Bécsi Napló, 1984 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1984-09-01 / 5. szám

BÉCSI NAPLÓ THEODOR VEITER KISEBBSÉGEK CHARTAIJA Mint közöltük (1984/3.), első ízben tör­tént meg, hogy a strassburgi Európa Tanács meghallgatta az európai kisebb­ségek képviselőit. Két napon át hang­zottak el a néha vádnak is beillő helyzet­­jelentések és követelések. Ausztriából a szlovéneken és horvátokon kívül az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szer­vezetek Központi Szövetsége kapott meghívót és adta elő jelentését. A két napig tartó kihallgatás (hearing) után Theodor Veiter professzor, az Europa Ethnica című folyóirat főszerkesztője, nemzetközileg ismert kisebbségi szak­értő foglalta össze az eredményeket. Minden előadó és hozzászóló egyetértett a regionális és kisebbségi nyelvek chartája kidolgozásának szükségességében. Ez az Euró­pa Tanács keretébe tartozó államok kisebb­ségeire vonatkozna. A legfontosabb alapel­vekben egyetértés uralkodott, a különbségek a részletekre vonatkoztak. Ez annál inkább is jelentős, mert az Európa Tanács államainak csaknem minden kisebbsége képviselve volt ezen a kihallgatáson, tehát reprezentatív ál­lásfoglalásról van szó. MINDEN NÉPCSOPORT ÉS MINDEN NYELVI KISEBBSÉG EGYENJOGÚ. A résztvevők annak szükségességét hangsúlyoz­ták, hogy a tervezett charta jelentse ki a ki­sebbségi és regionális nyelvek teljes egyenjo­gúságát az állam, illetőleg a többség nyelvé­vel, méghozzá a nyilvános és magánélet min­den területén. Egyes nyelvcsoportok képviselői szerint a merőben formai egyenjogúság nem elegendő. Mivel létszámszerűen sokszor igen gyengék ezek a nyelvi csoportok, az államnak az anyagi egyenjogúságot is biztosítania kell ahhoz, hogy ezek a csoportok kultúrájukban és az állam együttes életében megmaradhassa­nak. Ebben az összefüggésben kívánatosnak mondták, hogy a nép- és nyelvcsoportoknak több jogot kell adni, mint amennyi a jelenlegi helyzetben van. AZ EURÓPAI NYELVEK MEGŐRZÉSE MEGTARTJA AZ EURÓPAI KULTÚRA SOKFÉLESÉGÉT. A chartában akkor is nem kívánatosnak kell nyilvánítani annak a terület­nek a szétvágását, melyen a nép- és nyelvcso­portok élnek, ha ez a feldarabolás az illető államon belül és csupán közigazgatási egysé­gek szerint történik. A regionális és kisebbségi nyelvek identitását tehát, amennyire csak lehet, őrizni kell. A regionalizmus ebben a tekintetben értékes segítséget nyújthat. Az Európa Tanácsnak folytatnia kell ezirányú tevékenységét a tervezett charta keretén belül. Hogy ebből a célból a territoriális vagy a személyi önkormányzatot (autonómiát) kell-e előnyben részesíteni, illetőleg megvalósítani, nem jött létre egységes felfogás. Egyes részt­vevők a nyelvcsoportok autonóm személyi szövetségéért szálltak síkra, mások arra haj­lottak, hogy az autonóm területeket tartsák célravezetőbbnek. Az a nézet alakult ki, hogy általános érvényű szabályt nem lehet fel­állítani. Csupán néhány résztvevő szállt síkra a kisebbségi nyelvcsoportok különbség nél­küli vegyítéséért. A NYELVHEZ VALÓ JOGOT NEM LEHET UNIFORMIZÁLNI. Egyetértéssel állapították meg az előadók, hogy a nyelvhasználati jogok normáját Európában nem lehet egységesen szabályozni. Ami az egyik nyelvcsoportnak fontos és hasznosnak tűnik, a másik számára csekély lehet a jelentősége. Egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a tervezett chartában a legkisebb nyelvi csoportnak is a lehető leg­nagyobb védelmet kell adni. Az