Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

4 © PETŐFI NfIPS 9 108$. július 14. I BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Határmenti árucsere A szocialista országokból ha­tármenti csereforgalomban beér­­kező áruk mennyisége az idén várhatóan 20 százalékkal növek­szik. Csehszlovákiából 31, Romá­niából 4, a Szovjetunióból pedig 2,3 millió rubel értékű áru kerül az országba, és ugyanennyit szál­lít a magyar kereskedelem part­nereinek. A határmenti csere je­lentős növekedése főként a jó partnerkapcsolatok kialakulásá­nak köszönhető. Igen kedvezőek a hazai határmenti társaságok működésének tapasztalatai, ezek az elmúlt két év alatt mintegy 20 százalékkal növelték forgalmukat, s több új cikket vontak be az árucserébe. Élénkült a piackutató tevékenység, közvetlenebbé vál­tak a kapcsolatok a határmenti vállalatok között, rugalmasabb és megalapozottabb lett az üzletkö­tés. Öt társaság A Konsumex 1980 második fél­évében kezdte meg a határmenti árucsere-forgalom elősegítésére a társaságok szervezését. Tevékeny­ségének eredményeként öt társa­ság jött létre. Bács-Kiskun, Csong­­rád és Békés megye 42 vállalata a román és jugoszláv, Baranya és Somogy megye 39 vállalata a jugoszláv, Vas és Zala megye 38 vállalata a jugoszláv és osztrák, Győr-Sopron és Ko­márom megye 38 vállalata az osztrák és csehszlovák, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye 65 válla­lata a csehszlovák, a szovjet és a román határmenti területeken bővíti az árucserét. A társasá­gok­ban részt vevő 222 vállalat közül 80 ipari, 32 mezőgazdasági és 110 a kereskedelmi. A társa­ságok megalakulását követően a Konsumex a már korábban is működő szegedi, pécsi és győri kirendeltségei mellett új irodát hozott létre Szombathelyen , Nyíregyházán. A társaságok a részt vevő álla­mi és szövetkezeti, ipari és me­zőgazdasági, valamintt kereskedel­mi vállalatok ki nem használt kapacitásának és árualapjainak feltárása révén a cserealapot oly módon biztosítják, hogy ez a ha­zai üzletek ellátását nem érinti. Ellentételként olyan cikkeket sze­reznek be, amelyek javítják a me­gyék üzleteinek választékát, s a társaság tagvállalatai itthon hiányzó félkésztermékekhez és alapanyagokhoz is jutnak. A társaságok igazgató tanács vezetése alatt működnek. Az igazgató tanács határozza meg a forgalom áruösszetételét, s koor­dinálja a tagvállalatok tevékeny­ségét. A tagvállalatok javaslatai alapján ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi együttműködés ki­alakítását kezdeményezi a szom­szédos országok vállalataival. A társaságok nyitottak, új tagválla­latok felvételéről ugyancsak az igazgató tanács dönt. Műszőrme, pácolt hal A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a társaságok tagvállala­taként tájékoztatja az igazgató ta­nácsot a külpiaci helyzetről, ajánlatokat kér a tagvállalatoktól a külföldi partner részére fel­ajánlható árukra, elvégzi az árak­ra vonatkozó tárgyalásokat, s a szerződés megkötésével összefüg­gő egyéb tennivalókat, valamint szervezi a tagvállalatok részvéte­lét a nemzetközi vásárokon. A társaságok segítségével a szocia­lista országaikba irányuló export­ját is növelte. A 222 partnervál­­lalat, a­­ 112 ipari és mezőgazda­­sági szövetkezet termékeiből múlt évben 63 és fél millió rubel­­ értékű árut értékesített a szocia­lista országokban. A társaságok megalakulása