Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évi. 135. szám Ár3­­1,40 Ft 1984. június 10. vasárnap Bejrútban tárgyal az ENSZ főtitkára Közel-keleti körútja keretében szombaton Bejrútba érkezett Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit­­kár, aki előzőleg Damaszkuszban megszerezte Szíria támogatását egy új, a Dél-Libanont megszáll­va tartó izraeli csapatok kivoná­sát célzó diplomáciai kezdemé­nyezéshez. A libanoni kormány már korábban értésre adta, hogy közvetlenül nem, de ENSZ-köz­­vetítéssel hajlandó tárgyalásokat folytatni Tel-Avivval egy olyan biztonsági megállapodásról, amely lehetővé tenné az izraeli megszál­lás felszámolását. Izrael minded­dig elutasította a külső közvetítés gondolatát. Az ENSZ-főtitkár a déli órák­ban megkezdte tárgyalásait Amin Dzsemajel elnökkel és más liba­noni vezetőkkel. Elutazott hazánkból a KNDK párt- és állami küldöttsége Hivatalos, bará­ti látogatását befejezve szombaton délelőtt el­utazott Budapestről a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság párt- é­s állami küldöttsége, amely Kim Ir Szerűnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főttitkárának, a KNDK elnöké­nek vezetésével tartózkodott ha­zánkban. A koreai küldöttséget ünnepé­lyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Or­szágház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Ma­gyar N­éphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására meg­jelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a bu­dapesti pártbizottság első titká­ra, Sarlós István, a­­ Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Apró Antal, az országgyűlés­­ elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, to­vábbá a kormány tö­bb tagja — közöttük Várkonyi Péter külügy­miniszter —, s a párt-, az állami és társadalmi élet több más ve­zető képviselője. Ott volt Etre Sándor, hazánk phenjami és Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. Kürtszó harsant, a díszzászló­alj parancsnoka jelentést tett Kim Ir Szennek, majd felcsen­dült a két ország himnusza. A magasrangú koreai vendég Kádár János társaságában elhaladt díszszázad előtt, s üdvözölte a de­­­legáció búcsúztatására összegyűlt budapestieket. A Koreai Munka­párt Központi Bizottságának fő­titkára, a KNDK elnöke és küldöttség tagjai ezután­ elköszön­­­tek a magyar politikusoktól, közélzeti vezetőktől, s a diplomá­ciai testület­­ megjelent képviselői­től. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóal­j díszmeneté­vel zárult, majd a vendégek Ká­dár János és Losonczi Pál társa­ságában gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ke­leti pályaudvarra­­ hajtattak. •A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság zászlóival díszített pá­lyaudvaron Kádár János és Lo­sonczi Pál baráti búcsút vett Kim Ir Szentől és a delegáció tag­jaitól. A koreai párt- és állami küldöttség különvonata ezután­­ ki­gördült a Keleti pályaudvarról. (MTI)­ ­ Elutazott hazánkból Kim Ir Szen koreai államfő. Ünnepélyes bú­csúztatására a Parlament előtt került sor, ahol megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. EXPORT BÁCS-KISKUNBÓL • Jól indult a TEMAFORG és a VSZM A megye vállalatai — a tavalyihoz hasonlóan — válto­zatlanul az export-árualap bővítésére, új partnerek felkuta­tására törekednek. Az első negyedév után még nem ítélhe­tő meg, vajon sikerül-e az előirányzott mennyiségekkel nö­velni a kivitelt, hiszen a legtöbb helyen a második félév lesz a meghatározó. Ennek ellenére beszámolhatunk kiemel­kedő eredményekről is. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi gyár­egysége már az évies terv elké­szítésekor jelentős kiviteli több­letet tervezett. A tőkés exportot ötszörösére szeretnék emelni, és így elérni a 400 ezer dollár ér­tékű bevételt. A már hagyomá­nyos árunak nevezhető akkumu­látor-edények és -fedelek után az év második felében új ter­­mékcsaláddal is jelentkezni akar­nak a piacon. A szocialista or­szágokba irányuló exportban máris­ jó eredmény született: májusig túlteljesítették az első féléves tervet, június végéig pe­dig az éves terv 80 százalékának elérését tűzték célul. Elsősorban műanyag alkatrészeket és gége­csövet szállítanak az csehszlovák partnereknek.NDK és jól indult az év a TEMAFORG kunszentmiklósi gyárában is. A tervek szerint az idén 1500 ton­na terméket exportálnak, mint­egy 32 millió forint értékben. Ebből május végéig sikerült ki­szállítani 600 tonnát, és ez 13 millió forint árbevételt jelent a vállalatnak. A szovjet partnerrel történt egyeztetés alapján úgy tűnik, a második félévben a ter­vezettnél több árut igényelnek majd, így az export növelésére is l­ehetőség nyílik. Az Újpesti Gépelemgyár kecs­keméti gyáregysége a svéd Vol­vo cégnek 5 hónap alatt 1,3 mil­lió forint értékű árut szállított. A­ vállalati munkamegosztásban a kecskemétiekre hárul­ egyes alkatrészek gyártása­. Eddig há­­rommillió forintos közvetett tő­kés exportot számolhatnak el. Az i előzet­es ütemezés szerint a mun­ka zöme az év második felében várható. Az exportálás eddig rej­tett lehetőségeit piackutató mun­kával igyekeznek feltárni. Sze­retnének — a múlt évhez hason­lóan — bekapcsolódni a MEZŐ­GÉP Tröszt munkájába, a világ­banki versenyt nyert mezőgaz­dasági gépekhez kínálva munka­­hengiért. A BRG kecskeméti gyára a tervek szerint termelésének 80 százalékát exportálja. A legna­gyobb partner a Szovjetunió, ahova a hosszú távú kereskedel­mi szerződés alapján a magne­tofonmechanikák és -fejek több típusát küldik. Az első negyed­évben csaknem 50 százalékkal emelkedett a magnetofonfejek gyártása, ugyanakkor a mecha­nikákból kevesebb készült, mint az elmúlt év azonos időszakában. Hét és félszer több a korsze­rűbb fogaskerekes SM-mechani­­ka mennyisége, és a korábban csak tőkés importból biztosítha­tó magnetofonmotorból­­ is 50 ezer darabot sikerült készíteni, lengyel és román megrendelés­re. A BRG kecskeméti gyárának árbevétele az első félévben, vár­hatóan 8 százalékkal­ magasabb lesz mint tavaly ilyenkor, ezen belül az export összege mintegy 13 százalékkal növekedik. A tervezettnél magasabb ter­melési érték várható az EKA kalocsai gyárában is. Az előze­tes felmérések szerint 30 száza­lékkal sikerült emelni az export tavalyi összegét. Az­­ első félév­ben 58,5 millió forintos árbevé­telt várhatnak ezen a területen, ám a tőkés kivitelben némi el­maradás tapasztalható. Remél­hetően az év hátralévő részében pótoln­i tudják a jelenleg még hiányzó összeget, hiszen a­­ piac­kutató­­ munka nyomán kedvező lehetőségek vannak kibontako­zóban.­Az önálló külkereskedelmi jog elnyerésével a bajai Finomposz­tó Vállalat­ előtt új lehetőségek nyíltak. Az idén 13 tőkés ország vállalataival kötöttek üzletet. E munkát segíti a Budapesten megnyitott külkereskedelmi iro­da is. Várhatóan a több mint egymilliárd forintos termelés har­madát a külkereskedelemben ér­­tékesítik. A jugoszláviai és al­gériai­­ üzletkötések akadozása miatt az előzetes exporttervhez képest némi lemaradás mutatko­zik, ugyanakkor közel-keleti és skandináv országokkal új kap­csolatok vannak kialakulóban. Az exportlehetőségeket bővíti a­­ nemrégiben létesített konfekció­üzem, ahol egyre több, jó minő­ségű, exportképes terméket gyár­tanak. F. E. hnítok iintiene JLS X V-/ XV VIAXJ.XVL/V • Az lenne a meglepő, 'ha nem jó 'hangulatban ünnepelnének az építők. Pénteken, szombaton sok brigád vett át kitüntetést, jutalmat a vál­lalati ünnepségen. A legtöbb építőipari szerve­zetnél úgy alakult, hogy jó eredményekről szá­molhattak be a számvetésre is felhasznált gyű­léseken. A