illetékes ál­lamoknak ezt támogatniok kell, anyagiak­kal is. Általában az írott, az írással rendelkező nyelvről (Hochsprache) beszéltek a hozzá­szólók. Egyesek szerint azonban gondoskodni kellene a nyelvjárások védelméről is. A NYELVJOG MINT ISKOLAJOG. Az alap­vető kérdésekben egységes felfogás alakult ki Strassburgban, de néhány részletkérdésben is elhangzottak fontos vélemények, melyekkel nem szegültek szembe a kisebbségek képvi­selői. Egybehangzóan azt vallották, hogy a nyelv­hez való jog az iskolához való jogot jelenti. A chartába be kell venni, hogy minden nyelv-és népcsoportnak joga van gyerekeit anyanyelvi oktatásban részesíteni, és ezt a kötelező okta­tás minden fokán biztosítani kell. Hogy a gye­rekek anyanyelvi oktatását bizonyos mértékig korlátozni kell-e az állam nyelvének elsajátí­tása érdekében, vagy pedig kétnyelvű iskolá­kat kell-e létesíteni, ezt döntsék el az egyes nép- és nyelvcsoportok. A nyelvcsoportok akarata ellenére azonban nem hozhatók isko­lázási szabályzatok. A kisebbség által látoga­tott iskolákban a népcsoport és nyelve érté­két és méltóságát előtérbe kell állítani. Az iskolázás tekintetében mindenképp rugalmas megoldásokat kell keresni. ÓVODÁK: Sok európai állam eddigi gyakor­latával szemben a chartában szerepelniük kell az óvodák, előkészítő iskolák, esti iskolák, zeneiskolák stb. nyelvi problémáinak. Ezek­ben az oktatási formákban is biztosítani kell a gyerekeknek az anyanyelvi oktatást. Az óvodákban történő asszimilációs törekvéseket megengedhetetlennek kell nyilvánítani. Az elmondottakon kívül leszögezték a strassburgi Európa Tanácsban megjelent ki­sebbségi képviselők, hogy adott időben és módon részt akarnak venni a tervezett euró­pai kisebbségi charta kidolgozásában. Arra vonatkozóan is javaslat hangzott el, hogy az Európa Tanács kutassa fel, hogy tagállamai területén hol vannak egyáltalán etnikai vagy/és nyelvi kisebbségek, s ezzel kapcsolatban a települési határokat is meg kellene állapítani. A BÉCSI katolikus magyar egyházközség a hagyo­mányos Nagyboldogasszony napi zarándoklatot nem - mint más években - Deutsch-Altenburgba, ha­nem a Linz közelében levő Sankt Flóriánba szervez­te, de érintették a Duna túloldalán levő­ Maria Taferlt is, ahol ájtatosságot tartottak. Az ő­szi mariazelli za­rándoklatot szeptember 22-23-ra tűzték ki, melyen az ünnepi szentmisét Dr. Irányi László, a külföldi magyarok püspöke celebrálja. • A LINZI katolikus lelkészség augusztus 26-án tar­totta Szent István tiszteletére rendezett zarándokla­tát, mely a Linz melletti Pöstlingbergre vezetett, ahol az ünnepi szentbeszédet Harangozó Ferenc, a Burg Kastli Gimnázium egykori igazgatója tartotta. A zarándoklatra három nyelvű - magyar, lengyel, német­­ meghívót adtak ki. Mgr. DEMEL IVÁN dr. BÉCSI MAGYAR KÖNYVESBOLT nmntnannnmm A-1010 WIEN. DOMGASSE 8 Tel.: 0222 / 52 73 15 KÖNYVAJÁNLATUNK: Deréky, Pál: Magyarok Ausztriában és Nyugat-Németországban (Beszélgetések) öS 180. Dunai­ Ákos: Magyar főnemesek az emigrációban (Második, bővített kiadás.) 460, Nyugati magyar széppróza antológiája, 1982 380, Ordass, Lajos: Válogatott írások 450. Vándor, Györgyi: A rémület éjszakái (Előjegyezhető. Második, változatlan utánnyomás) 180, Zakar, András: Gróf Teleki Pál halála 210, LEMEZAJÁNLATUNK: LPX 16 628 KÖSZÖNÖM HOGY IMÁDOTT. (Lila akác, Meseautóval, Oda vagyok magáért, Peches ember ne menjen a jégre, Pá, kis aranyom, stb.) Történelmi felvétel. Ének: Perczel Zita, Gózon Gyula, Kabos Gyula, stb. 130 LPX 16 680 HYPPOLIT Á LÁKÁJ. 