Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-21 / 248. szám
W*, október ?!, kedd A művelődés százados útjai Petőfi kapcsolatai Békés megyével (I. rész) A reformkor serény életének világában, amikor Vörösmarty szavaival élve ,,munkában élt az ember, mint a hangya, küzdött a kéz, a szellem működött, lángolt a gondos ész, a szív remélt, s a béke izzadt homlokát törölvén, meghozni készült a legszebb jutalmat, az ember üdvöt, melyért fáradott’’, a magyar társadalmi és politikai élet gyorsabb fejlődése érdekében hazánk legjobbjai kevésnek találták elmaradottságunk felszámolására a lassúbb fejlődést biztosító reformokat, hanem gyökeresebb, forradalmi átalakulást sürgettek. Ezt az elvet legjobban a magyar forradalmi költészet legkiválóbb képviselője, Petőfi fogalmazta meg összes költeménye elé írt előszavában 1847-ben: „Az emberiség a középkor óta nagyot nőtt — állapítja meg itt népünk nagy költője —, s még mindig a középkori öltözet van rajta, imitt-amott megfoltozva és kibővítve ugyan; de mindazonáltal más ruhát kíván, mert ez így is szűk neki, szorítja keblét, hogy alig vehet lélegzetet, s aztán szégyenli is magát, hogy ifjú létére gyermekruhát kell viselnie ” "Petőfi népi származásánál és . ...iokratikus szemléleténél fogva helyesen látta meg, hogy a társadalmi forma változásának szükségességét érzi a nemzet. A palota és kunyhó ellentétét a kunyhók lakóinak győzelmével érezte feloldhatónak, nem felemelni és beolvasztani akarta a jobbágyságot a nemesi nemzet testébe, hanem azt kívánta, hogy a jövő a szegény elnyomottaké legyen, s az elnyomók, a hivalkodó paloták hitvány lakóinak csontjai az összeomlott'”' fi&őf&'k alá kerüljenek. Kívánta ő is a szabadság, egyenlőség és testvériség győzelmét, de a társadalmi osztályok belső jellemű vonásait jól ismerve, azt is tudta, hogy a magyar nemesség — amelyben egyaránt vannak lelkes gyarok: Felsőbükki Nagy Pálok t jlusta, mihaszna „magyar nemes”-ek: Pató Pálok — nem fog önként lemondani meg nem érdemelt nemesi előjogairól, s az egyedül járható út így csakis a forradalom útja lehet. . Nagy öröm számunkra, hogy e nagyszerű gondolat világhírű művészi megfogalmazójának megyénkkel is elég szoros kapcsolata volt. Túlmenve közismert országjárásán, amellyel eleinte talán ösztönösen, később tudatosan meg akarta ismerni hazáját és népét, s ezért országunk csaknem minden valamirevaló helyét felkereste, megyénkhez rokoni szálak is kapcsolták. Számos ismerőse lett aztán megyénkben. Nem egyhez levelet is irt. Három ízben huzamosabb időt is töltött nálunk. Megyénkkel való viszonyában kétségtelenül Mezőberényé a vezető szerep. Ide fűzték a rokoni szálak a kiváló festőművész, a magyar történelmi arcképfestészet megalapozójának, Orlai Petries Somának családjához. A község 3 látogatásának emlékeit őrzi. (1842., 1843., 1849.) Látogatásairól legbővebben természetesen maga Orlai Petries számolt be a Budapesti Szemle 1879. évfolyamában közzétett, ,,Adatok Petőfi életéhez“ c. írásában. 1842. nyarán a tanév végeztével Pápáról, ahol együtt tanultak és szerepeltek a gimnázium önképzőkörében, előbb Petőfi szüleihez, Dunavecsére, majd Pesten keresztül Cegléd, Szarvason át Mezőberénybe jött a két barát. „Mondanom sem kell — írja Orlai Petries —, hogy Petőfi szívesen látott vendégünk lett, s egy hóig nálunk maradt." Mezőberény ekkor már jelentős városka lévén (nem sokkal ezelőtt még gimnáziuma is volt), pennás embere is volt annyi, hogy egy Icaszínűt megtöltött. (Egy 1851. szept. 