Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Bacsó Péter új filmje: Forró vizet a kopaszra Mi az oka Boróka úr különleges cselekedeteinek? — Ezt a kérdést bizonyára több mozinéző is felteszi magának Bacsó Péter új filmjének vetítéséről távozóban. Miért van az, hogy e jámbor fővárosi átlagpolgár, vagy pontosabban szólva Boróka Mihály idegrendszere egy váratlan pillanatban felmondja szolgálatát és olyan paranacsot ad a tisztes fodrászmester kezének, hogy az éppen működő nullás géppel a tarkójától egészen le a homlokáig végigszántson a gyanútlan vendég kényes hajzatán?... E váratlan cselekedet pontos indokát ugyanis a film során nem sikerült kideríteni — de hiszen hasonló esetek olykor még a az ideggyógyászok számára sem egyszerű feladványok. Csupán sejtjük Boróka úr ingerlékenységének okozóját: — a modern nagyvárosi embert érő környezeti hatások szüntelen egyformasága, szürke egyhangúsága elleni tiltakozás az, mely több ártatlan ember " onoszra nyírására vagy a Szabadság híd nevezetes ■ u"iiim"darának meglátogatására ösztönzi hősünket ... Így talán többen is igazat adnak majd Boróka úrnak... Azok, akiket szomszédjuk, ismerősük meglátogatása alkalmával elkapott már olyan érzés, hogy az uniformizált lakótelepek lépcsőházait, lakásait egymástól megkülönböztetni csaknem lehetetlen, akik napi munkájukat örökös egvhansúság unalmától elbágyadva kénytenek végezni, akikhez pimasz nyíltsággal hűtlen volt hitvesük — egyszóval hasonló „sokk” hatások érték, mint a film főszereplőjét. Boróka úr azonban — ellentétben azokkal az emberekkel, akiknek ez a gondolat csak villanásnyi időre fordul meg a fejében — egyszercsak valóban megunja a dolgot és egy „akaratlan” elhatározással függetleníti magát a társadalmi illemszabályoktól, meghitt szokásoktól — és szabaddá válik. No, persze, ez is csak fokozatosan, az egymást, az idegrendszer ingerültségét növelő hatások eredményeképpen következik be. Egy rendőrségen töltött éjszaka a tanácsi hivatal képtelen kálváriája, ahol hős önmagát akarja feljelenteni, a szabadság-hídi kísértést követő ideggyógyászati rendelőintézet — mindez a kalandsorozat egyfajta emberi tiltakozás reakciója lesz a modern lakótelep egyik típuslakásának kispolgárát körülvevő üresség ellen. Bacsó Péter és Zimre Péter, a film forgatókönyvének szerzőpárja, ezúttal a komédia műfajára, a modern, abszurd elemekkel teletűzdelt, képtelenségében is sokszor igaznak tűnő történetre „hangszerelték” új, színes alkotásukat. A rendező és Zsombolyai János operatőr mindent elkövetett, hogy a színek és a felvevőgép lencserendszerének segítségével némiképp eltorzítsák a valóságot, hogy a számunkra már megszokott sok egyforma szürke idom, részlet, szín ismét „egyéniséget” nyerjen. Alkotói felfogásuk következtében a nézőtéren ülők így egy kissé valamennyien azonosulnak Boróka úrral, nemcsak azért, mert az ő szemszögéből látják és élik át a történetet, hanem azért is, mert a főhős valóban sok titkos, elfojtott vágyukat „engedi a felszínre”. A film szereplőinek kiválasztásában Bacsó Pétert ezúttal is régi szokása vezette, ismét hazánkban ismeretlen színészek alakítják figuráit, Boróka Mihályt és áldozatát, Lajtár Dezsőt. Az erdélyi Gyarmati István és Szabó Lajos játsszák e fura komédia főszerepeit — nem kis sikerrel. Pavnovits Miklós Gyorsító számjegyek A postai kézbesítésének küldemények rendszere és technikája Lengyelországban gyakorlatilag 100 év óta nem változott. Az eddig használt címzési forma már kevés információt tartalmaz a küldemény útjának gyorsítására. a Jövőre Lengyelországban borítékok és csomagok hagyományos címzésén kívül fel kell tüntetni a kódjelzést is. Az automata elosztógépek felismerik „rejtjelet” s ez jelentősen a meggyorsítja a küldemény útját. A kutatási eredményekre támaszkodva szakemberek kidolgozták az 5 számból álló lengyel kódot. Az országot 10 „kód-tartományra” osztották fel figyelembe véve a meglevő és a tervezett közutakat, és