Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
2. oldal m Újabb háborúellenes akciók Karácsony estéjén is tiltakoznak majd a vietnami háború folytatása ellen az amerikai békeharcosok. A vietnami moratórium-bizottság — amely az októberi nagysikerű megemlékezést, s a múlt heti háborúellenes akciókat szervezte — közzé tette terveit a tiltakozó kampány harmadik szakaszára. A terv szerint decemberben három napon át tartanak majd a tiltakozó megmozdulások. December 12-én ismét helyi gyűléseket, békeőrségeket, aláírásgyűjtő kampányokat szerveznek. Új kezdeményezés lesz a békeőrség, a szenátus és a kongresszus tagjainak otthonánál, hogy a törvényhozókat háborúellenes állásfoglalásra szólítsák fel A moratórium-bizottság kapcsolatba lép a katonák békeszervezeteivel is. A békeharcosok segítséget nyújtanak a katonai egységeknél létrejött háborúellenes csoportok működéséhez. A pápa a vietnami vérontás ellen VI. Pál pápa hétfőn ismét szót emelt a vietnami háború befejezéséért, az igazi és tartós béke megtekintéséért gyors tárgyalások útján. A római katolikus egyház vezetőjének felhívását az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet öt amerikai kormányzó előtt tett, amikor magánlátogatáson fogadta őket. A pápa utalt az amerikai háborúellenes tüntetésekre és ezzel kapcsolatban kijelentette: „elménket foglalkoztatja az a széles körű tüntetés, amely követeli a vietnami háborúnak, annak a háborúnak a befejezését, amely évek óta mindenféle katonai megoldás reménye nélkül folyik és amely annyi anyagi áldozatot, de mindenekelőtt emberáldozatot követel. „Úgy érezzük, és ki is jelenthetjük, hogy senki sem kívánja nálunk jobban e háború, minden háború megszüntetését és szenvedélyesen óhajtjuk, hogy ez a háború minél előbb érjen véget” — mondotta. A miniszterelnök születésnapja Perzsa macskáját a karján tartva, mosolyogva fogadta Indira Gandhi, India miniszterelnöke azokat a fotósokat, akik jókívánságaikat fejezték ki 52. születésnapján. (Telefoto — AP—MTI—KS) A holdutazás : Holdkörüli elliptikus pályára állt az Apollo–12 űrhajó. A kritikus manőverre magyarországi időszámítás szerint tegnap hajnali öt óra előtt került sor, amikor az űrhajó a Hold emberi szem 'számára ' láthatatlan oldalán haladt, s így rádióösszeköttetés sem állt fenn vele. A hajtómű üzembehelyezése pontosan a megadott időpontban sikerült, s az elliptikus pálya mért adatai csak minimális eltérést mutattak az előzetes számítástól A manőver azért volt igen fontos, mert az Apollo—12 korábban letért arról a pályáról, amely automatikusan visszajuttatta volna a Földre, ha nem sikerült volna a hajtómű üzembehelyezése. Conrad, Bean és Gordon mindjárt az első fordulat során hosszabb színes tvközvetítést adott a látványról A Földről is felismerték a Kopernikus krátert és több más pontot a Hold felszínén. Érdekes látványnak bizonyult, s erre az űrhajósok külön is felhívták a figyelmet, az a csaknem teljesen egyenes vonulat, amely Conrad szerint igen éles gerinceket mutatott. A különböző nagyságú kráterek mellett a földi tv-képernyőkön jól lehetett látni a törésvonulatokat, nagyobb szakadékokat amelyek az űrhajósok véleménye szerint korábbi vulkanikus tevékenységre mutatnak. Conrad és Bean többször is felhívták a figyelmet egyes fehér foltokra, amelyek „olyanok voltak mint a cementezett autófeljáró” A Hold felszínéről Conrad azt mondta, hogy olyan, mint a torta teteje, amire nagy késsel kenték szét a krémet”. Az űrhajósok, de a tvközvetítés alapján a földi közönség sem tudja biztosan, milyen színű a Hold felszíne: a fehéresszürkén kívül időnként barnás színben látszott. Conrad viszont megjegyezte, hogy az ég „a legfeketébb fekete, amit el lehet képzelni”, s „feketébb, mint ahogy a Földet megkerülve látták az eget”. Az űrhajósok több mint 24 órán át keringtek Hold körül. Ezalatt Conrad a és Bean még egyszer átvizsgálta a holdkomp berendezéseit, majd több mint nyolcórás pihenő következik, mielőtt sor kerülne az űrkabin és a holdkomp szétkapcsolására, a holdkomp leszállásának megkezdésére. Erre a manőverre magyar idő szerint november 19-én reggel fél hat óra körül kerül sor. Kedden reggel az eredeti 9 óra hat perces időpontnál valamivel később az Apollo—12 legénysége bekapcsolta az űrhajó főhajtóművét és sikeres pályamódosítást hajtott végre. A pályamódosítás után az Apollo—12 most már csaknem köralakú pályán kering a Hold körül. Röviddel a pályamódosítás előtt az űrhajósok ismét felvették a kapcsolatot földi irányítóközponttal, az a Apollo—12 ismét a Hold azon oldalán haladt, amely a Földről látható. 