Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AE MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 16. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 20. csütörtök Gromiko az NDK-ba utazott Hivatalos NSZK-beli látogatásának befejeztével Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán délután a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A szovjet politikus Erich Honeckernek, az NSZKp KB főtitkárának, az államtanács elnökének meghívására látogatott el a demokratikus német államba. Berlinben nagy érdeklődéssel várták a szovjet külügyminisztert, hiszen első kézből értesülhetnek a szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról, mindenekelőtt arról, hogy milyen magatartás várható a bonni kormánytól fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások kérdésében. Gromiko csütörtökön tart hivatalos megbeszéléseket az NDK vezető politikusaival, és várhatóan pénteken tér haza Moszkvába. A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA ELŐTT Az ifjúság munkára nevelése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A testületi ülésen részt vett Horváth Ignác, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára. A megjelenteket Gráner Gyula, a KISZ MB első titkára köszöntötte, majd Dombóvári Ottó, KISZ MB-titkár ismertette az ifjúság munkára nevelésének tapasztalatait, a diákmunkaerő foglalkoztatásából adódó feladatokat. Az ifjúság nevelése nem korlátozható csupán az oktatási intézmények és a család feladatkörére. Különösen így van ez a munkára nevelés kérdésénél. Ha ez a problémakör kerül szóba, azt mondogatják, hogy az első lépéseket az általános iskolában kell megtenni, a technika tantárgyat, az üzemlátogatásokat és az osztályfőnöki órákat emlegetik. Az idei tanévben Bács-Kiskunban 64 üzemi szakkört szerveztek, ami szintén segít a munkára nevelésben. A diákok foglalkoztatásával kapcsolatban Dombóvári Ottó elmondta, hogy az általános-, és középiskolás tanulók, valamint a főiskolások kiveszik részüket az őszi közhasznú betakarítási munkálatokból. A szorgalmi időben azonban csak a főiskolai hallgatóknak van lehetőségük munkát vállalni. A kecskeméti munkaerőszolgálat adatai alapján 190- en akarták kiegészíteni zsebpénzüket alkalmi munkáért járó összeggel. Jellemző, hogy lényegesen nagyobb a vállalkozók, mint a munkáltatók aránya. A szünidőben is meghatározó az egyéni munkavállalás, de az építőtáboroknak jut a legnagyobb szerep. A beszámolót követően észrevételek, javaslatok hangzottak el. Jó lett volna, ha a témában érdekelteket is meghívják (üzemek, oktatási intézmények vezetőit), hogy a vita kerekebb és hasznosabb legyen. Horváth Ignác véleménye szerint a KISZ-en belül nagyobb rangot kellene adni a munkára nevelésnek. A KISZ megyei bizottságának ülése további részében szervezeti kérdésekben foglalt állást. B. T. Széles körű társadalmi akciókkal segíti a népfront • .'ürs a települések fejlődését (AJ)' A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap ülést tartott. A testület megvitatta a gazdaságos településpolitikai munkabizottság tájékoztatóját a népfront hetedik kongresszusa óta végzett tevékenységéről, s a további feladatokról. Kovács László, a munkabizottság elnöke arról számolt be, hogy a megye népfrontbizottságainak gazdaságpolitikai munkája fejlődött, hatékonyabbá, sokrétűbbé és módszereiben színesebbé vált. A mozgalom részt vesz az állampolgárok cselekvő közreműködésének széles körű kibontakoztatásában, a politika formálásában, megismertetésében. A társadalom közreműködését szervezd a nemzeti vagyon megóvásában, a javak takarékos felhasználásában. A népfront munkája különösen megnyilvánult a településfejlesztési verseny, a társadalmi munka kibontakoztatásában, helyi lehetőségek, erőforrások fela tárásában. Ennek középpontjában az általános iskolai tanteremépítés, út-, járda, és gázvezeték létesítésének közösségi támogatása kapott helyet. Közismert, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a települések minden kategóriájában országosan élenjárónak minősítette megyénk községeit és városait, amit nemzeti zászlóval is jutalmazott. Alapvető cél továbbra is a lakosság jobb ellátása, életkörülményei színvonalának megtartása, ennek érdekében kell mozgósítani a kollektívákat és egyéneket a közérdekű társadalmi munka végzésére a folyamatban levő középtávú terv éveiben is. Napjainkban a környezetvédelem lényeges részévé vált a termelőmunka és az életfeltételek javításának, s a korábbinál szélesebb értelmezést nyert. Szerves egységet képez a lakóhelyi környezet védelme és a természetvédelem, az anyag- és energiatakarékos termelés és a hulladékhasznosítás. Arra