Bárka, 2008 (16. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 4. szám - MŰHELY - Niedzielsky Katalin: Dráma a kulisszák mögött és a színpadon: Ibsen vadkacsájától A kolozsvári bíróig, a nyomozástól az ünnepélyesig a Jókai Színházban
Niedzelsky Katalin Tavaly júliustól 2008. május végéig majdnem egy évet kellett várni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a második névtelen feljelentésre indított nyomozás. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség a Jókai színház két volt vezetőjét. Pontosan több, mint 80 millió forintról van szó. A lefoglalt iratok alapján, az igazságügyi könyvszakértő szerint olyan közalkalmazottakkal is vállalkozási szerződéseket kötöttek 2000—2007 között, akikkel nem lehetett volna. Színészekkel, színházi dolgozókkal a közalkalmazotti jogviszonyon kívül vállalkozóként, munkaköri feladatok elvégzésére vagy a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatokra szóltak főleg a szerződések. Megbízott igazgatóként 2007 júniusától Fekete Péter vette át a Jókai színház irányítását. Normál körülmények között a nyár a színház életében az éppen befejezett évad utáni pihenés, feltöltődés ideje, lehetőség szerint a nyári játékoké. Nincs már több előadás, a következő évadra pedig már minden eldőlt, lezárultak a szerződtetések, készen áll az új műsorterv, ismert a szereposztás. Nem így történt Békéscsabán! A Jókai színházban Konter László igazgató-főrendező és a gazdasági igazgató távozása után nehéz örökség hárult az új vezetőre: először a fenntartó megyei önkormányzat, majd a rendőrség vizsgálatához kellett asszisztálnia, minden szükséges iratot, dokumentumot rendelkezésre bocsátani, ami a színház gazdálkodását érintette. A tulajdonos vizsgálati anyaga alapján Fekete Péternek kellett felszámolni a szabálytalan szerződéseket, kifizetéseket, betölteni a hiányzó munkaköröket. Az új direktor nemcsak a vizsgálatok keresztjét örökölte, hanem kész társulatot és műsortervet is, amelyet bizalommal fogadott, és a 2007—2008-as évadot a lehetőségek évének ígérte. Lássuk a színház lényegét, a premiereket! Gondterhelt légkörben, de nagyon ünnepélyesen, színházhoz és klasszikushoz méltóan, Henrik Ibsen drámájával, A vadkacsánál kezdődött a 2007-2008-as évad október elején. A világirodalom egyik remekét Anne Helgesen norvég rendezőnő állította színre Békéscsabán. A vendégművész Ibsen-kutató, a színháztudományok doktora, egyetemi oktató - kiváló pedagógiai érzékkel dolgozott és meghitt légkört teremtett a színházban. Ez a hangulat sokat segített az önkormányzati, majd rendőrségi vizsgálattal és vezetőváltással megtépázott társulatnak. Az előadás Ibsen nagyságát, jellemeinek sokszínűségét, az emberséget, a gyermekekben rejlő kincset igyekezett felmutatni. A megható, emlékezetes produkció arra figyelmeztetett, hogy mindenki bűnös, tettestárs lehet, aki a múltjában gyökerező keresztektől nem tud szabadulni. A dráma lesújtó kórkép egy olyan társadalomról, amelyben az ember megvalósítani nem tudja önmagát, ámítania viszont kell, hogy túlélje. Az öregedő Werle szerepében Oszter Sándor előkelő öregurat játszott. Fia, Gregers, az önjelölt igazságosztó bonyolult alakját Tege Antal kiválóan alakította, sok humorral ellensúlyozta. Az öreg Ekdalból Dariday Róbertnek sikerült a szeretetre méltó nagypapát hangsúlyozni. Fia, Hjalmar, az önámítás és önsajnálat bajnokaként Bartus Gyula nagyívű szerepet játszott remekül: nagy nevettetőt és kislányát öngyilkosságba kergető apát formált egyszerre emlékezetesen. Gina, a családot összetartó anya szerepében Kovács Edit mélyen átélt, megrázó alakítást nyújtott. Hedvig, a kislány az egyetlen őszinte, tiszta, ártatlan szereplő. Szeretettel csüng apján, belehal, amikor az eltaszítja magától. Kesjár Katinka kedves színfolt volt, a felnőttek méltó partnere. Fontos figura a bölcs, de részeges Belling, Csomós Lajos kellő humorral és meggyőzően alakította. Ibsen és Helgesen vadkacsája érzelmileg felkavaró előadás volt, megkönnyebbülést, katarzist még Kesjár Katinka, a nagy felfedezés Hedvig szerepében, Henrik Ibsen A vadkacsa című színművének bemutatóján. Fotó: Kovács Erzsi 88