Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

2 oldal Xuen Thuy államminiszter látogatása Peter Jams külü­gyminiszternél Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, államminiszter, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttsé­gének vezetője, aki a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására tartózkodik hazánkban, szombaton látogatást tett Péter János külügyminiszter­nél. Jelen volt Erdélyi Károly, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője és Gyenes András külügy­miniszter-helyettes, továbbá Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatást követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a tárgyalások. (MTI) U Thant beszéde az ENSZ ünnepi ülésén W Thant, ENSZ-főtitkár szombaton beszédet mon­dott az ENSZ-közgyűlés­­nek azon az ülésén, ame­lyet a jubileumi üléssoro­zat záróakkordjaként tar­tottak meg, az alapok­mány életbe lépésének 25. évfordulóján. U Thant kijelentette: Amikor a szűk nemzeti érdekek hajhászása, a ka­tasztrófa szélére juttatta a világot,­­könnyű volt azt mondani, hogy az ENSZ vallott kudarcot. A világ­­szervezet eredményei je­lentősek még akkor is, ha hiányosnak bizonyultak. Ez azonban nem ok, vagy esetleg ürügy a kétségbe­esésre.­­ A főtitkár helytelenítsen szólt a fegyverkezési ver­de hozzáfűzte, hogy első­sorban a kérdések értek el drámai fokot, s a dráma könnyen tragédiába tor­kollhat. A Thant szót emelt a világszervezet egyetemes­sényről, állást foglalt a j­sége mellett, félreérthetet­­gyarmatosítás minden for­­lenül sürgetve ezzel a Ki­ májának felszámolása mel­lett, figyelmeztetett az élel­miszerhiányban, a túlzott városiasodásban, a sze­génységben, a természeti erőforrásokkal folytatott nai Népköztársaság és az úgynevezett megosztott or­szágok jelenlétét. Az ENSZ-et olyan szer­vezetté kell tennünk — mondotta a főtitkár —, rablógazdálkodásban és a­­ amely felülemelkedik a környezet szennyezésében , nemzeteket és népeket el­rejtő veszélyekre, amelyek­­t választó régi vitákon és kel — mint mondotta —­­konfliktusokon. Arra van a világszervezet tulajdon- szükség, hogy kialakuljon képpen túl későn kezdett­­ a „föld-hazafiság” a globá­­el foglalkozni. Elismerte,1 kis szolidaritás — jelentette hogy drámaian fogalmaz,1 ki U Thant. (Reuter) Frazier igennel felelt DE NEM VALLOTT Az ötös gyilkossággal vá­dolt John Lindsey Fraziert pénteken rövid kihallgatás­ra vezették elő. Az ala­csony, szőke, már börtön­ruhát viselő és bokájánál megbilincselt 24 éves vád­lott összesen egy szót mon­dott az ötperces kihallgatás alatt; igennel válaszolt ar­ra a kérdésre, hogy tisztá­ban van-e törvényadta jo­gaival. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e ma­gát, James Jackson kiren­delt védő mondott nemet. Ezután Fraziert visszave­zették cellájába. A fiatal hippit pénteken hajnalban tartóztatták le, amikor aludt deszkabódé­jában, alig 800 méternyire a 250 ezer dollárt érő Ohta-villától. nem volt fegyver.Fraziernél A rendőrség feltevése az, hogy a fiatalemeer elő­ször a 43 éves asszonyt gyilkolhatta meg, aztán az iskolából külön-külön ha­zatérő kisfiúkat lőtte tar­kón, s csak ezután végzett — ,mint a seriff irodájá­ban álltták — Ohtával és titkárnőjével. Fraziert a hippik árulták környékbeli­be, akik nem szerették. John Lindiey Frazier Áz út mérlege Tito nyilatkozott tárgyalásairól Tito jugoszláv elnök pénteken befejezte három­napos fraciaországi hiva­talos látogatását és az éj­szakai órákban visszatért Belgrádba. Pompidou francia elnök­kel folytatott pénteki meg­beszélései után, amelyeken Chaban-Delmas miniszter­­elnök és Mirko Topavac jugoszláv külügyminiszter is részt vett. Tito talál­kozott Nguyen Thi Binh asszonnyal, a párizsi tár­gyalásokon részt vevő DIFK-küldöttség