Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Dm. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 89 fillér Hatszázan — a nőkről A nőket érinti elsősorban, — de egész társadalmunk haladása, fejlődése szempontjából fontos tanácskozásra kerül sor a na­pokban: a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa október 29-re és 30-ra összehívta a magyar nők országos konferenciáját a Parla­ment kongresszusi termébe. Hat­­száz asszony, leány­­munkások, isz-tagok, alkalmazottak, értel­miségiek, háziasszonyok vitatják meg mindazokat az eredménye­ket és a további teendőket, ame­­lyekről a párt 1970 februári nő­­határozata szólt, s amelyekről úgy emlékezett meg a pártkong­resszuson Kádár elvtárs: „A tár­sadalmi igazságosság olyan nagy kérdéséről van szó, ame­lyet évezredek alatt nem tudtak megoldani. Érthető, ha a szocia­lizmusnak is kell erre egy kis idő. De javulni fog a helyzet, aminek vannak már jelei is”. A 600 asszony a vitaindító elő­­adás után öt munkabizottságban tárgyal, vitatkozik majd. A bi­zottságok témái szinte minden asszonyi, női gondot, problémát felölelnek. Az élő témakör így oszlik meg: 1. A nő és a munka; 2. Szociálpolitika és egészség­ügy; 3. Háztartás korszer­űsítés, szolgáltatások; 4. A nők képzése és a közéleti aktivitás. 5. Az egyenjogúság a jogszabályok tükrében. Már a felsorolás is sejteti, hogy jóformán minden közös gondunk, örömünk terí­tékre kerül Sokféle okos, jó kezdeménye­zés segítette az utóbbi másfél esztendőben is a nők sorsának, munkájának könnyítését, még felsorolásszerűen is nehéz vala­mennyire ki­térni, ötödik évét tölti be hamarosan a gyermek­­gondozási segély, eddig megkö­zelítően 300 ezer asszony vette­­igénybe Ez azt jelenti, hogy a kereső szülő nők 65—70 százalé­ka élt ezzel a lehetőséggel. Eny­­nyi édesanya maradhatott ott­hon, hogy gondozhassa a pici gyermekét és első életéveinek legkedvesebb megnyilatkozásait figyelemmel kísérje. Vitathatat­lan, hogy ez a segély jó, nyilván így foglal állást majd a nőkon­ferencia is. De hovatovább arra is szükség lesz, hogy tovább lép­jünk. A szociálpolitikai és egész­ségügyi szekcióban tehát — vár­hatóan — sok szó esik majd ar­ról, miként kellene a segély­for­mát tovább fejleszteni. Legalább ilyen izgalmas kér­déseket tartalmaznak az egyéb, megvitatandó témák is. Igaz, az üzemek — a szakmai szakszer­vezetek javaslatára, de öntevé­kenyen is — különféle szociális kezdeményezésekkel juttatják kifejezésre intézkedési készségü­ket a nőkért. A Debreceni Ru­hagyárban megszűnt a nők éj­szakai műszakja, a Kőbányai Textil csomagolóüzemében gépe­­sítéssel, a Kenderfonó központi és szegedi gyárában, a Hódme­zővásárhelyi Kötöttárugyárban szervezéssel, a Kender és Jutá­ban rekonstrukcióval könnyítik a női munkát. Jóné­hány üzem­ben adtak tanszersegélyt a nagy­­családos műn kisasszonyoknak. A Magyar Posztóban jó ötlet­nek bizonyult a kedvezményes, a díjtalan gyermeküdültetés. Gyógyüdülő bővítésére került sor a Pápai Textilben. Ismét másutt pótlék, díjtalan bérlet, nyugdíj előtt álló nők kiemelt fizetése, üzem­i gyermekintézmé­nyek fejlesztése,s felsorolni is nehéz a különböző helyi, segítő célzatú intézkedéseket. Lesz tehát, amit elismeréssel nyugtázzon a nőkonferencia, jól­­esően