14-én kelt, a megye egyleteit, könyvkereskedőit, nyomdászait számbavevő királybiztosi akta szerint olvasóegylete 1849. jún. 30-án „elenyészett”, s akkori 13 tagja között, mint a felsorolásban utolsó Pethes Sámuel, az árvák gondnoka, a festő apja is szerepelt. A nyári szabadság jelentős részét itt töltötte Orlai és Petőfi. A városka fiatalsága a két jóbarát buzgólkodására színi előadásra is készült, nehogy „erőt vegyen rajtuk az unalom”. Előadásra mégsem került sor, mivel hamarosan megjelent Mezőberényben Demjén Mihály színtársulata. Az akkor már sokat színészkedett Petőfi menten megragadta a lehetőséget, s barátjával együtt arra kérte a színház igazgatóját, engedje őket is szerepelni Caál József: „A peteskei nótárius” című, Gvadányi József műve alapján megírt drámájában, Demény elfogadta az ajánlatot, s Petőfi Baczur Gazsi, Orlai Petries pedig Zajtai Sándor szerepében a közönség elé lépett. Sajnos, Orlai nem ír semmit Petőfi szereplésének sikeréről, mindössze annyit mond még el, hogy egy más alkalommal felvonások között Vörösmarty: Az úri hölgyhöz című versét szavalta el. A költő szavai azonban nem jutottak el a legilletékesebbekhez, mert a szakadó eső miatt csak egy „tót kalaposné" volt jelen a hölgyek közül a falu kocsmájának nagytermében megtartott, s ennek következtében férfi hallgatókban nem szűkölködő előadáson. Nem egy mondára adott alkalmat a mezőberényi pincében tett látogatása is. A Wenckheim-uradalom nagy pincéjébe is ellátogatott ekkor a két jóbarát, ahol a pince felügyelője nagyon megtréfálta őket. Ravaszul vegyített itallal kóstoltatta végig a hordók borait, s lerészegítette a két fiatal látogatót. Ez természetesen nem lehetett nehéz, mivel Petőfi nem kedvelte a bort, nagyon mértéktartó ember volt. Tévesen hitték róla az olvasók, sőt, a nagy barát, Tompa Mihály is, hogy borkedvelő ember. Bordalait is csak a kor divatjaként írta. A megtréfált két barát kénytelen volt kivárni, míg a bor hatása elszállt, s csak aztán mert hazaindulni. Mezőberényi tartózkodásához több költemény megírása is fűződik. Orlai szerint sok versed írt ekkor, de közüle csak a K... V... barátomhoz és a Járnak, kelnek sokan a zöld erdőben címűt tartotta kiadásra méltónak. Nagyon jellemző, hogy már ekkor igen kemény kritikát kért Bajza Józseftől, kora legkiválóbb bírálójától: „üres munkával a közönséget fámsztani nem akarnám. S ha egy sem érdemes? — jó; maradjon mind homályban. Inkább semmi, mint rossz.” 1842-es látogatása biztosított szíves barátságot számára Bonyhai Benjáminnal, Mezőberény jegyzőjével, ki maga is verselgetett. Bonyhai örömmel nézte Orlai és Petőfi írói-költői ambícióit, s arra biztatta őket, hogy adjanak ki egy közös füzetet, amelyben Orlai beszélyei lennének Petőfi versei mellett. Pénz és kiadó híján azonban ez csak szép terv maradt. A két barát tudatosan készült már ekkor az írói pályára. A szünidő végeztével, igen jellemző, Debrecenen át mentek Pápára azért, hogy Csokonai sírját felkeressék. Elek László BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Az idő rostáján át sok minden kihull az élő emlékezetből a kortárs események közül is, hát még a halott nemzedék sárgult lapokra írott tettei. Fel kell ütnünk a porlepte oldalakat, hiszen napjaink eseményeinek pillérei onnan rajzolódnak elék. Újabban egyre több tekintet esik szűkebb hazánk, Békés megye történelmének egy-egy részletére. Érthető érdeklődéssel fogadja az olvasók tábora az eseményfeltárók minden újabb eredményét. Megyénk múltja pedig bővizű forrás, kimeríthetetlen. Éppen ezért újra és újra található képzeletet megragadó haladó hagyomány. Ez alkalommal Madarász József jelentős baloldali demokrata megyénkhez fűződött kapcsolatait vázolom. Öccse volt a radikális baloldali Madarász Lászlónak. Személyes ismeretség, meleg érzelmi szálak fűzték kortársai közül politikai eszmetársaihoz: Kossuth Lajoshoz, Táncsics Mihályhoz, Petőfi Sándorhoz, Perczel Mórhoz, Teleky Lászlóhoz és Mocsáry Lajoshoz. Mint választott népképviselő, 1848. július 11-én átélője a történelmi pillanatnak, melyben a nemzeti géniusz éltetője, Kossuth magával, ragadja az országgyűlést és az megszavazza a 200 000 katonát, s az erre szükséges pénzerőt. Fájlalja a nemzetet ért veszteséget, amelyet az okozott, hogy a jobboldali választási mesterkedés miatt Petőfi „a nemzetaki 1848. november 8-án, a bécsi forradalom leverése másnapján majdnem áldozata lett Pesten az ellene elkövetett merényletnek. Komárom várát még nem vették be Haynau Gyula báró császári táborszernagy csapatai, amikor 1849.. szeptember 22-én bekísérték Madarász Józsefet a pesti „Újépületébe, ahol már Batthyányi Lajost és Csányi