Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

1969. szeptember 12. Anglia elnézést kért Lengyelországtól A brit kereskedelemügyi mi­nisztérium hivatalos kiadványa elismeri, hogy lord Brown keres­kedelemügyi államminiszter ko­rábban tévesen vádolta meg a lengyel kormányt, s ezért most bocsánatot kért. A furcsa ügy túlmegy a lengyel —angol gazdasági kapcsolatok ke­retein, mert az egész angol ex­portstatisztikát új megvilágításba helyezi. Az történt ugyanis, hogy Lengyelországba — és más orszá­­gokba — küldött exportcikkek egy részéről a brit kikötőkben egyszerűen nem készítettek sem­miféle kimutatást és az angol ke­reskedelemügyi minisztérium ily módon havonta körülbelül 10—15 millió fonttal kevesebb exportról tudott, mint amennyit valójában sikerült elérni. A londoni lengyel kereskedelmi kirendeltség Wisniewski nevű ta­nácsosának viszont régóta feltűnt, hogy Lengyelországba hónapról­­hónapra több angol áru érkezik, mint amennyiről a brit kormány statisztikája tud. Ezt az észrevé­telt közölte az angol illetékesek­kel, de azok hallani sem akartak arról, hogy az ő statisztikájuk té­ves lenne, sőt lord Brown megvá­dolta Lengyelországot, hogy nem veszi igénybe a szerződésekben megállapított teljes kvótát és a kelleténél kevesebb árut importál Angliából. Wisniewski ismételt panaszai után a brit minisztérium végre vizsgálatot rendelt el; a hiba napfényre jutott, s kiderült: az angol fizetési mérleg tavaly legalább 190 millió fonttal elő­nyösebb volt, mint ahogyan hit­ték. Az angolok öröme akkora volt, hogy igazán nem okozott ne­hézséget a bocsánat­kérés, annál is inkább, mert a hiba feltárását,­­ a lengyel diplomatának köszön­hették. .. ­ A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudo­másul vette Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének tájé­koztatóját a magyar párt- és kor­mányküldöttség részvételéről a Románia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, valamint beszámo­lóját a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnökhelyettesével augusztus 27. és 31. között folyta­tott tárgyalásairól. A kormány határozatot hozott Magyarország részvételéről a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség közgyűlésének­­ szeptember 23-án kezdődő bécsi, 13. üléssza­kán, a magyar küdöttség vezeté­sével dr. Straub F. Brúnó egye­temi tanárt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémai alelnökét bízta meg. A külügyminiszter előterjeszté­sére a kormány úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri a Líbiai Arab Köztársa­ságot. Minisztertanács ülése értékesítés, a készletnövekedés­e több mint 90 százalék — az elő­­mértéke pedig kisebb volt, mint 76 évben 88 százalék — volt. A mezőgazdasági dolgozók lelkiis­­meretes munkával a viszonylag solyosabb - nagyobb arányú megdőlés ellené­­­­re jó eredményeket értek el. A ga­bonafelvásárlást szervezetten, zök­­kenő nélkül végezték. A soron következő feladat a mezőgazdasági üzemekben mint­egy 4 millió hold kapás, és egyéb növény termésének betakarítása, 3,5 millió hold őszi vetésű növény talajelőkészítése és vetése, körül­belül 700 ezer hold istállótrágyá­zása és csaknem 4 millió hold őszi mélyszántása. Ebben az idő­szakban kell gondoskodni mint­egy 375 ezer hold szőlő szüretelé­séről, feldolgozásáról is. Az őszi mezőgazdasági munkák elvét­zéséhez szükséges erő- és munkagépekből, valamint alkat­részekből — műtrágyaszórók és silókombájnok kivét­ellével — a forgalmazó vállalatok teljes egé­szében ki tudják elégíteni a me­zőgazdasági üzemek várható igé­nyeit. Vetőmagból is elegendő készlet áll rendelkezésre. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt, termés-­­ az elmúlt esztendőkben. Jók a mezőgazdasági eredmények. Minden növényféleségből több termett, mint a megelőző években és mint amennnyit terveztek. Az év első hat hónapjában a lakosság pénzbevételei, nagyobb­részt a dolgozók létszámnöveke­dése folytán, 10 százalékkal emel­kedtek, hasonló mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom is. Ja­vult a beruházási tevékenység, bár az építkezések terén a szükséglet és a kapacitás közötti feszültség továbbra is fennáll. A külkeres­kedelmi áruforgalom a tervezett­nél kedvezőbben alakult. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy az év hátralevő ré­szében a s­zerv sikeres teljesítésé­nek érdekében a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. Határoza­tot hozott arra is, hogy a hazai tér-A Országos Tervhivatal elnöke !., ,TMellett a ,­tds folyama­tossága és választéka­megállapítja: 1969 első félévben sikeresen valósultak meg a nép­­gazdasági terv fő célkitűzései, egyre határozottabban bontakozik ki a gazdaságirányítás reformja. Az idei népgazdasági terv — a korábbi évekhez viszonyítva mér­sékeltebb növekedési ütem mel­lett — elsősorban a hatékonyság növelését, az egyensúly javítását tűzte ki célul. 1969 első félévében az ipar 3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok jobban figyelembe vették a vevők igényeit, ezért a termelésnél na­gyobb mértékben emelkedett az kell a közszükségleti és fogyasz­tási cikkek importját. A népgazdaság első félévi fej­lődéséről szóló jelentéshez kap­csolódva, a munkaügyi miniszter a munkaügyi helyzetről számolt be. Az előterjesztés megállapítja: 1969 első hat hónapjában válto­zatlanul jelentős volt a munkaerő­kereslet. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a vállalatok ez évben a bérfej­lesztést elsősorban a munkaerő megtartására, a létszámhiány be­töltésére, illetve a kerestt ará­nyok javítására fordítják. A Minisztertanács elfogadta­ a jelentést A mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter a nyári mezőgaz­dasági munkák végrehajtásáról és az őszi mezőgazdasági és felvá­sárlási munkákra való felkészülés­ről tett jelentést. A mezőgazdasá­­gi nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 százalékát géppel aratták — az előző évben 91 szá­zalékát —, ezen belül a kombájn Líbiai Arab Köztársaság Szeptember 1-én váratlan hírt közöltek a hírügynökségi jelenté­sek: Líbiában a fegyveres erők forradalmi parancsnokságának ta­nácsa megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Arab Köz­társaságot. Az 1 759 540 négy­zetkilométer területű (körülbe­lül 19-szer nagyobb hazánknál) és 1 803 millió lakosú Líbia az 1960-as évek elejéig Afrika és az arab világ egyik gazdaságilag leg­elmaradottabb országa volt. A si­­j előjelek szerint lehetőséget ad az aatagi ország lakossága ekkor zömmel nomád állattenyésztő volt, földműveléssel csupán az oázisokban és az­­ olasz telepesek öntözött tengerparti földjein jog­rend megszilárdítására használta. A szeptemberi forradalom az ország népének, hogy felzárkóz­hasson a többi haladó ország mel­lé, és erősítse ezek egységét arab nemzeti felemelkedésért egységért vívott harcban. Egyiptomi repülőgépek ellentámadása Vadászgépek fedezete mellett egyiptomi bombázók csütörtökön délelőtt két hullámban támadták a Sinai-félszigeten kiépített izrae­li állásokat — közölte egy egyip­tomi katonai szóvivő. A gépek mélyen behatoltak a félsziget középső és déli része fölé. A támadás során légvédelmi ütegeket, egy radarállomást, va­lamint tüzérségi és gyalogsági ál­lásokat semmisítettek meg. A kialakult légiharcban egy iz­raeli vadászgépet lelőttek. A szóvivő közölte, az egyiptomi­ légierő célja az volt, hogy „meg-­ torolja az egyiptomi