Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉ­P VÉL­E­M­É­N­Y­E­K 2003. Július 5., szombat A. Tóth Sándor Nézőpont Óda a privatizációról Előadóművészi oldaláról ismerhettük meg a héten Csillag István gaz­dasági és közlekedési minisztert. Szabadtéri színpadon mutatta be, mit tud: az eladásra ítélt Postabank volt székháza előtt. Az Óda a privatizációról című költeményt szavalta el. Zenei kísérettel, mint az ókorban volt szokás e műfajban, Kuncze Gábor játszott alá szövegé­­­nek szintén ihletetten, brummogón. Az autópálya témájával indított, hogy tudniillik az M5-ös matricás lesz, legkorábban január elsejétől. A lágy indítás után drámaian kivá­sárlással fenyegette meg az AKA Rt.-t, ha nem akarna simán meg­egyezni a kormánnyal. Egyébként a Postabank árát autópályára költi a kormányocska, ahogyan a nép jótevőjéhez illik, ha sikerül túladni raj­ta. Mindez előkészítése volt a költemény eszmei mondanivalójának. A haszon mindenütt azé, aki a tulajdonos Az óda itt szárnyalt legmaga­sabbra, ahol arról szólt a mű­vész, hogy mit tesz a kormány a versenyképesség visszanye­réséért: „privatizál, hogy bevé­telekhez jusson, ezzel a mak­rogazdasági helyzetet javítja, privatizál, hogy új terepekre, ------------------------------------------------------ az Alföldre, Kelet-Magyaror­szágra tudja átvinni a befektetőket, és privatizál azért, hogy világos­sá tegye: a verseny, az átlátható szabályozás és a különböző adófize­tői pénzek felhasználása áll az előtérben.” E magasztos, lelkesült sorokat én úgy fordítom prózára, hogy: foly­tatják az ország kiárusítását. Nem lenne jobb, ha megmaradna ma­gyar állami tulajdonban a bank, és kitermelné az autópálya árát? Én tudnék erre várni. Hisz a hazai GDP 70-80 százalékát már így is kül­földi tulajdonban lévő cégek termelik meg. A Postabankra sincs ma­gyar vevő. Európában sehol sem engedték át a nemzeti vagyon akko­ra hányadát más országbeli befektetőknek, mint nálunk. A nyereség - és a jólét - mindenütt azé, akié a működtetett tőke, a gyár, a bank, az erőmű, a kórház, a föld. A tőke, a termelőeszközök zöme nálunk már a külföldieké, mi csak a munkaerőt adjuk, ha kell, a termeléshez. Aki azt hiszi, hogy 2004 májusától a magyarországi lakosság jobban fog élni, gyarapodni, mint eddig, az téved. Megfe­ledkezik a tényekről. Az állam miből adna? Persze a politikusok közt mindig akad majd, aki ha kell, ódára fakad, hogy elámítsa a hallgatóságot. VI. PÁSZTORTALÁLKOZÓ ÉS DUDÁSFESZTIVÁL ORSZÁGOS PÓNIFOGATHAJTÓ BAJNOKSÁG ORSZÁGOS CSIKÓSVERSENY ÉS FOGATHAJTÓ VERSENY Szarvas, 2003. július 12-13. /Erzsébet liget, Sportpálya/ Immár hatodik alkalommal nyílik lehetőség Szarvason a pásztor életmód kel­lékeinek, művészetének, zenéjének megismerésére. Itt láthatják mindazokat az állatokat (szürke marha, mangalica stb.), melyek őseinknek a megélhetést biz­tosították. Megkóstolhatják azokat az ételeket, melyeket elődeink a pusztákon készítettek. Ebben az évben a város ad otthont az Országos Pónifogathajtó Bajnokságnak illetve Csikósversenynek, melynek keretében megtekinthetik a pónilovak és fogatok könnyed versenyét és a csikósok bemutatóját. AjánUt a programokból: 2003. JÚLIUS 12. SZOMBAT Délelőtt: Magyar Dudazenekar, Magyar Tárogató zenekarok koncertje KAMI és a Hegedűs Együttes néptánc műsora Lovas program: Pónifogatok díjhajtása Délután: Tessedik Táncegyüttes bemutatója, Galga zenekar koncertje Milán - pánsíp művész