Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

SPORTMAGAZIN Magas hőfokú küzdelem volt... „Óriási hőségben folyik a­ kecs­keméti sakkverseny” — adták hírül a lapok fél évszázaddal ez­előtt, a­z 1927-es első nemzetközi sakikversenyről szóló bes­zámo­­lón­kl­ain,. A napokban véget ért Tóth Lás­zó­ s­alkikfessziti­vá­l mér­kő­­zései végiig haisonilló skávidkulláiban zajlottak.­­Nemcsak az időjárás miatt volt azonban fonró a sakk­­fesztivál légköre, hanem azért is, mert a nagy létszámú versenyek, különöse­n­ a nemzetközi nyílt b­aj­­no­kság döntője látványos, „ma­gas hőfokú” küzdelmet hoztak. Mindenekelőtt a külföldi­ részt­vevőkről érdemes néhány szólni. Huszonkét országból szót ér­keztek, és sokféle nyelven, pró­báltak szót érteni egymással, és a hazafi résztvevőtekét. Sokáig úgy tűnt, hogy a vendégek fölénye fogja jellemezni a magyar baj­nokságot. Ám a második hét vé­gére — miközben a vendégek megismerték­­ Kecskemétet, és egyre több szót megtanultak ma­gyarul — a sakktábla mérsékeltebben szerepeltek.mellett Sem ,a bajnoki döntő, sem nyílt verseny első hat helyezett­­­je között nincs külföldi résztve­vő, pedig neves játékosok érkez­tek a sakkfőfesztiválra. Az ered­mény jelzi a magyar sakkozás magas színvonalát, de egyben a rendezvény sikerét is. Bebizonyo­sodott ugyanis, hogy ez a hazánk­ban először alkalmazott bajnoki forma a korábbinál több lehető­séget ad a tehetséges fiatalok szá­mára a kibontakozásra. Közéjük tartozik a bajnoki cím megszer­zője is, Utasi Tamás, vagy a leg­fiatalabb résztvevő, Polgár Zsu­zsa. A fesztivál másik kellemes meglepetése a sakkot népszerű­sítő rendezvényeik sikere. Nem­csak a neves mesterek részére nyújtott ugyanis játéklehetősé­get a rendezőség, hanem minden sakkot szerető számára­. A szabad­téri szimultánsbemutatók végig élénk érdeklődés mellett zajlot­tak. Ezt leginkább Forintos Győ­ző nemzetközi nagymester tanú­síthatja, aki majdnem lekéste vers­eny­játs­zmáját a szimul tarto­zók makacs kitartása miatt. Nagy érdeklődéssel fogadták a látoga­tók a­z emlékkiállítást is.­­H­a van árnyoldala a­­ rendez­vény­sorozatnak, az a kecskeméti sakkozók mérsékelt szereplése. Megállta a­­ helyét Grószpéter nagymester versenyen, és a 6 pon­­­tot elérő Varasdy, Kormányos, Máthé és Brandhes a nyílt döntő­ben, de a nagy kiugrás, amit a rendezőik titokban várta­k vala­melyik helyi játékostól, ezúttal elmaradt. Lesz azonban lehetőség a ja­vításra, hiszen d­r. Mező Mihály, a városi tanács elnöke így búcsú­zott az eredményhirdetésen­ résztvevőktől­: „viszontlátásra két­­ év múlva Kecskeméten­, a követ­kező sakkfesztiválon”. L. D. Q Utasi Tamás az I. magyar nemzetközi nyílt bajnokság nyer­tese. Meddig bírja tortával az edző...?