Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-02-29 / 4. szám
Újon építendő pestek fúvógépeinél számba szokott ugyan vétetni a lég netalán megtörténendő hevítése is, csak hogy a fúvóka méretei a gyakorlatban rendesen azon felső határon alul hagyatnak, melylyel előnyösen lehetne még olvasztani, ha a lég nyomata valamivel alább létetnék. Tekintettel ezen tapasztalásomra, a közönséges géptani adatok segedelmével alakultak a következő kikerekített számok, melyekkel a hideg légnél alkalmazott fuvókák keresztmetszete szorozandók, ha az üzemet hevített léghez akarjuk alkalmaztatni, de az eredő méretek fölértékűek, és igy mintegy azon felső határokat képezik, melyeket helyi igényeknél fogva el lehet érni, ha próbaképen folytonosan nagyobbodó fuvokák alkalmaztatnak. Példa: I.) Kéthüvelykes fuvokával ellátott, hidegséggel táplált nagy pest 300 foknyi jéggel akar elláttatni. (Folt. köv.) Bányászati s kohászati intézeteink ismertetése. i. SS » ■v s* (Folytatás) A kisebb „Ferdinand“ főzde berendezése, a mint az 1865-ig létezett az I táblán látható. Az épület 16° hosszú, s 13° 2' széles, földszintes helyiségeit a szárítók a és a tüzelőhely 5 foglalják el, c a vizmedencze, melybe a sós viz vezettetik, hogy onnan egy taposó kerék segedelmével hajtott merítő készülék által melegítőkben emeltessék, földszint van még a kezelésre szánt helyiség g és két szerkamara, az első emeleten van egy 5° hoszszu 5°széle8 sófőző üst,melynek feneke 900 G'-nyi térfogatú, e mellett állanak a 264 G'-nyi térfogatú melegítő üstök e; ezek közül állanak a csepegtető kamarák i, a kezelési helyiséggel k, és két szoba l és m. Az épület két szögletén lévő lépcsők n és o szolgálnak közlekedésül ; p a pára kémény, q, r, s, t a füst kémények; u csővel vezettetik a sósvíz az emelő keréktől a melegítőkbe, és ezekből w csöveken át bocsáttatik a főzőüstbe; v közlekedési tornáczokat jelent. Az üstnek feneke és A légkőmérséke 100° 200» 300« 400« Szorozó 1T5 1-3 1-4 1-5 oldalai 231/*"-nyi hosszú és széles kovácsolt vaslemezekből készíttetnek, melyek a középen 6“'-nyi, szélükön pedig 3“'-nyi vastagságúak, e lemezek szélei 2 3/V'-nyi magasságra felhajlittatnak, és e szélek mindegyikén négy 5/s“-nyi lyuk fúratik. A lemezek e képen 18“-nyi négszögű kályhákat képeznek , melyek egymással csavarok által köttetnek össze úgy, hogy az üstfeneke belülről egy sík felületet képezzen. Az üst oldalai hasonló lapokból készülnek azon különbséggel, hogy ezeknél csak 3 oldal hajlíttatik fel, a 4-ik egyenes pedig az üstfenék párkányához illesztetik. Az üstöt képező egyes lapok eresztékei sósvíz, mész és gipszből készült vegyületbe mártott cseppvel tömetnek meg, és tétetnek vízhatlanná. Régebben mind a két sófőzde szerkezete egyenlő volt, 1863-ban tétettek az első lépések a Ferdinand sófőzde szerkezetének javítására az által, hogy a párafedélzet lehetőleg légmentessé tétetett, és a pára, mely az előtt közvetlenül a párakéménybe vonult az üst hátsó részénél, az említett fedélzet közepén lévő és zárkészülékkel ellátott csatornában fogatott fel, s innen vezettetett a kéménybe. A párafedél és párafogó csatornák szerkezetét mutatja az 1-ső ábra a II. táblán. A párafedélzet a, valamint a párafogó és c csatornák is kettős deszkázattal vannak kibérlelve, és légmentessé téve azáltal, hogy a kettős deszkázat közzé jó tömött halmna posztó tétetett; e deszkázat különösen e czélra készült szögekkel van felszögezve, s a szögeknek vastag fejei az alsó deszkába be vannak eresztve, miáltal tartósságuk biztosittatik. A c csatorna alja téglaburkolattal van ellátva, melyrea" vastagságú asphalt boríték alkalmaztatott, hogy a vízzé sürített párát a kéménybe levezesse, melyből csövecskén lecsepeg. Az üst elő részénél egy deszkafal e zárja el a levegőt az üst felületétől, ezen deszkafalnak alsó 3 deszkája csuklókkal van egymáshoz illesztve, és csigákon járó 4 kötél 1 segedelmével fel lehet e deszkákat hajtogatni, midőn az üstből a só kihúzatik az üst előtt levő g padra, mely lejtősséggel bir az üst felé, hogy a sóval kivont viz oda vissza szivároghassék, mivégre azon küszöbfa, melyhez az e deszkafal alja záródik, 5 bevágással van elllátva úgy, hogy e bevágások nem érnek le egészen a padozatig, s ennél fogva a küszöb előtt mindég víz áll, melybe az e deszka széle bemerülve légmentes zárlatot képez. Az üst többi 3 oldalán lévő korlátok szintén légmentes deszkázattal vannak beburkolva. A korlátok feletti rézsútos deszkázat pedig csuklókkal van úgy illesztve egymáshoz, hogy azt felében, vagy ha a szükség úgy kívánja, egészen is felemelni lehet; ezen deszkázatok minden eresztékes posztóval vannak szegélyezve, és a felemelhető deszkák vas szorűek által nyomatnak fekhelyükre a külségnek sikeresebb elzárhatása végett. A páracsatornát elzáró tolókat akkor enged szabad utat a párának, ha leeresztetik, ami akkor szokott történni, midőn az üst körül levő desz