Bécsi Napló, 1984 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1984-09-01 / 5. szám
BÉCSI NAPLÓ THEODOR VEITER KISEBBSÉGEK CHARTAIJA Mint közöltük (1984/3.), első ízben történt meg, hogy a strassburgi Európa Tanács meghallgatta az európai kisebbségek képviselőit. Két napon át hangzottak el a néha vádnak is beillő helyzetjelentések és követelések. Ausztriából a szlovéneken és horvátokon kívül az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége kapott meghívót és adta elő jelentését. A két napig tartó kihallgatás (hearing) után Theodor Veiter professzor, az Europa Ethnica című folyóirat főszerkesztője, nemzetközileg ismert kisebbségi szakértő foglalta össze az eredményeket. Minden előadó és hozzászóló egyetértett a regionális és kisebbségi nyelvek chartája kidolgozásának szükségességében. Ez az Európa Tanács keretébe tartozó államok kisebbségeire vonatkozna. A legfontosabb alapelvekben egyetértés uralkodott, a különbségek a részletekre vonatkoztak. Ez annál inkább is jelentős, mert az Európa Tanács államainak csaknem minden kisebbsége képviselve volt ezen a kihallgatáson, tehát reprezentatív állásfoglalásról van szó. MINDEN NÉPCSOPORT ÉS MINDEN NYELVI KISEBBSÉG EGYENJOGÚ. A résztvevők annak szükségességét hangsúlyozták, hogy a tervezett charta jelentse ki a kisebbségi és regionális nyelvek teljes egyenjogúságát az állam, illetőleg a többség nyelvével, méghozzá a nyilvános és magánélet minden területén. Egyes nyelvcsoportok képviselői szerint a merőben formai egyenjogúság nem elegendő. Mivel létszámszerűen sokszor igen gyengék ezek a nyelvi csoportok, az államnak az anyagi egyenjogúságot is biztosítania kell ahhoz, hogy ezek a csoportok kultúrájukban és az állam együttes életében megmaradhassanak. Ebben az összefüggésben kívánatosnak mondták, hogy a nép- és nyelvcsoportoknak több jogot kell adni, mint amennyi a jelenlegi helyzetben van. AZ EURÓPAI NYELVEK MEGŐRZÉSE MEGTARTJA AZ EURÓPAI KULTÚRA SOKFÉLESÉGÉT. A chartában akkor is nem kívánatosnak kell nyilvánítani annak a területnek a szétvágását, melyen a nép- és nyelvcsoportok élnek, ha ez a feldarabolás az illető államon belül és csupán közigazgatási egységek szerint történik. A regionális és kisebbségi nyelvek identitását tehát, amennyire csak lehet, őrizni kell. A regionalizmus ebben a tekintetben értékes segítséget nyújthat. Az Európa Tanácsnak folytatnia kell ezirányú tevékenységét a tervezett charta keretén belül. Hogy ebből a célból a territoriális vagy a személyi önkormányzatot (autonómiát) kell-e előnyben részesíteni, illetőleg megvalósítani, nem jött létre egységes felfogás. Egyes résztvevők a nyelvcsoportok autonóm személyi szövetségéért szálltak síkra, mások arra hajlottak, hogy az autonóm területeket tartsák célravezetőbbnek. Az a nézet alakult ki, hogy általános érvényű szabályt nem lehet felállítani. Csupán néhány résztvevő szállt síkra a kisebbségi nyelvcsoportok különbség nélküli vegyítéséért. A NYELVHEZ VALÓ JOGOT NEM LEHET UNIFORMIZÁLNI. Egyetértéssel állapították meg az előadók, hogy a nyelvhasználati jogok normáját Európában nem lehet egységesen szabályozni. Ami az egyik nyelvcsoportnak fontos és hasznosnak tűnik, a másik számára csekély lehet a jelentősége. Egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a tervezett chartában a legkisebb nyelvi csoportnak is a lehető legnagyobb védelmet kell adni. Az illetékes