Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

*017. június 22. A színjátszás sokat ígérő seregszemléje volt ez a fesztivál Gondolatok a Szarvason megrendezett Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napokról Szombaton reggel nemcsak ve-t . ______ veszté is köszöntötte Szarvas vá­ros lakosságát. Majd térzenével hívogatott a sarkadi szövetkezet fúvószenekara a járási művelő­dési ház előtti téren egy nem mindennapi eseményre. Tíz óra­kor 11 megye 16 színjátszó cso­portja, azok rendezői, szövetkezeti vezetők és nagyszámú érdeklő­dő tapsa közepette gördült fel a függöny a művelődési ház szín­padán. „Színjátszó Napok, 1967.” — hirdette a díszelnökség mö­götti körfüggönyön elhelyezett felirat. A harmadszorra megren­dezésre került Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napok alkalmából a háromnapos seregszemlére érekezett mintegy 250 öntevékeny színjátszót, s az elnökségben helyet foglalt orszá­gos és megyei szervek vezetőit osztályvezetője, valamint a me-Mazán Mihály, a MÉSZÖV meg­bízott főosztályvezetője köszön­tötte. Majd Vajda Aurél szarvasi­­ tanár mondott megemlékezést­­ megyénk szülöttének, Justh Zsig­­mondnak életéről, munkásságáról, az első parasztszínház megterem­tőjéről. A színjátszás idei sereg­szemléjének hivatalos megnyitó­ját követően a makói, az adácsi, a sarkadi és a marcali szövetkez , ..... . . . .. .­lam­ennyi színjátszó csoportnak, retek fiataljainak színpadra lépe­­­­é­sével kezdetét vette a nemes­re­ Hétfőn délelőtt kilenc órakor a télkedés. Este a marcali és a kém- ! Járási tanács dísztermében, az­sei színjátszók mutatkoztak be a­z előző két nap eseményeinek foly­­­tatásaként, színjátszó rendezők, zsűri és a közönség előtt. Az em­lített csoportokon kívül több mint tíz együttes Kondoroson, Csaba­­csűdön, Hunyán és Endrődön lé­pett közönség elé nagy sikerrel. Vasárnap reggel — a sereg­szemle második napján — ismét benépesedett a szarvasi járási művelődési ház. E nap délelőtt­jén és délutánján öt együttes mu­tatta be tudását a közönség és a Népművelési Intézet szakemberei előtt. Este nyolc órakor került sor a fesztivál utolsó előadásaira. A nagykállói, a mezőberényi és a budapesti Vénusz Fodrász Ktsz színjátszói léptek színpadra nagy sikerrel. Az említett három cso­port bemutatkozása után került sor a harmadik színjátszó napok záró aktusára. Az elnökségben Csákvári János, a SZÖVOSZ igaz­gatóságának tagja, Maróthy Gyu­la, a Népművelési Intézet főosz­tályvezetője, Telekesi Gézáné, a KPVDSZ országos elnöksége kul­turális osztályvezetője, Mázán Mi­hály, a MÉSZÖV megbízott fő­művészeti vezetők és a MESZÖV- ök népművelési szakemberei ül­tek asztal mellé. E megbeszélésen a Népművelési Intézet szakembe­rei mint zsűrizők mondtak véle­ményt a Szarvason megrendezett idei országos szövetkezeti színját­szó napokon látottakról. Beveze­tőként úgy jellemezték a 11 me­gye 16 színjátszó csoportjának színpadi produkcióit, hogy azok a múlt évi seregszemle óta sokat fejlődtek. A csoportok legtöbbje rangos helyet vívott ki magának művészileg is. Előbbre lépett az együttesek jó része a bemutatás­ra kerülő témák megválasztásá­ban is. Mindezek, mint jelentős tényezők azért