őrállások­ ellen intézett ismételt izraeli ag­ressziókat”. Péntek Szovjet- amerikai tárgyalások? Washington Nyugati hírügynökségek tudni vélik, a Szovjetunió kész pozitív választ adni Nixon elnök arra vo­natkozó indítványára, hogy a két ország kezdjen tárgyalásokat a stratégiai rakétarendszer korláto­zásáról. Washington a tájékozta­tást nyújtó illetékes forrás szerint nem hivatalos úton kapott erre vonatkozó jelzést a Szovjetunió­ból. Az idézett forrás arra szá­mít, hogy a hivatalos választ Gro­­miko szovjet külügyminiszter fogja átadni. A szovjet diplomácia feje vasár­nap érkezik New York­ba, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán. Rogers amerikai külügyminiszter hétfőn utazik New Yorkba és előreláthatólag még a hét során találkozik szov­jet kollégájával. Nixon amerikai elnök június­ban közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok kész erről a kérdésről tár­gyalásokat kezdeni július 31-e után. Az esetleges megbeszélések színhelyeként — mutat rá az AFP — Genf, Bécs és Helsinki jön számításba. A két fél elvben már régóta hangoztatta e tárgyalások szükségességét Felújultak a harcok Dél-Vietnamban Saigon­­­gont környező térségben történt. A Ho Si Minh halála alkalma- 1 Az amerikaiak az első jelentések­ből meghirdetett háromnapos­­ szerint öt halotatt és 12 sebesül­­tűzszünet lejártával, a csütörtök-­­­tét vesztettek. A fegyverszünet­re virradó éjszaka a dél-vietnami ideje alatt sem volt teljes a nyut­szabadságharco­sok 31 helyen zú­dítottak tüzérségi támadást az amerikaiak és a dél-vietnami kor­mánycsapatok állásaira — jelen­tették csütörtökön reggel a nyu­gati hírügynökségek —, az ame­rikaiak a maguk részéről a B—52- es nehézbombázókat vetették be a hajnali órákban. A légisrődök Da Nang térségében szórták le bombaterhüket. Ezzel, a hírügy­nökségi jelentések szerint, az el­lenségeskedések szintje elérte a fegyverszünet előtti helyzetet. A dél-vietnami szabadságba­nn­nal betakarított gabona aranya­­ cosok támadásainak zöme a Sai­galom. Az amerikaiak számos al­kalommal megsértették a tűzszü­netet, amelyet a szabadságharco­sok hirdettek meg és az ameri­kaiak hivatalosan nem deklarál­tak. Az amerikai katonai szóvivők az­ incidensekért a partizánokra próbálják háríta­ni a felelősséget. Közlésük szerint a három napon 63 amerikai és dél-vietnami kor­mánykatona vesztette életét és 174 sebesült meg, bár a harci te­vékenység szinte jelentősen csök­kent ebben az időszakban. Ame­rikai közlés szerint a gerillák vesztesége 73 fő volt. ­­lalkoztak. Az ország legfőbb be­­­­vételei éveken át a világháborús­­ roncsok eladásából (1942—43-ban nagy páncélos csaták folytak ezen a területen) és az amerikai és a brit támaszpontok bérleti díjaiból­­ származott. A kőolaj-kitermelést­­ 1962-ben kezdte meg. Azóta a kez-­­­deti 876 ezer tonnás évi termelés­­ 1968-ban már 128 millió tonnára i­s növekedett. Csővezetékek, kikötők f­s­épültek, és jelentősen megnöve-­­kedett a munkásosztály is. Jelent­­­leg a világon a 4. kőolajtermelő ország, 1969-ben már 140 millió tonna olajat fog kitermelni. A ter­melést a 90 százalékban amerikai, 10 százalékban nyugat-európai és japán monopóliumok végzik. A termelt kőolaj nagy része Nyugat- Európába kerül. Az NSZK ebben az évben 40 millió tonnát vesz át A hatalmas bevételek következté­ben az állami költségvetés az 1961-es 13 millió font sterlingről 1968-ban 300 millió font sterling­re emelkedett. A líbiai olaj sze­repe a Szuezi-csatorna lezárása óta megnövekedett, az ebből szár­mazó előnyöket azonban a királyi*.