Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1949 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
4 Aluminium, 1919 január. 1. szám. Az A), B), C) kísérleteknek 1,28-nál kisebb fajsúlyú terményei együttesen 0,99% hamut adnak, az 5,75% hamutartalom eredeti nyersanyagra vonatkozó 8,4% súlykihozatallal. A 2. jelű (V. szint, 13. csapat) komlói szénminta — 16,2 súly%-nyi — 2,7 mm-nél finomabb részének szemnagyság szerinti megoszlása. Ebből az 1—0,2 mm-es részt és a 0,2 mm-nél finomabb részt külön-külön fenyőolajjal mint habképző reagenssel flotálva a következő eredményt nyertem: A kísérletek eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a szénelőkészítés módszereivel (fajsúly szerint való szeparálással, vagy dotálással) a kívánt cél: az 1 %nál kisebb hamutartalmú koksz nyerésére alkalmas 0,5— 0,7% hamutartalmú szén előállítása sem a dorogi, sem a komlói szénből nem sikerül ugyan, de a komlói szénnél a megkívánt 0,7%-os hamuhatár — gyakorlatilag is megfelelő súlykihozatallal — erősen megközelíthető. Sopron, Érc- és szénelőkészítéstani intézet. min +1 1 0,5 0,5-0,2 -0,2 Összesen 1 Súly 46,1 1 25,1 15,7 13,1 100,0 Súly % Hamu °/0 Kumulatív súly »/„ hamu°/0 1—0,2 mm1 35,14 2,75 35,15 2,75 2 18,44 2,53 53,58 2,68 3 4,56 4,50 58,14 2,82 4 41,86 11,18 100,00 6,32 0,2—0 mm1 40,06 4,21 40,06 4,21 2 50,04 6,25 90,10 5,35 3 9.90 42,55 100,00 9,03 II. A szén hamuképző alkatrészeinek eltávolítása vegyi úton DK ROM WALTER ALFRÉD Xsp. PoMnaibTep A.ibcjjpea: XHMHRecKae yfraneirae cocTaBHux vacTee ymn, 06 pa3yiomHx 3ony. 3xa Hayuuaa eraTba Havana xhmiivecKoe ynaneuue cocTaBHbix vacTen yraj, popajyKJiunx 3(;iy Ha /loporcaoM yr ic h npo.ioi/Ka ia Ha itomjiockom yrjie. Peaymn/raTM aicnepitMenTOBCBenere;ibCTByeT o tom, uto ocTaTKH 30AH cjjpaKmm Hamero KaMeHHoro nyporo grjm, nonyvennojí nyTeM ikwotobkh ym 3HauHTe/neHoft noTepefí no Becy, Bcne,rcTBne khojiothoh 3KctpaKum moryrobiTb coKpamenbi Hanté l°/o. Dr. Alfred Romwalter: Separation of ash producing parts of coal by chemical process. The first studies in this connection were carried out with regard to Dorog coal and then continued by Komló coal. The experiments have hown that the ash content of fractions of coal and brown-coal obtained by coal preparation with an important weight output cam be reduced to under 1 per cent by acid extraction. Dr. Alfred Romwalter: Entfernung der aschenbildenden Bestandteile der Kohle auf chemischem Wege. Die auf chemischem Wege diurchzuführende Ent. fernung der aschenbildenden Bestandteile wurde vorerst mit Doroger Kohle, sodann mit Komloer Kohle durchgeführt. Die Ergebnisse der Versuche beweisen, dass der Aschengehalt der im Wege von Kohlenaufbereitung aus ungarischer Braunkohle und Steinkohle mit bedeutenden Gewichtsausbeute gewonnenen Fraktionen durch Säurenextractiom unter 1% gebracht werden kann. A szenesülő anyaghalmaz élőlények maradványaiból gyűlt össze, tehát az egykori szervezeteket felépítő valamennyi elemet tartalmazza. Állagába a levegő és víz mozgása ásványi anyagot is juttat, részint a szerves maradványok gyűlése közben, de utóbb is. Sőt a szenesülő halmaz a földkéregben mozgó vízzel sajátos anyagforgalmat folytat: átad a víznek adható anyagokat, a keletkező oldat megtámadja a szomszédos kőzeteket és a belőlük oldódott alkatrészek közül a szenesülő halmaz egyeseket megköt, részint adszorpció, részint vegyület képződése révén, így a szenesülő halmazbeli hamuképzők minősége és mennyisége fokozatosan változik. Eltüzeléskor az égéstermékek zöme a füstgázban távozik, a hamu ellenben szilrd alakban marad vissza és mindezeknek az égéstermékeknek az összes súlya többszöröse az elégett szén súlyának, mert felépítésükben sokkal nagyobb szerep jut a levegő oxigénjének, mint a szenet felépítő elemeknek. Tehát a hamu is égéstermék, nem volt meg készen a szénben, hanem a hamuképző alkatrészekből és a levegő oxigénjéből vegyi folyamatok révén keletkezett. Mégis a szén „hamutartalmá”-ról szólunk és ez a pongyolaság az idevágó műszaki definíciókban is meghúzódik, például a „tiszta szén” fogalmában, mert az általában, elfogadott meghatározás szerint a tiszta szén = 100% (hamu % + nedvesség). De még az eltüzeléskor visszamaradó hamu minősége és mennyisége is az eltüzelés körülményeitől függ. Ha például valamely szénből vörös izzáson, való elhamvasztáskor CaCC3 marad vissza, akkor ugyanez a szén fehér izzáson hamvasztja CaO-t hagy hátra, vagyis az utóbbi hamu égetett mész és az előbbinek, a mésznek csak 56%-a. Iparunk ezidőszerint 1%-nál kevesebb hamut hagyó kokszra szorul, elsősorban az AbOs elektrolíziséhez szükséges Soederberg elektródák előállításához. Ilyenkoksz csak 0,5—0,7%-nyi hamut hagyó szénből készülhet, de a szenek általában sokkal több hamut hagynak. Ebből a körülményből származik a nálunk napjainkban új feladat, hogy a szén hamuképzőinek mennyiségét apasszuk, vagyis a szénből hamuképző alkatrészeket eltávolítsunk. De régen iparosodott országokban már ezelőtt is jelentkezett a körülírt szükséglet, mert a petróleumkoksz és a szurokkoksz hovatovább sehol sem elég és aránylag kevés elég kicsi hamumennyiséget hagyó szén áll kenderezésre. Részletes irodalmi átnézetet közöl például dr. Ing. Lustmann az idevágó, világszerte végzett kíséretekről: „Entfernung der mineralischen Bestandteile von Braunkohlen mit Läuren und das kah'.en cemische Verhalten, nahezu aschefreier Braunkohlen” című dolgozatában (Braunkohle 37, 1938, 226—231 és 244—251), saját kísérleteinek ismertetése' 'kapcsán. Nyilvánvaló, hogy fizikai (szénelőkészítő) művelettel csakis a rögös hamuképző alkatrészeket lehet a kellően felaprított szénből eltávolítani. Ellenben kolloidfinoman eloszlott, avagy szerves kötésben foglalt, atomdiszperz