Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1923 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1923-03-22 / 12. szám
ft. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. A m. kir. belügyminiszter 36700/VIII—1923. sz. körrendelete külföldi állampolgároknak az ipari munkaadók és alkalmazottak, vagy munkások gazdasági szakegyesületeibe való felvételének engedélyezése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Hivatali elődömnek az egyletek alakulása tárgyában kiadott 1508/1875. B. M. számú körrendelet melléklete III. pontjának módosítása, valamint a 77000/1922. B. M. VII. a. számú körrendelet kiegészítése és módosítása tárgyában kibocsátott 9900/1923. B. M. VIll. számú körrendeletem kiegészítéseként a következőket rendelem: Azok a gazdasági szakegyesületek, amelyek az ipari munkaadóknak és alkalmazottaknak, vagy ipari munkásoknak kizárólag csak tagjaik közvetlen, vagy közvetett gazdasági érdekeinek előmozdítására alakultak — a viszonosság feltétele mellett — azonos, vagy rokonipari munkával hivatásszerűen és valósággal foglalkozó külföldi állampolgárokat is felvehetnek tagokul. A külföldi tagoknak azonban csakis az egyesület jóléti intézményei használatára és segélyezés igénylésére van joguk, ellenben egyéb tagsági jogot nem gyakorolhatnak és így semmiféle tisztséget sem tölthetnek be. E rendeletem kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1923. évi március hó 5-én. Rakovszky, Baranyavármegye alispánjától. 3978/alisp. 1923. szám. (Valamennyi j. főszolgabíró, községi és körjegyző urnak, úgy községi elüljáróságnak.) Utalással a várm. hiv. lap 1. évi 10. számában közölt 2421/alisp. 1923. számú körrendeletemre, tudomás és miheztartás végett közzéteszem. Pécs, 1923. évi március hó 20. Stenge Ferenc, alispán. A magyar kir. belügyminiszter 27070/IX. — 1923. sz. körrendelete a József kir. herceg szanatórium egyesület részére adománygyűjtési engedély tárgyában. " Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A József kir. herceg Szanatórium Egyesületnek (IV. Sütő u. 2.) a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőleg megengedtem, hogy a tüdőbetegek gyógykezelése és ápolására Debreczenben és Békésgyulán létesített szanatóriumok fenntartási költségeinek fedezésére, illetőleg a tüdővész elleni küzdelem céljaira az ország egész területén gyűjtőívekkel és perselyekkel 1923. évi március hó 1-től számított egy évi időtartamon át pénzbeli adományokat továbbra is gyűjthessen. A gyűjtőíveknek sorszámmal, az egyesület elnökségének aláírásával, a székesfőváros polgármesteri hivatalának és egyesület pecsétjévél ellátottaknak kell lenniök annak feltüntetésével, hogy a gyűjtés ezen rendeletem alapján történik, míg a perselyeknek az egyesület elnökségének aláírásával, a székesfőváros polgármesteri hivatalának és az egyesület pecsétjével ellátott címkével zártaknak kell lenniök. A gyűjtéssel megbízottaknak az egyesülettől kapott meghatalmazással kell bírniük, melyen az elsőfokú rendőrhatóság aláírásával és pecsétjével igazolta, hogy a gyűjtőnek ezen foglalkoztatása ellen nincs kifogása. Erről Alispán urat, utalással hivatali elődömnek 1922. évi január hó 17-én kelt 96622. 1921. számú rendeletére, tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1923. évi március hó 2-án. A miniszter helyett: Kőszegh helyettes államtitkár. Baranyavármegye alispánjától. 3979/alisp. 1923. szám. (Valamennyi járási főszolgabíró, községi és körjegyző urnak, úgy községi elüljáróságnak.) Utalással a várm. hiv. lap 1922. évi 29. számában közölt 966/alisp. 1922. számú körrendeletemre, — tudomás és miheztartás végett közzéteszem. Pécs, 1923. évi március hó 17-én. Stenge Ferenc, alispán. 500/1923. 1—3. F. M. számú körrendelet a veszettség elleni védekezés érdekében, a zárlat tartama alatt szabadon járó ebek kiirtása tárgyában.s^^^ /—V (Valamennyi vármegye Alispánjának.) Tudomásomra jutott, hogy a veszettség elleni erélyesebb védekezés tárgyában múlt évi június hó 23-án kelt 55961. számú rendeletemet egyes helyeken egyáltalán nem, sok helyen pedig csak hiányosan hajtják végre, minek folytán a veszettségi esetek számát nem sikerült lényegesen csökkenteni. Felhívom címét, azonnal indítson vizsgálatot az iránt, hogy a hivatkozott rendeletemet, mely községekben nem hajtották végre, vagy pedig nem hajtották végre kellő szigorral, a mulasztó közegeket fegyelmi úton vonja felelősségre és gondoskodjék róla, hogy az említett rendeletben foglalt intézkedések mindenütt a legpontosabban végrehajtassanak. Annak megállapítása céljából, hogy ebadó szempontjából az ebek mindenütt pontosan összeirattak-e, az ebösszeírások végösszegét kívánja be és az összeírás helyességét ellenőriztesse. Minthogy több helyen kételyek merültek fel az ebzárlat esetén befogott ebekkel követendő elbánásra nézve, az ilyen ebekkel követendő elbánás tárgyában a 99505/1902. számú itteni rendelet hatályon kívül helyezése mellett a következőket rendelem: A veszettség miatt elrendelt ebzárlat tartama alatt megkötve nem tartott, szájkosár nélkül pórázon vezetett, valamint szabadon járó kutyák összefogdosandók és az alábbi kivételes esetektől eltekintve az 55961/1922. sz. itteni rendelethez képest azonnal kiirtandók. A községi elöljáróság és az I. fokú hatóság ellenőrizni köteles, hogy a befogott ebek tényleg kiirtattak-e, valamint azt, hogy a kiirtandó ebekkel nem történik-e visszaélés. Az ebtulajdonos kérésére a kiirtás mellőzését az I. fokú állategészségügyi hatóság csak abban az esetben engedheti meg, ha az eb nem áll a veszettség fertőzésének gyanújában, ha véletlen körülmény folytán szabadult el, vagy járt szájkosár nélkül, továbbá ha nagy