Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

Megkezdődött a genfi értekezlet negyedik ülése Genf­ (TASZSZ) október 31-én­­ Az előző ülésen hozott határ a­délután 15 órakor megkezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kül­ügyminiszteri értekezletének ne­gyedik ülése. Az ülésen J. Dul­les elnökölt s­zat értelmében a miniszterek megkezdték a harmadik napiren­di pont — a Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatok fejlesztése —­­ tárgyalását azzal a céllal, hogy szakértői csoportot alakítsanak e kérdéssel kapcsolatban. Ezután — a megállapodás ér­telmében — a miniszterek foly­tatják az első napirendi pont — az európai biztonság és Német­ország — megvitatását. Ben Arafa lemondott a trónról Ben Jusszef javára Párizs. (MTI) Hírügynökségi közlések szerint Ben Arafa, a volt marokkói szultán, aki néhány hete visszavonult, most levelet intézett René Coty francia köz­­társasági elnökhöz. Levelében be­jelenti, hogy hivatalosan lemond a trónról Mohamed Ben Jusszef­­nek, a korábban Madagaszkárra száműzött szultánnak a javára. A francia kormány közleménye helyesli ezt a lépést és azt han­goztatja, hogy ez „megnyitja a le-­a­gyarországot és azóta hetőséget Marokkóban a békés or­szágtól Dél-Amerikáig rendes fejlődésre, a Franciaor­szággal való állandó együttműkö­dés keretében.” Ben Jusszef kétéves madagasz­­kári száműzetése után, vasárnap az hangoztatja, a marokkói nép egy­ délután indult útnak, hogy hangú kívánsága miatt tartja be-­­ Aix-Les-Bainsi megállapodások felességének megtenni ezt a lé­ értelmében Franciaországban lé­pést,­­­lepedjék le. Továbbképző tanfolyam mezőgazdasági szakemberek részére Az Agrártudományi Egyetem továbbképző intézetében (Buda­pest, II., Szemlőhegy utca 27. sz.) november 21-én négyhetes nö­vénytermelési továbbképző tanfo­lyam indul felsőfokú végzettségű agrárszakemberek részére. A tan­folyamra kisebb számban felvehe­tők azok a hosszabb gyakorlattal rendelkező, vezető állásban lévő szakemberek is, akik még nem szereztek felsőfokú képesítést. A tanfolyamra november 12-ig le­het jelentkezni az intézet igazga­tójához küldött levélben. A levél­hez mellékelni kell a munkahely talajművelési, növénytermelési, növényvédelmi, üzemszervezési, állattenyésztési és agrárpolitikai előadások hangzanak el, az elő­adók kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek lesznek. Az előadá­sokat tantárgyi gyakorlatok, ta­nulmányi kirándulások egészítik ki. Az előadássorozat után általá­nos növénytermelő, növényvédel­mi, öntözési és szarvasmarhate­nyésztő tanfolyamok lesznek, a­­melyekre ugyancsak a közölt fel­vételi feltételek alapján lehet je­lentkezni. Ezek kezdésének idő­vezetőjének javaslatát. A részre- pontját, valamint a felvételi kö­­rök a tanfolyam idején az inté­­zelmek benyújtásának határidé­­zetben lakhatnak és étkezhetnek, sőt az Agrártudományi Egyetem A felvett hallgatók fizetésükön továbbképző intézete a megfele- felül a munkahely terhére kikül­­lő időpontban közh­r­detési költséget is kapnak. — ■ ............. Az előadássorozaton talajtani. Ü­lést tart a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács november elsején ülést tart, az ülésen Tisza József, a Termelő­szövetkezeti Tanács titkára be­számol a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a terme­lőszövetkezetek soron lévő felada­tairól. VLVaisaiak Hifii Járay József operaénekes tért hazánkba Járay József, a közismert ope­raénekes 1049-ben hagyta el Ma-Olaszor­­fél­­ágot bejárta. Nemrég i lós házban piheni ki az utazás fá­­­­radalmait. Nagy tervei vannak. Hangversenyeken, operákban és rádióműsorokon akarja gyönyör­ködtetni hallgatóit a legszebb és legkedveltebb áriákkal. A haza levegője — mint mondotta — megsokszorozza munkakészségét. Megjelent a Magyar Munkás­­mozgalom Története válogatott dokumentumainak III. kötete Az 1905—1907-es orosz forrada­lom ötvenedik évfordulója alkal­mából megjelent a Magyar Mun­kásmozgalom Története váloga­tott dokumentumainak harmadik kötete, a Magyar Munkásmozgal­mi Intézet és a Szikra kiadása-i­ban. KÜLFÖLDI HÍREK PEKING HANOI Az Új Kína hírszolgálati iroda jelentése szerint a laoszi királyi kormány és a patedlaoi harci egy­ségek képviselői megegyeztek ab­ban, hogy katonai vegyes bizott­ságot állítanak fel, amely a két fél vezérkarának képviselőiből áll és feladata a vitás katonai kérdé­­ses rendezése. PEKING Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának elnöke va­sárnap fogadta Isabella Blume, neves belga békeharcost, a Nem­zetközi Sztálin Béke­díj kitünte­tettjét, a Béke-Világtanács titkár­ságának tagját — jelenti az Új Kína. Zár­szám­adás előtt az örménykúti úttörők * Toldi Miklós Termelőszövetkezetben /­l főtnek. Az őszön dús termést fan ; »Mindenki annyit ér, amennyit dolgozik!« — ez a jelmondata az örmény kúti Általános Isko­lának, amelyet »A mi tanítónk« című filmből már ismer az or­szág. Itt él megbecsülésben Fi­­lyó János, az iskola Munka Vö­rös Zászló Érdemrenddel kitün­tetett igazgatója, aki 43-ik éve tanítja már az általános művelt­ségre és a munka szeretetére a parasztszülők gyermekeit, a jövő évi termelésre is, a Kon­doros­ Gépállomás traktorosai­nak segítségével felszántják. Szüleiknek kevesebb a gond­juk, mert a Toldi Miklós TSZ jövedelme a felső osztályosok egész évre való tankönyv-, tüzet­és írószerellátását biztosítja. Há­rom szegényebb pajtásuknak pe­dig még ruhát is vesznek. A zár­számadás eredménye után tanító­jukkal együtt azt tervezik, hogy a megmaradó összegből valóra váltják régi vágyukat: megtekin­tik országunk jellegzetes vidékeit. Ennek első lépéseként Szegeden tesznek tanulmányi kirándulást, mert nagyon kíváncsiak többek között az ottani múzeumban le­vő »A Fehértó madárvilága« cí­mű kiállításra. Az egyszerű tanyai iskola­­jóhíre nem alaptalan. A meghitt falak között a tanulók szorgalmas mun­kájának s a környék vadászainak segítségével pompás, kitömött madár- és kisebb eml­ősállatgyűj­­­teményt hoztak létre, amelynek alig akad párja az általános is­kolákban, így aztán könnyebben megértik a természet tudományát a tanyai gyerekek. — »Jó szem­léltető eszközökkel — fél munka a tanítás« — vallja Filyó János. A deresedő hajú iskolamester legnagyobb büszkesége azonban kis tanítványainak erősödő jelle­me, a munka megbecsülése, az áttörök Toldi Miklós Termelő­­szövetkezete. Amikor felbomlott a helyi Előre Termelőszövetkezet, sok szóbeszéd hangzott el erről az is­kolában. Akkor a szövetkezetből kilépett szülők gyermekei kül­döttséget alakítottak, és felke­resték a helyi tanácsot. Kívánsá­gukra jött létre 800 négyszögöl területen az úttörők Toldi Mik­lós Termelőszövetkezete. Ezután nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is elsajátíthatták a hely­es növényápolást, a fejlett agrotechnikai módszereket az is­kolások. Azóta a gyerekek lelke­sedése nem ismer határt a dolog­ban és a tanulásban. Elnököt, pénztárost választottak maguk kö­zül, és rendszeresen megtartják közgyűléseiket. Gyermekeik pél­dájára a szülők is egymás után visszaléptek elhagyott termelő­szövetkezetükbe, így nőtt