16 580. (Nyáron a párom egy vadevezős, Egy kis édes félhomályban, Havi 200 fix, Rózsafa virít stb.) Történelmi felvétel: 130. LPX 17­639 HORVÁTH JENŐ DALAI. (Te vagy a fény, Álltam a hídon, Ma este nem gondoltam rád, Tiroll boci) Ének: Záray M., Korda Gy., Vámosi J. stb. 130 SLPX 17650. FÉNYES SZABOLCS DALAI. (Mindig az a perc, Túl szép, Valami kis szerelem, Csak egy kis emlék, stb.) Ének: Vámosi, Záray, Máté, P. Psota, I. stb. 130,­LPX 16641. HACSEK ÉS SAJÓ. Herczeg Jenő és Komlós Vilmos eredeti felvételeiből. 130. , KÉRJE DÍJTALAN KATALÓGUSUNKAT! .. SZÁLLÍTÁSOKAT A VILÁG MINDEN TÁJÁRA VÁLLALUNK Üzletünk hétfőtől péntekig 10—18 óráig, szombaton 10-13 óráig nyitva tart. 2 A Napló postája BOGNÁR GYÖRGY címére küldött levelünk vissza­jött, Lehet, hogy nem is így hívják a címzettet és fiktív lakcímet adott meg. Ennek ellenére közöltük (1984/4) ironikus elbeszélését. Kár, hogy a szerző nem játszik nyílt lapokkal. Fantomokkal együtt­működni visszás. Ha íróként vagy újságíróként kíván Nyugaton működni, nem sok értelme van az álru­hának, rejtőzésnek. Egy idő múlva nem veszik ko­molyan, vagy merő óvatosságból nem közlik írásait a nyugati lapok. Ha csak szórakozik, az más. Meg­teheti. Körülbelül ez állt a visszajött levélben. * V. F. (München) szerint jó, ha mások is tudják­.Mi­előtt a vonat Pestre érkezett, taxit rendeltem. A Keleti előtt ott is volt egy fiatalember, vette cso­magjaimat. Beszálltam a kocsiba, bent ült már egy nő. Hogyhogy? Ő is velünk jön? Nem baj. Mit te­hetek? Nincs más választásom, Rákosligetre kellett kijutnom. A taxis közölte velem, hogy csak valu­tában lehet fizetni. Tiltakoztam. Odavitt társaihoz, akik kórusban mondták: ,,Hú, az messze van." 20 DM-ben állapodtunk meg. 50 márkással fizettem, de csak 15-öt adott vissza. Reklamáltam, de közben jöttek a házbeliek, mire leoltott lámpákkal elhaj­tott." * A KÖZL­ÉSRE SZÁNT leveleket, hozzászólásokat kérjük minél rövidebbre fogni. Egyeseknek látha­tólag nincs fogalma, milyen hosszúságú írásokat tud közölni az újság. Legtöbbször csak néhány mondat a lényeg. A közlésre szánt hozzászólásoknál arra is ajánlatos figyelni, hogy nem volt-e szó már az érin­tett témáról, hogy nem mondta-e el más is ugyanazt. Ez vonatkozik a HAZAJÁRÓK vitára is. * Lapzárta minden páratlan hónap 5-én. * • 1984. szept. 2-án, életének 72. évében, hos­­­szú betegség után elhunyt Bécsben Msgr. Demel Iván dr. lelkipásztor és menekült gon­dozó. Méltatására következő számunkban vissza­térünk. ZSÁMBOKY EMLÉKTÁBLA A Zsámboky János, bécsi magyar humanista halálának 400. évfordulója alkalmából az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által az ausztriai magya­rok adományaiból létesített emléktáblát szep­tember 25-én avatták fel. A dombormű­vet Kamenyeczky István szobrászművész készítet­te, és a Bécs I. kerület Singerstr. 3. sz. alatti Royal szálló falán helyezték el. A leleplezést Dr. Heinz Fischer tudomány­ügyi miniszter képviseletében Dr. Walter Brunner osztályfő­­­nök végezte. Zsámboky János munkásságát Dr. Csáky Móric egyetemi tanár méltatta. Az ünnepélyen részt vettek a kancellári hivatal nemzetiségi referense mellett a politikai pár­tok képviselő­i is. +++++ A Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom őszi talál­kozót rendez Innsbruckban 1984. november 2­4-ig. (Haus der Begegnung, Tschurtschenthalerstr. 