Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-01-15 / 1. szám
zéséből úgy minőség mint mennyiség tekintetébenismeretesek ; különben ezek közzül, miután az ezüstnek csak nyoma van, — egyedül a mireny az a mely kártékony befolyásánál fogva telintetbe vételre érdemes. — De ezen felül a kiejtett réz száradás alkalmával hamar élenyülvén, ennek különböző fokai szerint vegyalkatrészei is változók. Fontosabbnak látszott a kiejtett réz vegyületét a beolvasztás után ismerni, e czélból mindkét próba ejtvény reze, szén alatt beolvasztatott, a nyert szintéz sulyja volt. a vas és kén tartalom a kiejtett rézben a kimosásnál képződő alji (basisch) kénsavas vaséregből ered, mely vízben oldhatlan. A réz kiejtése után nyert vasgálitzlúg ezután réz és mireng tartalmára nézve vizsgáltatván meg, találtatott benne. Az élenyitett nyersréz feloldásával nyert oldhatlan maradvány súlyja Az ezüst és arany, ólomitás és leütés által nyeretett. Átnézet végett, az egyes munka szakokban a fémek eloszlására nézve, következő táblázat állíttatott öszre. I. -nél..........................19.18 gr. II. -nél......................19.93 gr. vagyis I. -nél...................... 94.67 % II. -nél.................. 98.28 % ja a lúg réz tartalmának. Ezen nyújtható de mégis némileg törékeny réznek vegyülete következő I. II. Mireny.................... . . 0.53 . . . . 0.43 Dárdany ....4 . nyoma . . nyoma Ólom.................... . . nyoma . . nyoma Vas .................... . . 0.30 . . . . 0.35 Kén........................ . . 0-23 . . . . 0.35 Ezüst ..... . . nyoma . . nyoma Kéz .................... . . 98.94 . . 98.87 100.00 . 100.00 I. II. Réz......................... . 0.58 % . . . 0.58 % Mireny.................... . 14.47% . . . 18.64% a rézlúg tartalmára számítva, vagyis I. II. Réz......................... 0.47% . . . 0.47 %-ja Mireny.................... az eredeti nyersréznek. 0.11 % . . . 0.11 %-ja I. -nél . . . 6.749 gr. az az 13.498 %-ja II. -nél . . . 6.084 gr. az az 12.168 °/0-ja az eredeti nyersréznek. Az oldatlan maradvány 100 részének vegyelemzése I. II. Rézéleg................................... . 4.54 . . 1.76 Óloméleg.............................. . 59.46 . . 60.56 Wismuthéleg ..... . 0.61 . . 0.90 Vaséleg.............................. . 2.21 . . 2.12 Kobalt, Nikel, Horgany . . . . . — Dárdanysav......................... . 5.39 . . 7.11 Mirenysav ......................... . 1.64 . . 1.46 Kénsav .............................. . 22.78 . . 21.99 Ezüst.................................. . 2.185 . . 2.445 Arany .................................. . 0.090 . . 0.100 98.905 98.445 fieldd»»n.á.l. i.» II. Az eredeti nyers réz GQ dimti el * GQ rO S3 rQ Maradvány C 09 CG 09 Cs3GQ o Különbség Az eredeti nyers réz Kénsavas oldat Maradvány Öszvesen bp ‘1 39OQ •3AS ’S M 0 / /0 %-ja az eredeti nyers réznek 0//o %-ja az eredeti nyersréznek Réz 81.31 81.04 0.49 81.53 -1-0.22 81.43 81.11 0.17 81.28 -0.15 • Ólom ) nyom 7.45 ) v o) nyom 6.84) Wismuth 8.48— 0.07 7.52 -0.96 1 7.51— 0.10 S 6.94 — 0.57 Vas 4.76 4.65 0.21 4.86 + 0.10 6.50 6.23 0.18 6.41 -0.09 Horgany 0.86 0.58— 0.58 — 0.18 0.80 0.59— 0.59 — 0.21 Kobalt és Nickel 0.44 0.47— 0.47 + 0.03 0.44 0.49— 0.49 + 0.05 Dárdány 0.70 nyom 0.54 0.54 — 0.16 0.84 nyom 0.64 0.64-0.20 Mireny 1.13 0.76 0.14 0.900.23 0.85 0.59 0.10 0.69— 0.16 Ezüst 0.317 nyom 0.295 0.295 0.022 0 322 nyom 0.297 0 297 — 0.025 Arany 0.011 0.012 0.012 + 0.001 0.012— 0.012 0.012— A különbségeknél mutatkozó csekély többletek a tességek pedig az élenyitésnéli elillanásnak tulajdonivegyelemzés elkerülhetlen hiányának, a nagyobb vesz-í tandók.