törekszünk, hogy ez a szemlélet minden állampolgár gondolkodását áthassa, s a magatartási formák természetes és magától értetődő része legyen. Mind a beszámoló, mind pedig a hozzászólók foglalkoztak az olyan közhasznú akciók fontosságával, mint a fásítás, a lakóhelyek szépítése érdekében végzett eddig is eredményes munka, amely további feladatokat tűz még a mozgalom elé. A kistermelés is megfelelő hangsúlyt kapott a tanácskozáson. Jelenleg 24 kertbarátkör és klub működik a népfrontbizottságok mellett, mintegy két és fél ezer taggal. A kistermelésben részt vevő családok száma meghaladja a száznegyvenezret, tehát a kertbarát-mozgalom bázisa még jelentősen szélesíthető, s fontos, hogy a nagyüzemek, a fogyasztási szövetkezetek még sokoldalúbban segítsék ezt a tevékenységet. A megyében 31 külterületi népfrontbizottság működik, melyek szerepe — különösen ott, ahol más politikai, társadalmi szerv nem működik — szinte felbecsülhetetlen. Fontos társadalmi érdek a külterületen élők hátrányos helyzetének csökkentése, javítása, amelyből a népfront is szerepet vállal. A munkabizottság eredményes tevékenységét nyugtázta a megyei elnökség, köszönetet mondva a társadalmi segítők, szakemberek önzetlen támogatásáért. A továbbiakban Farkas József, a népfront megyei titkára a Hazafias Népfront megyei bizottsága elé terjesztendő éves munkaprogram-javaslatát ismertette, melyet az elnökség ,a saját féléves üléstervével, a munkabizottságok 1983. évi tevékenységének külön is kidolgozott terveivel együtt — elfogadott. Végül bejelentések és indítványok hangzottak el. A társadalmi munka VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS, PIACKUTATÁS Negyvenféle kolóniás bútor A Kecskeméti Asztalos Kisipari Szövetkezet a múlt évben százalékkal növelte termelését és 548 millió forintos árbevételt ért el. Rigó Endre elnök elmondta: mindezt az tette lehetővé, hogy jelentősen javult a szövetkezet alapanyag-ellátása, s nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. Emellett fokozódott a termékek iránti kereslet. Tavaly például 3 millió forintal több volt árbevételük koloniai bútorokból, mint az előző évben, s alig győzték kielégíteni a megrendelők igényeit. A tervek szerint az idén tovább növelik ezeknek a bútoroknak a gyártását, és az év végéig 20 millió forint értékűt szándékoznak átadni a vásárlóknak. A kereslet fokozódása annak is köszönhető, hogy állandóan bővítik a választékot, mégpedig piackutatás tapasztalatai alapján. a Igen nagy sikert aratott 1981-ien az őszi BNV-n az új típusú koloniai ülőn fekvő garnitúra. Tavaly százat rendeltek belőle, ebben az évben pedig már 200 garnitúrát gyártanak. Jelenleg mintegy 40 féle kolóniái bútor hagyja el a szövetkezet műhelyeit, könyves állványok, telefonasztalok, zsúrkocsik, virágállványok és más termékek. Évek óta foglalkoznak laboratóriumi berendezések készítésével. Kutatóintézetek, kórházak, iskolák a megrendelőik. Tavaly például a bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság laboratóriumának berendezését gyártották le 1,2 millió forint értékben. A szövetkezet termékei iránti igény a bútorok jó minősége miatt is növekedett. A gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelkező dolgozók kezéből első osztályú áru kerül a vásárlókhoz. Nagy gondot fordít a vezetőség az utánpótlásra, jelenleg 53 fiatal ismerkedik az asztalos szakmával. A szövetkezet idei kapacitása le van kötve, s termelése az év végére várhatóan eléri az 50 millió forintot. Különböző munka- és üzemszervezési intézkedésekkel most azon fáradoznak, hogy a bútorok elkészítési idejét csökkentsék. Jelenleg a megrendeléstől számított két hónap elteltével vehetik át bútoraikat a vásárlók, ezt az időt kívánják egy-két héttel lerövidíteni. Eddig a különböző lakkokat, csiszolóanyagokat, színes dekorit lemezeket a nyugati országokból szerezte be a szövetkezet. Az idén hazai és az NDK-ból hozatott anyagokkal szándékoznak helyettesíteni a tőkés import jó részét. O. L. • Kiss Lajos szakoktató irányításával 18 első éves ipari tanuló ismerkedik az asztalos szakmával. Képünkön Kutasi István szakmunkásjelölt munkáját ellenőrzi. ÉDES NYERESÉG KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Befejeződött a cukorgyártási idény Szolnokon Véget ért a feldolgozási idény a Szolnoki Cukorgyárban. Több éves szerződéses kapcsolata alapján a Kiskunság négy szövetkezete és egy téesz szakcsoportja együttesen, 1200 hektár répaföld termését adta át, Tiszakécskéről a Béke és Szabadság Tsz, valamint a Tiszagyöngye saját járművével közvetlenül a gyár udvarára szállította a cukorrépát, és visszajövetben a feldolgozási mellékterméket hozta. Hasonlóképpen tett