Barátság, 1997 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - KÖZŐS EURÓPÁNK - Aki Pesten lett Eminescu...
A múlt század első felében, a nemzeti mozgalmak megindulása idején vált Pest-Buda soknemzetiségű, kulturális és politikai centrummá. A budai Egyetemi Nyomdának, mint a soknemzetiségű Magyarország legjelentősebb könyvnyomtató intézetének természetszerűleg megvolt a maga jelentősége a nem magyar népek művelődésének fejlesztésében is. A budai nyomdában mintegy kétszáz román nyelvű művet adtak ki. Ugyancsak itt jelent meg a román művelődéstörténetben határkőnek számító négynyelvű, értelmező szótár jellegű „Lexicon Budense" (Budai Lexikon). Itt adták ki 1829-ben a „Biblioteca Romanescu"-t, az első román művelődési-tudományos folyóiratot, amelynek megjelenését maga Széchenyi István is támogatta. Pesten jelent meg 1865-től kezdve a „Família" című román folyóirat, amely közel hozta a román olvasókhoz az európai szellemi áramlatokat. Fordításban közölte Európa leghíresebb íróinak műveit, köztük a magyar irodalom legjobb alkotásait is Petőfitől Jókaiig. Iosif Vulcan, a lap főszerkesztője, népdalgyűjtő, regény- és drámaíró, a kor egyik jelentős műfordítója; munkásságáról Ady Endre is elismerően írt. Az irodalmi fórumok, társaságok közül elsőnek a Kisfaludy Társaság figyelt fel Vulcan sokoldalú irodalmi tevékenységére, 1871-ben „külső" tagjainak sorába választotta. A nagyváradi Szigligeti Társaságnak pedig megalakulásától fogva haláláig tagja volt. Vulcan életében két sorozatot ért meg a „Familia”. Az első tizenöt esztendőt ölel fel, amikor a lap Budapesten jelent meg, ezt követi a gazdagabb, elmélyültebb nagyváradi korszak 1906-ig. Egy tizenhat esztendős, ismeretlen fiatalembertől Vulcan közölt először verset a „Familiá"-ban, 1866-ban. A szerző neve Mihail Eminovici volt. A moldvai Ipotesti községben született 1850. január 15-én. Gyermekkorát falun töltötte, majd apja Csernovicba küldte, Bukovina fővárosába, a német gimnáziumba, de a fiú hamarosan otthagyta az iskolát, hogy egy vándor színtársulathoz csatlakozzék és Erdélybe menjen velük. Nemsokára ismét Csernovicban találjuk, ahol nagy hatással volt rá erdélyi származású tanára, Áron Pumnul: az ő könyvtárában találta meg a később Mihai Eminescu néven világszerte ismertté vált költő a legrégebbi román nyomtatványokat. Első versét 1866- ban éppen Áron Rumnul halálára írta. A tanára könyvtárában fellelt lapok közül leginkább a Pesten megjelenő „Familiá"-t érezte közel magához. Ebben a hetilapban életrajzok jelentek meg jeles személyiségekről, útleírások, erkölcsnemesítő célzatú cikkek, szójátékok, rejtvények, irodalmi írások, az ifjú Mihail Eminovici ennél a folyóiratnál próbált tehát szerencsét. Verseihez írt kísérőlevelében, amelyet 1866 februárjában küldött el, a tizenhat éves ifjú a hetilap bukovinai tudósítójának ajánlkozott. Vulcan, maga is költő, elragadtatással olvasta a lendületes verseket. Az 1866. február 25-i számban azonnal meg is jelentette a „De-as avea..." (Volna csak...) című verset. Volna csak egy szál virágom, Amely büszkén nyit, parázslón. Bűvösen, mint májusi Hajlat virág-lányai Zöld pázsit közt, mely nevetve Ring a messzeségbe veszve, S csak hullámzik csendesen, Suttogón, szerelmesen. Volna csak egy virágszálam, Amely ifjan nyit s vidáman, Mint a liliomkehely, Hószín, mint a lánykebel, Mint a szirmok rózsaszínje Bíborszínnel elvegyítve, S vígan dalol, kedvesen, Suttogón, szerelmesen. Volna csak egy kis tubicám, Fehér arcú szép kicsi lány, Oly szelíd és olyan szende, Midi tavaszi napnak csendje, Napkeltétől napnyugtáig Donna dalát fújnám váltig, Fújnám néki szüntelen, Suttogón, szerelmesen. (Majtényi Erik fordítása) Iosif Vulcan az első vers közlésével egyidejűleg egy jegyzetben a poétát is bemutatta. Erről később így írt: „Még most is emlékszem, hogy egy februári reggelen levelet kaptam Bukovinából, melyben egy - mint írta - tizenhat éves fiatalember eljuttatta hozzám irodalmi szárnypróbálgatásait. Az ifjú Mihai Eminovici volt az. A versek varázsa, a sok festői kép nagyon meglepett, különös tekintettel irodalmunk akkori helyzetére és a szerző fiatal korára, s ezért örömmel nyitottam meg lapom hasábjait egy ilyen új tehetség és nagyreményű költő előtt. Lelkesedésemben már a következő számban siettem bemutatni az olvasóknak Eminescut, a következő szerkesztői ajánlással: »Örömmel nyitjuk meg ha Berényi Mária Aki Pesten lett Eminescu Berényi Mária a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója, költő, versei magyarul és románul jelennek meg, legutóbb a BARÁTSÁG 1997. április 15-i számában adták közre verseit. Legújabb verseskötete ,,Sápadt század pulzusa” (Pulsul veacului palid) címmel 1997-ben Budapesten jelent meg az Etnikum Kiadónál.