Bátor, 1989 (1. évfolyam, 1-12. - 2. évfolyam 1. szám)
1989 / 1. szám
Irány: Velence L ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Újságköszöntő tsztelt Olvasó! Mi indított bennünket, városi vezetőket, szerkesztőket a „Bátor” című újság megjelentetésére? Mindenekelőtt az, hogy felélesszünk egy szép hagyományt. Nyírbátor ugyanis korábban már rendelkezett saját lappal. A századforduló táján, a „boldog békeidőkben” két lappal is büszkélkedhetett a település: 1909 és 1914 között jelent meg egy helyi újság, „Nyírbátor és Vidéke” címmel, majd 1913-ban már egy újabb lap, a „Nyírség” adott tájékoztatást hetente az itt élőknek a szűkebb haza, a helyi társadalmi és gazdasági élet legfontosabb történéseiről. Ezt a fontos szerepet kívánja most induló lapunk évtizedek után folytatni. A felelősségteljes vállalkozást az is sürgette, hogy napjainkban egyre erőteljesebben fogalmazódik meg az igény a nyilvános politizálásra, mind többen kívánnak részt venni az országos és a helyi közéletben. Ez nyíltabb tájékoztatást, a közérdekű, mindenkit érintő információk házhoz szállítását követeli. A városközösségnek ugyanis joga, hogy minden tagja tudjon a szűkebb pátria életét érintő kérdésekről, mert csak így képes cselekvően részt venni a legfontosabb döntések meghozatalában, teljesítésében. A havonta megjelenő lapunk sokszínű tükre kíván lenni a városban zajló eseményeknek; Nyírbátorról a nyírbátoriakhoz akar szólni. Szeretnénk, ha a város lakossága, a közélet iránt érdeklődő, azért tenni is akaró polgárai nemcsak passzív olvasói, hanem alkotó szerkesztői is lennének újságunknak. A „Bátor” elsősorban a nyírbátoriaké. De tekintettel az évszázadok alatt kialakult közigazgatási egységre, az egymásra utaltságra, a továbbiakban is — az együttélés szándékának kinyilatkoztatásával, az önállóság tiszteletben tartásával — a város vonzáskörzetének fejlődésére, fontosabb eseményeire is tekint. Azzal a reménnyel indítjuk útjára a „Bátor”-t, hogy ezzel is elősegíthetjük az együttgondolkodást, s városközösségünk olyan fórumát teremthetjük meg, amelyben mindenki tudatos összhangban törekszik közös várospolitikai céljaink megvalósítására. Jánvári Tibor városi tanácselnök Cipőgyári szorítás „Ne csodálkozzon ezen a hangulaton. Tavaly lefogytam öt kilót, mert annyit töprengtem, mi lesz itt velünk.” Tóthné Kiss Mária, az Auróra Cipőgyár személyzeti és oktatási vezetője, a párt Központi Bizottságának tagja mondja mindezt lapunk 3. oldalán. Érted, nem ellened Lesz-e égi jelünk? ARA: 5,— FT NYÍRBÁTOR VÁROSI TANÁCS LAPJA Demokratikus közéletet kell teremtenünk — mondja dr. Veres János, a városi pártbizottság első titkára, aki nem akar 20 évig ebben a funkcióban maradni. — Milyen érzés 1989. elején az első titkári székben ülni? — Szokatlan és az országban kialakult politikai helyzet miatt sokszor nagyon kényelmetlen is. Most első titkárként döntenem is kell kérdésekben, míg titkárként legtöbbször csak a javaslattételig jutottam el. A saját döntésem előkészítésének mikéntje vált fontossá, ami energia- és időigényes. Gyakorlattá metném tenni — amit, titkárként már tudtam alkalmazni —, hogy a döntések előtt a pártbizottság tagjaival és hozzáértőkkel is konzultáljak. Sajnos kevés az idő a folyamatok átgondolására. Korábban egy első titkár és két titkár dolgozott, ma ketten látjuk el a feladatokat, tehát továbbra is foglalkozom a gazdasági szakterülettel. Jelenleg például legnagyobb gondunk az „Auróra” Cipőgyár helyzete, ami súlyánál fogva — politikai kérdés. Tudom, másképpen kell dolgozni, de nehéz megtalálni, miként legyen az a másképp; rugalmas is, demokratikus is, és partneri is. Munkamódszerünkben meg kell találni az elvi irányítás és az operatív beavatkozás közötti helyes arányt, de sok esetben még most is igénylik a közvetlen irányítást. — Mi lehet ennek az oka? — Az eddig működő modellben elhelyezték magukat az emberek, hozzászoktak a kialakult gyakorlathoz. A döntés és a felelősség vállalása nehezen megy; egyértelműbb, ha konkrétan megmondják nekik, mit kell tenni. (Folytatás a 3. oldalon) Miből, mire, mennyit? A város kasszája 1989-ben Az egészségmegőrzés társadalmi programjáról, az 1989. évi pénzügyi tervről, a városi bíróság működésének tapasztalatairól tárgyalt idei első ülésén többek között Nyírbátor Városi Tanácsa. Ezenkívül előterjesztést vitatott meg a városi gázhálózat megvalósításáról, a továbbépítés feladatairól, tájékoztatót hallgatott meg a lakáselosztási tervről. (E két utóbbiról februári lapszámunkban részletesen szólunk.) Ebben az évben kevés híján 375 millió forinttal gazdálkodik Nyírbátor Város Tanácsa — hangzott el a testületi ülésen. Az intézmények működtetési kiadásai elsőbbséget élveznek, amire a pénzeszközök