vasútvonalakat. A tartomány 10 övezetre oszlik, az övezet 10 szektorra, végül minden övezet 100 kézbesítési körzetből áll. A kód első számjegye ezért a tartományt jelöli, amelynek területe körülbelül két vajdaságéval egyenlő, a második számjegy jelöli az adott közlekedési vonal mentén húzódó övezetet, a harmadik számjegy a szektort, ami vidéki városokban a kerületet, illetve a járást, végül az utolsó számjegy az utcákat, illetve azok részeit jelöli. Az új címzési rendszer felére rövidíti a küldemények vándorútját és a feladástól számított 24 órán belül így eljut a címzetthez. A kódrendszer számai könnyen áttekinthető táblázatról olvashatók majd le. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szerkesztette: Csató Károly Fotó: MTI—KS—Tóth S. Számomra mindig szeretett téma zeől, zenészekről írni. De azt hiszem a szépség, s harmónia, az emberi gondolatok alkotóival tolácsolóival mindenki így van, mert tanítók ők valamilyen formában, s ezér az ő munkájuk, törekvésük közel sem magánügy A rövid múltra visszatekintő „Kecskemét” vonósnégyest is ezért mutatjuk be szívesen a Magazin olvasóinak. Ez év tavaszán jelent meg a hír lapunkban, majd az országos zenei szaklapokban, hogy fiatal kecskeméti zenetanárokból alakult, vonósnégyes akik a „szülőhelyük” vét vették fel, nemJ Évek óta a tanítás mellett — az önművelés szándékával de kikapcsolódásként is — közreműködtek az Filharmónia által Országos rendezett ifjúsági és tanári hangversenyeken, de vidéki kamaraegyüttesekben is szerepeltek. Most bemutatjuk egyenként a fiatal művésztanárokat, akik vonósnégyest alakítottak. Palotás József, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán végzett 1966-ban. Ettől kezdve a Kecskeméti Állami Zeneiskola tanára, a kecskeméti városi szimfonikus zenekar koncertmestere és szólistája. A vonósnégyesben mint elsőhegedűs szerepel. Róbert Gábor a főiskola budapesti tagozatán végezte tanulmányait és 1960-ban szerzett diplomát. Azóta az Óvónőképző Intézet tanára és a kecskeméti szimfonikus zenekarban a szólam vezetője. másodhegedű A vonósnégyesben mint másodhegedűs játszik. Lakó Sándor hangszere a mélyhegedű. Szegeden végezte tanulmányait, s ő az Állami Zeneiskola zenekarának karmestere, aki tanítványaival üzemekben, szakiskolákban és ipari szakmunkásképző intézetekben népszerűsítette a muzsikát. A Népművelési Intézet szimfonikus zenekari karnagyi tanfolyamát az elmúlt évben végezte el. A városi szimfonikus zenekarban az elsőhegedűsök szólamvezetője. Héjas Pál tanulmányait a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1961-ben végezte el, azóta gordonkatanár, Ő az együttes negyedik tagja. Eredményes munkájuk elismeréseként a vonósnégyest meghívták a budapesti VI. nemzetközi Bartók-szemináriumra, s rövidesen bemutatják Bartók I. vonósnégyesét, s készülnek a tavaszi önálló koncertjükre. Cs. K. Kecskeméti vonósnégyes Apjuk karjában A gyerekek soha nem lankadó fantáziával szokták dicsérni, emlegetni apjukat A közelmúltban egy kisfiú azzal dicsekedett nekem, hogy apja navigátor, szuperszonikus repülőgéppel „szok” járni és integet fiának, ha úgy akarja... (Az igazság csupán annyi, hogy apja valóban navigátor...) ja Egy másik legényke apfőzési tudományáról zengett hosszasan. „Mert az igaz, hogy kozmásan főz — mondta —, de tetszik tudni, éppen ez benne a finom...” Nem ismeretlen a dicsekvés csuda erős apákról, akik valahol győznek, akiknek sikerek szegélyezik útjukat. Nincs ilyen hárijánoskodásra szükségük a világ legerősebb emberének, az aktív sportolástól visszavonult Zsabotyinszkij gyermekeinek. Ők nyugodtan elmondhatják: zók . A mi apánk a súlyhelyett bennünket emelget. Akár sétálni mehetnénk így. Ha megis gondoljuk, ketten bizony nyomunk egy mázsát, de ez neki meg sem kottyan. Akik pedig nem hiszik el, amit a ZsabotyiriszWí lányok állítanak, azok megnézhetik a papa éremgyűjteményét. Akad benne világ-, Európa- és olimpiai bajnokságon nyert egyaránt. — s —