Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

1971. április 22, csütörtök Menetrend­szerről folynak a tavaszi munkák Áprilisban eddig kedve­zett az időjárás a mezőgaz­dasági munkáknak. A nap­fényes, száraz időjárás megkönnyítette a talajelő­készítést és a vetést. Hos­­­szú évek óta először a ta­vaszi munkákkal nem kés­tek el, szinte „menetrend­­szerinti” pontossággal ke­rült földbe a vetőmag. Az elmúlt héten ország­szerte elkészültek a kora tavasziak vetésével; a ta­vaszi árpa, a zab, a borsó és a mák megfelelően elő­­­készített talajba került. Az utóbbi napokban nagy erő­vel láttak hozzá a kuko­ricatermesztésre kijelölt 2,2 millió hold bevetéséhez. A legnagyobb területen ter­mesztett növény tavaszi munkáinak kedvez az idő­járás. A burgonya ülteté­sével 80 százalékban ké­szültek el. Vetik a cukor­répát, a napraforgót és a kendert is. A gyümölcsösökben és a szőlősökben befejeződött a metszés, és a tavaszi lemo­só permetezések is véget értek. A kertészetekben ki­ültették a korai karalábét és a káposztát, s a gyökér­zöldségek magja is a föld­be került. „Kihozták” a fó­liák alól a retket és a sa­látát, helyére paprikát és paradicsomot ültettek, pa­lántáik a következő hetek­ben kerülnek, majd szabad ég alá. A jó munka elismerése A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályán kedves ünnepség zajlott le. Dudás Benjámin osztályvezető az eredmé­nyes propagandamunkáért Lenin-emlékplakettet nyúj­tott át Boza Józsefnek, a kiskőrösi járási pártbizott­ság első titkárának, Tóth Er­nőnének, a kecskeméti városi pártbizottság mun­katársának, Moravcsik Ár­pádnak, a kiskőrösi járási pártbizottság osztályvezető­jének, Polgár Istvánnak, a népfront megyei titkárság munkatársának, Máté Ig­­nácnénak, a Hazafias Nép­­­­front kecskeméti járási tit­­­­kárának, Kőszegi Péternek, s a Bácsalmási Állami Gaz­­­­daság munkaügyi vezetőjé­­­­­­nek, valamint Fekete Fe­rencnek, a Kiskunfélegy­házi Vegyipari Gépgyár igazgatási osztályvezetőjé­nek. Több a primőr, mint tavaly Kedvező az időjárás, egyre több a primőráru a piacokon és zöldségboltok­ban. Különösen jól alakult az ellátás fejes salátából. Március közepe óta négy és fél millió fej salátát vásá­roltak fel, ebből 1 300 000- et exportra. Aprószemű hónapos retekből eddig 7,7 millió csomót vettek át a termelőktől a felvásárlók. E számottevő tételből 6 és fél millió csomót szállítot­tak határainkon túlra, a legtöbbet az NDK-ba és Csehszlovákiába. A szezon harmadik slágercikkéből, a zöldhagymából eddig 1 mil­lió csomó fogyott a hazai piacokon. Napról-napra nö­vekvő mennyiségben van fólia alatt termelt hegyes zöldpaprika is, amiből or­szágosan 100 000, a főváros­ban, 70—80 000 darab fogy naponta. A hét elején jelent meg az első friss — átte­lelő — kelkáposzta, ára 12 —13 forint kilogrammon­ként A kedvelt főzelékfélé­ből a jövő hétre már folya­­­­matos szállítás, és ennek folytán lényeges árcsökke­nés várható. Az importszállítmányok­ érkezése nyomán, hétfőről keddre a paradicsom kilo­­gramonkénti ára 60,— fo­rintról 40 forintra, az uborkáé p­edig 30 forintról 28 forintra csökkent A Zöldség-gyümölcs Ke­reskedelmi Egyesülés tájé­koztatása szerint a primő­rök ára az idén eddig ked­vezően alakult; a saláta, a retek és a zöldhagyma egyaránt olcsóbb, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában volt. T­udományos diákkonferencia Kecskeméten Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgató­sága tavaly — a jubileumi év jegyében — történelmi témakörökből tartott elő­ször tudományos diákkon­ferenciát a megyei felsőok­tatási intézmények hallga­tóinak részvételével. A ren­dezvény sikere adta az öt­letet, hogy