BÁCSÉPSZER a napokban értékesíti az első, saját hasznosításra épített lakóházakat. A Közúti Építő Vállalat dolgozói jól haladnak az 54-es út javításával, a nagykőrösi átkelő sza­kasz kialakításával. A Fémmunkás Vállalat igaz­gatója nemrégiben írta alá azt a szerződést, amely szerint elsőként szállítanak a Szovjet­unióba —­­az ottani életszínvonalemelési prog­ram kereteiben készülő — szolgáltatóházakhoz acélszerkezeteket. Öt esztendeje a DUTÉP rendezett juniálist az építők ünnepén. Olyan jól sikerült, hogy idén kilenc építőipari válllalat kért részt a szervezés­ben. Mi több, a MEZŐGÉP Vállalat két szocia­lista brigádja is megkereste Keresztes Bélát, az építők megyebizottságának titkárát: tegye lehe­tővé részvételüket a munkásünnepen. Természe­tesen szívesen látták őket is és a máshonnan ér­kezett vendégeket. Hála a Bánó István (a DUT­ÉP szakszervezeti bizottságának politikai mun­katársa) irányításával dolgozó rendező bizott­ságnak, minden ment, mint a karikacsapás. . A csalánosi erdő felé kószáló esőfelhők ellené­re sokan,összegyűltek a műsor kezdetére. Meg­tapsolták — mint mindig — a Terhes Sándor „prímás’­ vezetésével működő citerazenekart, a népi hangszeres szólistákat, a fővárosi vendég­­művészeket. „Most nem vágtak át bennünket”, ör­vendezett a főrendező, Bodrogi Gyula­­ kivételé­vel mindenki eljött, őt Lórán Lenke helyettesí­tette, kitűnően. Hevér Teréznek és Csík István­­nénak, a DUTÉP dolgozóinak Bárdi György mű­sora tetszett a legjobban. Könyveket árultak, de a sátorból jól láttak-hallottak mindent. Több mázsa hurka és kolbász is elfogyott „első neki­futásra”, délben birka- és marhapörkölttel csá­bították a jó étvágyúakat. Nagy gondban volt Szikszói István, a DUTÉP aranykoszorúval ismét kitüntetett Gagarin brigádjának a vezetője. Ha­­ bekanalaz az ínycsiklandozó ételekből, délután nem menne a foci. Egy kis asztalnál arról beszélgetett Oláh Ist­vánná és társaságai, hogy mit is nézzenek meg délután: a rögbi- avagy a sárkánybemutatót? A­­ parkettagyár szakszervezeti titkárnője szerint semmit sem szabad kihagyni. A tizenkét éves Csikay Attila, maga is cselgáncsozó, már dön­tött: a rögbimérkőzést és a modellezőket válasz­totta. Nagyon tetszett a mulatság Grigorij Konsz­­tantyinovics Pancsenkónak, a bahcsiszeráji épí­tőanyag-gyár vezérigazgatójának. Kis küldöttség­gel érkezett a Fémmunkás Vállalathoz, örül, hogy személyesen adhatott át szovjet kitüntetéseket a testvérvállalat arra érdemes dolgozóinak. Ná­luk az augusztus utolsó vasárnapi építők napja egy kicsit a béke napja is, mert — így mondja — „az építő ember bízik a békében”. Ezzel egyetértettek a körülötte ülők és nyilván az a sok ezer ember, aki jövőre és azután is ilyen kellemes, változatos programú építők nap­ján, juniálisan szeretne szórakozni. (Képripor­tunk a 3. oldalon.) H. N. A rj nincsö!­ hároméves megyei programja A SZÖVOSZ elnöksége hároméves akciót indított a kistelepülések, a tanyák és a külterületek áruellá­tásának javításáért. Arról­­ van szó, hogy felújítják a boltokat, a felvásárló és tüzelőanyag-telepeket. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált a me­gyében is. Valamennyi áfész áttekintette kistele­pülési üzlethálózatának állapotát és részletesen kidolgozta a rekonstruk­ció hároméves anyagi, műszaki programját. Az akcióban 26 olyan me­gyei település jöhet számí­tásba, ahol a lélekszám 1500 alatt van. Ennél jóval je­lentősebb a tanyavilág, ahol mintegy 100 ezer ember él. A program tehát közvetle­nül megközelítően 115 ezer ember napicikkel való ellátását érinti. A hároméves program keretében az áfészek össze­sen 105 egység rekonstruk­cióját tervezik, melyek megvalósítása 43 millió fo­rintot igényel. milliót központi Ebből 21 támoga­tásból ad a SZÖVOSZ, 1984-ben 4,6 millió