Békés Megyei Nap, 1999. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
1999. MÁRCIUS 13., SZOMBAT________________________■ ’ © RQGJBNP =» GQ £\P Kossuth-emlékek Orosházán A Kossuth-szobor története Összesen 109 ismert köztéri Kossuth-szobor van, mely közül az orosházi a 41. volt és 1904- ben állították. A 109-ből 19-et Horvay János (1873-1944) szobrászművész készített. Ő készítette az orosházi Kossuth-szobrot is, mint a legtöbb alföldit. Az orosházi Kossuth-szobor létesítése előbb megvalósult, mint a pesti. A Kossuth-szobor állításakor Kossuth országos nagysága mellett a helyi szereplésének emlékét is megörökítő szobrot akartak látni, mely a főalakjával is mutatja a községi (városi) vonatkozásait. (Például: Arad felé mutat kezével.) A legtöbb helyen a nagy szónokot ábrázolja a szobor, noha Kossuth nem csak szónokolt, hanem cselekedett is. Nem a szavaiból szűrődik ki nagy alakja, hanem azokból az eredményekből, amelyeket egész áldásos ténykedésével mindnyájunk üdvére elért. 1980-ban újra vándoroltatni akarták a Kossuth-szobrot. Ki akarták helyezni a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola előtti Kossuth térre, hogy a helyére felszabadulási emlékművet állítsanak. A lakosság tiltakozott ellene, így a szobor maradt a helyén. Kossuth Lajos Orosháza díszpolgára Az országos politika sodrásában állva, Orosháza lakosságának minden rétege sokat megőrzött Kossuth és 1848-1849 szelleméből, mert a politikai tudatosság jelentős volt körükben. Ezért 1889-ben az ország más helységeihez hasonlóan Orosháza is díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. Ez valóságos kiállást jelentett a függetlenségi eszme és Kossuth mellett. Küldöttséggel akarták eljuttatni neki Turinba a díszokmányt, de ő kérte, hogy az útiköltség megtakarítása céljából inkább postán küldjék el neki. Kossuth Lajos a 48-as Olvasókör díszelnöke Orosházán a 48-as Olvasókörben minden alkalmat megragadtak ahhoz, hogy tagjaiban a hazafias érzést ápolja. Ennek érdekében főképpen kötelességének tartotta a megalakulás óta március 15-ének a megünneplését. 1891- től pedig kegyelettel emlékeztek meg október 6-áról. Az első ilyen megemlékezés alkalmából elhatározták, hogy Kossuth Lajost a kör díszelnökévé választják meg. A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint őt mindenkor a „nagy hazánkfia” jelzővel tisztelték meg. Attól kezdve minden rendezvény megnyitása előtt előbb a távollevő díszelnököt köszöntötték, majd csak utána a megjelenteket. Kossuth-emlékhely a Thék Endre utca 13. számú házban Amikor az orosz csapatok betörtek az országba, már december első napjaiban 90 ezer fővel támadták Debrecent az ott tartózkodó 9 ezer fős magyar honvédséggel szemben. Debrecen pár nap alatt elesett. A magyar kormány ezt időben belátta, ezért még július 8-án Szegedre tette át székhelyét. Nincs hiteles alapja annak, hogy Kossuth Lajos az átköltözés alkalmával egy éjszakára megszállt volna Orosházán, a Thék Endre utca 13. számú Borsiczkyféle házban. Az azonban tény, hogy Kossuth Lajos 1849. július 8-án a Debrecenben maradt gyermekeit magához kérette Szegedre. Azok Orosházán átutazóban valóban egy éjjelt az említett házban töltöttek. Az azonban tévhit, hogy maga Kossuth Lajos is itt járt volna, legalábbis bizonyítottan nem járt itt. Az idők folyamán a közhiedelemben összemosódhattak az esetek, ennek alapján került téves felirattal emléktábla 1949-ben a Thék Endre utcai házra. Kossuth-emlékhely a Könd utca 22. számú házban Van egy másik föltevés is, miszerint a Kossuth fiúk (Ferenc és Lajos) nem a Thék Endre utca 13. szám alatt szálltak meg, hanem a Könd utca 22. számú házban. Ezt hihető forrásművek támasztják alá, de az is lehetséges, hogy a titoktartás miatt jelöltek meg két házat is szálláshelyül. Az említett ház régebbi lakói és az utcabeliek szentül állítják, hogy ebben a házban szálltak meg a Kossuth fiúk, Gabányi őrnagy térparancsnok kíséretében. Néhány hiteles feljegyzés is alátámasztja ezt az állítást. Például Tóth Samu János akkori községi gazda így jegyezte be a pénztárkönyvbe ezt az esetet: „Kossuth Lajos kormányzó családja lovainak 52 részlet zab és 5 mázsa 20 font széna”. Hogy valóban itt járt Orosházán a Kossuth fiúkat szállító két postakocsi, azt Varga György és Bor Mihály esküdtek is igazolták, hogy a jelzett postakocsik lovai meg is kapták a följegyzett takarmányt. Szilasi Horváth György törvénybíró - nyilván a titoktartás miatt - megkerülte a névre szóló