulásakor egy kis telephellyel rendelkezett a Rávágy téren, ahol a gépkocsik javításától az áruforgalom lebonyolításáig mindent el kellett végezni — 1953-ben sikerült létrehozni egy teljesen különálló forgalmi telepet, ahol az üzemképes gépkocsik várták a »bevetést«, s egy központi irodát is létesítettek, az ilymódon felszabadult irodákat műhelyekké alakították át. MEGYÉNKBEN jelenleg két önálló — a kecskeméti és a bajai — autóközlekedési vállalat működik, ezenkívül közúti áru- és menetirányító szolgálati helyeket létesítettek Kiskunhalason, Solton, Tiszakécskén, Izsákon és Kiskőrösön. Fő szempontnak mindig a falu és a város közötti szállítást tekintettük, s ezért 1954-ben létrehívtuk a darabárus járatokat, melyek az iparcikkeket gyorsan és olcsón eljuttatják a községekbe, a mezőgazdasági termékeket pedig a városba. Az elmúlt időkre úgy emlékezünk vissza, mint kemény, küzdelmes évekre. Köszönet illeti azokat, akik a 44. sz. Autóközlekedési Vállalat bölcsőjénél már ott állottak: Sági Erzsébetet, Takács János művezetőt, Kemény Gyula gépkocsivezetőt, Kiri Gyula főnökségvezetőt és Vörös Gyula gépkocsivezetőt. Egyre nagyobb méreteket ölt a teherautó-fuvarozás és évről évre növekszik a gépkocsipark is. Ebben az évben kéttonnás Csepel gépkocsikkal látták el a vállalatot, amelyekkel nagy mennyiségű árut tudunk egyszerre elszállítani. Következő évben a vállalat egy korszerű komplex telepet kap, amely 18 millió forintba kerül majd. A TEHERAUTÓFUVAROZÁSI V. dolgozói további munkájuk során is arra törekszenek majd, hogy még szervezettebbé, üzembiztosabbá tegyék működésüket. Sohajda József, a 44-es AKÖV igazgatója A Kecskeméti Gépállomás elérte az élüzemi szintet ! Igen nagy követelmény: 45 ezer 770 normálhold megmunkálását kellett teljesítenie Kecskeméti Gépállomásnak ahhoz, hogy másodszor is elnyerje az élüzemi szintet. A szép eredmény a traktoros brigádok jó munkájának gyümölcse. Csikós István 1600, Juhász Jurie 1300, Bíró József és Csikós Gyula 1130 normálholdat, G—35-ös géppel Határ László 1030, Tóth István 950, Csikós János pedig 960 normálholdat teljesített. Az élüzemi szint s ezen túl az élüzemi cím elnyerése anyagilag is kedvezően érinti a dolgozókat, mert nyereségrészesedésként körülbelül egy havi fizetésüket kapják meg. A következő napokban harc a Vörös Vándorzászló ela nyeréséért indul meg, melynek követelményeit az országban eddig csak három gépállomás tudta teljesíteni. A kecskemétiek eddig az összes feltételeket elérték, csupán 3500 normál hold munkát kell még decemberben elvégezniük. Sok sikert kívánunk munkájukhoz! »