óta számos új áru­cikkel bővült a határmenti forga­lom. A hazai vállalatok cserefor­­galomban adnak el egyebek közt műszőrmét, almát, burgonyát, ugyancsak ebben a formában ér­kezik hőtárolós kályha, rönkfű­­részáru, pácolt hal, étkezési gesz­tenye. A forgalom erőteljes növekedé­sét többek között az is segítette, hogy közvetlenebbé váltak a kap­csolatok a határ két oldalán el­helyezkedő vállalatok között. Gyakoribbak a kölcsönös utazá­sok, amelyeknek során a partne­rek megismerhetik egymás áru­készletét, kapacitásait. Még sok a tartalék Az ezen alapuló áruösszetétel­­kialakítáa reálissá teszi a szerző­déseket, illetve azok megvalósí­tását. A társaságok területén mű­ködő állami és társadalmi szer­vek a maguk eszközeivel szintén igen erőteljesen szorgalmazzák a forgalom növelését, a választék bővítését, és számos esetben se­gítséget nyújtanak a nehézségek áthidalásában. A határmenti cserében forgal­mazott termékek devizaárai tel­jesen azonosak a külkereskede­lemben alkalmazott árakkal. Ez a kereskedelmi forma még sok tar­talékkal rendelkezik, részben azért, mert a részt vevő vállala­tok közvetlen anyagi érdekeltsé­gén nyugszik, másrészt, mert az árucserén túlmenően segítheti az együttműködés még kialakulatlan formáit, egyebek közt az iparvál­lalatok között. M. M. A devim halgazdaság Bulgáriában — tengeri or­szág lévén — a hal fontos, a magyarorszá­ginál jóval kedveltebb élelmiszer. Az elmúlt évtize­dekben az igé­­nyekkel huzamosan pár­a tengeri halá­szat mellett többszörösére nőtt az édes­vízi nyésztes halte­is. Több mint 13 ezer négyzet­­méteres vízte­rületen gaz­dálkodik a de­­vini halgazda­ság. Kinek veszteséges a tejtermelés? Ennél drágább oklevelet még nem kaptunk — mutatja egy termelőszövetkezet­i elnök a tejter­­melési versenyben elért helyezésük után járó okmányt. Bekereteztethetjük, kiakaszthatjuk falra, de­ azt­­ már aligha tehetjük meg, hogy alá­­ írjuk: ez az oklevél 2,9 millió forintjába került a gazdaságnak. A termelőszövetkezet jó hírű gazdaság, s hír­nevét éppen élenjáró­ tejtermelésével alapozta meg egy évtizede. Azóta is többször értek el he­lyezést az országos tejtermelési versenyben. Lát­tak jobb napokat is persze, volt idő, amikor nemcsak az oklevéllel, hanem a tejtermelés gaz­daságosságával is büszkélkedtek. ■ Mi változott meg azóta? Lanyhult a gazda­ságban a technológiai fegyelem, kevésbé figyel­nének az állatok takarmányozására, gondozásá­­ra? Ezt tagadják a szövetkezet vezetői. A szá­mok mellettük szólnak. Tavaly is átlagosan 6668 liter tejet fejtek egy holstein-fríz fajtájú tehén­től, a megszületett borjaknak mindössze két szá­­zaléka hullott el. Száz liter tej előállításához 2 órát töltenek az emberek az istállóban és kör­nyékén. A gazdaság tehát az átlagot jóval meg­haladó termelési szintet ért­ el, s ezt tartják is esztendőik óta.­­ A veszteség mégis tény, s ennek okát a köz­­gazdasági szabályozásban, pontosabban a tej felvásárlási árában lelik meg a szövetkezet ve­zetői. Csak két adat ennek érzékeltetésére: egy liter tejet 8,56 forintért tudnak előllítani, s ös­­­szesen 6,7 forintot kapnak érte, így aztán minél többet termelnek, annál inkább növelik vesz­teségüket. Az említett vezetők nem magányos panaszko­­dók, másutt is tapasztalhatók hasonló jelensé­­gek. Persze az is igaz, hogy ők vannak keve­­sebben, ugyanis az átlagos