több mint 70 százalékát kell fordítani. Jelentős előrelépéssel 1989-ben sem számolhatunk — állapította meg a testület, mivel a korábbi döntésnek megfelelően ebben az évben is az egészségügyi központ építésére koncentrálják a forrásokat. A rendelkezésre álló bevételeket 33 millió forint hitel igénybevételével és a gazdálkodó szervektől, más tanácstól 25 millió forint átvétellel tervezik kiegészíteni, hogy finanszírozási gondok ne legyenek. Bankhitelből akarják fedezni a Zrínyi úton OTP-beruházásban megépülő 21 lakás tanácsi bérlakásként történő hasznosítását, a Fáy úton 10 lakást értékesítésre építenek, s ugyancsak a Fáy utca végén az új szakmunkásképző intézettel szemben láncházas beépítésre alkalmas telkeket alakítottak ki, amit szintén hitelből szükséges finanszírozni. Néhány gyors elképzelés a fejlesztési tervekből: az idén is tervezik 6 csökkentett igényű sorház megépítését, a közlekedés és hírközlési feladatok megvalósítására az elmúlt évinél lényegesen nagyobb összeget irányozhattak elő. A megyei tanács úti híd keret címén több mint 7 millió forintot juttatott a városnak. Többek között járda építésére kerül sor a Zrínyi út páros oldalán, az Ady úton, csomópontépítés várható az Édesanyák—Madách utcánál. Leaszfaltozzák a Vágóhíd utcát, korszerűsítik a Bocskai utcát és útcsatlakozásra kerül sor a Sallay úton. Kereskedelem és szolgáltatás terén a 21 lakás alatt várhatóan megnyílik a Modul-szerviz, Tigáz-iroda létesül, s harisnyabolt nyílik. Másfél milliót terveznek átadni az Új Barázda Termelőszövetkezetnek egy lakossági igényt is kielégítő gépkocsiszerviz létrehozására kommunális téren. Az egészségügyi ágazatban jelentősebb induló beruházás a közel 100 millió forintos egészségügyi központ építése, amelyből az idén 50 millió forint kifizetését tervezik. A VÁROSHÁZA Párbeszéd a lakossággal „Bátor" lett a kisbíróból Az újdonság erejével hat a hír, hogy Nyírbátor önálló lapot alapít, elsőként a megye városai között. — Én rendkívül fontosnak tartom, hogy egy ilyen kis közösségnek, mint Nyírbátor, legyen önálló újságja — fogalmazta meg véleményét a Báthori gimnáziumban Lázár Miklós magyar—orosz szakos tanár. — Szerintem eddig fehér foltok tarkították a helytörténelmet, ez a lap segíthetne a múlt felkutatásában és széles körű ismertetésében. Kulturális rendezvényeink a megye határain túl is ismertek, legalább mi tudjuk pontosan, mikor, hol, mi lesz. — Nyírbátor sportéletéről, tanítványaink szerepléséről a megyei lapból sok esetben késve tájékozódunk. Engem érdekelne a városkörzet számos gondja, öröme — hallottuk Harcsa András matematika—fizika szakos tanártól. — Hajdanán a kisbíró kidobolta, mi újság, majd a hangszórókon keresztül értesült a lakosság a tudnivalókról. Ezeknek az ósdi közlési formáknak lejárt az idejük és az újság a hírközlés, az informálás mellett vállalkozhat a hírek hátterének megvilágítására is — hallottuk Tóth Gyula igazgatóhelyettest a gimnáziumban. — Engem meglep, hogy újságunk lesz — ez volt az első mondata Mitecsák Miklós felszolgálónak a Kakukk étteremben. Pedig őt úgy ismerik, hogy a betű szerelmese. — Reformszerű újság lesz? — kérdez vissza. — Mert a helyi politikáról, a képviselőnk, Tölgyes István parlamenti munkájáról szívesen olvasnék a „Bátor”-ban. Jó cím, más tartalmat is érzek mögötte. Vagy az adózás módjáról szeretnék cikket látni. Vagy magyarázza meg nekem valaki, mi lett a 10 éve ígérgetett szálloda tervével? Még az Esti Hírlap is megírta, hogy az 1977. évi szilvesztert az új szállodában köszöntjük. Nézze meg, most is csak lézengenek az étteremben, egy-két fiatalon kívül nem nagyon jönnek. Régen megtömve volt a Kakukk egy focimeccs után. Ma se pénz, se foci. Egyébként a város lakossága és vezetői közötti párbeszéd lehetne hasznos témája az újságnak. — Na ne mondja, minek nlünk újság, ebben a helyzetbe ? — vélekedik Oszlánszkiné Nárai Erzsébet dohányboltvező. — Van már annyi újság házakban, hogy azt győzzük elöl ásni. Egyébként, ha jól belegondolok, volna itt miről írni a házznk táján. Én például laktam Debrecenben és ott olcsóbb volt a tanácsi bérlakás fenntartása, írják meg azt, hogy lehet 1200 forintot fizetni havonta az olajkazános, kétszobás bérlakás fűtéséért?! Arról nem is szólva, hogy kerülhet egy négyzetméter 23 ezer forintba, ha lakást építtet az OTP? Kevés a szórakozási lehetőség, régen volt színházi előadás, meghívtak együttest is. Hátha a „Bátor” segítene feléleszteni a hagyományt, ha tényleg bátor lesz. Vassné Petermann Anna árügyi előadó az Aurórában: — A közéletről eddig csak pletykaszintű tájékoztatást kaptunk. Jobban ismerjük az ország helyzetét, mint a nyírbátorit. Talán az újság segít eloszlatni a ho-Todorán a rekortánon A „PIRAMIS” TITKA