­ ­! Rehó Kinga fáradni látszik, mégis megnyerte a tehetségku­tató verseny 800 m-es döntőjét. Ahogy elindították a lányok 800 méteres döntőjét a szegedi atléti­kai tehetség­kutatón, egy alacsony termetű kislány azonnal hatalmas iramot diktált, és az első kör vé­gén már vagy száz méter volt az előnye. Mint az várható volt, a második körben csökkentette „gyilkos iramot”, s ellenfelei kezd­­­tek felzárkózni. A nézőtéren foga­dásokat kötöttek, hogy végig bír­ja-e a távot egyáltalán? Nos, ahogy fogytak a méterek, úgy ne­hezedett el a kislány apró lába is, de végül jelentős előnnyel ért a célba. A mintegy 12 ezer néző (a SZEOL—Dózsa mérkőzés szüne­tében rendezték a futamot), nagy tapsa közepette futot­t egy leve­zető kört az apró atlétalány, aki­nek 2:27,2 perces ideje a fiúk me­zőnyében is ezüstérmet jelentett volna számára. A győztes kislány, Rehó Kinga, aki Kerekegyházán él és tanul, néhány szóban így mutatta be ön­magát: — Szeptemberben hetedik osz­tályba megyek. Az elmúlt tanév­ben jórendű volt a bizonyítvá­nyom. Testnevelőmnek, Szabó Lászlónak köszönhetem, hogy at­­létizálok. Eleinte nem nagyon sze­rettem a futást, de az elért győ­zelmek után m­egkedveltem az atlétikát, s ezután komolyabban foglalkozom majd ezzel a port­ággal. Szabó László­ tréfásan annyit tett szóvá az hogy „aggódik” a elhangzottakhoz, jövő miatt. Ugyanis két éve, amikor Kinga elkezdett atletcizáln­­, megígérte neki, hogy minden győzelem ju­talma egy izork­a lesz. Az utóbbi időben valamennyi versenyt meg­nyerte a­ tanítványa, s ha ez így folytatódik tovább, az anyagi csőd szélére kergetheti mesterét. .. A szegedi győzelemért Kinga a rendezőktől egy kólásikészletet ka­pott tiszteletdíjjkén­t. Ezt látva, egy borízű hang szánakozva szólt hoz­zá a lelátóról: — No kislány, ezért aztán nem volt érdemes futni. A k­is Kinga önérzetesen így válaszolt: — Nem a poharakért, hanem a győzelemért futottam. Még viszi valamire! . . . A balszerencsés bajnok Szép számú közönség előtt rendezték meg Kecskeméten a nemzet­közi gofcairtversenyt. A cseppet sem veszélytelen sportág küzdelmeiben hosszú ideje nem történt baleset vagy sérülés. A­­ mostani futamokban viszont többször is lélegzetelállító jeleneteknek lehettek szemtanúi a szurkolók. S ami csak tetézte a­­ bajokat: a házigazdák voltak az ese­mények főszereplői, élen­ Rózsi Bélával, a tavalyi­­ bajnokkal. Pedig úgy ind­ult, hogy a fiatal kecskeméti skartozó folytatja d­iadal­­útját a rangos nemzetközi mezőnyben is. A futamok végén rendre az élbolyban érkezett célba, klubtársaival­, Borossal a „nyakában”, s esé­lye volt az előrelépésre. Az utolsó előfutamban következett be az, ami­re senki sem számított. Rózsi a harmadik helyen fordult a kanyarba, mögötte szorosan­­ Boros haladt. A nézőtérről csak annyit lehetett látni, hogy Rózsi gokartja keresztbe fordult a pályán, s csapattársa már nem tudja elkerülni az ütközést. Boros több szaltó után landolt a föl­dön, kizuhanva a gépből­. A mentők szállították el, de szerencsére a kór­házban kiderült, hogy nem történt semmi komolyabb, az ijedség volt nagyobb. A zsűri lepontozta a futamot, s a kecskemétiek megtartották addigi helyezésüket. Még volt egy balesete Rózsinak a verseny folyamán. Az egyik oszt­rák gokartozóna­k elromlott a gépe, de nem tolta el a pályámé, ha­nem megpróbálta beindítani. Ekkor érkezett oda Rózsi, s áthajtott a figyelmetlen osztrák lábán, akinek négy törött lábujja „bánta” a ta­lálkozást ... Összességében persze jó kis versenyt láthatott a kecskeméti szurko­­lósereg. A magyar bajnok balszerencséje sem volt