vegyenek tudomásul a munkabizottságok. Legalább ilyen hangsúllyal esik szó azon­ban a teendőkről, a gondok to­vábbi enyhítésének útjairól, módjairól. Megint csak címsza­vakban :talán egyik legégetőbb szociálpolitikai problémánk, hogy ma csak az óvodáskorúak 54 százalékának jut hely a gyer­mekintézményekben . Nagy szük­ség van a tsz-ek óvodaépítési akciójának megkezdésére, az üzemi és tanácsi kezdeménye­zések megvalósítására, kisisko­lásoknál az egésznapos iskola bevezetésének meggyorsítására. Külön téma: a szolgáltatások. Az ipari szövetkezetek nemrégi­ben lezajlott kongresszusán is sok szó esett arról, hogy a nők otthoni „műszakját” a különbö­ző szolgáltatások nem segítik még eléggé. Előfordul, hogy ép­pen a kevésbé ellátott terüle­tekről feledkezik meg ismét és ismét a szolgáltatóipar. Nem közömbös a tanácskozók előtt az sem, milyen a nők köz­életi szereplési lehetősége, a vezetők közötti aránya, mennyi­re védik az asszonyokat, az anyákat a jogszabályok , és milyen újabbakra lenne még szükség? Annál is fontosabb, hogy szó essék ezekről, mert megfigyelhető: sok vállalat, üzem, készséges a szociálpoliti­kai intézkedések meghozatalá­ban, de vonakodik ha a ráter­mettek szakmai képzéséről esik szó, ha ki kell nevezni tehetsé­ges asszonyokat vezetői posztok­ra. Tény az is, hogy a családjogi törvény sok szempontból korsze­rűtlen, érvényben vannak még olyan jogszabályok is, amelye­ket meg kellene már változtatni. A 600 küldöttnek tehát bősége­sen akad munkája. Amellett, hogy az országos konferencián újra­választják a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsát. A nők , közös dol­gairól” folytatott kétnapos esz­mecsere fontos mérföldkő a nő­mozgalom, de az országnak több, mint felét alkotó nőtársadalom életében is. Tárkonyi Margit xxvi. Évfolyam, 254. szám MAI ÉLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK MEGYEI CSOPORTJA (3. oldal) SZERKESSZEK VELÜNK (4. oldal) November elsejétől Megszűnik a vasúti személyszállítás Békéscsaba és Újkígyós között Közútra terelik a forgalmat • Autóbuszjárat Békéscsabáról Egerbe és Gyuláról Budapestre Amint korábban már hírt ad­­­­tunk róla lapunkban, szeptem­ber 1-től a vasútról közútra te­relték a forgalmat Békéscsaba és Békéssámson között. Az útépítés elhúzódása miatt azonban akkor továbbra is fenntartották a vas­úti személyforgalmat a Békés­csaba, Szabadkígyós, Újkígyós és a Csabai tanyák közötti sza­kaszon. Lukovits Bélától, a 8-as Volán Vállalat forgalmi igazgató-he­lyettesétől megtudtuk, hogy rö­videsen új fejlemény várható. A közlekedés­politikai koncepció végrehajtásának ugyanis novem­ber 1-től az idei utolsó szakasza valósul meg, amikor megszűnik Békéscsaba és Újkígyós között a keskeny nyomközű vasútvonalon is a személyszállítás. November elsejétől tehát a Békéscsaba, a Békéssámson közti szakaszon végig a köz­útra terelődik a forgalom. Ezt a 8-as Volán Vállalat bo­nyolítja le, mégpedig 76 autó­busz járatpárral. Ebből Békés­csaba és Szabadkígyós között 35, Békéscsaba és Újkígyós között 27, Békéscsaba és Csanádapáca között 8, Békéscsaba és Békés­sámson között 5, míg Békéscsaba —Békéssámson—Hódmezővásár­hely között egy járatpár közle­kedik. A rendelkezésre álló utas­számlálási adatok