államoknak ezt támogatniok kell, anyagiakkal is. Általában az írott, az írással rendelkező nyelvről (Hochsprache) beszéltek a hozzászólók. Egyesek szerint azonban gondoskodni kellene a nyelvjárások védelméről is. A NYELVJOG MINT ISKOLAJOG. Az alapvető kérdésekben egységes felfogás alakult ki Strassburgban, de néhány részletkérdésben is elhangzottak fontos vélemények, melyekkel nem szegültek szembe a kisebbségek képviselői. Egybehangzóan azt vallották, hogy a nyelvhez való jog az iskolához való jogot jelenti. A chartába be kell venni, hogy minden nyelv-és népcsoportnak joga van gyerekeit anyanyelvi oktatásban részesíteni, és ezt a kötelező oktatás minden fokán biztosítani kell. Hogy a gyerekek anyanyelvi oktatását bizonyos mértékig korlátozni kell-e az állam nyelvének elsajátítása érdekében, vagy pedig kétnyelvű iskolákat kell-e létesíteni, ezt döntsék el az egyes nép- és nyelvcsoportok. A nyelvcsoportok akarata ellenére azonban nem hozhatók iskolázási szabályzatok. A kisebbség által látogatott iskolákban a népcsoport és nyelve értékét és méltóságát előtérbe kell állítani. Az iskolázás tekintetében mindenképp rugalmas megoldásokat kell keresni. ÓVODÁK: Sok európai állam eddigi gyakorlatával szemben a chartában szerepelniük kell az óvodák, előkészítő iskolák, esti iskolák, zeneiskolák stb. nyelvi problémáinak. Ezekben az oktatási formákban is biztosítani kell a gyerekeknek az anyanyelvi oktatást. Az óvodákban történő asszimilációs törekvéseket megengedhetetlennek kell nyilvánítani. Az elmondottakon kívül leszögezték a strassburgi Európa Tanácsban megjelent kisebbségi képviselők, hogy adott időben és módon részt akarnak venni a tervezett európai kisebbségi charta kidolgozásában. Arra vonatkozóan is javaslat hangzott el, hogy az Európa Tanács kutassa fel, hogy tagállamai területén hol vannak egyáltalán etnikai vagy/és nyelvi kisebbségek, s ezzel kapcsolatban a települési határokat is meg kellene állapítani. A BÉCSI katolikus magyar egyházközség a hagyományos Nagyboldogasszony napi zarándoklatot nem - mint más években - Deutsch-Altenburgba, hanem a Linz közelében levő Sankt Flóriánba szervezte, de érintették a Duna túloldalán levő Maria Taferlt is, ahol ájtatosságot tartottak. Az őszi mariazelli zarándoklatot szeptember 22-23-ra tűzték ki, melyen az ünnepi szentmisét Dr. Irányi László, a külföldi magyarok püspöke celebrálja. • A LINZI katolikus lelkészség augusztus 26-án tartotta Szent István tiszteletére rendezett zarándoklatát, mely a Linz melletti Pöstlingbergre vezetett, ahol az ünnepi szentbeszédet Harangozó Ferenc, a Burg Kastli Gimnázium egykori igazgatója tartotta. A zarándoklatra három nyelvű - magyar, lengyel, német meghívót adtak ki. Mgr. DEMEL IVÁN dr. BÉCSI MAGYAR KÖNYVESBOLT nmntnannnmm A-1010 WIEN. DOMGASSE 8 Tel.: 0222 / 52 73 15 KÖNYVAJÁNLATUNK: Deréky, Pál: Magyarok Ausztriában és Nyugat-Németországban (Beszélgetések) öS 180. Dunai Ákos: Magyar főnemesek az emigrációban (Második, bővített kiadás.) 460, Nyugati magyar széppróza antológiája, 1982 380, Ordass, Lajos: Válogatott írások 450. Vándor, Györgyi: A rémület éjszakái (Előjegyezhető. Második, változatlan utánnyomás) 180, Zakar, András: Gróf Teleki Pál halála 210, LEMEZAJÁNLATUNK: LPX 16 628 KÖSZÖNÖM HOGY IMÁDOTT. (Lila akác, Meseautóval, Oda vagyok magáért, Peches ember ne menjen a jégre, Pá, kis aranyom, stb.) Történelmi felvétel. Ének: Perczel Zita, Gózon Gyula, Kabos Gyula, stb. 130 LPX 16 680 HYPPOLIT Á LÁKÁJ. 