feljegyzést, és így írta be ezt a pénztártételt: „Állami két postakocsi elszállásolásra vidéki lovak számára zab és széna részletekért 5 forint.” Kalmár Mihály megyei számvevő viszont törölte a nevezett honvéd őrnagy által átvett zab- és szénamennyiségeket a kifizetendő tételek közül. Végezetül álljon még igazolásul az a tény, hogy mindegyik elszámolásban az elszállásolás helyéül a Kond (akkor Bánki) utcai házat jelölték meg. Kossuthné Orosházán Az emigráns kormányzónak csak a bulgáriai Sumlában volt ideje feleségére gondolni. Nem tudta, hogy szökésben van-e már utána, vagy még rejtekhelyén tartózkodik Orosházán. Az orosházi Mikolay lelkész egyik fia, Mikolay Ferenc, Kossuthnénak segített a császáriak előli bujdosásban, és környezetében tartózkodott annak orosházi bujdosása idején. Kossuthné szigorú inkognitóban Supkégelék vendége volt Orosházán a Rákóczi út 8. számú házban. Nem lehet tudni, hogy Kossuthnénak a novemberi útbaindulásakor kitől származott a merész terv. Ugyanis Orosházáról előbb északra indultak, majd Szolnok után fordultak délnek és Belgrád közelében hagyták el az országot hintóval. Eddig honvédtiszt özvegyeként utazott a hatóságok megtévesztésére. Sumlában találkozott férjével 1849. november 21-én. Ott laktak 1850. február 13-áig. Ekkor mentek tovább Törökországba. Kis Horváth Sándor helytörténész f_________________________ BÉKÉS MEGYEI NAP | £ Petőfi és családjának Békés megyei kapcsolatai (Folytatás az 1. oldalról) 1849 júliusában két hetet Mezőberényben tölt. Levelet ír Aranynak, megírja Zoltán fiam életrajza hét hónapos koráig című emlékezését, elkezd egy drámát. Megírja még utolsó ismert versét Szörnyű idő... címmel. (Németh László Petőfi Mezőberényben címmel történelmi drámát írt 1954-ben). Mezőberényből indul végzetes erdélyi útjára. Petőfi családjának több tagja lakott megyénkben, vagy kapcsolatban álltak Békés megyeiekkel. Kevéssé ismert az, hogy Petőfi felesége, Szendrey Júlia gyermekkorának körülbelül négy évét töltötte el megyénkben, miután apját, Szendrey Ignácot Károlyi György orosháza-mágocsi uradalmába inspektorrá kinevezték. Innen ment tanulni Festetics Vincéné mezőberényi iskolájába. Erről, valamint a költő testvéröccse, Petőfi István és a költő fia, Petőfi Zoltán Békés megyei tartózkodásáról értékes adalékokat gyűjtött össze és tett közzé Irányi István. Petőfi István 1858-tól 1880-ban történt haláláig Geist Gáspár csákói uradalmának gazdatisztje, Petőfi Zoltán pedig a hatvanas évek közepén rövid ideig a szarvasi gimnázium tanulója volt. Petőfi anyja és apja is Budapesten halt meg, ahol az orosházi születésű Székács József, a kiváló költő és műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mint a pesti evangélikus egyház lelkésze temette el mindkettőjüket. Adataink szerint ő temette el a korán elhunyt Csapó Etelkát is, akihez Petőfi a Cipruslombok Etelke sírjára című kötetének szép verseit írta. Petőfi korai halálát a költő tisztelői nehezen tudták elhinni. Mindig bíztak abban, hogy egyszer majd visszatér. Legendák születtek róla, különböző újságokban nyilatkoztak azok, akik személyesen ismerték, és talán azok is, akik nyilatkozataikkal a reflektorfénybe szerettek volna kerülni. A mai napig nem tisztázott az, hogy a Békésmegyei Híradó 1879. évi 29. számában közölt emlékezésből mi az igazság. Miskey J. Béla ugyanis elmondta, hogy apját - 1849-ben, mikor Orosházán járási főszolgabíró volt - egy reggel felkereste Petőfi Sándor, aki Szalontára igyekezett. Kiderült, hogy kocsisa nem hajlandó a megalkudott fuvart teljesíteni. A főszolgabíró - aki ismerte Petőfit - intézkedett, és a kocsi előállt. Miskey előadja továbbá, hogy apja egyszer Debrecenben is beszélt Petőfivel. Egy másik, a Petőfi-irodalomban nem jegyzett ismeretségre is rábukkantunk az Orosházi Újság 1930. szeptember 25-ei számában. A köztiszteletnek örvendő, Orosházán élt 99 éves özv. dr. Perger Józsefné szül. Kelemen Anna halálhírét közölve a lap leírja, hogy az elhunyt „bizalmas körben sokszor megemlítette, hogy Petőfi Sándort személyesen ismerte és egy nagykárolyi lakodalmon táncolt is vele”. A Petőfi-hagyományok ápolása fontos feladatunk. Örvendetes, hogy a megyében több helyen (Biharugrán, Gyulán kettő, Mezőberényben, Okányban, Szarvason) emléktábla őrzi Petőfi látogatásának emlékét, de a legfontosabb az, hogy a költő munkásságát mindjobban megismerjük, verseit olvassuk. Koszorús Oszkár (Megjelent a Békés Megyei Népújság 1978. április 23-ai számában)