alapján a já­ratokat 10 autóbusszal (melyek­ből 3 csuklós­ autóbusz) bonyo­lítja le a vállalat. Azt is elmondta, hogy ameny­­nyiben az átterelés után az utas­­forgalom megkívánja, úgy a vállalat újabb autóbuszokat ál­lít forgalomba. A vállalat a menetrend össze­állításánál figyelembe vette a munkába járó és a munkából hazatérő dolgozók igényét, to­vábbá a diákok iskolakezdését és befejezését, valamint az egyéb kéréseket. Ennek megfelelően az új járatokkal Csanád­apácá­ról lehet Békéscsabára közle­kedni a műszakok kezdésére, úgyszintén Csanádapácáig le­het a műszakok befejezése után megfelelő gyorsasággal hazautazni. A forgalom-áttereléssel egy­­időben Medgyesbodzás lakosai­nak az igényeit is figyelembe vette a vállalat. Ezzel a község, közlekedése lényegesen javult A vasúttal ellentétben jelentő­sen megnövekedett az utazási választék. Mégpedig azért, mert autóbuszokkal sokkal többször, szinte a nap minden szakában lehet Békéscsaba és Békéssám­son között közlekedni. Különö­sen a Békéscsaba és Szabadkí­gyós, valamint a Békéscsaba és Újkígyós közötti utazási lehető­ség növekszik meg november 1- tő. A közlekedés­politikai koncep­ció végrehajtásához szorosan kapcsolódik az újabb transzver­zális autóbuszjáratok indítása. November 1-től új járat közle­­kedik Békéscsabáról Egerbe és vissza, valamint Gyuláról Szolnokon keresztül Budapest­re és vissza. Különösen a Békéscsaba— Eger közötti autóbuszjárat je­lentős, mert ezzel Békés megye közvetlen kapcsolatba kerül He­ves megyével, ahová igen körül­ményesen lehet vasúton eljutni. Az újabb budapesti járattal pe­dig szintén növekszik az utazási választék. Az utazóközönség az ezen a vonalon közlekedő autó­busszal ugyanis nemcsak Buda­pestre, hanem a közbeeső váro­sokba, illetve községekbe is el­juthat. F. P. Hasznos a kishatármenti árucsereforgalom A fogyasztók áruellátásának kölcsönös javítása, az áruvá­laszték bővítése céljából az utóbbi két évben széles körű kishatármenti árucsereforgalmi kapcsolatot épített ki a szom­szédos országokkal a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. A­ jugoszláv, csehszlo­vák és román cégekkel kiala­kított közvetlen kapcsolat ré­vén már 1970-ben száznegy­ven millió forint értékű áru behozatalára, illetve közvetlen exportjára került sor. Jugoszláviával az idei keres­kedelmi forgalom csökkent ugyan, ennek ellenére négyszáz­ezer dollár értékű fogyasztási cikket, egyebek között mint­egy hárommillió üveg sört, ti­zenöt vagon kakaót, bébiétele­ket, különféle italokat, pörkölt földimogyorót szereztek be. Kedvezően alakul a kapcso­lat Romániával is. A két or­szág közötti kereskedelmi egyezmény értelmében novem­berben magyar—romá­n keres­kedelmi napok lesznek Buka­restben, illetve Budapesten. Ez­zel egyidősben jelentős árucse­rére kerül sor, amelyet a Szol­nok—Békés megyei Élelmiszer­es Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat bonyolít le. (MTI) iMmíHMeeMancniMisMfesfeMBaBnMMMiuMMiMMSHiMnmMiMtiHMMMMitMincaMMaacBBaoiss? A kevermesi könyvtárban ifjú olvasók ismerkednek a kev­e­r­­esi könyvtár kincseivel. Van köztük, aki életében először van itt. Pelle Ferencné könyvtáros mindegyiküknek segít a legközelebbi olvasnivaló kiválasztásá­ban. * (Fotó: Márton László)

Next