Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! “PETŐFI S­ÉPE YAR SZOCIA­LIS­T­A M’ITN­K­Á­S PÁRT BÁC­S* K­IS­K­U^K­­^'EG­Y­EI B­IZOTTS­ÁGÁN­A­K Plusz egy A megye lakossága pét­részét damutatóan veszi ki az árvízkárosultak megsegítéséből. Még nem teljes adatok szerint a dol­gozók készpénz befizetése megközelíti a 4 millió fo­rintot, s jelentősek a ter­mészetben juttatott ado­mányok is. A kalocsai kór­ház például 600 takarót, 200 férfiinget, 80 pizsamát juttatott el az árvízkáro­sultaknak. Az egyéni, vállalati és nemzetközi segítség termé­szetesen jelentős mérték­ben enyhíti a gondokat. Mindez azonban a tényle­gesen felmerülő károk pót­lásához nem elegendő. Amint a Minisztertanács elnöke egy beszédében el­mondta, a védekezésben felhasznált és az elpusz­tult eszközök pótlása az idei évre tervezett nemzeti jövedelemnek egy száza­lékos növelését teszi szük­ségessé. Ez biztosítaná to­vábbra is a népgazdaság töretlen fejlődését.­­Mint ismeretes, a Sze­•­e ■­gedi Konzervgyár dolgozói kezdeményezték a termelés gazdaságosságá­nak 1 százalékos javítását. Azóta országszerte terjedt a plusz 1 százalékos moz­galom, amelyhez megyénk­ben is már számos válla­lat dolgozói csatlakoztak. Többek között a Kecske­méti Gépjavító Vállalat kollektívája egy százalé­kos jövedelmezőség-eme­lést tűzött célul, amely másfél millió forintot je­lent. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa a legmes­­­szebbmenően támogatja ezeket a kezdeményezése­ket. Javasolja, hogy az év hátralevő részében moz­gósítható tartalékokat tár­ják fel a dolgozók, s a X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásokat is vizs­gálják felül. Az SZMT megítélése szerint a vál­lalati árbevételre jutó eredmények mintegy 2—3 százalékos túlteljesítésére lehetőség van. A tervezettnél magasabb vállalati eredményeket csakis szervezettebb mun­kával, az eszközök haté­konyabb kihasználásával, a termelékenység emelésé­vel, s a javításával munkafegyelem lehet elérni. Azoknál a vállalatoknál, ahol a tényleges igények lehetővé teszik a terme­lési feladatok túltelje­síté­­sét, ott is a termelékeny­ség tervezettnél nagyobb mértékű növelésére van szükség. Azoknál a válla­latoknál pedig, ahol a pia­ci igények a termelési ter­vek túlteljesítését nem igénylik, ott még fokozot­tabban igyekezzenek meglevő eszközök jobb ki­a­használására. A vállalatoknál alapvető mutató a nyereség. Ez kapcsolódik a legközvet­lenebbül a nemzeti jöve­delem növeléséhez. Éppen ezért igen fontos, hogy vállalati nyereséget a va­a­lódi érték növelésével, ne pedig az árak manipulá­ciójával emeljék. A kitű­zött feladatokat csak a kollektíva erejével, össze­fogásával lehet megvaló­sítani. Ehhez pedig biz­tosítani kell a dolgozók anyagi és erkölcsi elisme­rését. Legtöbb vállalatnál a szocialista verseny­mozgalom már régen gyö­keret vert. tartalékokkal Ez rendkívüli rendelkező társadalmi erő, amely most is készen áll a természeti csapás által okozott károk leküzdésére. Ezért helyes, ha a vállalatoknál a szo­cialista brigádok a gazda­sági és szakszervezeti ve­zetők felülvizsgálják a már megtett éves vállalásokat és azokat a lehetőségek­nek megfelelően kiegészítik, természetesen a realitások alapján maradva. Ezekben a napokban dolgozzák ki a gazdasági vezetők és a tömegszerve­zetek az intézkedési ter­veket a vállalati eredmé­nyesség javítására. . Bizo­nyos, hogy a dolgozók mindenütt megértik az or­szágszerte kibontakozott mozgalom jelentőségét és hozzájárulnak a népgaz­daság árvíz okozta gond­jainak enyhítéséhez, a ki­esett nemzeti jövedelem pótlásához. Kovács Pál SZMT közg. munkabiz. vez. A Varsói Szerziés hadseregeinek törzspkorlata A Varsó Szerződés tag­államai egyesített fegyve­res erői hadműveleti ki­képzési tervének megfele­lően 1970. július 1. és 9. közötti időszakban a Ma­gyar Népköztársaság terü­letén szárazföldi, légvé­delmi, repülő és haditen­gerészeti hadműveleti tör­zsek együttes hajtottak végre­ gyakorlatot I. A gyakorlat vezetője I. Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka volt. Az együttes gyakorlat hozzájárult valamennyi haderőnem törzsmunkája összehangoltságának továb­bi fokozásához, a táborno­kok, tengernagyok és tisz­tek hadműveleti kiképzé­sének tökéletesítéséhez, va­lamint a baráti hadseregek közötti fegyverbarátság el­mélyítéséhez.* Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter jelenlétében július 8-án fogadta I. I. Jaku­­bovszkijt, a Szovjetunió marsallját, az egyesített fegyveres erők főparancs­nokát, a gyakorlat vezető­jét, valamint Sz. M. Stye­­menko hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnökét, a főparancsnok első helyet­tesét, A. Szemerdzsiev ve­zérezredest, a bolgár nép­hadsereg vezérkari főnö­két, a nemzetvédelmi mi­niszter első helyettesét és Csémi Károly altáborna­gyot, a magyar néphadse­reg vezérkari főnökét, honvédelmi miniszter első a helyettesét. Vasárnap: XX. VASUTASNAP Huszadszor ünneplik vasutasok napját július 12-­­ én, vasárnap, amikor or­szágszerte megemlékeznek a mintegy 150 000 vasutas áldozatos munkájáról, kö­szöntik a MÁV dolgozóit. Az ünnep ezúttal jubile­ummal, a Vasutas Szak­­szervezet fennállásának 25. évfordulójával is egybeesik. Szombaton, a hagyomá­nyoknak megfelelően a közlekedés- és postaügyi miniszter kitünteti a va­sutasok legjobbjait; több­­százan kapják meg a ki­váló és az érdemes vasutas kitüntetést, több ezren pe­dig a soron kívüli elő­léptetést. Vasárnap ünnepélyesen avatják a vasút új tisztjeit. XXV. évf. 160. szám 1970. július 10, PÉNTEK Kádár János látogatása a Magyar Írók Szövetségében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Ilku Pál, a Poli­tikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP KB titkára és Bakos Zsig­­mond, a VI. kerületi párt­­bizottság első titkára kísé­retében — csütörtökön el­látogatott a Magyar Írók Szövetségébe és részt vett a szövetség új választmá­nyának a közgyűlés utáni első ülésén. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének vi­taindítója után széles körű eszmecsere bontakozott ki a közgyűlés utáni felada­tokról. A vitában felszólalt Keresztúry Dezső, Illés Endre, Simon István, Fe­kete Gyula, Mocsár Gábor, Kamondi László, Szabó­­ István, Garai Gábor, Hu­­bay Miklós, Bárány Ta­más, Földes Péter. A vita során felszólalt Kádár Já­nos elvtárs is. A választmányi ülés Darvas József elnök zár­szavával ért véget. Mérlegen megye mezőgazdasága Fellendülőben az állattenyésztés Az első félév mezőgaz­dasági termékforgalmát most értékelik, az ország „éléstárában”, Bács-Kis­­kunban. Az adatok össze­sítésén még dolgoznak a közgazdászok, a számok azonban önmagukban is ki­fejezik a főbb élelmisze­rekből a felhozatal eddigi alakulását. Az év első hat hónapjá­ban — figyelembe véve a természeti adottságokat — mennyiségileg is az el­múlt év hasonló időszaká­nak megfelelő áruforgal­mat bonyolítottak le a fel­vásárló szervek. Például zöldségből és gyümölcs­ből az eredetileg tervezett 1000 vagonnyi áruval szemben alig 60 vagonnal kevesebb termék érkezett június végéig a központi átvevőtelepekre. Állatból és állati termékekből is megfelelően alakult a fél­éves felhozatal. A tavalyinál azonban drágább a piac. A válto­zékony időjárás ugyanis nagy mértékben befolyá­solja a hozamok alakulá­sát, s egyenlőtlenné teszi a felhozatalt. Ezek a kö­rülmények a gazdaságok termelési költségeit is hát­rányosan befolyásolták. A tavaszi belvízkárok, a fo­kozott növényvédelem, és az intenzívebb talajgazdál­kodás több ráfordítást igé­nyelt. A termelőszövetke­zeti gazdaságokban — be­leértve használást az élőmunka­ fól­— több mint 4 milliárd forintot hasz­nálnak fel az ez évi újra­termelésre. Az ebből elő­állított bruttó hozamból azonban közvetlenül piaci értékesítésre — alig vala­mivel több a tavalyinál — 3 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék ke­rül. Ebből 2 milliárd fo­rint bevételt a növény­­termesztés és a kertészeti üzemágak részére köny­velnek el. Az élelmiszer-termelő gazdaságok az év második felében bonyolítják le az áruértékesítés zömét. A végösszeg alakulása tehát még a következő hetek, hónapok időjárásától, s a betakarítás gondos meg­szervezésétől függ. A gazdaságvezetők az idén várják az állattenyésztésből a többletbevétel zömét. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem lesz kielégítő a zöldség- és gyümölcskínálat. A szö­vetkezeti kereskedelem ed­dig 4190 vagon gyümölcs felvásárlására kötött meg­állapodást a termelőszö­vetkezetekkel, illetve ház­táji gazdaságokkal. Nem lesz barackdömping, de az eddigi jelek szerint elegen­dő kerül belőle a piacra, remélhetőleg elfogadható áron. Az állattenyésztés gra­fikonja máris jelzi a ho­zamnövekedést. Az idei év produktumát javítja, hogy bőséges a szálastakarmány­­termés és általában ígére­tesek a kukoricák. Az 1968. évi állatbetegségből adódó tenyésztési és termelési gondokból is kezdenek ki­lábalni a gazdaságok. Egyenletesen — a tervnek megfelelően — növekszik a szarvasmarha-állomány. A hústermelés fokozására egymás után helyezik üzembe telepeket, a sertéstenyésztő hizlaldákat. Az idén összesen négy na­gyobb, évente átlagosan 6000 sertéshizlaló telep kezdi meg a működését. Enyhíti majd a sertéshús­keresletet, hogy a háztáji gazdaságokban is fokozott mértékben foglalkoznak hizlalással. Az 1969. évi tavaszi állatszámláláshoz viszonyítva az idén már­ciusban számba vett ház­táji sertésállomány 49 szá­zalékkal gyarapodott a ko­­rábi évekhez képest. Széchenyiváros it épül a Széchenyivárosban — egyik oldalán régi­telepítésű, 30—40 éves szőlőtőkék, a másik oldalán pe­dig korszerű négyemeletes lakóházak határolják. kép jobb oldalán látható épülettömböt még ebben a hónapban átadják a lakóknak. Az első ütemben ter­­­vezett 2140 lakásból 642 már elkészült. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next