vezetőjé­vel. A találkozóról nyi­latkozatot tettek közzé, amely szerint Tito elnök ismét megerősítette, hogy Jugoszlávia támogatja vietnami népnek az ame­­­rikai agresszió ellen ví­vott igazságos harcát. Hazatérése után rövid nyilatkozatában adott az AFP hírügynökség szerint a jugoszláv elnök párizsi hivatalos tárgyalásairól el­mondotta, hogy a két fél álláspontja „igen közel áll egymáshoz a tömbök kér­désében, az együttműkö­déssel és az európai biz­tonsággal kapcsolatos kér­désekben”. Nyílt és hasz­nos véleménycsere folyt a legidőszerűbb nemzetközi problémákról, különös te­­­kintettel a Közel-Kelet és Távol-Kelet problémá­járól, az európai fejlődés távlatairól és a földközi­tengeri térség helyzetéről. Szonda-8 A Szonda—8 automatikus űrállomás folytatja útját. A programnak megfele­lően október 21-én 65 ezer kilométer távolságból fény­­képfelvételeket készítettek a Földről. Az űrrepülés el­ső három napján a Szonda —8 televíziós felvételeket továbbított a Földre. A te­levíziós felvételek minősé­ge jó. Október 22-én, amikor az állomás körülbelül 250 ezer kilométernyi távolságra volt a Földtől, pályakorrekciót hajtottak végre. A végre­hajtott manőver eredmé­nyeképpen a Szonda—8 másodrendű megváltoztatta útjának irá­ Nixon szavai visszatetszést keltettek EGYBEN — MÁSBAN AZÉRT IGAZA VAN NEW YORK Nixon amerikai elnöknek az ENSZ jubileumi köz­­yűlésén elhangzott beszé­dét a hírügynökségek kom­­mentárjai szerint bizonyos politikai körökben. Az a gondolat, amely az ameri­kai elnök beszédének alap­­hangját megadta, azaz, hogy a nemzetközi helyzet ala­kulása kizárólag és teljes egészében a két nagyhata­lom , a Szovjetunió és az Egyesült Államok maga­tartásától és egymás kö­zötti viszonyától függ, kü­lönösen francia és brit kit­ükben váltott ki elégedet­lenséget. Maurice Schu­mann francia külügyminisz­ter és Heath brit miniszter­­elnök beszédéből — mind­két felszólalás az ENSZ- közgyűlésében hangzott el — világosan kitűnt, hogy mind Franciaország, mind pedig Nagy-Britannia részt kér a nemzetközi politikai problémák alakításából, kü­lönös tekintettel a közel­­keleti helyzetre. Az ENSZ diplomáciai kö­reiben némi lemondással állapították meg, hogy az Egyesült Államok elnöke lényegében szerepet szán a világszer­vezetnek. Kizárólag olyan testületnek tartja, amelynek feladatköre: a műszaki me­vábrándultsággal fogadták i­étségnyújtás, a légikalóz­kodás elleni küzdelem, a hadifoglyok helyzetének nyár és október 24-én meg­kerülte a Holdat. A Hold felszínétől való minimális távolsága 1120 kilométer­­ volt. Amikor az állomás a Hold térségében tartózkodott, tu­rendezése stb. Az említett dományos megfigyeléseket körökben egyúttal azt is elismerik, hogy bármilyen sajnálatos, Nixon nem ru­gaszkodott el túlságosan a­­ realitásoktól az ENSZ tény­leges hatáskörével kapcso­latban. (AFP, MTI) végzett a Hold körüli tér­ség fizikai sajátosságairól és színes, valamint fehér­fekete felvételeket készí­tett a Hold felszínéről. A Szonda—8 közeledik a Föld felé. Szovjet segítség Iránnak MOSZKVA Mohammed Reza Pahla­­vi iráni sah meghívására­­ Nyikolaj Fodgomij, a­­ Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke­­ október végén részt vesz a Szovjetunió műszaki és gazdasági segítségével épült transziráni gázveze­ték hivatalos megnyitásá­nak­ ünn#yasAff<iia 1910. október 25. T&sárnai* Budapestre látogat az NSZK gazdaságü­gyi minisztere Vasárnap este Budapest­re érkezik dr. Karl Schil­ler, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi minisztere, hogy eleget te­gyen annak a meghívásnak, amelyet dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ez év márciusában az NSZK-ban tett látogatása­kor adott át. Dr. Karl Schiller kétnapos magyar­­országi tartózkodása során aláírja a