Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1983. júnhó 14 A FEJLESZTÉSRŐL NEM MONDANAK LE Pecsenyecsirke a szövetkezetekben A bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetek gazdálkodásában, az éves eredmény alakulásában jelentős szerepet tölt be az állattenyésztés. A száz hektár területre jutó hústermelés az országosnak csaknem kétszerese, a pecsenyecsirketenyésztés pedig két és félszerese. Az elmúlt esztendőben az 59 taggazdaságból 26 foglalkozott baromfitartással, közülük 21-ben neveltek pecsenyecsirkét. A brojlerágazat fejlődése az előző évek nehezebb piaci és jövedelmezőségi viszonyai ellenére nem állt meg. Ebben a körzet abraktakarmány-termelésének növekvő színvonalán kívül szerepe van, hogy a gyors állománycsere következtében jelenleg is nagyobb jövedelem előállítására képes, mint az állattenyésztés más ágazatai. A termelést, illetve a tenyésztést elősegítette az is, hogy az időszakonként jelentkező áruelhelyezési gondok, kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségek ellenére az ipar a felvásárlási alapárat nem csökkentette. Figyelmeztető számok Értékelve az ágazatot, és tanulmányozva a számokat, megállapíthatjuk, hogy növekedett az értékesítési átlagsúly, a takarmányfelhasználás, viszont csökkent a költség, és kismértékben a napi súlygyarapodás. A broilertenyésztő gazdaságok többsége társult vagy szerződéses kapcsolatba lépett a jánoshalmi Petőfi, illetve a rémi Dózsa Termelőszövetkezettel és az elmúlt évben már ez a két gazdaság gyártotta le körzetünkben az állomány részére a takarmány 86 százalékát, ami jelentős színvonal- és eredményjavulást hozott. Figyelmet érdemel, hogy a magasabb takarmányköltséggel tenyésztő gazdaságok többsége gabonaipari vagy saját gyártású takarmánykeveréket használt. Mindez arra is utal, hogy helyenként, a technológia felülvizsgálatára, módosítására is szükség van.a... • ■ Figyelmeztető szám az is, hogy az elhullás aránya tavaly az előző évhez viszonyítva kissé emelkedett. A betegségek megelőzése céljából a Kiskunhalasi Broilertermelő Társulás átfogóan vizsgáltatja a partnergazdaságok állományát, állategészségügyi, tartási, takarmányozási körülményeit. Az is gond, hogy mintegy négy százalékkal csökkent az első osztályú áruk aránya. Jelentős szóródás A költségek szélső értékei jelentős szóródást mutatnak, különösen a gyógyszerek, takarmánykiegészítők, fűtés, energia, amortizáció, munkabér, valamint az ágazati eredmények tekintetében. Ennek okai között találhatjuk a technikai színvonal különbségeit, az épületek és a gépek eltérő műszaki állapotát, a technológia különbözőségét. Ide tartozik a telepítés sűrűsége, a hízlalási idő tartama, a takarmányozás módja és minősége. Mindezek összefüggései csak mélyreható üzemi elemzéssel mutathatók ki. Az elmúlt évben annak ellenére, hogy az ágazat egyik gazdaságban sem volt veszteséges, általában csökkent a jövedelem. Ebben különböző költségösszetevőknél bekövetkezett áremelkedéseknek, a minőségromlásnak egyaránt szerepe volt. A költségek elsősorban a korszerűtlen telepeken növekedtek. Szembetűnő, hogy az árváltozások hatására 1979 óta a takarmányárak 17,6, a fűtés, világítás, energia 83, ugyanakkor a munkabér összesen 5,8 százalékkal emelkedett. Következtetések Milyen következtetéseket vonhatunk le mindebből? Szögezzük le, hogy a belföldi és az exportigények továbbra is indokolják az ágazat ésszerű fejlesztését. Szükséges azonban, hogy a felvásárló és feldolgozó vállalatok, a külkereskedelmi intézmények a lehetőséghez mérten folyamatosan adjanak előremutató tájékoztatást a piaci viszonyok alakulásáról, a konkrét fogyasztói igényekről. ■ Indokolt következetesebben alkalmazni a költségcsökkentő megoldásokat és az újításokat. Enre számos példa van már. A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben olaj helyett gázzal fűtenek, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben pedig szalmatüzelésű kazánt használnak. Célszerű kidolgozni olyan bérezési módszereket, amelyek érdekeltebbé teszik a dolgozókat a költségek csökkentésében, az eredmények növelésében. A