16 580. (Nyáron a párom egy vadevezős, Egy kis édes félhomályban, Havi 200 fix, Rózsafa virít stb.) Történelmi felvétel: 130. LPX 17639 HORVÁTH JENŐ DALAI. (Te vagy a fény, Álltam a hídon, Ma este nem gondoltam rád, Tiroll boci) Ének: Záray M., Korda Gy., Vámosi J. stb. 130 SLPX 17650. FÉNYES SZABOLCS DALAI. (Mindig az a perc, Túl szép, Valami kis szerelem, Csak egy kis emlék, stb.) Ének: Vámosi, Záray, Máté, P. Psota, I. stb. 130,LPX 16641. HACSEK ÉS SAJÓ. Herczeg Jenő és Komlós Vilmos eredeti felvételeiből. 130. , KÉRJE DÍJTALAN KATALÓGUSUNKAT! .. SZÁLLÍTÁSOKAT A VILÁG MINDEN TÁJÁRA VÁLLALUNK Üzletünk hétfőtől péntekig 10—18 óráig, szombaton 10-13 óráig nyitva tart. 2 A Napló postája BOGNÁR GYÖRGY címére küldött levelünk visszajött, Lehet, hogy nem is így hívják a címzettet és fiktív lakcímet adott meg. Ennek ellenére közöltük (1984/4) ironikus elbeszélését. Kár, hogy a szerző nem játszik nyílt lapokkal. Fantomokkal együttműködni visszás. Ha íróként vagy újságíróként kíván Nyugaton működni, nem sok értelme van az álruhának, rejtőzésnek. Egy idő múlva nem veszik komolyan, vagy merő óvatosságból nem közlik írásait a nyugati lapok. Ha csak szórakozik, az más. Megteheti. Körülbelül ez állt a visszajött levélben. * V. F. (München) szerint jó, ha mások is tudják.Mielőtt a vonat Pestre érkezett, taxit rendeltem. A Keleti előtt ott is volt egy fiatalember, vette csomagjaimat. Beszálltam a kocsiba, bent ült már egy nő. Hogyhogy? Ő is velünk jön? Nem baj. Mit tehetek? Nincs más választásom, Rákosligetre kellett kijutnom. A taxis közölte velem, hogy csak valutában lehet fizetni. Tiltakoztam. Odavitt társaihoz, akik kórusban mondták: ,,Hú, az messze van." 20 DM-ben állapodtunk meg. 50 márkással fizettem, de csak 15-öt adott vissza. Reklamáltam, de közben jöttek a házbeliek, mire leoltott lámpákkal elhajtott." * A KÖZLÉSRE SZÁNT leveleket, hozzászólásokat kérjük minél rövidebbre fogni. Egyeseknek láthatólag nincs fogalma, milyen hosszúságú írásokat tud közölni az újság. Legtöbbször csak néhány mondat a lényeg. A közlésre szánt hozzászólásoknál arra is ajánlatos figyelni, hogy nem volt-e szó már az érintett témáról, hogy nem mondta-e el más is ugyanazt. Ez vonatkozik a HAZAJÁRÓK vitára is. * Lapzárta minden páratlan hónap 5-én. * • 1984. szept. 2-án, életének 72. évében, hosszú betegség után elhunyt Bécsben Msgr. Demel Iván dr. lelkipásztor és menekült gondozó. Méltatására következő számunkban visszatérünk. ZSÁMBOKY EMLÉKTÁBLA A Zsámboky János, bécsi magyar humanista halálának 400. évfordulója alkalmából az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által az ausztriai magyarok adományaiból létesített emléktáblát szeptember 25-én avatták fel. A domborművet Kamenyeczky István szobrászművész készítette, és a Bécs I. kerület Singerstr. 3. sz. alatti Royal szálló falán helyezték el. A leleplezést Dr. Heinz Fischer tudományügyi miniszter képviseletében Dr. Walter Brunner osztályfőnök végezte. Zsámboky János munkásságát Dr. Csáky Móric egyetemi tanár méltatta. Az ünnepélyen részt vettek a kancellári hivatal nemzetiségi referense mellett a politikai pártok képviselői is. +++++ A Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom őszi találkozót rendez Innsbruckban 1984. november 24-ig. (Haus der Begegnung, Tschurtschenthalerstr. 