__„sít _ | kormány a fennálló társadalmi a külkereskedelem hányada nagy. Szocialista országok Fejlett tőkés országok m m m ■» *m _ * hogy a KGST keretében az együtt­ a szocia­lista országok gazdasági együtt­működésének. Ez természteszerű, mivel az együttműködésnek piac­bővítő hatása van. Egyszerű az az­ összefüggés, a nagy ütemű gazda­­gslsági gyarapodással növekszik a működés gyakorlati fő formája a külkereskedelem. S másfél-két év­ig_ (PRK)____if_________g — tizedig a közvetlen árucsere való­sf­áL - ban jó hatással volt a gazdasági á­r növekedésre.­­Minden KGST-tag-A szocialista országokat majd­ gazdasági fejlődésük, amit az országnak szüksége volt a töb­­nem két évtizedig úgy ismerte a . . a növeke d­arulra, s meg 15 vásárolta világ, mint igen gyorsan fejlődő ipari termelés évi átlagos növelte­ azokat A fejlődés egyik sajátossá­orsaágokat. S valóban gyors volt desi üteme mutat­ja azonban, hogy a gyors gazda­sági növekedés megköveteli az­ import jelentős bővítését. Hiszen az új vállalatok létesítéséhez gé­pekre, felszerelésekre van szük­ség, a korszerűsítés ugyancsak igényli­­ azokat. Emellett az új vagy a mind többet termelő régi vállalatok csak akkor képesek pc-A számok igazolják, hogy a nép forgalmuk eléri a teljes külkeres­­vekedés ütemében nagy az érté­­kedelmük 60 százalékát, rés a tőkés és a szocialista ország különösen lényeges a fenti ösz­gok között. Keleten és Nyugaton szefüggés azoknak az országok­ ....... . .. nak, amelyeknek népgazdaságában fejlődésben része volt a szocia- a külkereskedelem hányada nagy. Így Magyarország nemzeti jöve­delméből a külkereskedelem rész­­aránya 36—38 százalék. A Szov­jetuniót kivéve, a többi európai szocialista országban is hasonló ez az arány. Ezek az országok in­tenzív külkereskedelmi tevékeny­külkereskedelem, ami visszahat a­ség nélkül képtelenek lennének termelés további fejlesztésére, s fejlődni, de még megélni is. Azt termékeit­ő külföldi nömzánk az ismét bővíti a külkereskedel- mondják ezekre az országokra, a­met, aminek visszahatása érve- hogy „nyílt gazdaságúak”, vagyis ke^ter^íni W * * k * anyagot, félkészterméket kapnak, amit általában importból lehet fe­dezni. Az importtermékekért ter­mészetesen fizetni kell, azaz nö­velni szükséges az exportot is. Ez azonban nem egyszerű feladat. Nyilvánvaló, hogy csak azt lehet külföldön eladni, exportálni, ami­re a külföldi országnak szüksége van. Vagyis, ha el akarunk adni, * SSLÄ­ÄÄÄS JSÄÄJSÄ nagyobb eladási lehetőségekkel. gukra, tette és mind nagyobb szériában Ha viszont többet lehet eladni, ak- Nem elég csupán megállapítani, ugyanazokat a termékeket kínál­koz érdemes a termelést még tá- hogy a fejlődés szervesen össze-­ta eladásra. A KGST-országokban később bejelentették, hogy azt vadt­ bővíteni. Ez a kölcsönhatás függ a gazdasági együttműködés- tehát ún. párhuzamos kapacitások egyiptomi támadást követően iz­raeli gépek átrepülték a Szuezi­­öblöt és megkíséreltek támadást intézni az öböltől északra kiépí­tett egyiptomi állások ellen. Az­ egyiptomi vadászgép azonban ,a KGST kertében megszervezett­jel, a külkereskedelemmel, látni létesültek, a gazdasági szerkeze­­t együttműködésben jól érvénye­ kell azt is, nem mindegy, milyen te, az ipar struktúrája lényegében c­salt. A KGST-országok külkeres, és mennyire hatékony a nemzet- azonossá vált a tagállamokban. Akedelmi forgalma az elmúlt más­ közi gazdasági együttműködés. Ezért mind több gondot okozott ; fél évtizedben átlagosan mintegy mennyire felel meg az abban a megtermelt cikkek egymás­rr­­.10—12 százalékkal növekedett részt vevő országok szükségletes­ számaiban való értékesítése. S vi­visszatérésre kényszerítették őket, tévén­te. Ma már egymás közötti­nek és érdekeinek. Közismert,­logos, hogy ez nemcsak az export- 1950—55 13,4 5,9 1955—1960 10,6 4,2 1960—65 9,0 5,8

Next