rendszergazdák az új eljárások bevezetéséhez több segítséget adhatnak. Értékeljék a technológiát és amennyiben finomításra szorul, támogassák a tökéletesig tésést.. . .. „„Titfsnft»»Dr. Somoskövi István, a TESZÖV titkárhelyettese • A rémi Dózs a Termelőszövetkezet takarmánykeverő üzeme. TÚL A MEGYEHATÁRON Monogram a lapockán A Kaposvári Húskombinát igazi mintaüzem. Automatizált, a kézi munkát a csökkentették. lehető legkevesebbre Patikatisztaság mindenütt. — Kell is ez — mondja Györffy István higiénikus —, mert az amerikai cég állatorvosa a legkisebb szennyeződés esetén leállítja a szállítást. A nyugati piac rendkívül kényes és igényes. Természetesen a mi szakembereink is ügyelnek a higiéniára, hogy versenyképesek maradjunk az egyre élesedő harcban. Félsertést, dobozolt sonkát, lencsét, füstölt császárszalonnát fóliacsomagolásban szállítunk. A tisztaság mellett nagyon ügyelünk a minőségre is. A vevő előírásait nagy gonddal betartjuk. Ezt tapasztaltam magam is, amikor a higiénikussal végigjártam az üzemet. A dolgozók között sok az asszony és lány, akik a férfiakat is megszégyenítő ügyességgel, gyakorlott mozdulatokkal készítik elő exportra az árut. Megfigyeltem, hogy például a lapockacsontozásnál, zsírtalanításnál milyen gonddal igyekeznek az előírásokat betartani. Kénytelenek is, hiszen alaposan ellenőrzik a mun. Az Egyesült Államok megrendelésére készített löncshús keverése. kájukat. A feldolgozott munkadarabot egy kis táblával jelölik meg, amelyen rajta van a munkás monogramja. A meós tehát könnyen rájön, hogy ki követte el a hibát. Tóth Lajos igazgatótól az üzem történetéről kapok némi tájékoztatást. Még 1977-ben kezdődött. Szeptemberben tárgyaltak Schweisfurth—Kirchfeld Konzoracium képviselőivel. Decemberben megkötötték a szerződést. A cég 1978. február 1-én felvonult, egy hónap múlva megkezdte a munkát és 18 hónap alatt felépült a világszínvonalon termelő, korszerű üzem. A nyugatnémet fővállalkozóval 84,5 millió márka értékű beruházásra kötöttek megállapodást. A konzorcium a szerződés minden pontját betartotta annak ellenére, hogy 144 alvállalkozóval dolgozott. — Annak idején természetesen számba vettük, hogy lesz-e elegendő nyersanyag az évente több mint 400 ezer sertést feldolgozó üzemnek. Összegezéseink szerint a megyében ezt a mennyiséget fel tudtuk vásárolni már eddig is. Tehát úgy számoltunk, hogy a korszerű feldolgozót érdemes megépíteni. Azóta kiderült, hogy néha szükség van egy kis besegítésre. Egyik jó partnerünk a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Májusban ezer sertést kaptunk tőlük, de máskor is kisegítettek bennünket. Azon törjük a fejünket, hogy miként lehetne a kölcsönös előnyök alapján háromnégy gazdasággal megállapodást kötni sonkasertésre Bács-Kiskunban. A Kaposvári Húskombinát a melléktermékeket is értékesíti. Hús- és vérlisztet gyárt, ezenkívül sertésbőrrel látja el a feldolgozóipart. Nemcsak exportra készítenek árut, hanem a belső ellátást is segítik. Több mint 60-féle készítményt állítanak elő. A választék bővítése és a lakosság színvonalas ellátása érdekében korszerűsítik és bővítik a termékskálát. A magas követelménye színvonalú termelés a szakképzettség. Több mint száz felsőfokú végzettségű vezető irányításával 2400-an dolgoznak az üzemben. Kereskedő Sándor : Lapockacsontozás exportra. AZ ALUMÍNIUM LÉTRÁTÓL A VERSENYLÓIG Iroda a tizedik emeleten Ismét kedvelt szakmájában dolgozik dr. Bányainé Bajzik Magda. Annak idején — amikor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán végzett — egyenesen a Magyar Divatáru Külkereskedelmi Vállalathoz ment, ahol üzletkötőként kezdte pályafutását. Azután a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalathoz került. Amikor Bányainé lett, akkor természetesen követte férjét Kecskemétre, ahol ő, a Vasiműszaki Nagykereskedelmi Vállalat import osztályának lett a vezetője. Később helyet változtatott: az Alföldi TÜZÉP Vállalatnál szintén osztályvezetői beosztást kapott. Örökös nosztalgia Tavaly szeptemberben megjelent egy külkereskedelmi miniszteri rendelkezési. Eszerint létre kell hozni