teljesen, elszomorí­tó: bronzérmet nyert a Nagydíjon, ami egészen kiváló teljesítmény. A bizonyítás ereje A szenzációszámba menő kedd esti 3—1-es ma­gyar győzelemmel véget ért Magyarország—­Kína férfi röplabdamérkőzés után határtalan volt a hazai játékosok öröme az öltözőben. A két edzőnek is be­lefáradt a keze, amint a szurkolók jókívánságait fo­gadták. Beregszászi Szabolcs, a KSC bajnok- és ku­pagyőztes csapatának mestere a következőket mond­ta: “ Az EB-re való felkészülés ideje alatt a szövet­­­ség felkért, hogy segítsék Garamvölgyi Mátyásnak válogatott vezetőedzőjének. Így közelről lehettem szemtanúja az eltelt időszak­iban végzett kemény­­ munkáinak, a látványos fejlődésnek. Bukarestben még valamennyi mérkő­zésünket elvesztettük,­­bár a­­ játék így is biztató volt. Hétfőn, a kínaiak elleni első mérkőzésen kiütköz­tek a csapat hiányosságai, így biztosan győzött az elmúlt évi VB hetedi helyezettje. Keddre kiele­meztük a látottakat, s mindenki ígéretet tett, hogy teljes szívvel küüzd­ a visszavágásért. Az elszántsá­got fokozta, hogy a második mérkőzésre szép szám­mal eljöttek olyanok is, akikről köztudott, nem tar­toznak a sportág támogatói közé, így aztán minden­ki erejét megkettőzve küzdött azért, hogy bebizo­nyítsa, van fantázia ebben a gárdában. A szurkolók is­­ melléjük álltak, ami különösen a döntő negye­dik játszmáiban jött jól. Bízunk b­enne, hogy a vá­logatott néhány bravúros eredménnyel­ örvendezte­ti meg a sportág híveit az­­ Európa-bajnokságon is. » Járosi, nagyszerűen irányította a magyar válo­gatottat a kínaiak ellen. (Farkas Tibor felv.) Vonaton — Szabad? Az idegen fölnéz a Nép­sport mögül. — Tessék — mondja az üres ülőhelyek egyikére mutatva. A Kecskeméten felszállt utas Petőfi Népét kezd ol­vasni. Kisvártatva az ide­gen „kibújik" a Népsport mögül. — Ha elolvasta, cserél­hetnénk — mondja. Cserélnek. A kecskeméti fölemeli tekintetét. — Olyan ismerős, mintha már találkoztunk volna... Az idegen mosolyog. — Csak nem a meccsen!? — kérdezi a kecskeméti. — De azt hiszem — mondja az idegen. — Ott ült az első sorban. a — Tényleg — válaszolja kecskeméti. — De én olyankor annyit bosszanko­dom, hogy senkit sem ve­szek észre. Ami nem is cso­da, az a szemét bíró már megint miket művelt?! Úgy berekedtem a kiabálástól, hogy... Az idegen mosolyogva bó­logat. — Igen, igen érdekes meccs volt. Én nem isme­rem a kecskeméti játékoso­kat, de a kettes kétszer hi­bázott, s az ellenfél máris 2—0-ra vezetett. — De ha az a... bíró le­fújta volna a lökést, ak­kor ... — És ha a kecskeméti csatárok berúgták volna a helyzeteket, vagy a véde­lem ... — Lehet, hogy igaza van — mondja a kecskeméti. — De végül is eggyel többet rúgtak, mint az ellenfél. Az idegen leszálláshoz készülődik. Gondosan össze­hajtja a Petőfi Népét. — Szívesen elcserélném a Népsportért — mondja. — Tessék csak — vála­szolja készségesen a kecs­keméti. — De mondja, mi ragadta meg a figyelmét a mi újságunkban? — Kíváncsi voltam, mit ír a meccsről. Én voltam a vasárnapi mérkőzés játék­­vezetője .. . — Kanczik — Nyári Ferenc elbúcsúzott Bács-Kiskun­­ megyének még soha nem volt NB I-es labdarúgócsapata, a N­B-s