Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS L.PJ.V. 1971. MÁJUS 1., SZOMBAT Ára: 1,20 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXVI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM május 1., a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! Éljen Ifjúmunkások, szakszervezeti aktívák és a mozgalom régi harcosaink találkozója Ünnepséget rendeztek menus 1. tiszteletére Békéscsabán A 27. szabad május 1. előestéjén, tegnap, pénteken délelőtt megyei szakszervezeti ünnepséget rendeztek Békéscsabán, a MEDOSZ-székházban. Erdős Károly, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöke köszöntötte a mintegy 150 meghívottat: ifjúmunkásokat, szakszervezeti aktívákat és a mozgalom régi harcosait, majd Bocskai Mihályné, az SZMT titkára tartotta meg ünnepi beszédét. — Május 1-én — kezdte beszédét — szerte a világon, a felhőkarcolókkal tele nagyvárosoktól a legkisebb falvakig megemlékeznek a munka, a nemzetközi munkásosztály szolidaritásának ünnepéről. A gondolat és elhatározás május 1. megünnepléséről 1889-ben született meg a II. Internacionálé kongresszusán, s 1890-ben került sor a világ munkásosztályának első nagy seregszemléjére. A proletariátus ekkor bontotta ki a vörös lobogót. Azóta e nap az egész világon a dolgozók nagy harci ünnepei közé tartozik. 1890-ben azok emelték magasra a vörös zászlót, akik hittek a munkásosztály történelmi hivatásában és vállalták a harcot egy boldogabb, igazságosabb, emberibb társadalomért. A nyolc évtized — mondotta —, amely május 1-nek nemzetközi munkásünneppé nyilvánítása óta eltelt, megváltoztatta a világot, benne a munkásosztály, a dolgozók céljait és lehetőségeit. Az első május 1-i tüntetések óta óriásit változott a földgolyó arculata, rajta a népek élete. A nemzetközi munkásosztály harcában döntő fordulatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, az első szocialista állam megszületése. A forradalom után elsők között a magyar munkásosztály elszánt, de még kicsiny csapata is felemelte a májusi zászlót, s 1919- ben, a Tanácsköztársaság idején a dolgozó nép először ünnepelte a szabad május elsejét. Az előadó szólt ezután arról, hogy napjainkban már a világ egyharmadán a szocialista országok felszabadult dolgozói köszöntik, ünnepük május 1-ét Visszatekintve a megtett útra, elmondhatjuk — folytatta —, hogy minden érték, amit magunkénak mondhatunk, minden, amitől szebb, gazdagabb és értelmesebb lett az életünk, az 1945-ös első szabad május 1. óta, mindaz, ami általunk és kööttünk sokat ígérően fejlődik pártunk vezetésével — az emberi munkából született. Befejezésül beszélt arról, hogy a világ több országában a népek napjainkban is fegyverrel harcolnak a nemzetközi imperializmus ellen. Éppen ezért a hatalmas májusi sereg világszerte felemeli tiltakozó szavát és tüntet a háborús kalandosság és fegyverkezés ellen. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadának tagjai — Kiss Jánosné tanárnő vezetésével — műsort adtak a részvevőknek. Ezután Palotai Miklós népi zenekara, valamint Szabó Teréz és Andó Mihály magyarnóta-énekesek szórakoztatták a megjelenteket, akiknek tiszteletére az SZMT fogadást adott. P. P. A nyomdaipar büszkesége lesz - mondotta a Kner Nyomda avatóünnepségén Horváth Gyula miniszterhelyettes Nevezetes ünnepség színhelye volt pénteken Békéscsaba. Felavatták a Kner Nyomda 360 milliós költséggel épült új üzemrészét. 1968. április 29-én kezdődött a Kner történetében a harmadik, s mindeddig a legnagyobb rekonstrukció és ennek végére tett most pontot a tegnapi avatóünnepség, amelynek tanúi voltak az üzem dolgozói, vezetői, valamint a meghívott vendégek. Botyánszki Pál igazgató köszöntötte a nem mindennapi esemény részvevőit, köztük: Horváth Gyulát, a könnyűipari miniszter helyettesét, Szőllősd Ernőt, a Nyomda ,a Papír és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnökhelyettesét, Rónai Sándort, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium miniszteri tanácsadóját, Such Jánost, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, dr. Szabó Sándort, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárát, Gyulavári Pált, az MSZMP békéscsabai bizottságának első titkárát, Csepregi Pált, és dr. Haraszti Jánost, a Békés megyei tanács elnökhelyettesét, illetve a békéscsabai városi tanács elnökét, valamint a társadalmi szervek és üzemek képviselőit. Az igazgató külön is üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Penza megyei küldötteket és vezetőjüket, Dorosenko Viktor Karpovicsot. Az ünnepi beszédet Horváth Gyula tartotta. A miniszterhelyettes ,többek között ezeket mondotta. Úgy gondolom, hogy ez az üzemavatás nemcsak a Kner Nyomda dolgozóinak és vezetőinek örömünnepe, hanem a tervező, az építő és többi közreműködő vállalaté is. Ők is ünnepel-hetik 36 hónapos munkájuk eredményét és ünnep ez az or-szágnak, mert a jó munka befejezésének jó érzése mindig ún- népi érzés, még egyénileg is. A ma átadásra kerülő megfiatalodott Kner Nyomda a népgazdaság fizetési mérlegének javulását, a nagyon szűk csomagolóanyag termelés jelentős bővítését szolgálja. A népgazdaságnak nagy szüksége van azokra a csomagoló termékekre, amelyek előállításában a nyomda most nagyot lépett előre A szónok utalt arra ,hogy a Kner Nyomda fejlesztése a párt és a kormány határozatának megfelelően, a vidéki ipartelepítés szorgalmazása jegyében történt, figyelembe véve azt, hogy itt régi hagyományai vannak a nyomdászatnak. A nem évülő hagyományokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a régi gyomai és békéscsabai Tevan Nyomdát már az ország határain túl is ismerték és ez különösen igaz a gyomai nyomdára, amelynek alapítója Kner Izidor volt, akinek emlékét múzeum is őrzi, és aki úttörője volt az akkori kor követelményeinek megfelelő nyomda létrehozásának. A számok — utalt rá a miniszterhelyettes — jól érzékeltetik azt a változást, amelynek tanúi lehetünk. Amíg 1960-ban 2 ezer tonna dobozt és 400 tonna nyomtatványt állítottak elő a (Folytatás a 3. oldalon) Horváth Gyula miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet.