Békés Megyei Napló, 2002. április (9. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. ÁPRILIS 16., KEDD GAZDASÁG r Érdekegyeztető fórum Sarkadon A helyi iparosok jövőjéről tárgyaltak Sarkad belvárosában található a Veress Sándor u. 1. sz. épület. Ódon ház, egyidős a ’48-as forradalommal, akkor építették az itt letelepedett iparosok. Helyben csak egyszerűen Iparnak nevezik. Persze nem csak erről nevezetes ez a ház. Az 1920-as években a Kónya család bentlakással vállalta az épület és a szervezet gondnokságát. Itt született a később világhírűvé vált Kónya Sándor operaénekes, aki a New York-i Metropolitan és a Milánói Scala örökös tagja. Ennek kapcsán a város vezetése szeretett volna Kónya-emlékházat létesíteni az épületben, de nem sikerült. (A városi képtárban kapott végül helyett az énekes emlékszobája.) 1950-től az ÁFÉSZ üzemeltetett itt vendéglőt, ahol az igencsak nevezetes Kovács József - ismertebb nevén Csúnya Jóska - cigányprímás muzsikált. A homlokzaton márványtábla őrzi a nevét. 1972-től 1990-ig itt működött a sarkadi városi helytörténeti múzeum, majd újra vendéglő nyílt a régi helyén, melyet egy magánvállalkozó bérel a mai napig. A sarkadi iparosok székháza volt ez a kezdetektől fogva és még egy kicsi része most is az, bár aktív iparosból mindössze tíz van a településen. Az ipartestület egyébként 30 tagot számlál, ám ebből 15 nyugdíjas és 5 a pártoló tag. Tíz ember szeretné megmenteni az ipartestületet és a székházat, de nehéz a helyzetük. Megoldást keresve ültek asztalhoz a közelmúltban a városházán a város vezetői és a helyi iparosok az Iparosok Országos Szövetségének (Iposz) vezetőivel megerősítve soraikat. A megbeszélés bevezetőjeként Tóth Imre polgármester ismertette a 2002-es év önkormányzati feladatait és főbb célkitűzéseit, amiből kiderült, hogy a székház a városfejlesztési koncepció keretében kialakítandó területen helyezkedik el. Ezért is fontos a megbeszélés. Olyan megoldást kell találni az épület jövőjével kapcsolatban, amely mindkét fél számára megfelelő. Szűcs György, az Iposz országos elnöke a beszélgetés folytatásaként bemutatta az Iposzt, s ennek során kiemelte, hogy az iparosság, a kézművesség, mely mindenkor tevékeny részt vállal az ország gazdasági életében, legtermészetesebb szövetségesének az önkormányzatokat tekintette. Tudják, hogy a saját fejlődésük, megélhetésük, boldogulásuk mindig a szűkebb környezetük lététől, szükségleteitől függ. Ami pedig a sarkadi ipartestület létét illeti, abban gondolkodnak, hogy a kisvállalkozói, tulajdonosi érdekek érvényesítését megőrizve bekerülhetnének az Iposz által tervezett szolgáltatói rendszerbe. Ennek lényege, hogy a vállalkozók helyben megfelelő piaci, jogi, oktatási stb. információt kapjanak, mégpedig olyan szinten, hogy minden vonatkozásban gazdaságosabban tudják működtetni vállalkozásaikat. E rendszer segítségével növelhető lenne a helyi taglétszám is. Nyilván megtalálhatók lennének az iparosokon túl a kereskedők, mezőgazdasági vállalkozók, de még a szellemi szabad foglalkozásúak is. S ami a legfontosabb, az ország 280 ipartestületéből mintegy 120-140 helyi támaszpontot létesíthetnének, természetesen megfelelő szaktudással rendelkező létszámmal, melynek egyike lenne a sarkadi ipartestület is, így meg tudnák tartani a nagy múltú székházat. Ehhez kérte Szűcs György az önkormányzat és az ipartestület segítségét. Az érdekegyeztető megbeszélésen elhangzott javaslatok, megoldási formák kidolgozása azóta megkezdődött, de hogy végül melyiket választják a helyi iparosok, az csak rajtuk múlik, hiszen a székház az ő tulajdonuk még ma is. F. L. Az Ipar, itt született Kónya Sándor operaénekes. Fotó: Fazekas László Terepbejáráson a PHARE-miniszter • Új út fogadja a nyári átmenőforgalmat Négy évvel ezelőtt pályázott a PHARE-CBC Magyarország-Románia programhoz a Békés Megyei Közútkezelő Kht. a Dél-Békést Orosházával összekötő 4455. jelű közút első felújításának támogatására. Az I. ütemet a kivitelező 2000. augusztusára adta át, a munkákat 2001. augusztustól folytatják a II. ütemmel. A tegnapi terepbejátráson megtudtuk, hogy az átadásra ezúttal határidő előtt sor kerül. Tegnap Hanó Miklós képviselő vendégeként a térség több településén látogatást tett Boros Imre PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Kora délután terepbejáráson vett részt, melyen kísérője volt Domokos László, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke is. Először a mezőkovácsházi benzinkútnál épülő körforgalmat, majd Battonyán a Száraz-eret átívelő belterületi hídépítés munkálatait tekintették meg. A beruházásról Sztankó Ilona, a Közútkezelő Kht. osztályvezetője elmondta, hogy valamennyi helyen nő a közlekedésbiztonság, a kaszaperi átépítés pedig különösen fontos, mert az a megye második legveszélyesebb kereszteződése volt. Domokos László a dél-békési térség eddigi legjelentősebb olyan infrastrukturális fejlesztésének minősítette a Battonya határátkelő-Mezőkovácsháza-Kaszaper-Orosháza közút felújítását, mely 1,5 milliárdos költségvetés mellett PHARE-támogatással készül el. Ehhez hozzájárult a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közlekedési Minisztérium is. A kivitelező DEBMÚT-HÓDÚT Közös Vállalkozást képviselő Károly Ferenc műszaki igazgató bejelentette, hogy az átadásra május 31- én, 3 hónappal a határidő lejárta előtt kerül sor, így a nyári nagy átmenőforgalmat már biztonságos és jó minőségű út vezeti a határátkelőhöz. Boros Imre elmondta, hogy az előző ciklust követően végóráit élte az a H0 05-ös PHARE- program, melyet sikerült feléleszteni és melynek keretében ez a fontos útszakasz és 5sszekötő út is épült Békés megyében. A miniszter szerint azon kell dolgozni, hogy a dél-alföldi régió még több figyelmet kapjon Brüsszelben. M. K. K. A vendégek a helyszínen tájékoztatást kaptak a beruházás terveiről. Fotó: Kovács Ferenc 5 Gazdaság és környezet Az orosházi Liget utcaiak panasza Az orosházi Liget utca lakóinak élete akkor változott meg, amikor mintegy másfél éve egy műanyagüzem kezdte meg működését a szomszéd telephelyen. A volt vetőmagvállalat udvarán található csarnokban korábban élelmiszerdiszkont működött, amelyet nem csak azért sírnak vissza, mert a közelben vásárolhattak, hanem azért is, mert napi gondot okoz számukra a zaj, a kellemetlen szag, s munkál bennük a környezet iránti aggodalom is. A Pest megyei Tápióságon székelő Continuitás Kft. műanyag-feldolgozással foglalkozó orosházi telephelye 2000 decemberében kapta meg működési engedélyét a helyi polgármesteri hivatal jegyzőjétől a megfelelő szakhatósági engedélyek alapján. A Liget utcaiak azonban folyamatosan bizalmatlanul méregették a szomszédjukban három műszakban dolgozó üzem tevékenységét, végül 2001 nyarán 41 lakó aláírásával megerősítve fordultak az önkormányzathoz, elsősorban a zaj elviselhetetlensége és a környezetvédelmi aggályok miatt, mondván: a műanyag kevéssé mondható környezetbarátnak. Habár a társaság tápiósági és orosházi menedzsmentje elzárkózott a nyilatkozattétel elől, más forrásból úgy tudjuk, tavaly nyáron a helyi vezetés készségesnek bizonyult: különböző zajszűrő intézkedéseket tettek, például a szellőzőberendezéseket átépítették, illetve ígéretet tettek az ajtók és az ablakok folyamatos csukva tartására. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelet (ATIKÖFE) a bejelentés hatására méréseket végzett, de nem állapítottak meg környezetszennyezést, azaz nem találtak a környékbeli növényzeten káros tevékenységre utaló port - nyilatkozta lapunknak Kovács György, a polgármesteri hivatal igazgatási osztályának vezetője. Az azóta eltelt néhány hónapban azonban nem mindenkit sikerült megnyugtatni, sőt ez év elején újabb aláírásgyűjtés indult. Többen fenntartják korábbi, a levegőszennyezéssel kapcsolatos aggályaikat, sőt ennek tudják be, hogy sok itt élő gyermek allergiás tünetekkel küzd. A zajcsökkentés terén valóban történtek előrelépések, azonban a darálógépek okozta morajlás gyakran hallatszik - mesélik a lakók. De leginkább az eljárás által keletkező bűz elviselhetetlen, ami miatt újabb beadvány készült. Azt mindenki elismeri, hogy valóban fontos, hogy a kft. munkahelyeket teremtett Orosházán - lapunk ugyancsak más forrásból úgy tudja, hogy több mint félszázan dolgoznak az üzemben -, azonban a gazdaság szempontjai nem valók előbbre az egészség és a környezet érdekeinél. De a Liget utcaiak gazdasági érdekei is sérülnek - teszik hozzá -, hiszen lakásaik értéke az üzem közelsége miatt minden bizonnyal csökkent. Dr. Zilahi Lajos, a körzet önkormányzati képviselője átérzi a panaszokat és fel is vállalta azokat. - A lakók nevében március 7-én fordultam a polgármesteri hivatalhoz, akik továbbították is azt a környezetvédelmi felügyelethez. Arról tájékoztattak, hogy az átlagos átfutási idő kilencven nap, amit én meglehetősen hosszú időnek találok - nyilatkozta lapunknak a városatya. Természetesen kíváncsiak voltunk a Continuitás Kft. vezetőinek véleményére is, azonban mind a helyi, mind a tápiósági menedzsment elzárkózott a nyilatkozattétel elől, mondván, hogy őket nem keresték meg a lakók képviselői. Korbely György ÜZLETI HÍREK VPOP: vámbevétel A Vám- és Pénzügyőrség áprilisig 460,7 milliárd forint vám- és adóbevételt könyvelt el, 5,5 milliárddal többet, mint a múlt év első három hónapjában - tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) Bevételi Főigazgatósága az MTI-t. Az első három havi vámbevétel 26 milliárddal, illetve 1,4 százalékponttal kevesebb, mint az időarányos teljesítés, ami a szakemberek szerint az év eleji, szezonálisan kisebb külkereskedelmi teljesítményt tükrözi. Ugyanakkor a 23,6 százalékos időarányos teljesítés 0,6 százalékponttal több, mint a múlt év azonos időszakának eredménye. Devizaintervenció csak euróban A Magyar Nemzeti Bank a jövőben kizárólag euróban avatkozik be a devizapiacon. Ezt a döntést nemrég hozták, tekintettel az euró fontos szerepére a magyar gazdaságban és a magyar tőkepiacon - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a hét végén a spanyolországi Oviedoban, az EU pénzügyi és gazdasági vezetőinek tanácskozása közben. A magyar devizapiaci ügyletek több mint 80 százaléka euróban zajlik, és a beavatkozás euróban növeli a piac átláthatóságát -magyarázta az MNB elnöke. A központi bank sem tavaly, sem idén - eddig - nem avatkozott be a devizapiacon - idézte szavait a Dow Jones hírügynökség. Ellenőrzés, szankciók A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzéseinek célja a piac és az intézmények biztonságos működésének és a jogszabályok megfelelő érvényesülésének biztosítása, valamint az ügyfelek védelme - hangsúlyozta Kábái Gyula, a PSZÁF ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Kábái Gyula megerősítette, hogy a felügyeleti intézkedések közül a prevenciót tartják a legfontosabbnak. Garay Lászlóné ügyvezető igazgató beszámolt arról, hogy a PSZÁF hatáskörébe tartozó mintegy 1100 intézmény közül 529-nél végeztek helyszíni ellenőrzést tavaly. A felügyelet az ellenőrzéseket követően több mint ezer intézkedést hozott, a legtöbb esetben a jogszabályoknak való megfelelésre szólították fel az intézményeket. Az elmúlt évben összesen 163 esetben szabtak ki bírságot az intézmények terhére, 44 esetben pedig vezető állású személyekkel szemben. A PSZÁF-nak tavaly 249 millió forint bírság bevétele származott, amiből 25 millió forintot utaltak vissza eljárási hiba miatt.