termelési színvona­lat elérőknek kevesebb oka van a búslakodásra, így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy néhány élenjáró gazdaságban vált veszteségessé a tej­termelés. Szükségtelen bonyolult közgazdasági fejtege­tésekbe bocsátkozni, a tejtermelés vesztesége könnyen földeríthető. A tej felvásárlási ugyanis három részadatból áll össsze: van ára az úgynevezett alapár, a nagyüzemi árkiegészítés és a tejprémium. Az első két tétel valamennyi termelőnek azonos összeg literenként, tehát a tej felvásárlási árának emelése a tejprémium­mal érhető el. Csakhogy a prémiumot a tejérté­kesítés növekedése után fizetik. A gazdaságok két módon adhatnak el több tejet: vagy többet fejnek egy tehéntől, vagy újabb állatokat vezet­­nek az istállóba. Mindkét módszernek vannak korlátai. Az említett gazdaságban tartósan magas szín­vonalú termelést értek el, amit már nem lehetett látványosan növelni. Másfelől takarmánytermő területük is meghatározott nagyságrendű, nem tudták növelni a tehenek létszámát sem. Ennek következménye, hogy le kellett mondaniuk a tej­prémiumról, s ezzel együtt a tejtermelés jöve­delmezőségéről is. S itt elakadtak, mert a ké­­zenfekvő megoldás, a tehenészet felszámolása, szóba sem jöhet. A tejtermelés jövedelmezősége persze nem­csak az élenjáró gazdaságokban, hanem minde­nütt romlott az elmúlt másfél évben. Egy 1981- ben készült felmérés szerint az állattenyésztési ágazatok között a tejtermelés volt a legjövedel­mezőbb, megelőzte a marha-, sertés- és csirke­hústermelést. A húsexportot viszont csak úgy lehetett növelni, ha a termelés gazdaságossága javul. Mivel az országnak nem volt több pénze az állattenyésztés támogatására, az ágazaton be­lül csoportosították át a felhasználható össze­get. Jelenleg már a tejtermelés van a legkedve­zőtlenebb helyzetben. Persze nemcsak a szabályozók változása miatt maradt el a tejtermelés jövedelmezősége a hús­termeléstől. A nagyüzemek sem használták ki a kínálkozó lehetőségeket. A tervezettnél keve­sebb tejet termeltek, így 600 millió forint tej­­prémiumot nem tudtak kifizetni a felvásárlók. A tejtermelés összességében növekedett ugyan, de mivel elmaradt a tervezettől, a támogatás egy részéről lemondtak a gazdaságok. Vitathatatlan, az intézkedések az élenjárókat sújtották leginkább. Jelenleg már dolgoznak a szakemberek a szabályozás módosításán. Törek­vésük, hogy a jövedelmezőséget ne a különféle támogatásokkal érhessék el az üzemek, hanem a teljesítményükkel. • A végtermék előállítására kell ösztönözni a gazdaságokat, így a magasabb termelési színvonalat elérők sem járhatnak ros­­­szul. F. J. Paprikatermesztők összefogása A fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás hatékonyságának nö­velésére, a külföldi értékesítés fo­kozására nemrégiben gazdasági társaság alakult a Szegedi Papri­­­kafeldolgozó Vállalat gesztorságá­val. Az elmúlt hónapokban csat­lakozott a társasághoz a tájkör­zet legtöbb paprikatermesztő gaz­dasága, s ezzel a taglétszám az ötszörösére, huszonötre emelke­dett. Az alapítók — a szegedi Új Élet, a pusztaszeri Hétvezér, a forráskúti Haladás Tsz és a Gor­­zsai Állami Gazdaság — körül egy-egy paprikás mikrokörzetet alakítottak ki. Ennek célja a kör­nyékbeli paprikatermesztők tevé­kenységének összehangolása, négy gazdaságban működő nagy a teljesítményű földgázfűtéses auto­mata szárítóberendezések kapaci­tásának jobb kihasználása. Miről írnak az üzemi lapok? Az első félév eredményeiről és a gondokról, a vállalati, szövet­kezeti élet legfontosabb esemé­nyeiről, a termékek piaci sikerei­ről és az értékesítési nehézségek­ről. A májusi—júniusi vállalati újságokat több olyan lapozgatva ezúttal is írásra bukkantunk, amelyek a másutt dolgozókat is érdekelhetik.