1969. november 19, szerda üiois Indra Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Magyarországra érkezett Alois Indra, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák vendéget a Ferihegyi repülőtéren Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. GUSTÁV HUSÁK: 1970 a további konszolidáció éve Csehszlovákiában Hétfőn ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége. A párt és a pártszervek 1970. évi tevékenységének tervjavaslatáról Gustáv Husák tartott beszámolót. Kiemelte, hogy 1970-nek a további konszolidáció évévé kell válnia a pártban, a társadalom politikai és gazdasági életében és az összes egyéb területeken. Különösen nagy gondot kell fordítani a párt elvi marxistaleninista alapon való egyesítésére. Megvitatta az elnökség a miniszteri tisztségben levő kommunisták beszámolóját a húsellátás és a belső piacon kialakult problémák megoldásáról. A továbbiakban az elnökség a hadseregbeli pártpolitikai munka színvonalának emeléséről tárgyalt a nemzetvédelmi miniszter beszámolója alapján.•Az elnökség tagjai ezután megvitatták azokat az eseményeket amelyek tavaly júliusban a fővárosi „Prága” üzem dolgozóinak a moszkvai Pravdához intézett levelét követték. Megállapították, hogy ez a levél a Szovjetunióhoz való hűség és barátság konkrét kifejezése volt, tartalma megfelelt a párt politikájának, szervezeti szabályzatának, a XIII. kongresszus és a központi bizottság határozatainak. Az elnökség hangoztatta, hogy a központi bizottság elnökségének a levéllel kapcsolatban 1968. augusztus 13-án kifejezett állásfoglalását nem tartja elvszerűnek, minthogy ez az állásfoglalás nem támasztotta alá a levél tartalmát és lehetővé tette, hogy folytassák a hadjáratot.levél írói elleni Kiegészítették a központi bizottság elnökségének 1969. május 20-i határozatát az illegálisan külföldre távozott kommunisták párttagságának kérdéséről. Az elnökség a hétfői ülésen kötelezte a párt alapszervezeteit hogy a párttagság érvénytelenítése helyett zárja ki Soraiból azokat, akik 1968. augusztus 21-e külföldön maradtak és után ez év szeptember 15-ig nem tértek vissza Érvénytelenítik azoknak a párttagoknak a tagságát is, akik 1968. augusztus 21-e után külföldre távoztak, majd a továbbiakban törvénytelen módon engedélyt kaptak hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodásra és 1969. szeptember 15-ig a pártalapszervezetekből nem jelentkeztek át a CSKP Központi Bizottságának nemzet Az út Helsinkibe II. Lemondás az erőszakról Március 18-án, 24 órával a budapesti felhívás nyilvánosságra hozatala után a világsajtó a felhívás szövegénél sokszorosan terjedelmesebb első visszhanggyűjteményt produkált: vezető politikai személyiségek, szervezetek és a nemzetközi publicisztika legkiemelkedőbb alakjai mondottak véleményt a Varsói Szerződés országai nagy jelentőségű kezdeményezéséről. Ha megkísérelnénk a legjellemzőbb megnyilvánulásokat összeállítani, az élre feltétlenül Jean Vincent-nak, az AFP francia hírszolgálati iroda tudósítójának tömör megfogalmazása kerülhetne, Vincent ugyanis ezt a mondatot írta annak idején cikke elejére: „A felhívás hivatalos szövege élénk figyelmet kelt azért is, mert vezérfonala három szóban foglalható össze: Európa, enyhülés, egymás mellett élés.” Ha valaki figyelmesen tanulmányozta a budapesti felhívást, azonnal észrevehette, hogy az európai problémák sorában a szocialista országok milyen hangsúlyt helyeznek az Odera—Neisse határ, az 1DK és az NSZK közötti határ sérthetetlenségének kérdésére, az NDK és az NSZK létének elismerésére és arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak immár be kell látnia, hogy a bukott Hallstein-doktrinának (az úgynevezett egyedüli képviseleti igénynek) még a maradékát is ki kell iktatni a bonni közgondolkodásból; Nyugat-Berlin különleges státusát pedig félreérthetetlenül el kell ismerni. Éppen ezért jelentőségteljes volt, hogy Willy Brandt, mostani kancellár — akkor még csak a nagykoalíció külügyminisztere —, a Magyar Távirati Iroda tudósítójának egy nappal a budapesti felhívás nyilvánosságra hozatala után kifejtette a felhívással kapcsolatos véleményét. Brandt akkor a többi között azt mondotta: „Megelégedéssel állapítom meg, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő hatalmak budapesti felhívásukban a feszültség enyhítésének, a béke biztosításának, s a jószomszédságnak és a bizalom teljes együttműködésnek európai politikája mellett foglaltak állást.” Most Willy Brandt már kancellár és éppen a prágai külügyminiszteri tanácskozást megelőző napokban kormányprogramot adott. A kormányprogramban Brandt az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban kijelentette, hogy az „gondos előkészítés után fontos szakasz lehet a nagyobb biztonság megteremtéséhez vezető úton, a fegyverek csökkentése mellett — a kelet- és nyugat-európai szövetségesek közötti előrehaladásban”. Ezek egyelőre szavak; meg kell várnunk, hogy a kormányprogram megvalósítását milyen tettek jelzik; képes-e az SPD—FDP kiskoalíció a választási kampány során elhangzott ígéreteinek megfelelően új arculatot adni a bonni politikának és végleg hátat fordítani a hidegháborús, adenaueri hagyatéknak. A prágai külügyminiszteri tanácskozás első napirendi pontjában az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás szerepel az európai biztonság megteremtése érdekében. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem kevesebbet, mint hogy a helsinki konferencián a pozitív állásfoglalások kapják meg a tettek aranyfedezetét is. Sajtónyilatkozatok, választási beszédek után nemzetközi jogi érvényű megállapodások szögezzék le: vitás és megoldatlan problémák rendezése földrészünkön ezentúl csak tárgyalóasztal mellett történjék. (Folytatjuk) Gárdos Miklós Izraeli terrorközi osztályához, a megszállt területeken Az izraeli megszálló hatóságok, mint ismeretes, kollektív „büntetésben” részesítik azokat a családokat, falvakat és üzemeket, amelyeknek tagjai, illetve lakosai és dolgozói közt ellenállók vannak. Az eddig alkalmazott házrobbantásos megtorlást kiterjesztik és az ellenállók hozzátartozóinak házait is lerombolják, sőt több esetben a szomszédokét is felrobbantották. Gázában a katonai kormányzó azzal fenyegetőzött, hogy az ellenállók családjának nemcsak házait rombolják le, hanem elpusztítják narancsültetvényeit is. A gázai övezetben a narancsligetek a lakosság fő megélhetési forrásai. Az Al Ahram című kairói lap kifejti, hogy az arab ellenállás miatt Izrael kénytelen megszigorítani biztonsági intézkedéseit és ennek keretében került sor Dajannak arra a bejelentésére, hogy a támadások körzetében tartózkodó arabokat cinkosoknak tekintik és kollektív büntetésben részesítik. Ez a politika megfelel annak az irányvonalnak, amelyet Izrael az 1967-es agresszió óta követ. Izrael a „fait accomplit” gyakorlatát folytatja a megszállt területeken. Bekebelez arab területeket, folytatja a mezőgazdasági kolonializálást, a megszállt körzetek gazdasági kiaknázását. A lakosság számára tűrhetetlen helyzetet akar teremteni, hogy rákényszerítse az elmenekülésre —■ írja a lap. Kémkedés levegőben, szárazon és vízen ITI -T1 TVT Az NSZK katonai hatóig- ISI « ságai megkezdték az NDK “ ” határai mentén húzódó rádiófelderítő szolgálatok kiszélesítését. Mint a Stern című nyugatnémet lap írja, a Lübecktől a Bajor-erdőkig húzódó hálózat feladata. „Állandóan tájékoztatni a Bundeswehr vezérkarát az NSZK és az NDK határától keletre kialakult helyzetről.’’ A hírszerző szolgálatok — amelyek a legmodernebb radar és elektronikus berendezésekkel rendelkeznek — értesüléseket gyűjtenek a csapatmozdulatokról, a repülőtereken és más katonai objektumokon való elhelyezkedésükrel Tevékenységükben fontos helyet foglalnak el a rádióadások vételei. A légikémkedést felderítő repülőgépekkel és Atlantic típusú, őrjáratot teljesítő repülőgépekkel végzik. Az Atlantic típusú repülőgépek 12 embert visznek a fedélzetükön. Minden egyes Atlantic gépnek 20 millió márka értékű, felderítő célokat szolgáló elektronikus berendezése van. A tengereken folytatott kémkedést a Bundesmarine álcázott különleges hajói végzik. Tevékenységük fő területe: a Balti-tenger, a szocialista országok partjai közelében. S