játékvezetője sem va­lami sejk. Régebben Grulich, Kovács R., Rozsnyai, Hegyes­, vagy — in­kább már budapestiként — Víz­hányó szerepelt az élvonalban­, ám az utóbbi évek­ben­ Nyári Ferenc egyedül képviselte a megye szí­neit. Ez is elmúlt... Vasárnap délután a Békéscsaba—HMSE mérkőzé­sen búcsúzott az aktív játékvezetéstől Nyári­ Fe­renc, az ÉiBKiM Vízmű Vállalat dolgozó­ja, a KTE egykori neves kapusa. Miilyen volt a búcsú? — Az ünnepség rövid, de szívszorító, utána vi­szont hosszú és nehéz volt a 90 perc. Úgy is mond­hatnám, hogy ezt jól kifogtam! A Békéscsaba—Hód­mezővásárhely olyan presztízsmeccs, mint mondjuk egy BSE—KSC kosárlabda-rangadó. A csabaiak vissza akarnak kerülni­, a HMSE pedig a feljutásért küzd. A játék nem nagyon ment egyik csapatnak sem, de küzdöttek. Azt hiszem sikerült megfékeznem az indulatokat, s a végén mindkét csapat elégedett volt.­— Nincs folytatás? — Miért ne lenne? Csak nem a pályán. A megyei JB elnökeként továbbra is a labdarúgásé minden szabad percem, őszintén remélem, hogy hamarosan i­esz megyei utódom az NB-s keretben. —SZ— : Szlávik András, az országos JB elnöke adta át az MLSZ ajándékát a búcsúzó játékvezetőnek. (Fábián István felvétele) 1083. augusztus 25. • PETŐFI NfIPE • 1 Bátran, de óvatosan Augusztus 27-én, szombaton ke­rül sor az olimpiai ötpróba negye­dik feltételének teljesítésére, a megyei vízi túranapra, amelyet Baján rendeznek, pontosabban in­nen indulnak és ide érkeznek vis­­­sza a túra résztvevői. „Hívunk, várunk mindenkit” — szólt a rendezők felhívása, s ér­keztek is a nevezések szép szám­mal, ám — mint azt Szénási Ti­bor, a KISZ megyei bizottságának sportfelelőse elmondta — a jelent­kezők egy része nyilván nem ol­vasta át tüzetesen a részvétel fel­tételeit, pedig abban szigorú meg­kötés is található. Elsősorban a 3 hónapnál nem régebbi orvosi igazolás, az úszni tudás, no és vé­gül a vízrendészeti feltételeknek megfelelő hajó. Ezt ugyanis szervezők senki számára nem tud­­­ják biztosítani. A jelentkezők közt akadt olyan is, aki jószerivel talán még soha nem evezett negyedóránál tovább, s azt is legfeljebb egy gumicsó­nakban. Távol áll tőlünk, hogy bárkit a túrán való részvételről lebeszél­­jünk, de őszintén­ meg kell mon­danunk, hogy a Duna nem játszik, s nem is játszótér. A feltételek pedig komolyak. A nők 40 km-t tesznek meg, a férfiak 70 kilomé­tert, s a táv első felében a vízfo­lyás ellen haladnak. A téli túrát, a futást könnyen feladhatta aki elfáradt, s a Balatonban is be­mászhatott a kísérőhajóba, ha el­fogyott a szusz. A vízi túrán is lesznek kisérő motorosok szép számmal, de ha valaki lemereved­ve a Dunába fordul. . . Nos, erre nyilván nem kerül sor. Aki viszont úgy érzi, hogy ké­pes teljesíteni a távot, az bátran vegyen részt, s minden bizonnyal élményekben gazdag túrán telje­sítheti az olimpiai ötpróba negye­dik követelményét. Tehát vízi túra szabályosan, bátran, de okosan. A rajt és cél szombaton reggel 9 órakor Baján, a Petőfi-szigeti KISZ-vezetőkép­­ző tábornál. a A Kecskeméti TE elnöksége és labdarúgó-szakosztály kedden rendkívüli ülésen foglalkozott a vasárnapi súlyos vereséggel és a csapaton belül