nagyra az örménykúti iskolások becsülete, amelyet ér­demes megismerni minden útta­karítottak be: 400 négyszögölön 12 mázsát termett a kukoricájuk, több mázsát az árpájuk, zöldsé­gük és dinnyéjük. Gondosan előkészítik földjüket 1955. Mvember 1., ieAel NEMZETKÖZI SZEMLE Ismét Gertfben Háromnapos tanácskozás természetszerűen nem lehet mérni egy korszakos je­lentőségű nemzetközi értekez­let eddigi eredményeit. A genfi­ külügyminiszteri értekez­leten is főként még csak az álta­lános nyilatkozatok hangzottak el, így tehát más nem maradhat hát­ra, mint értékelni az október 27-e előtt történt eseményeket, mér­legelni, milyen erőviszonyok kö­zött ültek asztalhoz a négy haza­­n fél vi-­j­­om megbízottai, engedélyt A külügyminiszteri értekezlet kért a magyar hatóságoktól, hogy a hetek legáltalánosabb pozt­hazatérhessen. Az engedélyt meg­­tív vonása az úgynevezett genfi kapta és most visszatért hazánk-­­ szellem térhódítása. A tanácsko­­da. Jelenleg Genisapátiban, a szó­­zás már csak azért is kedvező kö-­ rülmények között kezdte meg­­ munkáját, mert követve van, méghozzá a kormányfők irányel­veitől és ez lehetőséget teremt ar­ra, hogy a konkrét kérdések meg­oldásában is előbbre jussanak. Külön ki kell emelni, hogy lénye­­­­gében ezek a kormányfői irány- s elvek voltak a megtestesítői a­­ „genfi szellemnek”. A „genfi szel­lem” pedig lehetővé tette a to­vábbi, az enyhülés irányába ható lépéseket, mint amilyen például a Szovjetunió kormányának több intézkedése volt. Az irányelvek tették lehetővé, hogy hosszú esz­után fenntartása a múló illúzióknak fel- felel meg, a helyzet reális felmé­rése, az ebből fakadó következ­mények levonása és ezen az ala­pon a megegyezés megteremtése az igazi maradandó tény, ami ké­sőbb az utókor is így értékelhet. Nem kétséges, ez világos és jó­zan elemzés. Annyira józan, hogy az eseményeket logikailag követő egyes nyugati politikusok és szem­leírók is mindinkább alkalmaz­zák ezt a módszert, még akkor is, ha számukra kellemetlen követ­keztetéseket kell levonniuk. Wal­ter Lippmann, a New York Herald Tribune kommentátora pl. le­szögezte, hogy a nyugati politiká­nak gyengesége „megmerevedett helyzete”. Kifejti, hogy a Nyugat természetszerűleg rendelkezik ha­talmas katonai, gazdasági és po­litikai értékekkel és — írja — „Bár lennénk olyan helyzetben, hogy ezeket a tárgyalások érde­kében felhasználhatnánk. Ez idő szerint azonban képtelenek va­gyunk felhasználásukra, mert ezek az értékek a merev és főleg érzelmi alapon álló kötelezettsé­geink miatt befagytak.” Nyilvánvaló, hogy Lippmann mire céloz. Az atlanti politikában való „megmerevedés” nem alkal­mas arra, hogy a genfi szellem-Az Új Kína jelenti. Kuo Mo­­zso, a Kínai Békebizottság el­nöke, vasárnap táviratot intézett­­­eendők után bizonyos keretek köz­­ folyatott tárgyalásokon elő­ az ázsiai szolidaritás japán bi-­­ z?tt Tnozfj°’ viszonylagos enyhülés . ^ket hozzon, hiszen az a lét­alap jöhetett létre a diplomáciában^ s alapja ennek a politikának, hogy zottságához, amelyet hétfőn kízanak meg egy Tokióban tar­tandó tömeggyűlésen, természetszerűleg ennek megfel egy feltételezett „erőhelyzet” alap­velően, az államok kapcsolatában egyoldalúan csak követeljen és ugyanakkor ne vegye figyelem­ Ugyanakkor a második genfi értekezlet előtti helyzet másik sa­játos vonása, hogy noha be a vele szembeállított realitá­sokat. E politika illuzórikus voltára mások is rámutatnak. André Fon­taine, a Le Monde cikkírója is azt írja, hogy „Semmit sem ér mereven ragaszkodni valamilyen diplomáciai irányvonalhoz”, kü­lönösen akkor, ha mögötte nincs az az erő, amelyet feltételeznek­­ neki. Fontaine konkrétan rávilág t­gít arra, hogy az atlanti politika­­ hátterében, ott áll az amerikai­­ diplomáciának nem is kettő, ha­nem több vonala, a komolyra for­dult angol gazdasági helyzet és . „ .