Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1983. (34. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
első helyen áll a kéntartalom. A folyékony vas kéntartalmát számos tényező befolyásolja. Az A kupolában a salak szulfidtartalma 0,83—0,86%. A salak mennyisége a számítások szerint átlagosan 6,5 kg/(100 kg vas). A bevitt kén 52%-a a folyékony vasban, 11%-a a salakban, 37%-a a torokgázban található. A vas kéntartalma csak a salakreakciók intenzívebbé tételével és bizonyos mértékben a szulfidoknak az olvadékból való kiválasztásával csökkenthető. A kén 30—40%-a vasbetéttel kerül a kupolakemencébe, a többi a koksszal. A kén megkötése csak 0,7—1,0 bázicitású salakkal lehetséges. A vizsgálatok szerint az A kupolókemencében a salak bázicitása 0,75 és 0,84 között, A kupolókemencében pedig 0,88 és 0,93 között változik. A folyékony vas kéntartalma a hőmérséklet növekedésével csökken. A kéntelenítés szempontjából fontos szerepük van a nem kéntelenítő hatású elemeknek is, mivel ezek a vas és a salak közti reakciókat befolyásolják. A kén aktivitását legjobban a karbon, kisebb mértékben a szilícium és a foszfor növeli, a mangán hatása viszont negatív. A vizsgálati eredmények regressziós elemzése a kén aktivitási tényezője és a folyékony vas kéntartalma között összefüggést mutatott ki. A salak kénfelvétele nagymértékben függ annak CaO- és MgO-tartalmától és redukciós fokától. A bázisok aktivitása nő, ha a mész az olvasztózónában későn olvad meg, s így az erősen bázikus primer salak már a savanyú vagy semleges salak képződése előtt reagál a vassal. Erre lehetőséget kínál az a módszer, amikor bizonyos mennyiségű égetett meszet fúvatnak be a forró széllel, illetve a mészkő egy hányadát dolomittal helyettesítik. Mivel a kéntartalom és az aktivitási tényező között megállapított korreláció nem volt kielégítő, megvizsgálták a karbonegyenérték és a kéntartalom közötti összefüggést is. Ez lényegesen jobbnak bizonyult. A karbonegyenérték jól reprezentálja a karbonnak, szilíciumnak és foszfornak a kén aktivitására kifejtett hatását, így kváziaktivitási tényezőnek tekinthető. Ha nő a karbonegyenérték, a vas kéntartalma csökken. A kénnek mangánnal való lekötésével elérhető kéntelenítés a vasöntészetben nem aknázható ki, mivel az öntvények mangántartalma más okból korlátozva van. Az elvégzett regressziós számítások mindamellett határozott kapcsolatot mutattak ki a mangán- és a kéntartalom között. A salak bázicitásának növekedésével természetesen a MnS képződését a CaS és MgS elfedi. A vas hőmérséklete és a kéntartalom között csak gyenge összefüggést lehetett kimutatni. Ennek oka az, hogy a csapolási hőmérséklet mindössze 30—40 °C-os ingadozást mutatott. Megvizsgálták a torokgáz hőmérséklete és CO-tartalma, valamint az öntöttvas kén- és mangántartalma közötti összefüggést is. Megállapították, hogy ha állandó tömörségű az elegyoszlop, akkor a torokgáz jellemzőinek nincs számottevő metallurgiai szerepük. A csapolási hőmérséklet, valamint a vas szilíciumtartalma és karbonegyenértéke között csak gyenge összefüggést találtak. Ennek oka is abban keresendő, hogy — mint láttuk — a csapolási hőmérséklet alig változott. Savanyú salak mellett a vas mangántartalma redukálja a szilícium-dioxidot. A számítások megerősítették ezt: a mangán- és szilíciumtartalom között erős korrelációs kapcsolatot mutattak ki. A szilíciumtartalom a szélhőmérséklettől is függ : a hőmérséklet növekedésével nő az öntöttvas szilíciumtartalma. Növekvő szélmennyiség hatására viszont a szilícium leégése nő. A szilícium leégése az A kupolóban közepesen 13,21%, kupolóban 22,94% volt. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a kupolókemencében a leégési veszteségek az energetikai viszonyokkal szabályozhatók. A hideg olvasztás utólagos túlhevítéssel nem gazdaságos, mert a szilícium és a mangán a legdrágább „tüzelőanyag”. K. L. 162 Kitüntetések Dr. Varga Ferenc okl. kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, nyugalmazott tudományos osztályvezető egyesületi és szakmai munkája elismeréseképpen Wahlner Aladár-emlékérmet kapott Szilágyi Imre okl. gépészmérnök, az Öntödei Vállalat főosztályvezetője, az Öntödei Szakosztály csepeli szervezetének egyik megalakítója, kiváló egyesületi munkája elismeréseképpen Zorkóczy Samu-emlékérmet kapott. Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 34. évfolyam, 1983. 7. szám