­­ Újító brigádok Az újító mozgalom a maga tel­jességében még a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban sem bonta­kozott ki. „A lehetőségeik kiak­názásának csupán a kezdetén tar­tunk” — írja az Üzemi Sajtó cí­mű lapban Rudas László. Majd így folytatja: Közismertek azok a kritikai észrevételek, amelyek a mozgalomban való részvétel tö­megességének hiányához a terv­­szerűség nem kellő mértékéhez, egy-egy újító magányos küszkö­déséhez, vagy a bevált újítások elterjesztésének hoz kapcsolódnak.fogyatékosságai­Kiderül a cikkből, hogy a gaz­daságban az újításoknak közel a felét a szocialista brigádok tag­jai nyújtják be. Ám olykor­ még e kis közösségeken belül sem egy­értelmű a többletteljesítmény, az egyéni kezdeményezés elismerése. S bár nő az újítások száma, a szakmai képzés, továbbképzés iránti igény felkeltése változatla­nul fontos feladat. Az alkotói magatartásra való nevelés különösen a fiatalok kö­rében nélkülözhetetlen. Feloldás­ra vár az az ellentmondás, mi­szerint a fiatalokra felkészültsé­gük, dinamizmusuk révén általá­ban az újítási készség megléte a jellemző, s mégis alacsony részvételi arányuk a mozgalom­­­ban. A szocialista brigádok sze­repe nem elhanyagolható, hiszen az anyagi juttatások mellett munkahelyi légkör az, ami leg­a inkább befolyásolja az újítók és a leendő újítók magatartását. Na­gyon sok múlik azon, hogy munkahelyen kialakult értékrend­­­ben az újító hol helyezkedik el: elismerést, megbecsülést kap-e társaitól, vagy csupán irigység és féltékenység veszi körül, netán ön­érdekében küzdő embert látnak benne. A Hosszúhegyi Állami­­ Gazda­ságban 1980-ban 36, két évvel ké­sőbb már 58 újítást fogadtak el hasznosításra. A javaslattevők száma több mint a duplájára, a hasznosított újítások gazdasági eredménye csaknem a négyszere­sére emelkedett. Kísérleti bérszabályozás A mélykúti Lenin Mezőgazda­sági Termelőszövetkezetben a ko­rábbi években a létszámtól füg­gött a bérkiáramlás — írja a Hír­adóban Budai Zoltánné közgazda­­sági csoportvezető. Ám az állo­mányi létszámot év közben fi­gyelemmel kísérni nehéz, s nem is megbízható ez a módszer. Ezért a szövetkezet 1983-ban, él­ve a Minisztertanács és a Pénz­ügyminisztérium adta lehetősé­gekkel, kísérleti keresetszabályo­zási módszert vezetett be. Az általánostól eltérő forma al­kalmazására azok az üzemek pá­lyázhattak, amelyek termelési ér­téke 1981-ben legalább 70 száza­lékban alaptevékenységből szár­mazott, a bruttó jövedelemből a nyereség aránya meghaladta az 50 százalékot, a dolgozók átlag­­keresete pedig a 46 ezer forintot. A mélykúti Lenin Tsz e felté­teleknek megfelelt, így engedélyt kapott a kísérleti forma beveze­tésére. Három rendszer közül vá­laszthattak, s a nagyüzemi kere­setadóztatás formája mellett dön­töttek. Milyen ez a keresetszabá­lyozás? A cikkíró részletesen tag­lalja tulajdonságait. Íme a leg­fontosabbak. Növeli az élőmunka hatékonyságát, mivel elvileg nincs korlátozva a dolgozók kereseti lehetősége. Amennyiben