kialakult egészség­telen morális helyzettel. Megálla­pították, hogy nem egyedi esetről, hanem bizonyos folyamatról van szó, s így a csapat figyelmeztetése mellett egyes játékosok fegyelmi felelősségre vonása is elkerülhetet­len. A döntésre még a hét folya­mán visszatérünk. * Furcsa baleset miatt dőlt ki a sorból Tápai, a Kiskunhalasi AC­­MEDOSZ labdarúgó csapatának egyik kulcsembere. A szerdai MNK-mérkőzés után Kiskunmaj­­sán a fürdőben egy leszakadt mosdókagyló csontig bevágta a talpát, s így az őszi szezonban már aligha léphet pályára a kitű­nő játékos. Már biztos, hogy nem lesz kecs­keméti cselgáncsozó a magyar VB- csapatban. Nagysolymosi a CSB-n mutatott gyenge teljesítménye után most is leszerepelt. Szabó Miklós is, aki egész éven át egyen­letesen jó teljesítményt nyújtott, éppen most torpant meg, ráadásul beleesett a régi hibájába, s az ide­gei is felmondták a szolgálatot. Így aztán Moravetz Ferenc edző sem a hétvégi ausztriai versenyre, sem az edzőtáborozásra nem jelölte őket. * » A junior birkózó-világbajnoki vetélkedők után most az ifjúsági korosztály legjobbjain a sor, a bi­zonyítási lehetőség. A bukaresti kötöttfogású Ifjúsági Barátság Versenyen teljes magyar együttes rajtol. Érdekesség, hogy a román fővárosban augusztus 26—28. kö­zött versenyző reménységek közül Sike nemrégiben a junior VB-n is birkózott. A magyar csapat tervezett név­sora: 48 kg: Bisnyei (Dombóvár), 52 kg: Szuromi (Elger), 56 kg: Sike (FTC), 60 kg: Ubrankovics (Bp. Honvéd), 65 kg: Henger (Tatabá­nya), 70 kg: Podolszky T. (Bp. Honvéd), 75 kg: Ignácz (Kecske­mét), 81 kg: Martz (Csepel), 87 kg: Major (O. Dózsa), nehézsúly: Székely (O. Dózsa). (MTI) MAI MŰSOR: TV 1. MŰSOR: 15.55: Hírek 16.00: Herman Landsfeld a tudós gö­löncsér. Csehszlovák rövidfilm. Sz. 16.20: Kórház a város szélén. Cseh­szlovák filmsorozat. XXI0. rész: Az új főorvos 17.15: Reklám 17.20: Kikapcsoló. Sz. 17.30: Képújság 17.35: Életet az éveknek. Nyugdíja­sok műsora 18.05: Telesport 18.45: Reklám 19.00: Tv-tükör. A tévétorna nézett­ségi adatai 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Té­vétorna. Sz. 19.15: Esti mese. Sz. 19.30: Tv-híradó. Sz. 20.00: Családi kör. Szülők, nevelők műsora. A sárga jelzés 20.55: Panoráma. Sz. A külpolitikai szerkesztőség világpolitikai maga­zinja 21.55: Népzene zenekarra. Sz. Bogár István: Heveháti népdalok 22.00: Feltáruló múlt. Zolnay László 22.40: Tv-híradó 37 Sz. TV II. MŰSOR: 19.00: Ecranul Nostru — A mi képer­nyőnk. A szegedi körzeti stúdió ro­mán nyelvű nemzetiségi műsora 19.15: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja, (ism.) 19.35: Unser Bildschirm — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 19.53: Úszó- és vízilabda EB. Magyar­­ország — Szovjetunió mérkőzés. Közvetítés Rómából. Sz. Közben: 21.00: Tv-híradó 2. Sz. 21.55: Kikapcsoló. (ism.) Sz. 22.05: A névtelen levélíró. Csehszlovák tévédráma 23.25: Képújság 14.33: Régi híres énekesek műsorából. Mihail Stir­bej operaáriákat énekel 15.05: Más muzsika kell. Jelenetek Hi­das Antal regényéből 15.30: Régi csárdajelenet 15.48: A vezénylőpálca mágusai. A kar­mesterség története. X 10. (befejező) rész 16.48: Jékely Zoltán: Az utolsó szál li­liomhoz 17.05: Olvastam valahol . . . 