Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JÚNIUS 11., PÉNTEK Ára: SO fillér KALAPÁCS ÉS LOGARLÉC A húszas-harmincas évek rendőri jelentéseiben nyakrafőre használták a „munkás kül-sejű” meghatározást. Persze, nemcsak a hatóságok és a hivatalok, hanem a középosztálybeliek is így jelölték a városi szegényekéért, ami annyiban jogos volt, amennyire igaz is, hogy a munkás általában nem tartozott sem a jól táplált, sem a jól öltözött emberek közé. A felszabadulás után a munkás, osztályával együtt elfoglalta az őt megillető helyet, s végérvényesen bevonult legújabbkori történelmünkbe. Az azóta eltelt több mint negyedszázad, bebizonyította: a munkás nemcsak fenntartani képes az államot, mint valamikor munkás külsejű elődei, de mert sajátja lett, vezetni is tudja a magasabbrendű társadalom államát. Mindebből jól és pontosan megalkotható a kép: valójában, milyen is a munkás. Vagy a korszerű munkáskép látása és láttatása mégsem ilyen nyilvánvaló? Sajnos nemi. Érdemes például szemügyre venni a tárlatok képeit, a köztéri szobrokat. Az osztályt, a hatalmat jelképező munkás szakmai jelvénye gyakran nemcsak a jó szimbólumnak elfogadható overall, de vele együtt a kalapács is. Igen, a kalapács, a munka és az erő, a hősi múltat őrző hagyomány szép szimbóluma. Ma azonban 1971-et írunk A munkás immár nemcsak hidakat szegecsel, síneket fekteti, gőzmozdonyokat szerel, s téglából épít házakat, mint harmincnegyven évvel ezelőtt, hanem bonyolult gépek, számvezérlésű automaták, végtelenül pontos távközlési és kutatási eszközök gyártásában vesz részt, ellenőrzi, működteti azokat. Szerszámai közt ott van még a kalapács, de már ott az ezernyi finom műszer, s mind gyakrabban ott van a logarléc is. Persze hiba volna, ha az olvasó mindebből arra következtetne, hogy a munkás szakmai jelvényeként a logarlécet ajánlom, mert azt fogadom el hitelesebbnek. Hivatkozhatna statisztikai adatokra, amelyek szerint gyáraink többségében még uralkodó a meghaladott technika vagy arra például, hogy a fizikai dolgozók nagy hányada az iparban ma még csupán kisegítő feladatokat végez a képzett munkások, technikusok irányítása mellett. Mindez igaz, ha csak a jelenlegi állapotokat is vesszük figyelembe. Ám a termelés, s így a termelő ember sem mozdulatlan valami, öt évvel ezelőtt lényegesen kedvezőtlenebb volt a kép, mint ma, s öt tíz év múlva hatalmas fejlődést tapasztal, aki majd viszszapillant. Vajon az iparágak erőteljes fejlesztése, az új technika és a magasabb fokú technológia megteremtése kizárólag a közgazdászok, tudósok, mérnökök feladata, érdeme? Vajon létezik-e olyan termelőüzem, ahol a legkiválóbb mérnökök és technikusok, a legkitűnőbb gépsorok mellől hiányozhatna a képzett, tapasztalt munkás? Aligha. A legkorszerűbb üzemeinkben, a képzett mérnökök és technikusok mellett az eredmények részeseként, kezdettől fogva ott van a szakmunkás is, és mindinkább ott lesz. Ezért tartom korszerűtlennek vagy ha úgy tetszik elavultnak a kalapácsos állapotában rögzített munkás képét. Sietve hozzáteszem azonban: sokáig szükség lesz még a kalapáccsal jól bánó munkások tízezredre, de a hangsúlyt a jól bánó szavakra helyezem. Még ennél is fontosabb, hogy a ma és a holnap munkája — erre kötelezi a rangja — a kalapácsnál is jobban bánjon a magasabb szaktudást igénylő szerszámokkal, műszerekkel, gépekkel, mert erre sarkallja a tudományos-technikai forradalom. Ezért, hogy a munkások közül mind többen már nemcsak szakvizsgával és speciális tanfolyamokon szerzett ismeretekkel rendelkeznek, hanem érettségivel is, s már nemcsak azt végzik el hozzáértően, amit rájuk bíztak, hanem mind többen és mind többször megtalálhatók az újítók, az ésszerűsítők között, s akik együtt fejlődnek korszerűsödő üzemeikkel, akik mindinkább partnerei a műszaki értelmiségnek, s akikre — mások mellett — a jövőt építette a párt és a kormány, amikor a gazdasági reformot elhatározta, kimunkálta és bevezette. Ismétlem: 1971-et írunk. A gyárakban, az üzemekben — beleértve a fejlett mezőgazdasági üzemeket is — művelt és igényes fiatalok ezrei léptek és lépnek apáik helyébe. A hagyományos és a korszerű munkáskép között feszülő képzeletbeli ívben tehát, egymástól nem messze, helyezhető el a kalapács és a logarléc. András Endre Elutazott a Szovjetunió Atomenergia Bizottságának elnöke Csütörtökön elutazott hazánkból A. M. Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke, aki dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének meghívására járt Magyarországon. A szovjet vendég nagy sikerű előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián az atomenergia békés felhasználásának helyzetéről és távlatairól, ezenkívül részt vesz a KGST Atomenergia Állandó Bizottságának budapesti ülésszakán. (MTI) XXVI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Nagy részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Csütörtökön a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el a 86 éves korában elhunyt Lukács Györgyöt, a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosát, kétszeres Kossuthdíjas akadémikust., A Munkásmozgalmi Pantheon területén a gyászolók sokasága állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a kiváló marxista filozófusnak és esztétának vörös szemfedéllel borított, virágokkal és koszorúkkal övezett ravatalát. A gyászszertartáson a hozzá- tartozókon kívül részt vettek és a koporsó mellett díszőrséget álltak párt, és állami vezetők, tudományos és kulturális életünk ismert személyiségei, a különböző társadalmi szervezetek képviselői- eljött a végső tiszteletadásra a munkásmozgalom sok régi harcosa, lerótták kegyeletüket az elhunyt egykori munkatársai, tanítványai, barátai és ismerősei, köztük számos külföldről érkezett tisztelője. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Friss István, az MSZMP KB tagja, akadémikus búcsúzott Lukács Györgytől. Az elhunyt barátai nevében Déry Tibor író mondott búcsúszavakat. „BÉKE” A SZURONYOK ALATT (2. oldal) VÁLASZ LAKÁSÜGYI KÉRDÉSEKRE (5. oldal) KORMÁNYRENDELET A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL (5 oldal) MA Minden rendben a Szaljut űrállomáson • Első jelentés a légköri folyamatokról A Szaljut emberlakta orbitális tudományos állomás űrhajósai eljuttatták a Szovjetunió hidrometeorológiai szolgálatának az első jelentéseket az általuk észlelt légköri folyamatokról — jelentette a TASZSZ. A jelentés rámutat, hogy a Szovjetunióban már eddig is komoly tapasztalatokat szereztek az űrhajók által a Földre juttatott meteorológiai információk közlése terén. A Szojuz mintájú űrhajók személyzete felvételeket készített gleccserekről, különböző felhőképződményekről, megfigyelték a Jennifer hurrikán útvonalát a Csendes-óceán fölött, Mexikó nyugati partjainál. Hável József, az MTT tudósítója jelenti a tegnapi űrmunkáról. A kozmovízió jóvoltából csütörtök délben a szovjet tv nézőinek milliói láthatták, hogyan folyik a munka a hatalmas tudományos laboratórium, a világ első embervezette orbitális állomásának tágas, kényelmes szalonjában. A kamera egyszerre mutatta a könnyű, melegítő szerű öltözékben tevékenykedő Borostyán—1-et, 2-t és 3-at, vagyis Dobrovolszkijt, Valkovot és Pacajevet. (MTI) Háromtagú delegáció utazott megyénkből a szovjetünkben testvérmegyébe Penzába Megyénk szovjetunióbeli testvérmegyéjébe, Penzába — a kölcsönös megállapodás alapján — háromtagú delegáció utazott ma hajnalban. Koszta Rozália festőművész, Csoór István író és Podina Péter, a Békés megyei Népújság rovatvezetője, a szerkesztő bizottság tagja tölt három hetet a testvérmegyében. A delegáció tagjait elutazásuk előtt megyénk vezetői fogadták. Ott volt Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Zalai György, a párt megyei bizottságának tagja, aki a 17-én induló 320 tagú békevonat utasait vezeti Penzába. Megyénk