Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-07-15 / 13. szám
100 módja a horgannyal! ezüsttelenitésnek kevesebb költségbe kerül, mint a Pattinson-mód(jegőczités a franczia is „cristallerie“-nek mondja.) 2. Miután a jegőczités viszont kevesebb költségbe kerül, mint az ólomnak csupán leüzetés általi szegényitése, mely nálunk van gyakorlatban — a mi ezüstkohóink a horganynyali ezüsttelenítés alkalmazásával előhaladásukban egy lépéssel egyszerre két lépést tennének. 3. Vegyműhelyben véghezvitt kísérlet azt mutatja, hogy horgannyal az ólom ezüsttartalmával együtt aranytartalmától is megfosztathatik. Az 1. ponthoz megjegyzem, hogy a Call és Mechernich mellett levő kohók magán vállalkozóké magán bányaiparosoké kik saját bányatermékeik feldolgozása mellett még idegen érczeket is váltanak be, mely beváltásnál több hasonló vállalattal versenyezve a jegőszítést a horganyozás ellenében nem nyitási kedvből, hanem valódi haszon érdekéből hagyták el. A 1-ik ponthoz ismételten megjegyzem, hogy a jegőézítéssel az ólmot 1, 5—2°/o ezüsttartalomig gazdagíthatni, s míg üzeme nem kerül több költségbe, mint a leüzetés, általa nálunk, hol 0,5—0,8% ezüsttartalmú ólmot üzelünk, az üzelési költségeknek egyharmadát megkímélhetni. Fölhozhatom erre bizonyságul, a freibergi elsőrendű és nagyszerű ezüstkohókat, melyek a mi ezüstkohóink nagyobb részéhez hasonló helyi viszonyok közt működnek, és hol a jegőszítés már több mint tíz éve gyakorlatban van. A 3-ik pontnál ránk nézve fontos kérdés megoldását: várjon a horgany az ólmot aranytalanítani is képes volna-e ? csak nagybani kísérlet által állapíthatni meg véglegesen. Állami ezüstkohóink számára elégséges volna a kísérletet egyetlen egy kohónál végrehajtani, mely czélra közlöm egy 250 mázsát tartalmazó üsttelep rajzát, úgy a mint azt utijegyzeteimből átdolgozva és saját számításaimmal megegyezőleg összeállítottam. A XI tábla 3-ik 4-ik és 5 ik ábrája alaprajzban oldalrajzban és egy keresztmetszetben tünteti elő az összesen négy egyenlő nagyságú üstből álló üsttelep berendezését. Két füstfogóval a és b ellátott üst c és d szolgál fölváltva a tulajdonképeni horgannyai ólom-szegényitésre, és a szegényített ólomnak horganytalanítására s finomítására. A füstfogó nélküli két üst e és é pedig a horganyhab csurtatására szolgál. A 7. ábrán a keverő és egyszersmind leszedő vaskanál, a 9-iken a kéregfogó és a 10-iken a kéregtoló, hasonlókét vasból, a J 1-ken a nehéz vaskatang, melynek hurokjába az ólomfinomításhoz szükséges nyersfa-darab dugazik, és a 8-ikon a merítő vaskanál látható. Az üstök egyik oldalánál húzódik két kis vaspálya gés h, melyek czélszerűen könnyítik a a szállítást és egyfelől az olvasztókkal, másfelől az ólomkamarákkal állanak összeköttetésben. Az üstök hasa jó horganytalan vasból 141 vastagsággal öntetik, párkányzatuk H" vastag. A többi lényegesebb méret a rajzban részint föl van jegyezve, részint belőle lemérhető. Az üst alatti tüzelő kettős tüzelő, fával vagy kőszénnek tüzelésre van szerkesztve; kokkali tüzelés számára Fairbairn módja szerint csak a rácsok építendők be valamivel nagyobb eséssel. Az égő gáznemek elterülnek az egész üst alatt, honnan a mindenik tüzelőhöz elnyúló földalatti gázvezetésbe és onnan egy jó hozamú közös kéménybe mennek. A tüzelők belső része jó tűzálló anyagból állítandó ki s a szükséges méretek ezeknél is levehetők a rajzból. A füstfogók a és b ellátva ellensúllyal könyen föl és lebocsáthatók, felső részük kinyúlik a fedélen át annyira, hogy lehúzások után is kevéssé kiérjenek. A 6 ábra alaprajzban és hosszelvényben tünteti elő az ólomhólyag készítésére szolgáló sósavanyos medenczét tüzelőjével együtt, mely bárhol felállítható a szabadban, és melyet egyetlen egy ember képes teljesen ellátni mind az úgy is lassú és gyenge tüzelését, mind a medencze tartalmának koronként egy falapátkávali keverését illetőleg. A medenczének magának a egy darabból kell lenni, s magától érthetőleg oly kő nemből faragva, mely minél kevésbé támadhatik meg a sósav által. Ilyenek a dúsabb agyag- és kovatartalmu kőzetek, melyeknek hiányában azonban igen könnyen és jutányosan mesterségesen összealkotható egy olyan medencee. Ha zárt helyre építtetik, szükséges e medenczét is füstfogóval látni el. Az egész üsttelep szolgálatát, ha folytonosan munkában van, 12 óra tartamú munkaszakban négy négy ember, tehát naponként munkás teljesen ellátja, s középszámítással 300 munkanappal 75.000 mázsa ólmot lehet vele egy év alatt szegényíteni. Kisebb üzletek számára 200- tól 50 mázsa tartalmú üstöket alkalmazhatni, hanem még kisebbeknél már csak az ólomszegényítés megszakított üzeme vezethet czélhoz, sokkal kisebb üstök alkalmazása nem lévén tanácsos minthogy a hőmérsék szabályozása tökéletlenebb, s annál tökéletlenebb leenne az ólomszegényítés. Ezek után van szerencsém kijelenteni tisztelt szaktársaim előtt, hogy akár egyenes megkeresésre, akár e lapok t. szerkesztősége útján ezen horgannyali ólomszegényítést illetőleg még