Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Washingtoni visszhang a Szixon-bejelentésről Washington Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: „Nixon Moszkvába megy" Messzel az első oldalas szalagcímmel jelentek meg kedden este s washingtoni délutáni lapok késői kiadásai. A CBS, az NBC és az ABC országos tv-hálózatok esti híradóikban részletes finnar riportban számoltak be a Fehér Ház rendkívüli sajtóértekezletéről, amelyen Nixon elnök személyesen jelentette be az 1972 május második felére tervezett moszkvai látogatását. Első kommentárjaikban az amerikai hírmagyarázók egyöntetűen kiemelték, hogy a második világháborús antifasiszta koalíció jaltai találkozója óta, amelyen az USA-t Franklin D. Roosevelt elnök képviselte, ez lesz az első eset, hogy amerikai elnök látogat el a Szovjetunióba. Az amerikai fővárosban egyébként nem annyira a hosszabb idő óta „a levegőben lógó” szovjet—amerikai csúcstalálkozó híre, mint inkább az elnöki látogatás belőle történt bejelentésének időzítése keltett meglepetést. Nixon elnök nyomatékosan hansúlyozta ugyan, hogy a pekingi és az azt követő moszkvai látogatása „nem kozmetikai célzatú”, vagyis, hogy nem kortes-megfontolásokból kíván „megszépített arculatot” ölteni, mindazonáltal amerikai hírmagyarázók Nixon elnök 1972-es elnökválasztási stratégiáját látják kikristályosodni a keddi bejelentéshez fűzött elnöki megjegyzésekből. Ford Rowan, a washingtoni Wtop tv-állomás fehérházi tudósítója szerint az elnöki sajtóértekezlet megjegyzéseiből kirajzolódik a választási menetrend: novemberben újabb bejelentés a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok további kivonásáról, azután látogatás Pekingijén, majd a vietnami háborúban való amerikai „kombattans részvétel befejezésének” bejelentése és végül a moszkvai látogatás. „Mindez alkalmas lehet arra —■ fűzte hozzá a tudósító —hogy Richard Nixont a „békecsináló elnök” szerepében jelenítse meg az amerikai közvélemény előtt az elnökválasztások évében". Nixon elnök sajtóértekezleti megjegyzéseiből amerikai megfigyelők arra következtetnek, hogy a szovjet-amerikai csúcstalálkozó napirendjén a legnagyobb hangsúllyal a stratégiai fegyverkorlátozás problémaköre, az európai kölcsönös haderőcsökkentés, illetve az európai biztonsági értekezlet témája, valamint a közel-keleti helyzet kerül majd szőnyegre. Feltételezik ,hogy a vietnami háború kérdése is „szóba kerülhet”. Ez utóbbira egyébként Nixon elnök csak nagyon óvatos formában utalt, mintegy azt a benyomást keltve, hogy addigraesetleg véget ér az amerikai részvétel a háborúban. (MTI) Fellángoltak a harcok Vietnamban Saigon A népi felszabadító erők 18 nappal ezelőtt megindított offend vásárnak fokozódása és az Indokínában állomásozó amerikai katonák háborúellenes hangulatának továbbterjedése jellamas — a szerda reggeli hírügynökségi jelentések szerint — az általános indokínai helyzetet. A hazafiak az elmúlt 34 órában rakétákkal és aknavetőkkel további heves támadásokat indítottak az amerikai intervenciósok és dél-vietnami bábjaik Dél-Vietnamban és Kambodzsában levő támaszpontjai ellen. Nagyszabású offenzívájuk a Krescs Tav Ninto közötti szércsözpontosaS. A szorongatott helyzetben levő amerikai és dél-vietnami katonák mentesítésére szerdán reggel ismét B-52-es amerikai óriásbombánok indultak bevetésre. A kambodzsai határ közelében levő Tay Nimh tartomány térségében mintegy száz tonna bombát szórtak le a partizánok feltételezett állásaira. Kambodzsában a népi erők körülzárták az intervenciósok több támaszpontját. Itt is B– 52-es amerikai légierők próbálták „tisztázni” a helyzetet. Dél-Vietnamban már napok óta folyik az aláírásgyűjtés az amerikai kongresszusihoz címzett több száz petícióra, amelyben amerikai katonák a délkelet-ázsiai ellenséges cselekmények azonnali beszüntetését követelik. „Kérjük az amerikai kongresszust — írják —, tegye meg a szükséges intézkedéseiket a délkelet-ázsiai ellenségeskedések azonnali beszüntetésére, tűzze ki az összes amerikai fegyveres erők teljes 3e vonásának közeli időpontját, biztosítsa az amerikai foglyok mielőbbi hazatérését s a jövőben vállaljon felelősséget az amerikai külpolitika meghatározásáért”. (MTI) Repülőgépeltérítés Caracas Kubába térítették el a venezuelai légitársaság (AVENSA) Convair típusú belföldi járatú repülőgépét. öt perccel azelőtt, hogy a gép Marquedéba érkezett volna, három revolverrel felfegyverzett férfi tört be a pilótafülkébe és a pilóták nyakának szegezve fegyverüket, felszólította őket, változtassák meg útirányukat Kuba felé. A repülőgép azonban üzemanyagvétel céljából kénytelen volt leszállni Curacaoban a Holland-Antilláhor, ahol kiengedtek a repülőgépből öt utast, három gyermeket és két idős embert. Még nem érkezett hír arról, hogy a gép megérkezett-e a kubai Camagüey repülőterére. (MTI) 2 1871. OKTÓBER 14. is metrósztrájk