2a) Téma: „Új hazai hangok”. Szakemberek által ismertetjük és közösen kiértékeljük az új kulturális irányzatokat Magyarországon (vallásos irodalom, zene, film, stb.). Részletes programot és meghívót a Pax Romana kartotékjában szereplő környékbeli címekre küldünk. Érdeklődőket szívesen tájékoztat Hanák Bea, Meleghy Tamás vagy Mérei Gyula (mindhárman: 6020 Innsbruck, Innain 52, tel.: 05222724) • ILOSVAY FERENC hetven éves. Pályáját a Reggel és a Pester Lloyd munkatársaként kezdte, de az újságírásból hamarosan átváltott az irodalmi műfajokba, elsősorban az elbeszélések írásába, s ezzel egyidőben kivonult a városból, a természetet járta, vadászként, halászként. Első könyve Jó vadászatot! címmel jelent meg, aztán nyírségi regénye, a Homok, a Veréb, az Isten hozott! és a Tizenkét ösvény következett. Az ötvenes évek elején egyszerű halászok között húzódott meg, itt készültek hangulatképei, melyek kötetben összegyűjtve Münchenben jelentek meg 1964-ben ...ha Dunáról fúj a szél címmel. Ilosvay Ferenc 1956 után került Nyugatra, azóta Bécsben él. AZ EUROPA ETHNICA 1984/2. száma A magyarok helyzete és tevékenysége Ausztriában egész oldalas cikkben tájékoztat az ausztriai magyarság tagolódásáról, szervezeteiről és kiadványairól. Megemlíti, hogy Burgenlandban 5000, szerte Ausztriában 33.000 magyar él. A folyóirat ismerteti az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének munkáját, s idézi a szövetség ez évi közgyűlésének határozatát, melyben a magyarság kifejezi háláját és ragaszkodását Ausztriához. A cikk rámutat arra, hogy a Magyarok Világszövetsége 1983 végén ausztriai csúcsszervezetet hozott létre, melynek alakuló ülése Ausztrián kívül, Sopronban volt. AZ ’’EURÓPA” - CLUB 1984. ŐSZI MŰSORTERVEZETE - Szép. 27. Román J. István (München) a SZER munkatársa: Az új magyar külpolitika. - Okt. 4. Budapesti Egyetemi Színpad irodalmi estje ’’Ötágú síp” címen. - Okt. 11. Valentiny Géza, pápai prelátus: A Burg Kastl-i magyar gimnázium. - Okt. 25. ÜNNEPI RENDEZVÉNY - Nov. 8. Regős Julia, Imre Géza, Imre András és Bíró Gábor hangversenye az ’’Európa” Club fennállásának 20. évfordulója alkalmából. - Nov. 22. Vas Vilmos (München): A Délvidéki magyarság sorskérdései. - Dec. 6. Dalos György, író és parodista, humoros estéje. — Dec. 13. Kőváry György prof. (Bécs) szerzői estje. +++++ EMLÉKEST Lakos Endre, volt bécsi magyar egyetemi lelkész halálának 15. évfordulója alkalmából ok. 20-án, szombaton 19.30 órakor a Pázmáneumban (Bécs IX., Boltzmanngasse 14). Szentmise, utána agapé a díszteremben. Az emlékestre ez úton hívja meg Lakos atya volt diákjait, barátait a rendezőség. • A GRAZI Christiana Hungária Egyesület augusztus 19-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében emlékezett meg Szent István királyról. Az ünnepi előadó, Lengyel Béla német és magyar nyelven tartott előadást. Az egyesület október 14-én vasárnap 11 órakor ünnepli fennállásának 35. évfordulóját Grácban, az Erzherzog Johann szálloda (Sackstr. 35) nagytermében. A vezetőség örömmel venné, ha más városokból is minél többen részt vennének az ünnepélyen. • Három év késéssel szept. 