Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-16 / 63. szám
1995. március 16., csütörtök Hegyközségek ÚJ KOLHOZOSÍTÁSTÓL FÉLNEK Kinek jó a hegyközség? A március 1-jén életbe lépett hegyközségi törvény meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült az érintett szőlő- és bortermelő gazdák körében. A törvényalkotók jog- és piacbiztonságot, a termelők és a magyar bor elemi érdekeinek védelmét várják a törvénytől. A gazdák közül viszont sokan kerek perec kimondják, hogy ezt az egészet nem tartják egyébnek, mint az új kolhozosítás kezdetének. Mert - mind mondják - mi más is lehetne az, amibe már megint nem önszántukból, hanem kötelezően kell belépni. Dr. Orosz Sándorral, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnökével beszélgettünk a törvényről, annak fogadtatásáról. - A véleményeket hallva úgy tűnik, nehezen fogadják el a gazdák a hegyközségi tagság kötelező voltát, nyilván ezzel együtt az egész törvény létét, szükségességét. A törvény alapvető célja a hazai bortermelés színvonalát, a magyar bor piacképességét növelni. Olyan helyzetet teremteni, amelyben egyértelműsíthető a bor származása és ezzel a minőségvédelem. Minden becsületes szőlőtermelő elemi érdeke, hogy megszűnjön a borhamisítás. Köztudomású, hogy a magyar bor ára meglehetősen nyomott. Ha azonosítható származási hellyel, garantált minőséggel jelenünk meg a nemzetközi piacon, árpozícióinkon is javíthatunk. Mindezek biztosítására rendkívül fontos, hogy kiépüljön a szőlőtermelők megfelelő önigazgatása és ezen keresztül rangos érdekképviseletük. A Nemzetközi Hegyközségi Tanács közvetlen partnerként vesz részt a miniszter mellett az ágazati döntésekben. Ennek jogosítványa nagyobb lesz, mint az agrárkamaráé. Tehát minőségvédelem, termelői jövedelembiztonság, érdekvédelem, szakszerűség - ezt jelenti a hegyközség, s ezek indokolják a szükségességét. - Mindez nagyon szépen hangzik, de a kötelező belépés meglehetősen rossz emlékeket ébreszt sokakban... - Valóban gyakran találkozunk a kolhozosítástól való félelemmel, pedig erről szó sincs. Éppen száz éve hozta az akkori parlament az első hegyközségi törvényt a mostanihoz hasonló célkitűzésekkel. Őket aligha tekinthetjük a kolhozosítás elkötelezettjeinek. Hangsúlyozom, itt semmi egyébről nincs szó, mint a magyar bor rangjának és a belőle élők létbiztonságának biztosításáról. Ehhez minőség, egységes fellépés kell. Ha egyesek külön minőségi és áralkukat köthetnének, akkor az összes kitűzött cél megvalósíthatatlanná válna. Ezért kötelező a belépés azok számára, akik árutermelőként, felvásárlóként foglalkoznak borral. Az aggályokkal kapcsolatban még annyit: ezt a törvényt még az Antall-kormány kezdte előkészíteni, a Boross-kormány fejezte be és apró pontosításokkal a mostani kormány terjesztette a Parlament elé, ahol a különböző pártállású képviselők ritkán tapasztalható egyetértéssel, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadták el. Többen a termelői, gazdálkodói függetlenséget féltik. Megkérdezik például, hogy mitévők legyenek, ha hirtelen pénzre lenne szükségük és csak a védőár alatt találnak vevőt a borra. Ha ezen az áron adják el, a különbözetet be kell fizetni a hegyközség pénztárába. Ha nem adják oda, marad a bor és pénzhez sem jutnak. Már megint az ő bőrükre szórakoznak a politikusok, legyintenek sokan a törvényről hallva. Sajnos az a helyzet, hogy a napi előnyökért most sokan hajlandók odaadni a holnapot, a jövő biztonságát. Ez nem megy! Ma Magyarországon a holnap esélyeit tovább rontani egyenlő az öngyilkossággal. Ebből a kérdésből mindenféle politikát ki kell zárni. A hegyközségi törvény nem politikai, hanem gazdasági kérdés, ha politikát csinálunk belőle, akkor ennek az országnak annyi. Dr. Orosz Sándor és a mezőgazdasági bizottság tagjai szerte az országban fórumokon ismertetik a hegyközségi törvényt, a törvényalkotói szándékot. Az érintettek viszont bizalmatlanul fogadják az intézkedést, mivel - mint mondják - annak idején a tsz-szervezésekor is az ő érdekeikre hivatkozva verték be őket a szövetkezetbe. Most megint hasonlókat hallanak, csak éppen arról nem esik szó, hogy a sok évtizedes kisemmizettség után milyen elfogadható kondíciójú támogatásban részesülhetnének. Mind mondják, az új pénzügyminiszter stabilizációs