Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

Emberhez vezeti ajtó „Nincs munkaerő”. Ez a kurta mondat évek óta hallható vál­lalati vezetők nyilatkozataiban, üzemvezetők, művezetők szájá­ból. Szinte holmi gazdasági szál­, lóige lett. Közben azért a terme­lés növekedett, az üzemek száma is gyarapodott, s ma sem dol­goznak kevesebben, mint koráb­ban, sőt, többen. Hiszen nőtt a népesség száma is. Ugyanakkor arról is hallunk időnként, hogy egyik vagy­ másik vidéken nincs még elegendő megfelelő munkaalkalom vagy némelyik üzemben időnként rossz a „munkaellátottság”, ma­­gyarán: a dolgozónak ilyenkor valami tessék-lássék feladatot adnak, s nem azt, amit a terv­szerű tevékenység megkívánna, mert nincs időben anyag vagy terv, vagy más munkafeltétel. Mindebből arra kell következ­­tenünk, hogy munkaerő azért ál­talában van. Inkább az a kérdés: hol van? Nem kell külön ütem a kere­sésére indulnunk, hiszen keresik a vállalatok maguk is, tanú rá szinte valamennyi újság hirde­tési rovata. S ha e gazdasági szakemberek árnyaltabban fo­galmaznak, akkor nem is azt mondják, hogy „Nincs munka­erő”, hanem azt, hogy „Nem le­­het munkaerőt kapni”. Nos, kapni csakugyan nem le­­het, legalábbis úgy nem, mint v­alami bő raktári készlettel ren­delkező áruházban, ahol a vevő elmondja az igényét, és máris hozzák az árut tetszés szerinti mennyiségben és választékban. A munkaerőhöz csakugyan nem lehet áruként hozzájutni. Ez is arra figyelmeztet, hogy nem szabad árunak tekinteni, nem az. Nem olyan „cikk”, amit ké­szen megveszünk és felhaszná­lunk, ami „olyan, amilyen”, ha ma nem kell, félretesszük hol­napra. „Ha már az üzemszervezésről beszélünk”, — mondta egy vál­lalatigazgató —, „hadd jegyez­zem meg: legszívesebben össze­vonnám a m­unkaerőgazdálkodá­­si osztályunkat a személyzeti­vel. Azzal úgysem gazdálkodhat, amit nem lehet kapni, s ma már személyzeti munkára van szük­ség, minden egyes dolgozóval, egyéni bánásmódra”. Hogy a dolog humoros oldalát se hallgassuk el, az igazgató mindehhez hozzátette, csupán azért nem szervezik át a mun­kaerőgazdálkodási osztályt, mert egyelőre sok munkája van: a különféle szerveknek számtalan statisztikát kell készítenie a munkaerőhelyzetről. Talán mon­danunk sem kell, hogy kevesebb statisztika is elégséges tájékoz­tatást nyújthat, és so­kkal hasz­nosabb lenne, ha többet törőd­hetnének az említett „egyéni bá­­násmód”-dal. És hogy ez mit je­lent? Erre több példát is talá­lunk ma már a gyakorlatban. A vállalatoknak maguknak kell szakmunkásokat nevelni. Gon­doskodni a szakképzésről, és en­nek előfeltételeként még a hi­ányzó általános iskolai végzett­ség pótlásáról is. Többet kell tö­rődni az egyéni gondokkal, élet­­körülményekkel. Elmélyültebben kellene foglalkozni az üzemi szociológiai és pszichológiai té­nyezőkkel , a munkahelyi körül­ményekkel, szervezettséggel, lég­­körrel, a munkakollektívák em­­beri kapcsolataival, csoportosan és egyénenként azzal, hogy a vállalati munkaerőszükséglet mi­nőségi igényei jobban találkoz­zanak az egyéni képességek­kel. Az egyik országos vállalat je­lentősnek ígérkező szervezeti lé­­pést tett saját tapasztalatából okulva. Korszerűsítették egyik üzemüket, s látták, hogy ezzel együtt a kollektívák más szemé­lyi összeállítása, sza­kmai képzés, a szervezeti formák változtatása vált szükségessé. Mivel a többi üzemüket is korszerűsítik, már most kialakítottál­: a munkaügyi osztályukon egy üzemszervezési csoportot, amelynek az a fel­adata, hogy mire elkészül a kor­­szerűsítés, ott kialakítsa a kor­szerű munkaszervezetet, felké­szítse rá mind szakmailag, mind szervezetileg