20-án Eisenstadt/ Kismartonban a Vöröskereszt épülete előtti téren felállították az 1956-os magyar forradalom 25. évfordulójára készült emlékoszlopot. A közel száz osztrák és magyar résztvevő jelenlétében a leleplezést Kéry Theodor Burgenland tartományfőnöke végezte. Az emlékmű kezdeményezője és legfőbb szorgalmazója, Fekete Pál dr. nem élhette meg a nagy eseményt. A felavatás előtti héten elhunyt Kismartonban. Burgenland győzött az olimpián! Nem Los Angelesben, de a ljubjanai borolimpián. A kiosztott 490 aranyérem közül 181-et szereztek meg az osztrák borok. Burgenlandból a legsikeresebbek voltak Illmitz szőlősgazdái. Stefan Tschida egyik borának ítélték a legnagyobb (Champion) kitüntetést. Összesen 63 burgenlandi bor kapott aranyérmet. Immár hagyományossá vált a gyalogos-verseny a Fertőn át. Az idén augusztus 4-én tartották meg. 381 résztvevő jelentkezett, köztük 50 nő és egy 75 éves férfi. A versenyen lehet úszni, lehet gyalogolni. Az úszók gyorsabbak. Az Illmitz és Fertőmeggyes közötti 3 és fél kilométeres szakaszt az idén 44 perc és 37 másodperc alatt úszta át egy 18 éves badeni diák. (A rekord 39 perc 45 mp.) Tekintve, hogy az idén a vízállás mindössze 1.30 m, a legtöbben gyalogoltak. • Az idén már huszonnegyedszer tartották meg Kismartonban a keleti nyelvek szemináriumát, melyet szakkörökben igen nagyra értékelnek. Az orosz, szerb-horvát, cseh és magyar nyelvet lehet tanulni a kurzusokon. A legtöbb érdeklődő a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. A szervezők és a résztvevő egyetemi tanárok szerint az utóbbi években csökken a hallgatók száma, mert egyrészt nincs elegendő ösztöndíj, másrészt pedig megnehezült az elhelyezkedés is. A gyakorlati pályákon, mint pl. a kereskedelmi utazók körében elterjedt vélemény, hogy az egykori Monarchia területén még ma is 1977 és 1982 között, tehát öt esztendő alatt 72 %kal növekedett Burgenland idegenforgalma. Ausztria országos átlagában 63 %-os volt az emelkedés. Az idei év első felében valamit csökkent (2.4 %-kal) az idegenforgalom, de júniusban kitűnő eredményt értek el, 5.3 %-kal emelkedett a külföldiek száma, ami 20 ezerrel több éjszakázásnak felel meg a múlt év júniusához viszonyítva. • Városszalónak Stadt Schlaining várában helyezték el az Osztrák Békekutatási Intézetet. Jövőre a második világháború végének 40. és az osztrák államszerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából írók és publicisták találkozóját szervezik meg Békében a jövő címmel. A találkozó időpontja 1985. április 25-27. Az irodalom neves képviselőit várják Ausztrián kívül a két Németországból, Jugoszláviából, Svájcból és Magyarországról. • Burgenland egyetlen gazdasági bemutatóját, az Inform 84-et az idén is Felsőőr/Oberwarton rendezték meg. Az idén nemcsak ipari és kereskedelmi cikkeket mutattak be, hanem a munkalehetőségeket is. A növekvő munkanélküliség miatt nagy jelentősége van a munkások átirányításának és továbbképzésének. • Feketeváros/Purbach augusztusban ünnepelte 350. évfordulóját annak, hogy először vették körül a települést várfallal, melynek egyes részei ma is láthatók. Az állandó török portyázások miatt volt szükség a védelemre. Az ünnepségek során előadás hangzott el Feketeváros 1630 körül címmel. Az 1984/85-ös színházi évadban mintegy 30 vendégtársulat érkezik Burgenlandba, köztük a bécsi Burg- és Volkstheater, együttese, a müncheni Scene és a győri Kisfaludi Színház. Ruszt Burgenland legszebb városa, legalábbis ezt a címet adományozta Rusztnak a tartomány zsűrije. 73 pontot kapott. A második helyezett Felsőpulya/ Oberfullendorf 69 és Gyanafalva/Jennersdorf 67 ponttal. A szépségversenyen felbuzdulva, most majd • BURGENLAND • •