a Kiskunság legnagyobb répatermesztő szövetkezete, a félegyházi Vörös Csillag Tsz, amely 1982-ben 500 hektárról takartotta be répa termését. Hektáronként 7 ezer, együttesen 3,5 millió forint tiszta nyereséget hozott a félegyházi téesznek a cukorrépatermesztés. A Vörös Csillag és a szomszédos pálmonostorai Keleti Fény Tsz a szántóföldjén prizmázva adta át a cukorrépát a gyár felvásárlójának, s a 10 ezer tonna cukorrépa további sorsáról már a feldolgozó üzem gondoskodott. A szolnoki gyár megkezdte az 1983-as évre szóló szerződéskötést, a hosszúlejáratúak megújítását. Előzetes terve szerint, a tavalyihoz hasonló vetésterületről számít a kiskunsági gazdaságok répatermésére. A félegyházi Vörös Csillag Tsz termelési és vetésszerkezetébe beleillik a cukorrépa, amely a kiskun város talajadottságai mellett, jó előveteménye a búzának. Évek óta átlagon felüli mennyiségű kenyérgabona terem azokon a táblákon a Vörös Csillag Tsz-ben, ahol a kalászos előtt cukorrépa volt. Ezt a lehetőséget használja ki a félegyházi szövetkezet, amikor a VI. ötéves tervben meghatározott mértékben növeli a cukorrépa területét. K. A. rjr * V fMk*l #■ fÉi*%;:'"»;I -- • 1 WF na psorszámadások előtt :;mm Az 1982-es év összegzésén dolgoznak ezekben a napokban a mezőgazdasági üzemek vezetői, közgazdászai. Milyen is volt a tavalyi esztendő? Jó, ugyanakkor rendkívül félrevezető, a messzemenő következtetések levonására alkalmatlan. Sorolhatjuk bár a kimagasló teljesítményeket, a rekordokat, és vaskalapos pénzügyi gondolkodással levonható egy hibás következtetés is: no lám az elvonások, és termelés költségeinek emelkedése ellenére az 1981-es évinél nagyobb jövedelemre tett szert az üzemek többsége, tehát van itt még olyan tartalék, hogy nyugodtan szoríthatunk egyet a pénzügyi szabályozás,sal... Csak azt ne feledjék egyetlen percre sem, hogy mindezt egy kedvező 1981-es őszi és az ezt követő egész évi időjárásnak köszönhetően érte el a mezőgazdaság! Amilyenre évtizedenként van csak példa. 1 Csupán csapadékból volt egyegy időszakban kevesebb az ideálisnál. Nem igényelt a tervezettnél több energiát a talajművelés, a betakarítás, a szárítás. Az sem vitatható azonban,hogy az elvonások és az ipari eredetű anyagok árának emelkedése a gazdaságosabb termelésre, a jobb szervezésre, a tartalékok feltárására, az új eljárások sürgős alkalmazására késztette a mezőgazdászokat. Általánosabbá vált a szárítás nélküli nedveskukorica-tárolás, megnőtt az állattenyésztésben a tömegtakarmányok szerepe, a gépeket jobban karbantartották és figyeltek a veszteségmentesebb betakarítására stb. Szóval jó év volt a tavalyi, s boldogok lennénk, ha az 1983-as időjárás sem „csapná agyon” a mezőgazdaságot. Siránkozásra sincs ok, mert képes ez az ágazat átlábolni a nehézségeken, nemkülönben azért is, mert tartalékkal és szilárd alapokkal indult az idei gazdasági esztendőnek. Mindez nem lehet indoka a szorítások erősítésének a megroppantás veszélye nélkül. Bács-Kiskun megye 106 mezőgazdasági és két halászati tsz-e, 27 szakszövetkezete, három mezőgazdasági jellegű, valamint hét egyéb, bár mezőgazdasági üzemek által alapított közös vállalata tartja meg február végéig zárszámadó közgyűlését. A szövetkezeti törvény módosításából eredően nem szükséges közgyűlést összehívni az évzáráshoz, s az eredmény felosztásához, valamint az idei gazdálkodási és pénzügyi terv jóváhagyásához. Ezt a feladatot a küldöttgyűlés is elláthatja. A küldötteket eddig két, ettől az évtől öt évre választják a munkahelyi közösségek. Számuk az egész tagságnak 5—10 százaléka, azonban 25 főnél kevesebb, illetve 150-nél több nem lehet. Nem csorbul ezzel a szövetkezeti demokrácia sem, ugyanis egy-egy munkahelyi közösség érdekeit jobban képviselhetik a vezetőkkel folyamatos kapcsolatot tartó küldöttek, akiknek joga és kötelessége is továbbítani a tagok észrevételeit, illetve tájékoztatni választóikat a határozatokról. Továbbra is kötelező évente egy közgyűlést tartani, amelynek hatáskörében maradt a tisztségviselők, vagyis az elnök és helyetteseinek, a vezetőség, az ellenőrző és döntőbizottság tagjainak és a nőbizottság elnökének megválasztása, valamint az alapszabály módosításának jóváhagyására. Erre is sor kerül ezen a tavaszon — éppen az említett szövetkezeti törvénymódosítás következtében — amikoris közgyűlést kell tartani, ezért sem indokolt most a zárszámadáshoz az egész tagság összehívása. Bizonyára nem mindenütt élnek majd az új lehetőséggel — ami nem is kötelező előírás —, de ahol már a küldöttek hagyják jóvá a zárszámadás dokumentumait, ott képviseljék választóikat "azzal felelősséggel, amely az öt évre szóló bizalom alapja lehet. Csabai István