Lászlót őrizték. Hat évet töltött a komáromi és olavützi börtönben. Szabadulása után ezt hallja a nép ajkán szerte az országban: „Jó Garibaldi, jó Kossuth!” Az 1860. október 20-án közzétett „Októberi diploma" alapján összeült országgyűlésben, az elnöki széktől balra ült tizenhárom képviselő közt volt Madarász József és Böszörményi László, a későbbi földosztást követelő népmozgalom egyik vezetője. Mint írta: „hihetőleg a ház hegypártját képezendjük". Ezzel a francia forradalom alatt 1792. szeptember 21-én összeült forradalmi parlament jakobinus pártjához hasonlította magukat. A jakobinus pártot azért nevezték „hegypárt”-nak, mert képviselői a parlamenti ülésterem legmagasabb pontján levő széksorokban ültek. Madarász József, a „szélsőbal"-párt vezéregyénisége volt, amikor 1867-ben közeli kapcsolatba került Békés megye népével. A parlament „szélbal”-i képviselőcsoportja a vidéki baloldali és demokrata olvasókörökre támaszkodott. 1848 befejezetlen forradalmának őrtüzei voltak ezek a vidéki csoportosulások. Földosztást, legelő és rét juttatást követeltek, egyszóval a jobbágyfelszabadítás további szélesítése érdekében tettek erőfeszítéseket, ugyanakkor egy széleskörű kérvényező mozgalmat vezettek az 1867 :XII. törvénycikk létrehozta közös ügyek ellen. 1867-ben Orosháza népe 2697 aláírással küldött kérést Madarászhoz, hogy ő tiltakozzék a 48-ban kifejezésre jutott eszméknek a legmagasztossabb szellemű fia nem olthatta be lelkületét a ___, „__ „__ , nemzetgyme.” Fivérével SSTI együtt sürgette Benő József ki- Venytek: Magyarbánhegyes, nevelését a magyar hadservez, Békés, Békésszemtandrás és Mezőberény demokrata és olvasóköreinek tagjai. 1868 szeptember 14- A „hegypárt"-i képviselő Békés megyében és Gonda László békési tanár hívására népgyűlésen mondott beszédet Békésen, ahova Nagyszalontáról, jövet, Kötegyánon át érkezett. „A békési határban töménytelen nép várt s mire a városba értünk, egész város tömege hullámzott velünk” — írja Madarász. 1869 februárjában újra Békés megyébe érkezett Madarász József, hogy a választási csatában személyesen segítse győzelemre a „48-as párt" két képviselőjelöltjét. A Mezőberényben tartott népgyűlés után Békésen szólalt fel, majd innen Sarkadra ment. Sarkad „mezőváros”ban heves összecsapásra került sor a „48-as párt”-i nép és a Tisza Kálmán főkortesei által felbiztatott, volt középnemesek között. Csanády Sándor, a „48- as párt" képviselőjelöltje — a megbeszélés szerint —, addig beszélt, amíg a tiszapáriak torka be nem rekedt a zajongó közbekiáltásoktól. „Mire a sor rám került — írja Madarász sarkadi élményéről —, megadták magukat. Csak néha, midőn olyan erősen vágtam őket, hogy rekedtségük ellenére sem hallgathattak el, tomboltak föl. Az olyan tételeknél kivált, midőn kimutattam, hogy a Deákpárt 19, a Tisza-part híján 20.” Végeredményben sikeres volt Madarász József útja, mert az akkori parlament leghaladóbb erőinek győzelmét eredményezte: két szélsőbaloldali képviselőt küldött Békés megye népe az országgyűlésbe. Békés Gonda László, Sarkad és Mezőberény pedig Csanády Sándor 48-as párti képviselőjelölteket választotta meg. Virágh Ferenc Korszerű hűtőház, főzelék- és gyümölcsfeldolgozó üzem épül Békéscsabán Békéscsabán 52 351 000 forintra tervezett beruházási hitelből korszerű hűtőházat építenek. A nagy hűtőház zavartalan és gazdaságos működéséhez jéggyár, valamint gyorsfagyasztott főzelék- és gyümölcs feldogozó üzem is létesül a Körösvidék kertészeti termékeinek értékesítése céljából. Az építkezésit a jövő évben kezdik meg és 1961. végén fejezik be a tervek szerint, s a hároméves terv időszakában harmincmillió forintot fordítanak rá. Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok! Termelők! Szerződés köthető az új sertéshizlalási akcióban A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. JS p ff Ír • 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kantott sertésért 14.— Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Felkérjük a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Adatforgalmi Vállalat Telefon- 10—34