magyar—NSZK hosszúlejáratú árucserefor­­galmi-gazdasági- és műsza­ki együttműködési megál­lapodást. Események sorokban A 2500 éves Szamarkand MOSZKVA Szamarkand szombaton ünnepelte alapításának 2500. évfordulóját. A birodalom­­alapító Timur Lenk sírja, az obszervatórium, ahol Timur unokaöccse, Ulug bég „feltérképezte a csil­lagokat” a Sir-Dor és Regisztan a keleti építé­­­szet bámulatra méltó re­mekművei. Mindamellett a több mint 250 ezer lakosú Sza­markand korántsem vala­miféle halott „múzeumvá­ros”. Az Ősi emlékművek szomszédságában 13 eme­letes szálloda, egyetem, tu­­dományos intézetek növe­lik új fénnyel a hajdani dicsőséget „Sato” letartóztatása után LA PAZ Torrez tábornok bolíviai kormánya csütörtökön köz­leményben jelentette be, hogy biztosítja azoknak a Teoponte környéki geril­láknak az életét és sért­hetetlenségét, akik hajlan­dók beszolgáltatni fegyve­reiket. A közlemény Os­­valdo „Sato” Peredonnak, a gerillaszervezet vezetőjé­nek letartóztatását kö­vette. Harcok — az amerikaiak nélkül SAIGON A saigoni amerikai pa­rancsnokság szombaton a vietnami háború óta a legrövidebb kezdete — 40 szavas — közleményben csupán kisebb összetűzé­sekről számolt be. A pén­teki napon és a szombatra virradó éjszaka amerikai csapatok sehol nem bo­csátkoztak harcba. A dél­vietnami parancsnokság Da Nangtól délkeletre, Due Dúc városka közelé­ben jelentett partizán tá­madást. Ugyanakkor foly­tatódik az ország északi részén a dél-vietnami csa­p­atok kétágú hadművele­te, amelyet a hét elején kezdtek meg. Újra Demirel a pártelnök ANKARA Süleyman Demirel tö­rök miniszterelnököt pén­teken elsöprő többséggel újra megválasztották a ha­talmon levő Igazság Párt elnöki tisztébe. A párt kongresszusára érkezett 1505 delegátus közül több mint 1400-an szavaztak Demirelre. FELMENTENÉK a pénzügyminisztert Lynchnek mennie kell A dublini bíróság befe­jezte Charles Haughey, volt pénzügyminiszter és társai perét. Haugheyt, az Ír Köztársaság kormányá­nak második „erős embe­rét” ez év májusában me­nesztette a kabinetből Lynch miniszterelnök azzal a váddal, hogy részt vett az észak-írországi katolikus kisebbség helyzetének meg­erősítését célzó csempészési ügyben.fegyver-­A kéthetes tárgyalást kö­vetően az esküdtszék ártat­lannak mondotta a volt pénzügyminisztert. Hang­­hey hívei „Lynchnek men­nie kell” felkiáltásokkal diadalmenetben kísérték ki a bíróság épületéből Ha­ugheyt, aki nyilatkozatában leszögezte, hogy a pert po­litikai megfontolások mo­tiválták, és utalt arra, hogy a jelenleg New Yorkban tartózkodó miniszterelnök­nek be kellene nyújtani a lemondását Ausztria 15 év után Nyugati szomszédunk, Ausztria, egyik legnagyobb törté­nelmi sorsfordulójának másfél évtizedes jubileumát ünnepli. Az 1955. májusában­ kötött osztrák államszerződést új alkot­mánytörvény megalkotása követte, amelyet október 26-án fogadott el az osztrák törvényhozás. Az államszerződés nyo­mán Ausztria örökös semlegességet vállalt, s hivatalosan törvénybe iktatták: Ausztria „minden rendelkezésére álló eszközzel” megtartja és megvédi függetlenségét. Mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy az államszer­ződés­t, amelynek az alkotmánytörvény természetes követ­kezménye és gyümölcse volt — hosszú évek nehéz tárgya­lásai után jöhetett csak létre Az államszerződésig (különö­sen a NATO 1949-ben történt megalakulása után) az ameri­kai politika égés­ sor kísérletet tett arra, hogy Ausztria nyugati részét — a három nyugati nagyhatalom megszállá­si övezeteit — valamilyen formában egy előretolt stratégiai bázissá szervezze A hitleri „alpesi erőd” — gondolatnak ez az új körülmények között történt felélesztése készséges partnerre talált az akkori idők bonni kormányaiban. Az ál­lamszerződés létrejötte ennek az irányzatnak