juthattak meggyő­zően kifejezésre a mostani szín­játszó napokon — mondták a szakemberek —, mert gazdára ta­lált országosan is a szövetkezeti színjátszás. Az elismerő szavak mellett azonban néhány alapvető fogya­tékosságot is szóvá tettek a Nép­művelési Intézet szakemberei. Le­­gyei, a járási és a városi párt- és­e­gítő szándékkal bírálták a szín­­tanácsszervek képviselői foglal-­­­padi alakításban, szövegmondás­­i tak helyet. A színjátszó csoportok­­­ban fellelhető hibákat. Más ese­­t kétnapos seregszemléjének részt-­­­tekben a rendezést, a színre­­vitel­­ vevőit, s a vendégeket dr. Simó helytelen értelmezését, a téma- László, a SZÖVOSZ osztályvezet­­ választást, vagy éppen a műfaj tője köszöntötte. Ezután em- nem kellő betartását tették szó­léklapot és emlékplakettet adott át a fesztiválon részt vett va­vá. A színjátszó csoportok rende­zői, művészeti vezetői egyetértet­tek a segítő szándékú bírálókkal, mint ahogyan elfogadták azt a javaslatot is, hogy csak azok az együttesek lesznek képesek még nagyobb sikerre vinni a színját­szást, amelyek az eddigieknél na­gyobb művészi ismeretekkel ren­delkeznek a jövőben. E szakmai tanácskozás zárta a Szarvason harmadszorra meg­rendezésre került Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napok háromnapos programját. Balkus Imre Dr. Simó László, a SZÖVOSZ osztályvezetője Justh emlékpla­­kettet ad át a sarkadi színjátszó csoport rendezőjének. FRESKO rövid ujjú kiving 50,50 Ft SALVATOR tarkánszőtt alapanyagból készült ki­ving 96,— Ft BELLEVUE apacsgallérros, rövid ujjú ki­ving 115,— Ft LALA apacsgallér­os, 3 zsebes, rövid ujjú kiving 89,— Ft PÉTER sötétszínű, hosszú uj­j­ú, apa­csgallérros kiving 97,— Ft 5640 Csütörtök Családtervezés - fogamzásgátlás védekezés Földünkön napjainkban másod­percenként három gyermek szü­letik. A világ népessége a múlt század 30-as éveiben egymilliárd volt, 1962-ben hárommilliárd legmegfelelőbb eljárás, az a csa­ládok, az egyének körülményeitől függően dönthető el. Az orvostu­domány a családtervezés szolgála­tában áll különféle újabb és ré­ember élt öt világrész országai- i­gebbi módszerekkel. Újabban —­ban. A demográfusok szerint e század végén hatmilliárd ember él majd a Földön. Mi okozza a népesség gyarapo­dásának gyorsulását? A tudo­mány válasza: ma sem több a születés, mint korábban, de ke­vesebb a halálozás. S ennek egyik következménye: jelenleg a Föld lakosságának csaknem fele húsz éven aluli. Másfél milliárd induló életet, a következő évek és év­tizedek leendő gyermekeinek szü­leit időben, minél előbb elő kell készíteni az apai, az anyai kö­telezettségekre. Ez közvetve és közvetlenül egy új tudományág: a családtervezés feladata. Munka­társunkat az Egészségügyi Minisz­térium illetékesei tájékoztatták a családtervezés és családvédelem problémáiról. — Sokan tévesen, úgy gondol­ják, a családtervezés kizárólag egészségügyi probléma. A család­­tervezés a születésszabályozásnál­­ mindig többet jelent. Az igaz, hogy a civilizáció társadalmaira nem jellemző a régi, sokgyerme­kes nagy család. Viszont az sem jellemző a XX. századra, és első­sorban a szocialista társadalom­ra, hogy az ember lemond a gyer­mekáldásról. — A gyermekáldás