előadása Garabonciások - „Langaléta - betyárságok” című előadása Slambuc-, sűrűtarhonya-, lebbencslevesfőző bemutató, kóstolási lehetőséggel Lovas program: Csikós bemutató Este: 21 órától LOVASBÁL - játszik a SZINKRON zenekar 2003. JÚLIUS 13. VASÁRNAP DéleUőtt:Paprika Jancsi - vásári bábjáték Magyar pásztorkutya fajta és ügyességi bemutató Lovas program: Póni akadályverseny 1-2-4 fogatok részére, csikós verseny Délután: Magyar Tekerőzenekar előadása Lovas program: Vadászhajtás nagyfogatok részére, ünnepélyes eredményhird­etés A rendezvény teljes időtartamában:­­ Népművészeti kirakodóvásár - Megtekinthetők a pusztai állattartáshoz kapcsolódó állatok Rendezők: Szarvas Város Önkormányzata Vajda Péter Művelődési Központ és Tourinform Iroda, Szarvasi Lovasklub Egyesület Információ: Tourinform - Szarvas, 5540 Szarvas, Kossuth tér 3. TeL/fax: 66/311-140 A rendezők a programváltoztatás jogát fenntartják! 3a2821 A Hungarocamion - Volán Tefu cégcsoport nemzetközi árufuvarozói tevékenységének bővítéséhez nemzetközi gépjárművezetők részére felvételt hirdet. Elvárások: „E” kategóriás jogosítvány Belföldi/nemzetközi árufuvarozói igazolvány PÁVII. igazolás Érdeklődni és jelentkezni lehet Hungarocamion Rt 1239 Budapest, XXIII. Nagykőrösi út 351. tel: 421-6666/2615, 421-6666/2478 vagy 06/80-204-309-es ingyenes zöldszámon. Új elem a homokhátsági programban Az ország legszárazabb tája a homokhát­ság. Az FVM finanszírozásával harmadik éve folyik itt egy célprogram, amely a ha­gyományos termelési szerkezet átalakítá­sához kíván támpontokat adni a mező­­gazdasági termelőknek. Idén a szárazság­tűrő és alternatív növények termesztési kísérleteit, az életképes tanya modelljé­nek kutatását folytatva bővítették a prog­ramot: az agrárkamara segíti az új terme­lői szerveződések megalakulását is. Bács-Kiskun­­ Agrárkamara Ugyanis a szaktárca bizalmából a Bács-Kis­­kun Megyei Agrárkamara kht.-ja viszi a programot, immár harmadik éve. Kőváriné dr. Bartha Ágnest, a köztestület titkárát ar­ról kérdeztem, hol tart nálunk a sokat emle­getett, új típusú szövetkezés?­­ Sajnos a gazdasági rendszerváltással kapcsolatos bizalomvesztés akadályozza a termelőket ezeknek az ésszerű együttmű­ködési formáknak az alkalmazásában. A tőkehiány is hátráltató tényező a szervező­désben. Jellemző, hogy bár a termelő, érté­kesítő szervezetek, a TÉSZ-ek alakulását, működését szabályozó jogszabály 1999-es keltezésű, alig alakultak ilyenek az ország­ban. Pedig ezek létrejötte elemi érdek a zöldség-gyümölcs ágazatban, mert az Eu­rópai Unióban az intervenciós lépéseknél kulcsszerepet játszanak, és a támogatás is csak ezeken keresztül juthat el az érintett gazdálkodói körhöz. Ezt tudják az érdekel­tek, mégis csekély az aktivitásuk. A beszer­ző és értékesítő szervezetről, a BÉSZ-ről és a termelői csoportról, a TCS-ről sem mond­ható el, hogy tömegesen alakulnának. Az utóbbi formáról 2002-ben született meg az FVM-rendelet, s kedvezőbb állami támo­gatottságot kínál a megalakuláshoz, mint a másik két szervezet élvez. Ez zavart oko­zott az alakulófélben lévő BÉSZ-eknél. Szétzilált számos, lassacskán már lábra ka­pó szerveződést. - Elkerülhető lett volna a folyamatok meg­torpanása? - Egy komoly kampánnyal igen, el lehe­tett volna érni, hogy a palettának a sokszí­nűség irányába történő alakítása azt ered­ményezze, hogy a lehetőségek nem egymás ellen hatnak, hanem egymást erősítik. Min­denesetre