képzőművészeinek alkotásaiból kiállítás nyílik Penzában június 20-án. A képeket és kisplasztikai műveket a delegáció viszi a testvérmegye székhelyére, s mire a békevonat utasai megérkeznek, megnyílik a kiállítás, amelyen többek között Koszta Rozália, Lipták Pál, Ezüst György, Miklós István, Mladonyiczky Béla legszebb alkotásait láthatják. Gyorsabb és kényelmesebb lesz az utazás A gőzösöket Diesel- és villamos mozdonyok váltják fel Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője június 8-án Szegeden sajtótájékoztatót tartott, melyen elmondta többek között, hogy a magyar vasúti közlekedés július 16-án ünnepli működésének 125. évfordulóját. Budapestről Vácra 1846. július 16-án indult el az első vonat. A vasút egy és negyedszázados fejlődése alatt behálózta az egész országot és ma is a közlekedés legdinamikusabb felődő ágazata. A MÁV Szegedi Igazgatósé, fiához Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, valamint Szolnok, Pest és Hajdú-Bihar megyének jelentős része tartozik. Ennek a területnek a vasúti pályáin naponta rendszeresen 450 személy- és 270 áruszállító vonat közlekedik. A vasutas dolgozók száma meghaladja a 13 ezret A személyforgalom (szám szerint) csökkenést mutat, mert a rövid távú utazásokat főleg autóbuszokon bonyolítják le. A személyszállító vonatok száma ennek megfelelően kevesebb lett, de a kilométer-teljesítmény jött. A MÁV fő feladatként tekinti a személyszállítás minőségének megjavítását, a közlekedés meggyorsítását. Az igazgatóság ezért gyorsvonatpárt állít majd be Szeged—Békéscsaba között is a IV. ötéves tervidőszakban kezdődő pályarekonstrukció befejezése után. A gyorsvonatokat ma már korszerű Diesel-mozdony vontatja, ami lehetővé tette Békéscsaba—Budapest között a menetidő 2 óra 30 percre való lerövidítését. Minőségi fejlődést jelent a személyforgalomban, hogy egyre több a négytengelyes kocsik száma. A mellékvonalakon megjelent az MDa jelzésű 6 részes motorvonat, amelyet az utazóközönség Piroskának keresztelt el. Ebből Békés megye vonalaira is kerül még. Korszerűsítik az állomásépületeket, várótermeket. Pogygyászmegőrző automatáit állítanak fel Békéscsabán. Lesz vizuális tájékoztató berendezés is. Bővítik az utasellátó éttermet. Az állomás tisztántartását seprő-, porszívó- és takarítógépekkel oldják meg. Személyvonata szerelvénytisztító telep is létesül 1974-ben, amely lehetővé teszi a kocsik külső mosását. A belső takarítás nagy teljesítményű villamos takarítógépekkel történik majd. Az igazgatóság a kocsirongálások megakadályozására néhány intézkedést tesz. Ilyen például az, hogy vasútőröket alkalmaz majd és a tettenért rongálók ellen bűnvádi feljelentést tesz. Jelentősen nőtt az áruforgalom is, s az igényeket a meglevő kocsipark már nem elégíti ki. Az ötéves terv során a MÁV újabb teherkocsikat szerez be. Igen fontos, hogy a megrendelők a szállítási és rakodási munkát késedelem nélkül elvégezzék, hogy a vagonok ne álljanak kihasználatlanul. Elősegíti ezt a tevékenységet, hogy a III. ötéves tervidőszakban több vállalat iparvágányt létesített és gépesítette a rakodást. Ez a fejlődés a következőkben is folytatódik és mind nagyobb az igény a konténeres szállítás iránt. A belföldi darabáru-szállítást a VOLÁN Tröszt vállalatai vették át. E feladat végrehajtásához a MÁV szakembereket biztosított és átadott raktárakat, rakodási eszközöket. Kiss Károly végül tájékoztatást adott az újságíróknak arról, hogy a IV. ötéves tervidőszakban villamosítják a Szajol Lökösháza közötti vonalszakaszt. Ezen a vonalon egyébként már önműködő térközbiztosító berendezés működik. Az út- és vasútkereszteződéseknél további önműködő fénysorompók felállítására kerül sor. Az igazgatóság területén a vonóerő 52 százaléka gőz-, 48 százaléka pedig Diesel-mozdony. Öt év alatt a gőzmozdonyokat kiszorítják a Diesel, és a villamos mozdonyok, a gőzösök aránya mindössze 5—10 százalék lesz. P. B.