Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A­ MEGYEI TANÁCS L.­PJ.V. 1971. MÁJUS 1., SZOMBAT Ára: 1,20 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXVI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM május 1., a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! Éljen Ifjúmunkások, szakszervezeti aktívák és a mozgalom régi harcosaink találkozója Ünnepséget rendeztek menus 1. tiszteletére Békéscsabán A 27. szabad május 1. előesté­­jén, tegnap, pénteken délelőtt megyei szakszervezeti ünnepsé­get rendeztek Békéscsabán, a MEDOSZ-székházban. Erdős Károly, a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának elnöke köszöntötte a mintegy 150 meg­hívottat: ifjúmunkásokat, szak­­szervezeti aktívákat és a moz­galom régi harcosait, majd Bocs­kai Mihályné, az SZMT titkára tartotta meg ünnepi beszédét. — Május 1-én — kezdte be­szédét — szerte a világon, a fel­hőkarcolókkal tele nagyvárosok­tól a legkisebb falvakig meg­emlékeznek a munka, a nemzet­közi munkásosztály szolidaritá­sának ünnepéről. A gondolat és elhatározás május 1. megünnep­léséről 1889-ben született meg a II. Internacionálé kongresszu­sán, s 1890-ben került sor a vi­lág munkásosztályának első nagy seregszemléjére. A prole­tariátus ekkor bontotta ki a vö­rös lobogót. Azóta e nap az egész világon a dolgozók nagy harci ünnepei közé tartozik. 1890-ben azok emelték magasra­­ a vörös zászlót, akik hittek a munkásosztály történelmi hiva­tásában és vállalták a harcot egy boldogabb, igazságosabb, emberibb társadalomért. A nyolc évtized — mondotta —, amely május 1-nek nemzetközi munkásünneppé nyilvánítása óta eltelt, megváltoztatta a vi­lágot, benne a munkásosztály, a dolgozók céljait és lehetőségeit. Az első május 1-i tüntetések óta óriásit változott a földgolyó ar­culata, rajta a népek élete. A nemzetközi munkásosztály har­cában döntő fordulatot hozott a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme, az első szo­cialista állam megszületése. A forradalom után elsők között a magyar munkásosztály elszánt, de még kicsiny csapata is fel­emelte a májusi zászlót, s 1919- ben, a Tanácsköztársaság idején a dolgozó nép először ünnepelte a szabad május elsejét. Az előadó szólt ezután arról, hogy napjainkban már a világ egyharmadán a szocialista orszá­gok felszabadult dolgozói kö­szöntik, ünnepük május 1-ét Visszatekintve a megtett útra, elmondhatjuk — folytatta —, hogy minden érték, amit ma­gunkénak mondhatunk, minden, amitől szebb, gazdagabb és ér­telmesebb lett az életünk­, az 1945-ös első szabad május 1. óta, mindaz, ami általunk és kö­­öttünk sokat ígérően fejlődik pártunk vezetésével — az emberi munkából született. Befejezésül beszélt arról, hogy a világ több országában a né­pek napjainkban is fegyverrel harcolnak a nemzetközi impe­rializmus ellen. Éppen ezért a hatalmas májusi sereg világ­szerte felemeli tiltakozó szavát és tüntet a háborús kalandosság és fegyverkezés ellen. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézet iro­dalmi színpadának tagjai — Kiss Jánosné tanárnő vezetésé­vel — műsort adtak a részve­vőknek. Ezután Palotai Miklós népi zenekara, valamint Szabó Teréz és Andó Mihály magyar­­nóta-énekesek szórakoztatták a megjelenteket, akiknek tisztele­tére az SZMT fogadást adott. P. P. A nyomdaipar büszkesége lesz­ ­- mondotta a K­ner Nyomda avatóünnepségén Horváth Gyula miniszterhelyettes Nevezetes ünnepség színhelye volt pénteken Békéscsaba. Fel­avatták a Kner Nyomda 360 milliós költséggel épült új üzem­részét. 1968. április 29-én kez­dődött a Kner történetében a harmadik, s mindeddig a legna­gyobb rekonstrukció és ennek végére tett most pontot a tegna­pi avatóünnepség, amelynek ta­núi voltak az üzem dolgozói, ve­zetői, valamint a meghívott vendégek. Botyánszki Pál igazgató kö­szöntötte a nem mindennapi esemény részvevőit, köztük: Horváth Gyulát, a könnyűipari miniszter helyettesét, Szőllősd Ernőt, a Nyomda ,a Papír és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének elnökhelyettesét, Rónai Sándort, az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium miniszteri tanácsadóját, Such Jánost, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtit­kárát, dr. Szabó Sándort, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkárát, Gyulavári Pált, az MSZMP békéscsabai bizott­ságának első titkárát, Csepregi Pált, és dr. Haraszti Jánost, a Békés megyei tanács elnökhe­lyettesét, illetve a békéscsabai városi tanács elnökét, valamint a társadalmi szervek és üzemek képviselőit. Az igazgató külön is üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Penza megyei küldötte­ket és vezetőjüket, Dorosenko Viktor Karpovicsot. Az ünnepi beszédet Horváth­­ Gyula tartotta. A miniszterhe­lyettes ,többek között ezeket mondotta.­­ Úgy gondolom, hogy ez az üzemavatás nemcsak a Kner Nyomda dolgozóinak és vezetői­nek örö­münnepe, hanem a ter­vező, az építő és többi közremű­ködő vállalaté is. Ők is ünnepel-­­­hetik 36 hónapos munkájuk­­ eredményét és ünnep ez az or-­­szágnak, mert a jó munka befe­­j­­ezésének jó érzése mindig ún-­­ népi érzés, még egyénileg is. A ma átadásra kerülő megfiatalo­dott Kner Nyomda a népgazda­ság fizetési mérlegének javulá­sát, a nagyon szűk csomagoló­anyag termelés jelentős bővíté­sét szolgálja. A népgazdaságnak nagy szüksége van azokra a csomagoló termékekre, amelyek előállításában a nyomda most nagyot lépett előre A szónok utalt arra ,hogy a Kner Nyomda fejlesztése a párt és a kormány határozatának megfelelően, a vidéki ipartelepí­tés szorgalmazása jegyében tör­tént, figyelembe véve azt, hogy itt régi hagyományai vannak a nyomdászatnak. A nem évülő hagyományokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a régi gyo­mai és békéscsabai Tevan Nyomdát már az ország határa­in túl is ismerték és ez különö­sen igaz a gyomai nyomdára, amelynek alapítója Kner Izidor volt, akinek emlékét múzeum is őrzi, és aki úttörője volt az ak­kori kor követelményeinek meg­felelő nyomda létrehozásának. A számok — utalt rá a mi­niszterhelyettes — jól érzékel­tetik azt a változást, amelynek tanúi lehetünk. Amíg 1960-ban 2 ezer tonna dobozt és 400 tonna nyomtatványt állítottak elő a (Folytatás a 3. oldalon) Horváth Gyula miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet.

Next