segítségre van szükség a folyamat felgyorsításához, amiből részt vállal a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara. Oly módon, hogy a homokhátsági célprogramba új tar­talmi elemként beépítette a szervezeti fej­lesztésben való közreműködést. - Ez mit jelent? - Folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk, aminek az a célja, hogy az ér­deklődők megértsék a jogi és pénzügyi lehe­tőségek értékelését és adoptálását saját hely­zetükre. Például ha egy méhész valamelyik új formában együtt kívánna működni má­sokkal, abból milyen konkrét és közvetett haszna származna. Milyen mozgástereket jelent az új szervezeti forma és miben korlátozza az ed­digi tevékenységet? Például a piacon való megjelenés­ben. Hiszen eddig mindenki külön-külön jelent meg a pi­acon, de például a TÉSZ tag­jai ezt már csak közösen te­hetik. Mi az a technika, ami­vel „össze lehet adni” az egyéni lehetőségeket? A napi gyakorlati problémákon kívül elméletiek is adódnak, amelyekre a választ a konzultáció során megkaphatja az érdeklődő a program kere­tében. - Kik fordultak önökhöz eddig hasonló kérdések tisztázása végett? - Főként méhészek, borászok, gabona­­termelők, tejtermelők és friss zöldség-gyü­mölcs termesztők. Nagy érdeklődést váltott ki a konzultációs lehetőség. A következő lé­pésben ki akarjuk terjeszteni a megyén kí­vülre, az érintett régióra. A harmadik ütem­ben pedig, a szövetkezés szándékának meg­erősödése esetén, az ezt igénylő közösség­nek a szervezési, lebonyolítási konkrét se­gítséget is meg tudjuk adni. Ez a többi közt a szükséges dokumentációk közös elkészí­tését, az előkészítő- és szervezőmunka se­gítését jelenti. A kellő szakmai tudást és az időben való gyorsabb előrehaladást tudjuk garantálni azoknak, akik újonnan próbál­koznak a szerveződéssel, és nincs kellő ta­pasztalatuk.­­ Akik már megalakultak, számíthatnak­­e segítségre a homokhátsági célprogram ke­retében? - Igen, például a számukra elérhető és a speciálisan csak nekik szóló pályázatokon való részvételben tudjuk őket támogatni. Akár tanácsadással, akár üzleti terv készí­tésével, akár az előzetes elismertetéshez szükséges dokumentációk elkészítésével, és a speciális problémák megoldásában is partner a kamara - mondotta Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamara titkára. A. TÓTH SÁNDOR Az unióbeli friss zöldség-gyümölcs piacon igen fontos szerepet töltenek be a termelő értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek). Ezek célja a termelés szervezése, a tárolás, az áruvá kikészítés és az értékesítés. A TÉSZ-ek termelői tulajdonban vannak, tagjai csak termelők lehetnek. Jogi személyt (szövetkezet, rt., kft.) is elismernek TÉSZ-ként. Az EU 15 tagállamának átlagában a TÉSZ-ek adják a zöldség-gyümölcs forgalom 40 százalékát. Az unióban 1300 TÉSZ működik, az átlagos árbevételük 2,5 milliárd forint­nak felel meg. Ezeken a szerveződéseken keresztül történik a támogatások kifizetése, melyek csak fejlesztésre, működésre fordíthatók, nem képezik a felosztható jövedelem alapját. Magyarországon egyelőre 24 TÉSZ-ről beszélnek. A Dunántúlon kevesebb, a Dél- Alföldön több található. Megette az aszály a kenyérnekvalót Felső-Bácska Az aszály és a korai, kénysze­rű aratás keserűségét tovább fokozza a kenyérgabona ed­dig még nem tapasztalt lesülé­se. A még lábon álló búza a bácskai zsíros földeken mind­össze fél lábszárig ér, az ap­rócska szemek megsültek, s emiatt eddig csak takarmány­­nakvaló került ki a kombáj­nokból. A gazdák vesztesége minden eddiginél nagyobb. Az ideihez hasonló mértékű aszályt utoljára 1952-ben regiszt­ráltak a Felső-Bácskában. A hóol­vadás óta Bácsalmás és Mélykút térségében összesen 63 millimé­ter csapadék hullott, ami rendkí­vül kevés. Egy átlagosan csapadé­kos évben eddigre ennek a négy­szerese hullik, s akkor számol­hat a mezőgazdaság közepes ter­méshozammal gabonából vagy a kapásnövényeknél.