a konferenciát ezután minden évben meg­rendezzék. az A pályázók dolgozataikat idén A társadalmi struktúra átalakulása nap­jainkban című témakörből készítetté­­ el. A három legsikerültebb tudományos igényű dolgozatot az igaz­gatóság megjelenteti a me­gyei Propagandisták Kis­könyvtára sorozatban, má­sik hét pályaművet pedig továbbít a megyei tanács helytörténeti pályázatára. Dr. Harsányi Ernő, az igazgatóság tanszékvezető tanára a konferencián mél­tatta az új tudományos diákfórum jelentőségét. Ezt követően a beérkezett 30 pályamű közül a kilenc legjobbat felolvasták szer­zőik, majd Szabó Lajos, az igazgatóság vezetője, át­nyújtotta a díjakat Tokai Lászlónak, Sándor Bélának, Matics Pálnak, a Marxiz­mus—leninizmus Esti Egyeteme hallgatóinak, Ge­cse Katalinnak és Selmeczi Teréznek, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet hallga­tóinak; Rattai Józsefnének, Juhász Dezsőnek, az esti egyetem, valamint Kígyó­­ssy Lászlónak, a kecskemé­ti műszaki főiskola hallga­tójának. Cs. K. Nyolc nemzetközi díjat nyert a Közép-magyarországi Pincegazdaság Érdemes volt részt venni a Jaltában rendezett má­sodik nemzetközi borverse­nyen, a kecskeméti székhe­lyű Közép-magyarországi Pincegazdaságnak. Nyolc borfajtával, illetve pezsgő­vel szerepeltek és vala­mennyi díjat nyert. Arany­érmes lett a Fortuna pezsgő, ezüstérmet kapott a Hungaria d«ml­me, a Hungária extra dry, Hungária extra rubin pezs­­­gő, a Márka vermut, a Cse­mege muskotály, bronzér­met a Hungária delicatesse. Ezek a pezsgők és borok a pincegazdaság budafoki egységének a Csongrád—Szolnok termékei. vidéki üzemek Fesztivál nevű vö­rös dessertborát ezüstérem­mel tüntették ki. A díjakat a napokban vette át Miha­­lász Ferenc, a pincegazda­ság igazgatója, és tegnap adta át kis házi ünnepsé­gek keretében a forgalmazó üzemek dolgozóinak. Az építőipari műszaki fiatalok első országos konferenciája A Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében szerdán tartották meg I. országos konferenciájukat az építőipari műszaki fiata­lok. A találkozót a legfia­talabb építési eljárásnak, a könnyűszerkezetes épí­tésmódnak szentelték. Dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési minisz­ter első helyettese tartott előadást az új módszerről, amelyhez a fontos gyártó­bázisokat és szerelési szer­vezeteket a következő egy­két év alatt kell kialakíta­­ni, hogy a IV. ötéves terv utolsó évében már két­millió négyzetméter alapte­rületen létesíthessenek mo­dern építményeket a kön­­­nyűszerkezetekből. E fiatal építésmód tehát nem nél­külözheti az építőipari fia­talok támogatását, amely­nek dinamizmusa lehető­séget nyújt, hogy ez a kor­szerű eljárás gyorsan nyer­jen polgárjogot a hazai építőiparban. Vázlat Leninről 101 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vla­gyimir Iljics Lenin, korunk legnagyobb alakja, a nagy forradalom vezetője, a munkásosztály pártjának meg­teremtője, a világ első szocialista államának megala­pítója. Kreml, Lenin dolgozó­­szobája ... Sokszor köszön­tötte itt Vlagyimir Iljics Natan Altman szobrászmű­vészt, aki e falak között mintázta meg portréját. Naponta idejárt, igyekezett ellesni és megörökíteni Le­nin arcának minden rezdü­lését, hangulatának tükrö­ződését Natan Altman az odes­­szai képzőművészeti isko­lában, majd külföldi mes­tereknél gyarapította isme­reteit és a 20-as években bontakozott ki igazán gra­fikai és szobrásztehetsé­ge. A forradalom évében 27 esztendős volt, s tehetségét teljes odaadással a forra­dalmi kultúra szolgálatá­nak szentelte. Természe­­tesnek tűnt tehát törek­vése, hogy megmintázza Lenin portréját. Luna­­csarszkij közbenjárására 1920-ban