az első esztendő kedvező tapasztalatokkal zárul, lehetőség nyílik egy, az ed­diginél ösztönzőbb bérezési for­ma kialakítására. S a kísérlet ter­mészetesen korrekt magatartást kíván mindenkitől. Ámde mi történik, ha balul üt ki a dolog? — kérdezi végül a szerző. Ettől a jelek szerint nem kell tartani, de ha mégis így tör­ténne, akkor a Pénzügyminiszté­rium engedélyezheti a szerződés felbontását. Megbecsült szakmunkások ii A Kecskemé­Konzerv­gyárban gyors ütemben emel­kedik a mű­szaki és a tech­nológiai szín­vonal. A cse­megekukorica­­feldolgozó vo­nal, a paradi­­csomporító, bébiételgyártó üzem egyedülálló a a hazai konzerviparban. Természetesen ezzel együtt megnőttek a termelésiben dolgozó szakmunkásokkal szemben tá­masztott követelmények is. Egyre több jól képzett emberre, terme­lésirányítóra volt szükség. Jelen­leg 127 konzervipari szakmunkás dolgozik a termelésben, százan pedig a laboratóriumban, a kész­áruraktárban, a göngyölegtelepen, a mérlegházban és a nyersáru­­átvételnél hasznosítják hozzáér­tésüket. A konzervgyártók közül huszonketten érettségi vizsgát tettek, hatan pedig mesterszak­­munkás-oklevelet szereztek. Több­ségük tíz év feletti gyakorlattal rendelkezik. A konzervipari szakmunkások és a termelésirányítók anyagi és erkölcsi megbecsülése arányos felelősségteljes, és a nyári hóna­pokban különösen fokozott erő­feszítést követelő munkájukkal. Tavaly rendkívüli béremelésben részesültek, s közülük több mint százan tulajdonosai a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésnek A Konzervgyári Híradóban megjelent cikk — amelyet Csiz­más József írt — a szakemberek utánpótlásának eredményéről, és gondjairól, a konzervgyártók tár­sadalmi tevékenységéről papírra vetett gondolatokkal zárul. S. B. A KB HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Versenyképes termékek az Ezermester Ipari Szövetkezetből Egy évvel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt­t­ Bizottsága határozatot Közpon­ti külgazdasági kapcsolatok hozott fej­lesztésének feladatairól. A doku­mentum célul tűzte ki a gyárak, üzemek megújuló képességét, a termékszerkezet gyors váltását, meghatározta az ütemes előreha­ladás elvi feltételeit. Egy eszten­dő egy ipari szövetkezet életében nem hosszú idő, mégis azzal céllal kerestük fel az Ezermester a Kisipari Szövetkezet elnökét, Kö­vesvári Zsoltot, és a pártalapszer­­vezet titkárát, Balla Károlyt, mondják el, milyen módon, ho­gyan sikerült megvalósítani a Központi Bizottság határozatát. Jók a mutatók — A huszonkét tagú pártalap­­szervezet taggyűlésen vitatta meg a Központi Bizottság 1982. június 23-i határozatát, s ennek alapján feladattervet dolgozott ki — mondta Balla Károly. — Ennek lényegét a következőkben foglal­hatom össze: Az export növelésé­nek feltétele a jó minőségű és korszerű technológiával gyártott termék. Gazdagítani kell a szö­vetkezet­­ kapcsolatát a felhaszná­lókkal és igényeik ismeretében kell termékeinket továbbfejlesz­teni, új gyártmányt létrehozni . .. — Mutatóink ebben az évben jól alakultak — kapcsolódott a beszélgetésbe Kövesvári Zsolt. — Lényegében a feladattervet tel­jesítettük. A múlt évben az árbe­vételünk száztizenegy millió, az idén az első felében már 58 mil­lió forint volt. Amíg tavaly 21 milliós nyereséggel zártuk az évet, ez év első felében már 17 millióval számolunk. Ezt