Párizsban Hétfőn tovább folytatódott a párizsi metrósztrájk, amely továbbra is óriási nehézségeket okoz a francia főváros közlekedésében. Kép: Az utazni vágyók százai várakoznak egy-egy autóbuszmegállónál. (Telefotó : AP—MTI—RS) Új vatikáni rendelkezések A magyar katolikus püspöki kar félhivatalos lapja, a Magyar Kurír közlése szerint J. Villát, a Vatikán államtitkára 1971. év október 1-i keltezéssel kiadott okmányokban arról értesítette Ijjas József érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét, hogy megszüntették azoknak a vatikáni rendelkezéseknek a hatályát, melyeket 1957. évi július 16-án hoztak. Eszerint megszűnt a püspöki kar azon jogainak korlátozása, amellyel a Vatikán magának tartotta fenn annak engedélyezését, hogy katolikus pap országgyűlési képviselői, tanácstagi vagy más politikai tisztséget vállalhasson. Ezután a magyar püspöki kart illeti ez a jog. A magyar püspökök felhatalmazást kaptak a fentiekkel kapcsolatos ügyek rendezésére. (MTI) Koszigin kanadai látogatása előtt Moszkvában és Ottawában egyidejűleg bejelentették, hogy Trudeau kanadai miniszterelnök meghívására október második felében Kanadába látogat Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. A szovjet kormányfőnek ez lesz az első hivatalos kanadai látogatása. A technika, a hírközlés fejlődése közeli szomszéddá tette a két országot, amelyet a múltban a zord északi feltételek választottak el egymástól. Az utóbbi években állandóan bővült az érintkezés a két ország között, a kölcsönös kapcsolatok újabb és újabb területekre terjedtek ki. 1988-ban megnyílt a Moszkva—Montreal légijárat. Kereskedelmi és utasszállító hajók közlekednek a két ország kikötői között. Jelentősen fejlődtek a kapcsolatok a kereskedelem, a tudomány, a technika területén, fokozódott az együttműködés a halászatban, az atomenergia hasznosításában, a rádió- és televízió terén, valamint a konzuli kapcsolatokban. A cserék és kapcsolatok fejlődése megteremtette az alapot a magasszintű politikai érintkezésekre, különösen a Trudeau kormányra jutása után. A kanadai miniszterelnök kijelentette: bővíteni kívánja kapcsolatait a szocialista országokkal, köztük a Szovjetunióval. A szovjet kormány meghívására az idén májusban hivatalos látogatást tett a kanadai miniszterelnök a Szovjetunióban. Megállapodtak abban, hogy konzultációkat tartanak a kölcsönös érdeklődésre számottevő fontosabb nemzetközi problémák, valamint a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről A moszkvai látogatás során kidolgozták a két ország többirányú kapcsolatainak bővítésére vonatkozó programot. Szóba kerültek az államférfiak és politikusok, továbbá a kereskedelmi, tudományos, műszaki és kulturális, valamint társadalmi szervezetek képviselőinek kölcsönös látogatásai. Megállapodtak abban is, hogy az év végén tárgyalásokat folytatnak a jelenlegi kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról, tanulmányozni fogják az együttműködés bővítésének lehetőségeit a légiközlekedésben, aktivizálják az együttműködést az idén januárban életrehívott együttműködési vegyesbizottság keretében. Megállapodtak a tudományos, oktatási és kulturális együttműködés további fejlesztésében is. A kanadai fél kijelentette, hogy tanulmányozni fogja azt a szovjet javaslatot, amelynek célja gazdaságfejlesztési, műszaki és ipari együttműködési szerződés megkötése. A májusi megállapodás folytatásaként az északi területek ügyeivel foglalkozó kanadai miniszter a Szovjetunióban az északi területek és Szibéria életét tanulmányozta, Jefremov, a Szovjetunió állami tudományos és műszaki bizottsága elnökének első helyettese pedig szeptember 7-én Kanadába utazott, hogy megvitassa a vegyes bizottság további tevékenységét. A Szovjetunió és Kanada kapcsolatainak fejlődése jó irányban halad. Koszigin mondotta a Kremlben, a Trudeau tiszteletére adott villásreggelit: „A Szovjetunió és Kanada között nincs vita, vagy olyan kérdés, amelyet ne lehetne megoldani a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, vagy amely zavarná együttműködésünk továbbfejlesztését, a jószomszédi viszony megteremtését. ” A szovjet miniszterelnök küüszöbönálló kanadai látogatása kétségtelenül fontos lépés lesz a kölcsönösség elvén alapuló gyümölcsöző együttműködés további fejlesztésében. A. Pavlov Befejeződtek Szadat moszkvai megbeszélései Közös közleményt adtak ki Moszkva Moszkvában szerdán befejeződek a megbeszélések Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke között, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában. A hivatalos közlés szerint a megbeszélések, amelyeket a szívélyesség, a barátság és az öszszes megvitatott kérdéseket illetően teljes kölcsönös megértés jellemzett, eredményesek voltak. Megállapodás jött létre arról, hogy Szadat elnökinek a Szovjetunióban tett látogatásáról közös közleményt adnak fel (MTI)