lehetősége nyílt rá, hogy bejárjon Lenin dolgozószobájába és na­ponta, órákon át figyelje, vázlatokon megörökítse és mintázza Lenin képmását. — Vlagyimir Iljicsnek el­mondták, hogy futurista vagyok — emlékezik vis­­­sza a mester ezekre az évekre. — Megkérdezte tő­lem, futurista portrét aka­rok-e róla készíteni. Azt feleltem, hogy jó szobrot szeretnék mintázni róla, ez pedig maga szabja meg, milyen is lesz az alkotás. A munka elhúzódott, Le­ninnek nem volt ideje rá, hogy a szokásos módon modellt üljön. Altman te­hát sietős, gyors vonások­kal, vázlatokon örökítette meg Lenin figyelmesen ta­nulmányozott mozdula­tait ... Leninnek rendkívül­­ érdekes, előreugró homlo­ka volt, egészen sajátos volt a fejformája, szemét gyakran hunyorogva össze­húzta ... Mindez elénk tárul Alt­man rajzain. A „Szovjetsz­­kij Hudozsnyik”, a Kép­zőművészeti Kiadó „Váz­latok Leninről” címmel közreadta a moszkvai Lenin Múzeumban és a leningrá­­di gyűjteményben őrzött képanyagot. Reprodukciónk Altman 1920-ban készített rajzát idézi fel. Profilban látjuk Lenint, amint teste előrehajlik, sajátos dinami­kát kölcsönözve az ülő alaknak. A vázlat messze túlnő a szobrász emlékezet­idéző segédeszközén, önálló grafikai alkotás, amely Le­nin rendkívül színes egyé­niségének, karakterének egy-egy vonását villantja fel előttünk. Az örökké di­namikus, szakadatlanul munkáló Lenint idézi. O. Apuhtyin (APN—KS) íróasztalánál (N. Altman grafikája.) Idei takarmány Naponta frissen vágott zöldtakarmányt kapnak az­ állatok a nemesnádudvari­ Kossuth Tsz-ben. S. oldal A mozikedvelők táborának gyarapításáért A kecskeméti filmfórum A megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya az il­letékes szakminisztérium előzetes hozzájárulásával és támogatásával ez év elejé­től foglalkozik a kecskemé­ti filmfórum megszervezé­sével. A kétévenként meg­rendezésre kerülő országos szintű tanácskozás célja a filmet megértő és szerető közönség táborának növe­lése, valamint a tájékozta­tás, a filmesztétikai ne­velés módszereinek tovább­fejlesztése. Kecskeméten indult meg — országosan is elsőként — a rendszeres középiskolai filmesztétikai oktatás. A művelődési házak és a megyei moziüzemi válla­lat megegyezése alapján ez évben már megyeszerte számos helyen megalakul­tak a filmbarát körök, és ősztől kezdve a művészfil­mek vetítése is rendszeres­sé válik az öt város film­színházaiban. Mindezek együttesen indokolják, hogy ennek az országos rendez­vénysorozatnak Bács-Kis­­kun megye székhelye le­gyen otthona. Gila János, a megyei ta­­n­ács művelődésügyi osztá­lyának népművelési csoport­vezetője elmondotta, hogy az előkészítő megbeszélé­sek sikerrel jártak és így már kialakultak a három­napos program körvonalai. Három nagyobb téma ke­rül majd megtárgyalásra az év vége felé összehívásra kerülő filmfórumon. A résztvevők megvitatják a munkásfiatalok filmmű­veltségének alakulását. A megyei lapok filmkritiku­sainak feladatairól, írásaik nevelő és tájékoztató sze­repéről folytatnak eszme­cserét az érdekeltek a má­sodik napon, míg végeze­tül, a vidéki filmstúdiók ismeretterjesztő tevékeny­ségéről, feladatairól és távlati fejlődésükről szól­nak majd a felkért elő­adók. A filmfórum nem az al­kotások művészeti, eszté­tikai problémáival, a ma­gyar vagy az egyetemes filmművészet helyzetével foglalkozik, hanem a tö­meghatás, a nevelés haté­konyságának legkorszerűbb módszereiről, lehetőségeiről kíván tanácskozni. A meg­hívottak ezért az országos és a megyei tanok kritiku­sai, közművelődési szakem­berek, érdekelt tanárok, filmklub­ok vezetői és élő­ár­ dl kiZÍTi kerülnek majd ki a kecskeméti eszmecse­rén. P. M. előkészületei

Next