programjának huszonöt pontjában még csak elő sem fordul az agrár szó... Terézi Lajos Az alföldi borok versenye júniusban lesz. pn-archív A felvásárlók védekezése a kötelező tagság ellen Schuster Endre, az Egervin Borgazdasági Rt. vezérigazgatója rossznak tartja a törvényben, hogy a feldolgozóknak be kell lépniük mindazon hegyközségekbe, ahonnan szőlőt vásárolnak fel, ami hátrányos számukra. Mivel a hegyközségi törvény szerint a testületek működésének finanszírozásából mindig a legnagyobb cég veszi ki a legnagyobb arányban a részét, a jogszabály végrehajtása hatalmas anyagi terheket jelent például az Egervin számára. Ezért azt fontolgatják, hogy a jövőben szűkítik a felvásárlási területüket. Itt a tavaszi nagytakarítás ideje! porszívóját enregi a takarékos, kiváló és szép Electrolux porszívóra. Üzemképtelen porszívójáért 1.000 Ft-ot adunk. Szenzációs porszívócsere a KRAUSZ ÉS TÁRSAINÁL! Villamossági bolt Kiskunhalas, Táncsics u. 6. Telefon: 77/321-972 Elektronikai és Fotóbolt Kiskunhalas, Eötvös u 5. Telefon: 77/423-497. (5716) Bács-Kiskun megye: 69 településen A hegyközségeket Bács-Kiskun megyében a mellékletben feltüntetett településeken, összesen 69 helyen kell a törvény szerint kötelezően megalakítani szeptember 30-áig. A hegyközség tagja kell legyen minden olyan szőlőtermelő, aki 1500 négyzetméternél nagyobb szőlőterületet művel, és azon felvásárló, aki az adott hegyközség területén egy meghatározott mennyiségnél több szőlőt vagy bort vásárol. Becslés szerint több mint 10-20 ezer személy válik a megyében hegyközségi taggá. A hegyközségek a szőlőtermesztés és bortermelés területén rendkívül széles jogosítványokkal rendelkeznek. Érdemes megemlíteni, hogy például a hegyközség egységes szabályokat alkothat a szőlőművelésre és a borkezelésre, eltilthatja a nem megfelelően eljáró gazdálkodókat a hegyközségre utaló megnevezés használatától, előírhatja azt a legalacsonyabb árat, amelyen a borászati termékeket értékesíteni lehet, jogosult megállapítani a telepíthető fajtakört, fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő és bor mennyiségét, kötelezheti a tulajdonost a művelésre, ennek hiányában a szőlőt maga is megművelheti, és végső esetben a tulajdonos költségére kivághatja az ültetvényt. A hegyközségek mélyen belenyúlhatnak tagjaik zsebébe is, hiszen tagsági díjat szednek, valamint a hegyközségi szabályokat megsértőket jelentős bírsággal sújthatják. A törvény hatályba lépését követő 60 napon belül, azaz május 1-jéig minden érdekelt köteles magát a helyi önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni. A jegyző a fenti határidő lejártát követő 15 napon belül közzéteszi a bejelentkezettek névsorát. HAJÓS-VASKÚTI BORVIDÉK Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút, Akasztó, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszőlős, Bocsa, Borota, Csengőd, Csikéria, Csólyospálos, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kecel, Kecskemét, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskörös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Orgovány, Páhi, Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Szentkirály, Tabdi, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana. Egy településen több hegyközség is alakulhat. Mellékes az érdekképviselet? Örömmel nyugtázom, hogy végre ismét van érdekképviselete a szőlőink közel 90%-át művelő szőlősgazda társadalomnak. A sokasodó újságcikkekből, nyilatkozatokból azt vélem kiolvasni, hogy az új törvény elsősorban a minőségi termelés elősegítését (eredetvédelem, szőlőkataszter, hiv. fajtapolitika), a telepítési engedélyek kiadását, a borforgalom ellenőrzését, azaz csupa hatósági feladatot ró a hegyközségekre és csak mellékesen foglalkozhatnak azzal, amiért valamikor életre hívták: a termelők érdekképviseletével. Márpedig ha az érdekképviselet a tagok hozzájárulásával (hegyközségi járulék) tartja fönn magát, nyilvánvaló, hogy elsősorban a termelők érdekeit kell harcosan képviselnie és nem hatósági feladatokat ellátnia. Egykor 12 ezer tag A nyár folyamán mindenütt meg kell alakítani a hegyközségeket. Régen a hegyközségek működését felügyelte és irányította megyénként a hegyközségi tanács. Miután Kecskemét thj. városnak egymagának több mint 19 ezer kat. hold szőlő-gyümölcs területe