Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
1961. január 15, vasárnap ■ ....... f —-- A Táncsics-brigád traktorosai HATALMAS sárban is zúgnak a traktorok a dávodi határban. Lehet éjjel vagy nappal, biztosan ülnek a traktorosok gépeiken, s az eke nyomán széles barázdában feketéllik a felszántott föld. Táncsics traktoros brigád a neve és a Megyei Gépállomások Igazgatóságán azt mondották, hogy megyénk egyik legjobb traktoros brigádja. Éves tervüket 136 %-ra teljesítették. Ez pedig 20 600 normál hold volt. Vígh Andrást, a brigádvezetőt nem találjuk a traktorosszálláson. Még reggel határszemlére indult az egyik tsz elnökével. Mivel másként lehetetlen a sáros dűlőutakon közlekedni, mindketten felnyergeltek egy-egy lovat és így indultak neki a határnak. A traktorosok is kint vannak öt-hat kilométerre, de őket nem zavarja a sár, most is végzik az elmaradt mélyszántást. HÁROM szerelőruhás ember dolgozik a brigádszálláson, amelyet a község egyik házának udvarán rendeztek be. Javítják a hibás gépeket. Tizenöt gépe van összesen a brigádnak, s bizony, mindegyükre szükség van ezekben a napokban. Janotka Imre szerelő ezt mondja: — Az őszi vetés nem volt könnyű a rossz időjárás miatt. Legtöbbször nappal is esett, de ha elállt, vagy egy kicsit alábbhagyott, már indultak a traktorok. Nem számított az éjszaka sem. Varga József és Kovács István traktoros az egyik pótkocsi kerekét javítja. Varga József már hat éve traktoros ... Augusztus óta több mint ezer normál hold művelése fűződik nevéhez. Éves tervét 127 százalékra teljesítette. A TRAKTOROSOK legtöbbje dávodi. „Mi brigádunk”-nak is nevezik őket, amikor a traktorosok hosszú sorban elindulnak a község utcáján. Itt született például ebben a községben Facskó Mátyás is. Sokáig könyvelő volt a gépállomáson, majd gondolt egy nagyot: traktoros lett. Nem bánta meg. Most feleségét találjuk csak odahaza, az idősebb Matyi, az apa, egész héten távol van családjától. Közel 10 kilométerre szántanak. A feleség is örül, hogy traktoros lett a férje, hiszen jól keres. Volt már olyan hónap is, hogy 3000 forinton felül kapott Igaz, a traktorosok megérdemlik a jó fizetést, mert becsületesen dolgoznak. Egy régebbi beszélgetésünk során a brigádvezető dicsérte traktorosait Úgy nyilatkozott, hogy érdemes velük dolgozni, valamennyien „benne vannak, ha rá kell verni” egy kicsit a munkára. HÁT ILYENEK ezek a dávodi traktorosok! Ha dolgozni kell, dolgoznak, legyen éjszaka, essen az eső, térdig érhet a sár, ha ők egyszer felülnek a traktorra — nem számít más, csak a munka ... Most már értjük, miért mondták a Táncsicsra még Kecskeméten is, hogy megyénk egyik legjobb traktoros brigádja. Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Facskó Mátyás a könyvelőből lett traktoros. ÍH .7.7.,/ 77 ' 7 ' A brigádszálláson pótkocsi kékét javítja Varga József és Kovács István. A brigád cicája is elismeréssel nézi Janotka Imre munkáját Intézményesen kell megoldani a tsz-brigádvezetők képzését! A brigádokba beosztott terrmelőszövetkezeti tagok irányítása, munkájának ellenőrzése nagy gond a nagyobb termelőszövetkezetekben. Ehhez a felelősségteljes munkához megfelelő képzettséggel rendelkező brigádvezetőkre lenne szükség. Hiába van a nagy termelőszövetkezetnek jó elnöke, jó főagronómusa, ha nincs megfelelő elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkező brigádvezető. A brigádvezető-képzés jelenlegi formája nem oldja meg a