2a) Téma: „Új hazai hangok”. Szakemberek által ismer­tetjük és közösen kiértékeljük az új kulturális irány­zatokat Magyarországon (vallásos irodalom, zene, film, stb.). Részletes programot és meghívót a Pax Romana kartotékjában szereplő környékbeli címekre küldünk. Érdeklődőket szívesen tájékoztat Hanák Bea, Meleghy Tamás vagy Mérei Gyula (mindhár­man: 6020 Innsbruck, Inn­ain 52, tel.: 05222­724) • ILOSVAY FERENC hetven éves. Pályáját a Reggel és a Pester Lloyd munkatársaként kezdte, de az újságírásból hamarosan átváltott az irodalmi műfa­jokba, elsősorban az elbeszélések írásába, s ezzel egyidőben kivonult a városból, a természetet járta, vadászként, halászként. Első könyve Jó vadászatot! címmel jelent meg, aztán nyírségi regénye, a Homok, a Veréb, az Isten hozott! és a Tizenkét ösvény kö­vetkezett. Az ötvenes évek elején egyszerű halászok között húzódott meg, itt készültek hangulatképei, melyek kötetben összegyűjtve Münchenben jelentek meg 1964-ben ...ha Dunáról fúj a szél címmel. Ilos­­vay Ferenc 1956 után került Nyugatra, azóta Bécs­ben él. AZ EUROPA ETHNICA 1984/2. száma A magyarok helyzete és tevékenysége Ausztriában egész oldalas cikkben tájékoztat az ausztriai magyarság tagoló­dásáról, szervezeteiről és kiadványairól. Megemlíti, hogy Burgenlandban 5000, szerte Ausztriában 33.000 magyar él. A folyóirat ismerteti az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövet­ségének munkáját, s idézi a szövetség ez évi közgyű­lésének határozatát, melyben a magyarság kifejezi háláját és ragaszkodását Ausztriához. A cikk rámutat arra, hogy a Magyarok Világszövetsége 1983 végén ausztriai csúcsszervezetet hozott létre, melynek alakuló ülése Ausztrián kívül, Sopronban volt. AZ ’’EURÓPA” - CLUB 1984. Ő­SZI MŰSORTER­­VEZETE - Szép. 27. Román J. István (München) a SZER munkatársa: Az új magyar külpolitika. - Okt. 4. Budapesti Egyetemi Színpad irodalmi estje ’’Ötá­gú síp” címen. - Okt. 11. Valentiny Géza, pápai prelátus: A Burg Kastl-i magyar gimnázium. - Okt. 25. ÜNNEPI RENDEZVÉNY - Nov. 8. Regős Julia, Imre Géza, Imre András és Bíró Gábor hangver­senye az ’’Európa”­­ Club fennállásának 20. évfordu­lója alkalmából. - Nov. 22. Vas Vilmos (München): A Délvidéki magyarság sorskérdései. - Dec. 6. Dalos György, író és parodista, humoros estéje. — Dec. 13. Kőváry György prof. (Bécs) szerzői estje. +++++ EMLÉKEST Lakos Endre, volt bécsi magyar egyetemi lelkész halálának 15. évfordulója al­kalmából ok. 20-án, szombaton 19.30 órakor a Pázmáneumban (Bécs IX., Boltzmanngasse 14). Szentmise, utána agapé a díszteremben. Az emlékestre ez úton hívja meg Lakos atya volt diákjait, barátait a rendezőség. • A GRAZI Christiana Hungária Egyesület augusztus 19-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében emlékezett meg Szent István királyról. Az ünnepi előadó, Len­gyel Béla német és magyar nyelven tartott előadást.­­ Az egyesület október 14-én vasárnap 11 órakor ünnepli fennállásának 35. évfordulóját Grácban, az Erzherzog Johann szálloda (Sackstr. 3­5) nagyter­mében. A vezetőség örömmel venné, ha más városok­ból is minél többen részt vennének az ünnepélyen. • Három év késéssel szept. 