volt (akkor még ide tartozott Helvécia, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc stb.), külön hegyközségi tanácsot alakíthatott. Én a tanács vezetését mint titkár 1945 tavaszán vettem át. Akkor 10 hegyközsége volt a tanácsnak. A taglétszám meghaladta a 12 ezer szőlősgazdát. Az első dolgunk akkor a termelés megindítása, a széthurcolt javak (irodaberendezés, permetezőgépek, mészkénléfőző üstök stb.) visszaszerzése, növényvédő szer (rézgálic, kénpor) biztosítása volt. A tagdíj, azaz a hegyközségi járulék 51 szokvány minőségű bor volt holdanként. A borok kezelésében, értékesítésében kiváló partnernek bizonyultak az állami pincék. A forint megszületésekor a hegyközségek közgyűlései 50 Ftban állapították meg 1 hold szőlő-gyümölcs hegyközségi járulékát. A be nem fizetett járulék (állami támogatásként) közadók módjára is behajtható volt, ám ezzel gyakorlatilag nem éltünk. Hegybírók, hegyőrök A befolyt hegyközségi járulékból, permetezőgép-kölcsönzésből, mészkénké főzéséből, csereakciókból összejött annyi pénz, amennyi a szervezet működőképességét biztosította. A nagyobb hegyközségeknél a szakképzett hegybíró és a raktáros (aki a permetezőgépeket javította, mészkénlét főzött, csereakciókat bonyolított) fizetése, valamint a hegyőrök (szőlőcsőszök) ellátmánya volt a jelentősebb kiadás, míg a kisebb hegyközségeknél a hegybírók szerény javadalmazása volt az állandó kiadási tétel. Hatékonyan működő, bürokráciamentesen dolgozó érdekképviselet volt a hegyközség. Ott volt a gyümölcspiacon, figyelte a borkereskedelmet, a növényvédőszer-forgalmat és ha szükségét látta, fel is emelte szavát. Gondoskodott a tagok szakmai képzéséről (tanfolyamok szervezése, szaklapok járatása, szakkönyvtár létesítése), a hegyőrök útján rendet tartott a szőlőhegyeken, meghatározta a szüret optimális időpontját, amelyet a tagok be is tartottak. A nagy hírű Kecskeméti Híres Napok sikereiben (anyagbegyűjtés, kiállítás-rendezés) meghatározó szerepük volt. Szervezettségükre jellemző volt, hogy a tekintélyes számú (12 ezer fő) tagság nagyobb hányadát a hegyőrök útján három napon belül mozgósítani lehetett. A Helvécián és Klábertelepen szőlőhöz juttatott új gazdák is kérték felvételüket. Esjött a pusztulás A harcos érdekképviselet, a gyarapodó szőlősgazdák - enyhén szólva - nem élvezték az akkori politika bizalmát és 1949 őszén kormányrendelettel fel is számolták a hegyközségeket. A vagyon az új gazdák (UFOSZ, FEKOSZ) szervezeteire szállt, további sorsa ismeretlen. A hegyközségek megszűnte után felgyorsult a kisüzemi szőlők pusztulása, a szőlőhegyek néhány év alatt elnéptelenedtek. dr. Bognár Károly Kecskemét thj. város egykori hegyközségi tanácsának titkára Nagykőrös Város Önkormányzata pályázatot hirdet 1 fő oktatási, közművelődési és sportirodán belül jelentkező feladatok ellátására. (Oktatási, közművelődési, szervezési, koordinálási tevékenység, stb.) Pályázati feltételek: • felsőfokú iskolai végzettség, • 3 év szakmai gyakorlat, (közművelődési, vagy pedagógiai területen) ® büntetlen előélet. Előnyt jelent: • önálló, jó szervezőkészség, nyugati idegen nyelv középfokú ismerete (elsősorban angol, olasz nyelvtudás). Bérezés: Az 1992. évi XXXIII. tv. rendelkezései alapján. A pályázatot, amely tartalmazza • a pályázó szakmai önéletrajzát, • érvényes erkölcsi bizonyítványát, • diplomamásolatát, 1995. március 31-éig lehet a Polgármesteri Hivatal (Nagykőrös, Szabadság tér 5.) jegyzőjéhez benyújtani. A pályázatok elbírálására a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerül sor. (45644) 13. oldal Szenzációs részletfizetési ^ ? lehetőség a Whirlpool-Ignis^ o háztartási gépekre! 0 nincs szükség kezesre g 0 alacsony havi törlesztés 2 0 alacsony kezelési költség Például törlesztés Energiatakarékos automata mosógépek (díjtalan beüzemelés) AWF 4nnardi'Oblink 2 7*0 -2.96(1.2 son -2.830.Mikrohullámú sütők (új modellek, ajándék szakácskönyvvel) 1 S70 -2.270.-2.730.AVM 450 20 liter, forgótányér, 900 W, kvarc grill, pirítótálas, digitális Hűtő- és fagyasztószekrények ____2.820.-1 BftO -2.410.-2.840.AFG 310 200 literes fagyasztószekrény 2.730.Díjtalan házhozszállítás Baja területén-Vi lLi3 d J lCi HAJA, TÓTH KÁLMÁN TÉR 8. Vevőszolgálat: 79/321-455 Televíziót, videót, háztartási gépeket legolcsóbban nálunk!