természete­sen nem lehet pusztán véletlen — folytatta az informátor. — A családtervezéshez hozzátartozik a védekezés mindaddig, amíg a gyermek — gyermekek — felelős­ségteljes vállalására nincs lehető­ség. Ugyanígy védekezni kell ak­kor is, ha a családban már vannak gyermekek és a szülők egyelőre több gyermeket nem akarnak. A modern ember a terhesség létre­jöttét előzetes védekezéssel kerüli el. Erre a nőnek és a férfinek egyaránt módja van. A konkrét védekezési módozatokra részletes útbaigazítással szolgál kívánság­ra bármely egészségügyi szakem­ber. Hogy a sok közül melyik a tablettában szedhető ,­­, a belső elválasztású mirigyrendszer mű­ködését megváltoztató, azaz hor­monális hatáson alapuló védeke­zési lehetőség is rendelkezésre áll. Minden 18 éven felüli nő igényt tarthat a tablettákra, de azokat csupán a,területileg illetékes nő­­gyógyászati szakrendelésen írhat­ják fel. Felírásához rendszeres orvosi vizsgálat szükséges. A vé­dekezés abbahagyása után a fo­­gamzóképesség zavartalanul hely­reáll, sőt, vannak olyan tapaszta­latok, hogy még fokozódik is. Be­vezetésével nyilvánvalóan csök­kenni fog a művi vetélések szá­ma, bár ennek érdekében tovább­ra is alkalmazni kell a hagyo­mányos fogamzásgátló módszere­ket. Ezeknek ezután is nagy sze­repük lesz a­­ születésszabá­lyozásban. —, Szeretnénk elérni, hogy a születésszabályozást mind többen alkalmazzák. A fogamzásgátlás segítségével modern, kulturált, a szervezetre legkevésbé káros mó­don történjen a megelőzés. A kor­szerű fogamzásgátló eljárások, módszerek terjesztésével nem az a cél, hogy kevesebb gyermek szülessen. Aki partnerében a le­endő anyát is tiszteli, az nem érzi tehernek a szexuális kapcsolat­ban, a bizonyos fokú — soha­sem egészségrontó! —, esetleges megkötöttséget, amilyen vala­mely fogamzásgátló módszerrel, eljárással jár. Mindenkinek meg kell értenie: valamilyen védeke­zési módra mindaddig szükség van, amíg megteremtik a gyer­mek vagy gyermekek vállalásá­nak feltételeit. Interjúm egy hajóskapitánnyal Arany zsinór­os, horgony címeres tá­nyérsapka, cserzett arc, borostás áll a hatalmas termet, s íme előttem ma­gasodik gyermekkorom hőse, a teher­­gőzös-kapitány. Mert ez az igazi, nem a luxushajóé. A hajó ringásába fe­ledkezetten, messzeségbe révedt te­kintettel áll a parancsnoki hídon. — Zsurnaliszta volnék, beszélget­hetnénk egy kicsit végtelen vizekről, viharokról, miegymás — mutatom há­rom nyelvű igazolványom. — Tessék, uram — fordítja felém gyermekdeden szelíd, tengerkék sze­meit. —* Tud úszni? Legyint. — Kötelességem. De jobb, ha nem tud az ember. Nagy viharban csak hiábavaló kecmergés az ilyesmi. — Van macska a fedélzeten? — Azt nem szeretjük. Kényes jó­szág. Hamar esik lelki betegségbe. Hajóra csak vasmacska való. — Apropó. Hajó . . . Nyilatkozzék valamit a gőzöséről is. — Mármint erről a ladikról? — Ó! Ne itél­je le ennyire kapitány úr a tengerek királynőjét. — Jól van, no — köhint elégedetten, miközben magában boldogan köny­veli el a dicséretem. — Megvagyunk ezzel a rozogánnyal, akárcsak férj­e a nejével. — Kalandjai voltak már? Vízi útjaira gondolok, de félreérti a szemét lesütve válaszol: — Ez nem tartozik a hajózás