20-án Eisenstadt/ Kismartonban a Vöröskereszt épülete előtti téren felállították az 1956-os magyar forra­dalom 25. évfordulójára készült emlékoszlo­pot. A közel száz osztrák és magyar résztvevő jelenlétében a leleplezést Kéry Theodor Bur­genland tartományfőnöke végezte. Az emlék­mű kezdeményezője és legfőbb szorgalmazó­ja, Fekete Pál dr. nem élhette meg a nagy ese­ményt. A felavatás előtti héten elhunyt Kis­martonban. Burgenland győzött az olimpián! Nem Los Angeles­ben, de a ljubjanai bor­olimpián. A kiosztott 490 aranyérem közül 181-et szereztek meg az osztrák borok. Burgenlandból a legsikeresebbek voltak Illmitz szőlősgazdái. Stefan Tschida egyik borának ítélték a legnagyobb (Champion) kitüntetést. Össze­sen 63 burgenlandi bor kapott aranyérmet. Immár hagyományossá vált a gyalogos-verseny a Fer­tőn át. Az idén augusztus 4-én tartották meg. 381 résztvevő jelentkezett, köztük 50 nő és egy 75 éves férfi. A versenyen lehet úszni, lehet gyalogolni. Az úszók gyorsabbak. Az Illmitz és Fertőmeggyes kö­zötti 3 és fél kilométeres szakaszt az idén 44 perc és 37 másodperc alatt úszta át egy 18 éves badeni diák. (A rekord 39 perc 45 mp.) Tekintve, hogy az idén a vízállás mindössze 1.30 m, a legtöbben gyalo­goltak. • Az idén már huszonnegyedszer tartották meg Kis­martonban a keleti nyelvek szemináriumát, melyet szakkörökben igen nagyra értékelnek. Az orosz, szerb-horvát, cseh és magyar nyelvet lehet tanulni a kurzusokon. A legtöbb érdeklődő a Német Szövet­ségi Köztársaságból érkezett. A szervezők és a részt­vevő egyetemi tanárok szerint az utóbbi években csökken a hallgatók száma, mert egyrészt nincs ele­gendő ösztöndíj, másrészt pedig megnehezült az el­helyezkedés is. A gyakorlati pályákon, mint pl. a kereskedelmi utazók körében elterjedt vélemény, hogy az egykori Monarchia területén még ma is 1977 és 1982 között, tehát öt esztendő alatt 72 %­­kal növekedett Burgenland idegenforgalma. Ausztria országos átlagában 63 %-os volt az emelkedés. Az idei év első felében valamit csökkent (2.4 %-kal) az idegenforgalom, de júniusban kitűnő eredményt ér­tek el, 5.3 %-kal emelkedett a külföldiek száma, ami 20 ezerrel több éjszakázásnak felel meg a múlt év júniusához viszonyítva. • Városszalónak­ Stadt Schlaining várában helyezték el az Osztrák Békekutatási Intézetet. Jövőre a második világháború végének 40. és az osztrák államszerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából írók és publicisták találkozóját szervezik meg Békében a jövő címmel. A találkozó időpontja 1985. április 25-27. Az irodalom neves képviselőit várják Auszt­rián kívül a két Németországból, Jugoszláviából, Svájcból és Magyarországról. • Burgenland egyetlen gazdasági bemutatóját, az In­­form 84-et az idén is Felsőőr/Oberwarton rendezték meg. Az idén nemcsak ipari és kereskedelmi cikke­ket mutattak be, hanem a munkalehetőségeket is. A növekvő munkanélküliség miatt nagy jelentősége van a munkások átirányításának és továbbképzésé­nek. • Feketeváros/Purbach augusztusban ünnepelte 350. évfordulóját annak, hogy először vették körül a te­lepülést várfallal, melynek egyes részei ma is látha­tók. Az állandó török portyázások miatt volt szükség a védelemre. Az ünnepségek során előadás hangzott el Feketeváros 1630 körül címmel. Az 1984/85-ös színházi évadban mintegy 30 vendég­társulat érkezik Burgenlandba, köztük a bécsi Burg- és Volkstheater, együttese, a müncheni Scene és a győri Kisfaludi Színház. Ruszt Burgenland legszebb városa, legalábbis ezt a címet adományozta Rusztnak a tartomány zsűrije. 73 pontot kapott. A második helyezett Felsőpulya/ Oberfullendorf 69 és Gyanafalva/Jennersdorf 67 ponttal. A szépségversenyen felbuzdulva, most majd • BURGENLAND • •

Next