Állami Balassi Bálint gimnázium, Balassagyarmat, 1918
l kodó Bajacz és Vizy századosok csapatát segítségül híva, január 29-én hajnalban megtámadták a cseheket és egy napi harc után 100 csehet részint lelőttek, részint elfogtak és így a várost a cseh megszállás alól felszabadították. A vasutasok hősi ténye után január 30-án és a következő napokban érkezett magyar katonaság a városba, mely a gimnázium épületében nyert elhelyezést. Épületünk ezen beszállásolás alól katonaságunk visszavonulásával január 17-én szabadult fel és a tanítás a takarítás után, január 24-én megkezdődhetett. A csehek kiverése után a katonaság megérkezéséig következő bizonytalan helyzetet Somló József arra használta fel, hogy 80 szociáldemokrata munkást fölfegyvereztetett a közbiztonság őrzésének ürügye alatt, majd megalakította a munkástanácsot, utána pedig a katonatanácsot s fegyveres munkásgárdájára támaszkodva, magához ragadta a közhatalmat. Ettől kezdve az állapotok rohamosan haladtak abolsevizmus felé. Egyik kreatúrája, Forgács József nyomdászsegéd hírlapi cikkben erős hangon szólította fel a közalkalmazottakat — a gimnázium tanári karát és igazgatóját külön is aposztrofálva — a szociáldemokrata pártba való belépésre. Péterffy igazgató erre a provokálásra szintén hírlapi cikkben felelt, melyben a belépést megtagadta, kijelentvén, hogy híve a valláserkölcsi és nemzeti szellemű nevelésnek és ellensége a kommunizmusnak, mely felé a szociáldemokrácia szemmel láthatólag sodorta az országot. Somló Józsefnek a közhatalom kezelésében első ténye volt, hogy Somogyi Béla akkori államtitkár-elvtársával egyetértve február 24-én az igazgatót ezen állásfoglalása miatt állásából karhatalommal eltávolította. Gönczi Jenő államtitkár az igazgató állásfoglalását ellenforradalmi ténynek minősítette, Kunfi miniszter-elvtárs pedig áthelyezte a ceglédi áll. főgimnáziumhoz és tanári szolgálatra osztotta be. A ceglédi áll. főgimnázium tanári kara azonban — mihelyt a hivatalos lapból erről értesült — egyhangúlag tiltakozott Péterffy igazgató odahelyezése ellen. Amint az igazgató bizalmasan értesült, ezt az állásfoglalást a balassagyarmati szociáldemokraták kezdeményezték és vitték keresztül ceglédi szabadkőműves-szociáldemokrata tanárelvtársak útján. Péterffy igazgató ezt látva, nem akarta magát az országon végighurcoltatni, ezért négy havi szabadságot kért, amit a minisztériumtól meg is kapott, és igyekezett olyan (termelő) foglalkozásban elhelyezkedni, mely a bekövetkezendő bolsevizmus idejében is biztosíthatná a mindennapi kenyerét. Ebben azonban a számításánál hamarabb bekövetkezett bolsevizmus megakadályozta. Február 24-én az intézet vezetését Váli Rezső r. tanár vette át, akit április 30-án Lukács népbiztos az iskola vezetésével meg is bízott, s az ő kezéből vette vissza az intézetet augusztus végén az állásába visszahelyezett igazgató. Az iskola belső életében a destruktív munkát Kunfi miniszter kezdte meg 1919. március 4-én 1746. évi. sz. rendeletével,amelyben a hittani órákon kívül mindennemű vallásgyakorlatot eltörölt. Ezt folytatta Somló József, a megyei direktórium elnöke, akit április