­­ Az árpa aratása a megyében jószerivel mindenütt befejező­dött, ezért a terméshozam már is­mert: 1,5-1,8 tonna körül mozog. Az árpa átlagos hozama normális körülmények között 5 tonna kö­rül van hektáronként, tehát az aszály rendkívüli módon lecsök­kentette a termés mennyiségét - jelentette ki lapunknak Kollár Já­nos, a megyei agrárkamara alel­­nöke. A Felső-Bácskában a búza ara­tásának is túl vannak már a felén a gazdák. Bácsalmás környékén az utóbbi napokban 2000 hektár­nyit arattak le, s 1200 vár még be­takarításra - tudtuk meg Pillér R. József falugazdásztól. Az eddigi terméshozam 1,5 tonna hektáron­ként, s a durumbúza is jóval 2 tonna alatt termett, amire eddig még nem volt példa ezen a vidé­ken. A kenyérnekvalóként elve­tett mag hozama csak takarmány­nak lehet jó, ugyanis a gabona hektolitersúlya a kényszerérés miatt 80 gramm alatti - s ez már nem felel meg a kenyérgabona minőségi követelményeinek. En­nélfogva a gazdák kénytelenek mázsánként akár 4-500 forinttal is olcsóbban eladni a learatott ga­bonát. A kombájnoltatás e kör­nyéken 13-14 ezer forint hektá­ronként. Az el nem fagyott őszi káposztarepce hozama is nagyon gyenge, 0,8 tonna, ami az átlag­nak a harmadát sem éri el. Kollár János hozzátette: az FVM véleménye szerint a gabo­natermés az aszály ellenére is fe­dezi hazánk szükségleteit. A sze­rény hozam miatt a tőzsdén kis­sé emelkedett a búza ára. A gazdák az aszálykár enyhíté­sével kapcsolatban semmilyen ontos információval nem rende­­znek, ezért az aratás utáni kö­vetkező munkafázisok még várat­­nak magukra.__________berki erika­ ­ bokáig érő búzából csak takarmány lehet. Mi kerül az asztalra? FOTÓ: B. E. 400 kilovoltos távvezeték Dél-Alföld Az év végére elkészül a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) több mint 10 milliárd forintos beru­házásában Sándorfalva és Békés­csaba között épülő, mintegy 90 kilométer hosszú, 400 kilovoltos távvezeték. A fejlesztést Tari Gábor, az MVM főmérnöke ismertette teg­nap egy szegedi fórumon. El­mondta: a beruházás nagyban hozzájárul Dél-Magyarországon az áramellátás biztonságának növeléséhez, lényegesen meg­bízhatóbbá teszi a nemzetközi összeköttetést és tovább emeli a sándorfalvi alállomás nemzetkö­zi jelentőségét. Várhatóan a jövő év közepén a délkelet-európai térség szoros összeköttetésbe ke­rül a mostani nyugat-európai vil­­lamosenergia-rendszerrel. ■ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy NAGY OTTÓ újságíró, a Petőfi Népe egykori rovatvezetője 2003. június 11-én, életének 79. évében elhunyt. Felejthetet­len halottunk földi maradványait 2003. július 10-én, 16 óra 30 perckor Budapesten, a Thököly út 56. szám alatti temp­lomban, a római katolikus vallás szertartása szerint helyez­zük örök nyugalomra, szűk családi körben. A gyászmisét 2003. július 17-én 7 óra 30 perckor a kecske­méti Piarista Templomban mutatjuk be. Drága emléke szívünkben él! A gyászoló család

Next