problémákat, ezért intézményesen megyeileg illetve járásonként kellene megszervezni brigádvezetők elméleti és gyakorlati oktatását. A dunavecseiek javaslata az, hogy az elméleti továbbképzést két-három hónapos bentlakásos tanfolyamon, a gyakorlati képzést pedig állami gazdaságokban lehetne megoldani úgy, hogy a szövetkezeti brigádvezetőt egy-egy állami gazdasági brigádvezető vagy egyéb szakember mellé gyakornokként osztanák be. Most új, zömmel nagyobb területű termelőszövetkezetek megalakulásával ez a probléma még jobban előtérbe kerül. Helyes, ha az új vezetőségek a megfelelő elnök és szakember kijelölése mellett gondolnak a brigádvezetők gondos kiválasztására is; a megyei irányító szervek pedig segítenek az intézményes brigádvezető-képzés legjobb módszerének kialakításában! Tizenegy millió forintot fordítanak ebben az évben a vasúti borkombinát továbbépítésre Többször megírtuk már, hogy a Vaskúti Állami Gazdaságban 1958. óta hatalmas, 29 ezer hektoliter tárolóképességű borkombinát épül Eddig mintegy hat millió forintot fordítottak építésére, s a valamivel több mint ötezer hektoliter kapacitású hagyományos pincerész már 1959-ben elkészült, azóta üzemel is. Ebben az esztendőben az eddigi költségeknek közel a kétszeresét kitevő 11 millió forintot fordítanak a kombinát korszerű berendezéseinek építésére. A többi között elkészítik a fűtőberendezést, s a beépített hordókkal ellátott föld feletti bortárolót is. A teljesítménybérben dolgozók segítik a műszaki normák bevezetését a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat vezi.. ii és dolgozói üzemi tanácsülésen tárgyalták meg a műszaki normák bevezetésének szükségletét és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Köztudott, hogy ennek a munkának jó elvégzése a dolgozók, a műszakiak és az időelemzők együttes tevékenységét igényli. Különösen nagy jelentősége van ennek az összefogásnak a mi üzemünkben, hiszen olyan gyártástechnológiával dolgozunk, amit rajtunk kívül csupán a szegedi testvérvállalatunk alkalmaz, s így főként csak saját tapasztalatainkra támaszkodhatunk. A paprikafeldolgozó iparágban eddig nem alkalmaztak még jól kidolgozott műszaki normákat, ami sokszor éreztette hatását a munka termelékenységének nem kielégítő növelésében. Most az ezzel kapcsolatos problémákra megoldási ütemtervet, részletes munkaprogramot dolgoztunk ki. Már a feladat megoldásának elején észleltük, hogy sok nehézséggel kell majd megküzdenünk. Különösen az olyan munkafolyamatok normáinak megállapítása okozott gondot, amit eddig kézierővel végeztek, s a dolgozók teljesítménye nem függött meghatározott ütemű gépi munkától. Örömmel írhatok azonban arról, hogy a sok nehézség ellenére is jó ütemben halad üzemünkben a műszaki normák bevezetése. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a legtöbb segítséget azok az öntudatos dolgozók adják, akik élénk érdeklődéssel kísérték Kádár János elvtársnak az Országgyűlés legutóbbi ülésén felszólalását,mondott többek között a normakiigazításokról, a gazdaságos termelésről, a munka termelékenységének tervszerű növeléséről mondott szavait. Teljesítménybérben dolgozóink a munkafolyamatok felmérése közben már eddig is sok hasznos tanácsot adtak, több szervezési hibára hívták fel a figyelmet. Időelemzőink közlik ezeket az észrevételeket, javaslatokat a vállalat vezetőségével, melyek nyomán azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket így aztán vagy a munkaerő átcsoportosításával, vagy az egyes technológiai folyamatok megváltoztatásával módunkban áll a termelékenységet jobban szervezett munkával növelni. Amit írtam, példája annak, hogyan lehet nehezebb feladatokat is sikerrel megoldani, ha a dolgozók megértették, hogy a kitűzött cél elérése, jelen esetben a műszaki normák bevezetése, nem jelenti keresetük csökkenését, hanem a több és olcsóbb termelés feltételeinek biztosítását célozzák. Kovács László üzemi tudósító Kísérleti húsüzemet létesítenek A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kecskeméti gazdaságában az elmúlt év októberének elején kísérleti húsüzem építéséhez fogtak hozzá. Az épületet két és fél hónap alatt „tető alá hozták”, s erre az évre a külső és belső szakipari munkák elvégzése maradt. Remélhető, hogy májusra átadják rendeltetésének az épületet. Az üzemben egyébként naponta — egy műszakban — tíz sertést dolgoznak majd fel. A kiegészítő üzemág létesítésével kettős feladatot old meg a gazdaság. Egyrészt megállapítják, hogy a különböző sertésfajták milyen hústermék előállításához a legalkalmasabbak, másrészt a fogyasztóközönség szükségletének intenzívebb kielégítését is szolgálja az üzem. T. L tm Cuki bundád van, nylont 5. oldal ORDASON Ordas egész lakossága a község régi termelőszövetkezetébe, az Úttörőbe lépett Immár 213 tagja van a megnagyobbodott közös gazdaságnak és 1300 holdon kezdik meg a nagyüzemi gazdálkodást az ordasiak. A munka megindult, dolgozik a leltározó és értékelő bizottság, végzik a fogatok az elmaradt szántásit, amelyben segít a gépállomás traktora is. Az új tagokkal beszélgetve kiderül, hogy bizony az Úttörő a felfejlődés előtt nem tartozott a jó szövetkezetek közé. Igaz, 150 holddal birkózott a tizenegy tag. Nem sokra jutottak és most bíznak abban, hogy immár az egész község lakossága összefogva, egy jól működő, közös gazdaságot hoz létre. Erről beszélgetes* Győri Má*riával, aki az Aszódi Földművesszövetkezet agronómusa és segítségére van az ordasiaknák az első lépések megtételében. — A közgyűlés 15 fillér hozzájárulást szavazott meg négyészögölenként a bevitt föld után. Sokan természetben fizetnek, vagvis jószágokat hoznak be a közösbe. Ez előnyös, mert a teremelőszövetkezeti állattenyésztés megalapozását segítik elő. Már felmérték, hogy mennyi lóra, fogatra van szükség, elkészítették a munkaerőmérleget. Megválasztották a növénytermelési és állattenyésztési brigádvezetőket. Két növénytermesztési és egy állattenyésztési brigád van. Úgy oldották meg, hogy egy-egy brigádba az ismerősök, illetve egy utcabeliek kerültek. — Ez azért jó — magyarázza Szűcs László, meg a többi tag —, mert az egy utcabeliek már jól ismerik egymást, összeszokotak és könnyebb az együttes munka is. Elkészült a vetésterv is, tavasszal 30 holdon napraforgót, 15 holdon cukorrépát, 10 holdon zöldborsót, 22 holdon fűszerpaprikát és egyéb más növényt vetnek, jelentős területen kivártnak újburgonyát termeszteni.Megkezdték a tagokkal a szerződéskötést. Mindenki tehetsége szerint vállal egy bizonyos területet, amelyet köteles jól megművelni. Amennyiben hanyagsága miatt terméskiesés lesz, a terméskiesés értékét levonják a járandóságából. Az úgynevezett családi művelés módszerét alkalmazzák tehát. Szorgos tevékenység tapasztalható az Úttörő Termelőszövetkezetben. Azt minden ordas dolgozó paraszt tudja, hogy a szövetkezet olyan lesz, amilyenné a tagok teszik. K. S.