-nnn.---, súlyos válságokkal küzdő Fran­­ius” megnyilvánulásokat. A leg­­­oagán a NATO-n a­jellemzőbb példa erre az angol Timesnek a külügyminiszteri ér­tekezlet előestéjén megjelent ve­zércikke. Ez a tekintélyes angol lap, amely rendszerint a brit kor­mány nézeteinek ad hangot, azt fejtegette, hogy ha alaposan a dolgok mélyére nézünk, a nyu­gati hatalmaknak nem érdekük fúl az utóbbi időben­­olyan ese­mények történtek, mint a ko­moly következményekkel járt tö­rök—görög civakodás és a pári­zsi katonai egyezményekre nem­­kis hatással lévő negatív saar­­vidéki népszavazás. A fent említett logikusan gon­dolkodó nyugatiak rávilágítanak a feszültség tovább enyhítése, . , . .. ,. . , , „. . . , ,a dolog másik oldalára is. Mind­mert már az első genfi értekezlet , . ” .. . is több kellemetlen következ-­­­ményt hozott számukra. Ennek az álláspontnak azonban­­ gyakorlati megnyilvánulása is­­ van, mégpedig szoros kapcsolat-­­­ban a külügyminiszteri tanács-­­­kozással. A nyugati diplomácia mind sűrűbben és mind követe­lőzőbben hangoztatta, hogy a má­sodik Genf lesz tulajdonképpen „próbaköve” a szovjet politiká­nak és hogy a szovjet diplomácia­­ kiállja-e ezt az úgynevezett pró­bát, egyetlen tétre akarta feltenni az egész külügyminiszteri érte­kezletet: a német kérdés megol­dására, méghozzá az atlanti poli­tika elképzelései szerint. Érde­mes közelebbről szemügyre ven­ni, egyáltalán van-e valamilyen alap­ja. Zaszlavszkij, az Új Idő című seren a New York Timesben ép­pen a külügyminiszteri értekezlet előtt egy nappal írta meg nem kis keserűséggel,­­hogy most Génf­be „erős helyzetben” tulajdonkép­­­­pen csak egyetlen ember érkezik­­ és az Molotov. Ezt az erőt az ál- I­tala képviselt tábor egysége, azo­nos akarata, közös célkitűzése je­lenti és természetesen nem kis mértékben esik a latba ennek a tábornak a gazdasági és katonai ereje sem. A szovjet diplomácia nemzetkö­zi tárgyalásokon nem szokott ez­zel az erővel kérkedni, hanem en­nek tudatában higgadtan, követ­kezetesen, az összes lehetőségek számbavételével törekszik a meg­egyezés elérésére. Nyivánvaló, hogy most Génfben, a külügymi­niszteri tárgyalások idején is hű­séges marad ehhez a bevált mód­szerhez. Ez lehetővé teszi, hogy a ,,genfi szellem” kiteljesedjék és az irányelvekből valóság legyen. moszkvai hetilapban rávilágított a nemzetközi politikának hosszú, több évtizede létező két fővona­lára. Az egyik ilyen irányzat a múló illúziók tendenciája, a má­sik a maradandó tények vonala. A mai helyzetre kivetítve ezt, az „erőpolitika”, a „hidegháború" Ennek semmi sem áll útjában, ha a túloldalon a múló illúziókkal felhagynak és helyette inkább a hasznosabb, célravezetőbb realitá­sokat választják. A békeszerető emberiségnek az a reménye, hogy akárcsak júliuban, most is így lesz ez Genfben, a „genfi szellem” volt az uralkodó, korántsem az egyetelen, léteztek és hatottak más irányzatok.­­ Nem kis élénkséggel, aránylag rö­vid idő után működésbe léptek a­­ negatív, visszahúzó erők, amelyek­­ megint azzal fenyegettek, hogy befagyasztják az olyan nehezen­­ létrejött és sok sikerrel kecsegtet­t­tő közeledést. Hosszú lenne fel­­­­sorolni a két genfi értekezlet kö­­­zött tapasztalhatott „hidegháb”­ mennyiben reális ez a politika.

Next