17.25: Mozart: A varázsfuvola — Nyi­tány 17.31: Délutáni Rádiószí­nház. Művirág. Mihail Velicskov rádiójátéka 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 19.15: Sátán kapitány. Cyrano de Ber­gerac kalandjai — III. rész 19.48: Jascha Heifetz hegedűi 20.11: Új operalemezeinkből. Puccini: Turandot. Háromfelvonásos opera Közben: Kb.: 20.50: A légifotóktól a videotechniká­ig 23.19: Merre tart a Balázs Béla stúdió 23.34: Madrigálok 0.10: Frenreisz Károly szerzeményei­ből . PETŐFI: 8.95: Ifjúsági dalok 8.35: Napközben 10.00— 11.27: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak! 12.33: A Népművészet Mestereinek fel­vételeiből 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. Pedagógusnak alkalmas? 13.20: Éneklő Ifjúság 13.38: Tréfa és mese 14.00: Szirtes Ádámnak hívják. Fog­lalkozása: színművész 14.35: Szórakoztató antikvárium 16.01: A vadkörtés ember. Történetek Mátyás királyról 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Rádióexpressz­­ 18.35: Kirándulás a sp­anyol popzene világában 19.15: Tudósítás az úszó Európa Baj­nokságról — Rómából 19.25: Kalmár Magda operettdalokat énekel 19.55: Slágerlista 25.35: Népdalok 20.55: Tudósítás a Magyarország— Szovjetunió vízilabda EB mérkőzé­seiről 21.12: Történeteink 21.52: Az utolsó szolgálat. Siegfried Lenz „A világítóhajó” című elbe­szélését Bor Ambrus fordítása alap­ján rádióra alkalmazta: László György 23.20: „Egy nyáron át” Könnyűzene éjfélig ÚJVIDÉKI TV: 17.30: Műsorismertetés (magyarul) 17.35: Tv-híradó (magyarul) 1­7.50: Reklám 17.58: Bejelentkezés és akció 18.00: Tv-ihíradó 18.15: Gyermekműsor 18.46: Zenés műsor: zöld kabaré 19.15: Rajzfilm 19.25: Reklám 19.30: Tv-ihíradó (magyarul) 19.65: Sportszerda. Zürich: nemzetközi atlétikai verseny 22.45: Tv-híradó 23.05: Műsorzárás. KOSSUTH: 8.20: Mai kulturális programok 8.25: Verbunkosok, nóták 9.20: Irodalmi évfordulónaptár 9.44: Szólj, szólj sípom! 10.95— 10.42: Gyermekeknek 10.42: Balettzene 11.24: Vegyen vagy béreljen? 11.39: Széchenyi István naplójából. 12. — befejező rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Filmtükörkép — René Claire-ről 13.00: A pánsíp művésze. Gheorghe Zamfir 13.30: Szólítlak hattyú . . . Népek köl­tészete Nagy László fordításában. Spanyolok 14.00: Hajdú Mihály műveiből A • 3. MŰSOR: 9.00: James King operaáriákat ének 9.30: Ferencsik János vezényel 10.34: A Stúdió 11 Játszik 11.05: Semlramis. Részletek Rossini operájából 12.05: Krónika az magyaroknak dol­gairól. A XVI—XVII. század magyar Irodalmából 13.07: Szvjatoszlav Richter zongorázik 14.00: Drezdai Nemzetközi Dixieland Fesztivál — 1983: A Molnár dixieland játszik 16.00: Zenei Lexikon „kóda” 16.20: Tatjana Tugarinova operaáriá­kat énekel 16.55: Pophullám 18.06: OJ kamarazene-felvételeinkből 19.05: Zenekari muzsika 19.50: A szerelem utolsó éjszakája. DamU Petrescu román író regényét rádióra alkalmazta: Leonida Teo­dor­es­cu 21.02: Kamarazene 21.40: Töltsön egy órát kedvenceivel 22.40: Napjaink zenéje. A Ljubljanai Ütőegyüttes hangversenye a ra­­denci Kamarazene Fesztiválon.

Next