a folytatását természetesen lehetetlenné tette Az utóbbi másfél évtized tapasztalatai azt mutatják: he­lyes volt a Szovjetunió és az európai szocialista országok értékelése, amikor az államszerződést az európai biztonság létrehozására irányuló politika jelentős győzelmének tekin­tették. A tizenötödik évfordulón megg lehet állapítani, hogy a változó osztrák kormányok a semlegesség alapvető katonai és politikai elemeit tiszteletben tartották. Természetesen 1970. májusában, amikor — Ausztria törté­netében először — szociáldemokrata kormány lépett hiva­talba, ismét politikai mérlegre került az osztrák semleges­ség. Megállapítható, hogy a Kreisky-kormány, elődeihez ha­sonlóan, tiszteletben kívánja tartani, sőt meg akarja szilár­dítani Ausztria semlegességét. Am Kreisky személyét illeti, ő már 1964-ben egy éppen Budapesten tartott előadásában kifejtette meggyőződését: „minél­inkább alapelvünk a sem­legesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Európában”. Bemutatkozó beszédében nemcsak megismételte ezt az ál­láspontot, hanem messzemenő következtetéseket vont le ar­ra vonatkozó­n: semlegességénél fogva milyen szerepet játszhat Ausztria az európai kollektív biztonság megszilár-Hasonló hangot ütött meg Kirchschläger külügyminiszter amikor a semlegesség megszilárdítását és az osztrák sem­legesség folytonosságát hangsúlyozta. Összefoglalva: az alkotmánytörvény 15. évfordulóján helyzetet az jellemzi, hogy Ausztria általános külpolitikai vo­n­nala nem változott, s az osztrák semlegesség csorbítatlan. Ez természetesen lehetőséget adott és ad arra, hogy a szoci­alista országok szorosabbá tegyék Ausztriához fűződő kap­csolataikat. A mi szempontunkból különösen jelentős az osztrák semlegesség hiszen országaink törekvése a jószom­szédi viszony ápolása, örömmel regisztrálhatjuk tehát a magyar—osztrák kapcsolatok sokoldalú fejlődését, amely kifejezésre jutott vezető államférfiaink kölcsönös látogatá­saiban is. Ezek előrebocsátásával meg kell jegyezni, hogy az oszt­rák semlegesség égboltja azért távolról sem nevezhető fel­hőtlennek. Az osztrák semlegességet fenyegető veszélyek ma gazdasági formában jelentkeznek. A dolog lényege a következő: az államszerződés kimondja, hogy Ausztria nem válhat olyan zárt államcsoportosulás tagjává, amelynek Né­metország (az adott esetben az NSZK) is tagja. A Közös Piac ilyen csoportosulás, külöm­s tekintettel arra, hogy a gaz­dasági kapcsolatokon túlmenően bevallott célja tagországai­nak politikai integrációja. A Szovjetunió és a szocialista országok több ízben felhívták Ausztria figyelmét arra, hogy a Közös Piachoz való csatlakozás ellentétes lenne az ál­lamszerződés szellemével, veszélyeztetné Ausztria örökös semlegességét és ezzel azt a stabilizáló szerepet is, amelyet az európai helyzet alakításában betölthet. Ausztria második világháború utáni gazdasági fejlődése viszont, oda vezetett, hogy külkereskedelmének legnagyobb hányadát a Közös Piac államaival bonyolítja le. Amen­­­nyiben Nagy-Britannia, Dánia és Norvégia csatlakoznának a Közös Piachoz, ez­ azt jelentené, hogy megszűnik az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Társulás (EFT­A), amelynek Ausztria jelenleg tagja. Így Ausztria számára politikailag igen veszélyes kényszerhelyzet alakulhat ki. Az osztrák po­litika e pillanatban még fenntartja azt az elképzelését, hogy lehetséges olyan csatlakozási, vagy társulási­ forma, amely kielégíti az ország gazdasági igényeit, s ugyanakkor nem veszélyezteti a semlegességet. A szocialista országok, így hazánk álláspontja természet­szerűen az, hogy minden erővel meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyeket az osztrák örökös semlegesség leg­szigorúbb megtartása az európai béke számára jelent. -ie-

Next