anyag- és energiatakarékossággal értük el. Az 1982. évi export 81 millió forint értékű volt, amelyből tőkés 5 milliót képviselt. A félévet a 45 millió forintos exporttal zár­juk, amelyből egymillió volt a tőkés. Nincs szégyenkeznivalónk a minőséget illetően sem. Kis so­rozatokat készítünk, az export­termékeinket a MERT veszi át, s a szövetkezet hibájából még nem volt reklamáció. Törekszünk a komplexitásra, mert így ma­radhatunk csak versenyben. Az igények szerint — Szövetkezetünk rendszeres kapcsolatot tart a külkereskedel­mi vállalatokon keresztül a használókkal — szólt közbe fel­párttitkár. — A Szovjet Szerves­a­kémiai Intézet részére új vegyi­fülkéket alakítottunk ki, akárcsak a Drezdai Laborműszergyár szá­mára. Innen újabb és újabb meg­rendeléseket kapunk, köztük egye­dieket is. Hasonló a helyzet iraki iskolatáblák esetében is,az — Az intézkedési terv — foly­tatta az elnök. — kötelezővé tette számunkra, hogy tartsunk szoros kapcsolatot a külkereske­delmi vállalatokkal, vegyünk részt árubemutatókon. Szeren­csére biztosított a naprakész in­formációcsere külkereskedelmi partnereinkkel és a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal. Az éves­­ kiállítási program keretében az árubemutatókon termékeink mellett minden esetben olyan műszaki felkészültségű szövetke­zeti dolgozónk is ott van, aki nemcsak a vevő egyedi igényeit ismeri meg, de alkalma nyílik a konkurrencia műszaki színvona­lának megismerésére is. A szö­vetkezetnek mind a dollár-, mind a rubelkitermelési mutatója ki­magaslóan jó, az éves export vár­hatóan meghaladja a 80 millió fo­rintot. A szállítási határidőket — a jelenlegi anyagellátási nehézsé­gek ellenére is — megfelelő szer­vezéssel, pontosan betartjuk. Ajánlatok Perutól Kuvaitig — Az intézkedési tervben — vette át a szót ismét a párttitkár — meghatároztuk, hogy töreked­ni kell dolgozóink képzettségének és a munka színvonalának növe­lésére, az újítási tevékenység fo­kozására­ Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a szövetkezetnél tizenkét diplomás dolgozik, vala­mennyi bri­gádvezetőnk techniku­si képesítést szerzett, s a dolgo­zók fele szakmunkás. A pártalap­­szervezet, a szövetkezet vezetése odafigyel a rendszeres szakmai képzésre és t­ovábbképzésre. Eb­ben éppen úgy, mint a munkában, a kommunisták példát mutat­nak. A szövetkezet dolgozói jól ismerik a feladatukat, erről a pártcsoportok, a szakszervezeti bizalmiak, s természetesen a mű­vezetők útján értesülnek. — Ami az újításokat illeti, — mondta a szövetkezet elnöke — egy újítógárda két újfajta vegyi­fülkét alakított ki, amely teflon-, ille­tve zománcbevonattal készül. Emellett sok egyéni és kollektív újítást hasznosítunk. Az export fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük, ezért újítjuk meg rend­szeresen ajánlatainkat. Perui megrendelő részére például egy mi­nilabor-felszerelés prototípu­sát készítettük el, amelyből ta­lán ötszázat kellene gyártanunk. Ajánlatunk van franciáknál, Ku­­vaitban, s még sorolhatnám to­vább. Úgy vélem, sikerül tarta­nunk a magas szintet, amelyet magunk elé tűztünk, s reményünk van arra, hogy ezt némileg túl­szárnyaljuk. Mindez azt is bizonyítja, hogy az Ezermester Ipari Szövetkezet kommunistái vállvetve a gazdasá­gi vezetéssel, a munkáskollektí­vával, eredményesen dolgoznak a KB határozatának megvalósítá­sáért. Gémes Gábor

Next