a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai mellett működő külkereskedelmi minisztériumi megbízottak hálózatát. Nem is kellett sokáig keresgélni, kit állítsanak erre a posztra Bács- Kiskunban, kézenfekvő, hogy őrá esett a választás. — örül annak, hogy így alakult a sora? — kérdeztem nem sokkal kinevezése után. — Végtelenül boldog vagyok, mert akármennyire is jó helyem volt a TÜZÉP-nek örökös nosztalgiáit éreztem régi szakmám iránt. Fiatal korom óta a külkereskedelemben akartam dolgozni. — Beszéljen arról,hogy tulajdonképpen mi a munkaiköre, ■ feladata a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottján nak? — Erről nagyon hosszan és sokat lehetne beszélni. Röviden szólva, minél több tőkés export lebonyolítására lehetőséget keresni. Bács-Kiskun megyében 58 ipari, 145 mezőgazdasági termelőszövetkezet található. Az utóbbiak igen sokféle ágat működtetnek. melléküzem- Azután itt vannak az áfészek, állami gazdaságok, a tárca és a tanácsi irányítás alatt levő ipari vállalatok. A másik oldalon 40 külkereskedelmi vállalat és külföldi ügynöki vállalat. Közöttük pedig én a minisztériumi megbízott. A termelőválllatokról, szövetkezetekről azt kell tudnom, hogy amelyik exippitálható terméket gyárt, és minek gyártására lenne még képes. A a külkereskedelmi szervezetekről pedig természetesen azt kell tudnom, hogy milyen áruk iránt vannak igényeik. — Amikor február 16-án megkapta kinevezését, álltak-e rendelkezésére adatok? — Kaptam egy gépi adatfeldolgozást arról, hogy a megyéből mi megy exportra, és mi jön import útján, mind dollár, mind rubel viszonylatban. Ebből azonban még nem derült ki, hogy kinek van eladatlan terméke és melyik üzem rendelkezik még szerződéssel nem fedezett árutermelő kapacitással. Ennek a felderítése rám várt, és részben még vár is. Kérdőívek — Hogyan kezdett hozzá ezeknek az adatoknak a beszerzéséhez? — Március 4-én — amikor táj. értekezletet tartottunk a megbízotti iroda megnyitásával kapcsolatban — kérdőíveket osztottam szét a részt vevő vállalatok, szövetkezetek között. Ezen a fő kérdés az volt: van-e exportra felajánlható terméke, vagy kapacitása? Erre mintegy félszáz igenlő válasz érkezett, amelyek alapján megkezdtem az üzemek személyes felkeresését. — Sok exportálható áru van a megyében? — Az alumínium, létrától versenylovakig nagyon sok minden van, amiről már tudunk, de még csak kis részét ismerjük a valódi lehetőségeknek. A versenylónál maradva, az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat júliusban Bécsben rendez lovasszejpszájp,gtbóJu kiállítást. A kecskeméti Magyar—Szovjet ’ Barátság Tsz ajánl sportlovakat, kocsikat eladásra az ARTEX-nek, ugyanakkor vállal külföldről vendéglovakat trenírozásra. Vagy például a METRIMPEX oktatási intézmények komplett felszerelésére kapott megrendelést. A szakmunkásképzők részére különféle szerszámokat is kell szállítania. Ezeket eddig a barkácsboltoikban vásárolták össze, de már elküldtük a levelet, hogy a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet melléküzemága vállalja a szerszámok gyártását. A METALIMPEX alacsony szériaszámú, nem bonyolult vas-, acél-, alumínium- és színesfém-öntvények gyártására keresett kapacitást. Erre jelentkezett a mélykúti Alkotmány Tsz melléküzemága. A külkereskedelmi vállalatok mellett említette, hogy vannak külföldi ügynöki vállalatok is. Mondjon ezekről valamit. Ezek olyan vállalatok, amelyek külföldi tőkés cégeket képviselnek. Ilyen például az AGENTURA, amely 35 nyugatnémet, osztrák és svájci cég megbízásából tevékenykedik. Amilyen árucikkek, alkatrészek, félkésztermékek iránt érdeklődnek megbízóik, az igényeket közlik a megyei megbízottakkal is. Mi természetesen a kapacitással rendelkező üzemibe küldjük a cég képviselőjét. Minden hétfőn — Hogyan tudja a megye hatalmas területét bejárni? — Ezer kilométert futhatok saját kocsimmal havonta. Ilyenkor mindig viszek magammal tanácsi, vagy pártbizottsági dolgozókat. Viszonzásul elvisznek, amikor az 5 rendelkezésükre áll autó. — Érez tekintélyt, megbecsülést munkája iránt és ha igeri, minek tulajdonítja? — Feltétlenül