köré­be. Hirtelen felkapja fejét, beleszagol a hajókötelek szurkos illatát hozó, s a horgonyláncot csikorgató erősödő szélbe, majd megszopva mutatóuj­ját, a magasba böki: — Akol közeleg... — Csak nem a vihar? — ijedezem. — Pedig az. Méghozzá a szextánsom szerint — mutatja nedves ujját — dél­nyugati, mivelhogy a bőröm ama ol­dalról fázik. Mire ideér, addigra ki­bólintja, ,, ladikrá­kell futnom a kikötőből jelezve, hogy kopjak le ról”. — Beront a tornádóba? — hülede­­zem. — Hajós sors — hajtja le fejét drá­maian. — Majd csak eltáncoltatjuk va­lahogy a rakományt a célkikötőbe húzza ki magát délcegen. Kérdésekkel próbálom tovább tar­tóztatni az elemek hősét: — Nem jobb a nedves ujjnál a rádió, a radar, kapitány úr? — Tomboló viharban a technika csődöt mondhat, de az ujjam soha, míg csak kapaszkodni tudok a hajó­korlátba — veti előre mellkasát. — Kifutás előtt még egy utolsó kör­vetel. Akkor már inkább nyamvadt macskát tartunk. No! De megbocsát- Szólítanak a végtelen vizek, a kikö­tők, a matrózcsárdák... Xigorjék partra zsurnál úr. Már a szárazulatról hallgatom dör­gő hangját: — Horgonyt, hajóhidat lőst Teljes gőzzel előre!... Félelmesen hősi látvány, amint ez a viharedzett tengeri rozmár a mell­védnek dőlve, az egyre jobban tara­josodó hullámoknak vezeti neki a hajóját, s a mólók biztonságos ölelé­séből gőzösével nekivág a bömbölő vizeknek!... A parton futva odakiál­tom: — Miféle rakom­ányt visznek? Az őrjöngő elemeket túlharsogva, félistenként dörgi vissza: — Beton szőlőkarókat Badacsonybati fiam! Mindig itt rakodunk, Siófo­­j part­ja helyett a kon­ . Uj Rezső A csabai büdös vízről” Városunk egyik legnépszerűbb randevúhelye a Körös-part, az Élővíz-csatorna partja volt. A gesz­tenyefák lombjai alatt elhelyezett padok, a csillagok, a csatorna partjától kicsit távolabb levő ne­onvilágítás igen romantikus talál­kahelynek bizonyult. A forgalom már jó ideje csökkent és az itt tervezett esti beszélgetések idő­tartamukban igen lerövidültek. Indokot, magyarázatot keresve csak azt tudom, hogy az Élővíz­csatorna átalakult szennyvízcsa­tornává. Hogy miért, azt nem tu­dom, csak látom és érzem, hogy a piszkos és büdös víz elzavarja (lest, kapitány. Potyautasa volt már?­j rajongóit, nemcsak a szerelmese­­. Soha! Az ilyentől irtózunk, akár­­ két, de még a pecásokat is, a fűztő!. Lerázhatatlan ugyanis, mi-1 ,, , , , , __ , __. vel egyetlen kikötő se fogadja be. A ! ° __ _ nyakunkon marad. Úrhatnámmá vá- t biztos, hogy a békési zsilipnél sik, eltartatja magát. Olyik, ha gyo- ! Van egy kis rés, és ott átszök­­morbajos, még diétás kosztot is köt ? nek a tisztább vizekre. Ezekkel a szavakkal magyarázta barátom kisfia, akitől a halászat eredmé­nye iránt érdeklődtem minap. Lehet-e megoldást találni, vagy sem arra vonatkozóan, hogy a pi­szok és a bűz egy kis résen eltűn­jön, erre — mivel nem vagyok víz­ügyi szakember — feleletet adni nem tudok. Arra viszont, hogy ez a közkedvelt hely miért veszít népszerűségéből, azt hiszem, a fentiek alapján elég magyaráza­tot adtam. Nagyon sok szerelmes, pecás, nyugdíjas, kisgyermeket sétálta­tó édesanya és jómagam is sze­retném, ha újból a büdös víz Körös-part fo­gadna, ha arra járok. Zing

Next