forintot használhatnak fel. A többi pénzt helyi forrásokból fe­dezik. A rekonstrukció végre­hajtása nemcsak az áfészek ügye. Ennek tudatában a párt, a tanácsi és a társa­dalmi szervek is örömmel fogadták ezt a programot, már a szervező munkához is sok helyen jelentős segítsé­get adtak, a megvalósítás­hoz pedig mindenütt szá­mottevő támogatást aján­lottak fel. A rekonstrukciós előké­születek már több helyen megkezdődtek. Készülnek a kivitelezési tervek és rö­videsen hozzákezdenek az építkezésekhez is. K. S. Újjárendezett kiállítás a naiv múzeumban Tegnap délelőtt Kecskeméten, Magyar Naiv Művészek Múzeumá­­­ban — ahogy némi túlzással mon­dani szokás — annyi ember gyűlt össze, hogy egy gombostűt sem le­hetett volna leejteni. A nagy érdek­lődés az újjárendezett állandó kiál­lításnak szólt, amelyet Hofer Tamás etnográfus, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetője nyitott meg, méltatva azt a jelentős szere­pet, amit e múzeum a hazai képző­művészet, nemzeti kultúránk érde­kében vállalt és vállal. Hagyomány egyébként — ez az ötödik alkalom —, hogy a naiv mű­vészek múzeumának állandó kiállí­tását kétévenként újjárendezik. hat helyiségben tegnapitól 57 alko­­­tó 84 festménye és 73 szobra látha­tó. A munkák kilencven százaléka nem szerepelt az előző kiállításo­kon, s néhány eddig ismeretlen naiv művész neve is felfedezhető a be­mutatkozók listáján. Egyéni sorsokról, küzdelmekről, élettapasztalatokról, gyermekkori álmokról, s a legkülönbözőbb érzel­mekről, érzésekről (csalódottságról, gyászról, fájdalomról, illetve mun­kaszeretetről, a játék örömeiről stb.) beszélnek ezek­ az alkotások. Egy­szerűen — többségük valóban nai­van­ —, de megható őszinteséggel. A kiállításon — amelyet Bánszky Pál művészettörténész, dr. a Katona József Múzeum igazgatója rendezett — szép számmal szerepel­nek Bács-Kiskunban élő naiv mű­vészek is. GABONATERMESZTÉS Korszerűbb fajták Másfél évtized óta a mezőgazda­ság leggyorsabban fejlődő ágazatai közé tartozik Bács-Kiskun megyében a gabonatermelés, amely az orszá­gosnak 8,9 százalékát teszi ki. Még­sem lehetünk teljesen elégedettek. Tény, hogy 1976 óta 93 ezerről 108 ezer hektárra nőtt a búza vetéste­rülete, miközben a termésátlaga a korábbi 4,2-ről 4,3 tonna fölé emel­kedett. 1976 óta csupán egyetlen egy­szer— 1980-ban — közelítette meg a búza megyei termésátlaga a hek­táronkénti 5 tonnát. Ennek ellenére nem szabad lebe­csülni az eddigi fáradozások ered­ményét. Sok milliárdos műszaki fej­lesztés, a mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari dolgozók temérdek munká­ja van mögötte. Szőkébb hazánk gaz­daságainak 1981 és 1985 között — a kalászosokat és a kukoricát együtt­véve — összesen 5,7 millió tonna ga­bonát kell megtermelnie Ez éves át­lagban 1,1—1,2 millió tonna­­ ter­ményt jelent. Az előrehaladás lehetősége meg­van. A műszaki feltételeken kívül a biológiai háttér is megteremtődött. Az idén a kukoricavetéskor a ter­mesztők már 57 hibrid közül választ­hatták ki a termelési céljaiknak, adottságaiknak leginkább megfelelő vetőmagot, őszi búzából valamivel szerényebb a fajtakínálat, de a mar­­tonvásári és a szegedi növényneme­­sítők számos, kiváló tulajdonságú kenyérgabonát állítottak elő. A Ga­bonatermesztési Kutató Intézet fü­­löpszállási kísérleti telepén a héten megtartott szakmai tanácskozás és bemutató résztvevői az igen korai érésű búzafajták közül hatot, a ko­raiak közül hetet, a középérésű­ek csoportjába tartozókból nyolcat, a késeiek közül pedig hármat tanul­mányozhattak. Tizennégy fajtát ha­zai kutatók nemesítettek, míg 10 ju­­goszláv, csehszlovák, szovjet és fran­cia nemesítők munkájának eredmé­nye, de ezeket, mint­­ elterjesztésre érdemes fajtákat, máris meghono­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next