érzek ilyesmit. Ezt annak tulajdonítom, hogy még nincs minden megyében kiépítve a megbízotti hálózat. Itt a megyei párt- és állami vezetés kezdeményezte, így lett Bács. Kiskunban harmadikként kinevezve külkereskedelmi megbízott. A megyei szervek kezdettől fogva sok segítséget nyújtottak, helyiséget, hírközlő eszközöket, gépírót adtak. — Mikor találhatják irodájában azoknak a gazdasági szervezeteknek a képviselői, akikhez még nem jutott el, de fontos számukra, hogy kapcsolatot teremtsenek a külkereskedelmi megbízottal? — Minden hétfőn itt tartózkodom a megyei tanács 10. emeletén levő irodámban. A többi napokon a megyét járom. Természetesen a leveleket és a telefonüzeneteket is minden reggel átadják részemre, s azok figyelembevételével időnként átszervezem munkámat. Nagy Ott« Műszaki ügyelet a MEZŐGÉP Trösztnél A MEZŐGÉP Tröszt és vállalatai az idén is az egész országra kiterjedően megszervezik a nyári műszaki ügyeleti szolgálatot. A nyári csúcsidényben jelentkező munkák teljesítése, a kalászosok gyors és veszteségmentes betakarítása érdekében június 20-tól augusztus 15-ig az MGT-központban és valamennyi vállalatánál, munkanapon 7—19 óráig, munkaszüneti napokon 7—15 óráig tartanak műszaki ügyeletet. A gépek zavartalan üzemeltetése érdekében megfelelő mennyiségű pótalkatrész áll rendelkezésre a MEZŐGÉP-termékekhez és az olyan importgépekhez, melyek pótalkatrészeit a MEZŐGÉP- vállalatok gyártják. Felújított részegységekből is elegendő a cserekészlet, így az ellátás a csúcsidőszakban is folyamatos lesz. A MEZŐGÉP-hálózat olyan esetleg hiányzó alkatrészek egyedi gyártására is vállalkozik — amennyiben a szükséges gyártóeszköz rendelkezésre áll — melyek gyártása nem a MEZŐGÉP-vállalatok feladata. (MTI) Tartós falburkolat Fal- és mennyezetburkolat gyártását kezdték meg a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szentgotthárdi gyárában. A faerezetű fóliával borított tizenkét milliméter vastag faforgácslapok hossza 270 centiméter, szélessége pedig 12,5 centimétertől 25 centiméterig terjed. A felületüket nem kell csiszolni, lakkozni, nem vetemednek, egyenletes színhatásúak és hosszú az élettartamuk. További lényeges előnyük, hogy bármilyen évszakban gyorsan szerelhetők, s egységcsomagban, a felszerelésükhöz szükséges összes tartozékokkal együtt kaphatók. (MTI) ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNY: Kevesebb műtrágyával több termés Kitűnően vizsgázik egy új mezőgazdasági szabadalom, a Törőcsik-féle adalékos műtrágyázási eljárás a közép-alföldi gazdaságok földjein. A módszer lehetővé teszi, hogy az egy tonna búza, kukorica vagy napraforgó megtermeléséhez eddig felhasznált 70— 110 kiló műtrágyának csak a felét juttassák a talajba. A csökkentett adag hatásosságát egyelőre szabadalmi titokként kezelt adalékanyaggal biztosítják. Ez akadályozza meg, hogy mint egyébként, a foszfor és a kálium 40—60 százaléka elvesszen a talajban. Az adalékanyag hatására ugyanis a növények teljes egészében hasznosítani tudják a műtrágyák táperejét. A Törőcsik Mihály mezőgazdasági mérnök által feltalált új tápanyagtechnológia üzemi arányú kipróbálásába tavaly 7 közös gazdaság kapcsolódott be. Javára írható nettó többletbevételük megközelítette a 9 millió forintot. A hektáronkénti 2200—3500 forint értékű terméstöbbletet úgy érték el, hogy a költség azonos területre vonatkoztatva csak 280 forinttal növekedett. Az idén már 21 mezőgazdasági nagyüzem együttesen 22 ezer hektáron alkalmazta az új takarékos módszert, hasonlóképpen jó eredménnyel. A szabadalom iránt külföldön is — például Hollandiában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában — nagy az érdeklődés. (MTI) Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat, valamint a Szegedi Órás-Ékszerész Könnyűfém Szövetkezet június 14-én és 15-én nemesfém - felvásárlást rendez Kecskeméten, a Rákóczi u. 2. sz. alatti ÓRA- ÉS ÉKSZERBOLTBAN. Arany- és ezüsttárgyait, ékszereit a legkedvezőbb napi áron vásároljuk meg. Csak 2 napig, június 14-én és 15-én felvásárlási akció, Kecskemét, Rákóczi u. 2. 1038 I.CSÍKS>at OA «a. 9 m fv