az embereket. A megoldás módja egyéni, hi­szen a vállalatok sokfélék. A lényeg közös: a munkaerő az ember sajátja, az emberben van. Tehát a vállalatnak annyi és olyan munkaerő áll rendelkezé­sére, amennyit és amilyet „ki­hoz”, a kollektívából és annak egyéneiből. Min múlik ez? Ké­zenfekvő válasz, hogy a vállalat gazdálkodásán és az anyagia­kon. Ez igaz. Ám a vállalat gaz­dálkodása meg éppen attól függ, hogy mennyire bontakoztat­ja ki az emberek munkaerejét, képességeit, és milyen célszerűen használja föl! Gazdasági ered­mény nincs „önmagától”, de em­berek és emberi képességek van­­nak. Ott kell tehát kezdenünk, ahol a munkaerő van: az embe­rekhez, az egyénekhez vezető ajtókat kell kinyitni, egyéni bá­násmóddal, egyénileg is össze­fűzve őket a kollektíva ügyével, emberekben gondolkozva szer­vezni. Németh Ferenc Jakubovszkij marsall Poznanban Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő­­parancsnoka és Szergej Stye­­­menko hadsereg-tábornok, az egyesített fegyveres erők törzsé­­nek főnöke látogatást tett Poz­nanban. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka megtekintette a „Cegelsiki” Fémipari Műveket, ahol találkozott a vállalat párt és gazdasági aktívájával. A vendégek megismerkedtek­­a „Czarniecki” lengyel harcko­csizó tisztiiskola növendékeinek kiképzésével és megszemlélték egy kombinált gyakorlatukat. (MTI) Mfl. CSABACSÜDI FIATALOK (4. oldal) HÚSZMILLIÓ FORINT MŰSZAKI FEJLESZTÉSRE (5. oldal) A LABDARÚGÓ NB II. SORSOLÁSA (6. oldal) A megyei tanács tb üléséről jelentjük Javaslat néhány iskola, napközis konyha rendbehozására Megkezdik a gyula­remetei nevelőotthon rekonstrukcióját • Szanálási eljárás 14 termelőszövetkezetben A megyei tanács végrehajtó­ bizottsága február 29-én tartot­ta ülését Békéscsabán. Klaukó Mátyás elnökletével. A korábban hozott vb határozatok végrehaj-­ tásáról szóló jelentés elfogadád­á­sa során javaslat született a fe­­j­­ezet hiányában leállításra ke­rült, valamint közegészségügyi szempontból kifogásolt művelő­désügyi létesítmények rendezé­sére. A végrehajtó bizottság 1971. október 26-i ülésén a tervosztály előterjesztésére a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola felépí­téséhez a megyei tanács hozzá­járulásaként a költségvetési pénzmaradvány terhére 1,6 mil­lió forintot hagyott jóvá. A költ­­ségvetési pénzmaradvány végle­ges felosztásával a végrehajtó bizottság 1971. november 9-i ülésén foglalkozott. Ekkor a pénzügyi osztály előterjesztésére a fenti célra 2 millió forint ke­rült meghatározásra. A különb­ség 400 ezer forint Ez az összeg rendelkezésre áll. Ez a 400 ezer forint segítségül szolgál arra, hogy a Szabadkígyóson már el­kezdett, s anyagi eszközök hiá­nya miatt félbehagyott munkát az év folyamán társadalmi mun­ka igénybevételével (újkígyósa Aranykalász Tsz, AFfiSZ) be tudják fejezni. A napköziotthoni­ és konyha befejezése azzal az előnnyel is járna, hogy szüksége­s megoldásként ott 25 óvodáskorú­­ gyermek elhelyezését biztosíta­­­ná. . A dobozi napköziotthonos konyha korszerűsítése érdekében javasolták, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága kezdjen koordinációs tárgyaláso­kat a gyulai harisnyagyárral és a helyi termelőszövetkezettel a közös megvalósítás érdekében. A tarhosi gyógypedagógiai intézet megyei intézmény. Az új komy-­ ha létesítésére csak az ötödik ötéves terv során lesz lehetőség. Hasonlóan Tótkomlóson új tan­terem létesítésére, is. A békésszentandrásd általános iskolai diákotthon rendbehozata­ ,­lához még ez év második felé-­­ ben elvégzik a szükséges műsza­ki fel­mér­éseket és a pontos költ­ségvetést­ is elkészítik. A sarkadi gimnázium tornatermének meg­valósítását a következő tervidő­szakra szükséges elhalasztani. A fenti létesítmények befeje­zéséhez, illetve rendbehozásához­ a társadalmi összefogás­ból, ko­­­ordinációból jelentkező támoga­tásról az illetékes tanácsok kezdjenek tárgyalásokat a terü­letükön lévő gazdaságokkal, vál­lalatokkal — hangzik a javas-­­lat. Az ilyen együttműködés sik­j­áceres volt Nagybá­nhegyesen is,­­ ahol a szociális otthon létesítésé-­­ hez csupán épületet kértek, a­ további költségeket a község, il­­­­letve annak fenntartását a helyi termelőszövetkezet vállalta ma­gára. Következükben a végrehajtó bi­zottság megtárgyalta és elfogad­ta Csepregi Pálnak, a tervgazda-­­­sági bizottság elnökének előter­jesztését a megye társadalmi,­­ gazdasági és kulturális változá­saira vonatkozóan. Megálapítot­ t­ta,­ hogy a megye fejlődésének­­ eredményei összességükben­­ kedvezőek, biztatóak és megfe­­­­lelő­ gazdasági alapot teremtet­­­tek­ az 1972. évi célkitűzések megvalósításához. Ezt követően Gajdács György osztályvezető tett jelentést a húsprogram idő­arányos végrehajtásáról. A vég­rehajtó bizottság az előterjesz­tést elfogadta és a további mun­kák teljesítésére megfelelő hatá­rozatokat hozott. A továbbiakban jóváhagyta a vb. Deák Ferenc művelődésügyi, dr. Romvári László tervosztály­vezető együttes előterjesztését a gyula-remetei nevelőotthon re­konstrukciójával kapcsolatban. Mint ismeretes a negyedik öt­éves tervtörvény előírja a gyer­mekvédelmi létesítmények gyor­sabb fejlesztését. E célkitűzés megvalósítására a Művelődés­­ügyi Minisztérium Gyula-Reme­tén a nevelőotthon rekonstruk­cióját, valamint 90 férőhelyes fejlesztést kíván megvalósítani. E fejlesztéshez 15 millió forintot bocsát a­ megyei tanács rendel­kezésére. A munkálatok 1972- ben kezdődnek és 1974-ben feje­ződnek be. A Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács között együttműködési megálla­podás jött létre, mely szerint a rendelkezésre bocsátott 15 millió forint a megvalósítás során nem léphető túl. A létesítmény meg­építése után a megyei tanács vb kezelésébe kerül. Végül a végrehajtó bizottság jóváhagyta egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1971 évi veszteség-rendezéséről készült, előterjesztését. Ennek alapján a­ békési Kossuth, a dobozi Petőfi, a méhkeréki Nicolae Balcescu, a sarkadi Kossuth, a sarkadkeresz­­túri Egyetértés, a battonyai Má­jus 1 és Petőfi, a kisdombegy­­házi Táncsics, a magyardomb­­egyházi Rákóczi, a nagyszénás­ Dózsa,­a szarvasi Dózsa, a vész­tői Béke, a zsadányi Dózsa és a Magyar—Lengyel­­Barátság Ter­­melőszövetkeze­teknél a szanálási eljárás lefolytatását rendelte el. Majd döntött a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek számáira 1972—73 évre biztosított támogatási keret odaítéléséről. A húsz termelőszövetkezet a kö­vetkező: Gyula Köröstáj, Bélme­­gyer Új Barázda, Köröstarcsa Petőfi, Békés Október 6 és Kos­suth, Sarkad Kossuth, Méhkerék Nicolae Balcescu, Kötegyán Pe­tőfi, Doboz Petőfi, Geszt Egyet­értés, Újszalonta Béke, Gerla Magvető, Körösladány Új Baráz­da, Vésztő Aranykalász, Kossuth és Béke, Dévaványa Aranyka­lász, Biharugra Szabad Föld, Okány Alkotmány és Petőfi ter­melőszövetkezetek. Egyben köte­lezte a végrehajtó bizottság a támogatásban részesített terme­lőszövetkezeteket, hogy részese­dési alapjukat az 1971-es szin­ten tartsák. Az ülés befejezéseként "a vég­rehajtó bizottság határozatot ho­zott a városi, nagyközségi, köz­ségi tanácsok és végrehajtó bi­zottságok tevékenységének tör­­vényességi felügyeletéről. Dr. swea8Hsaea«isse*»j!»eBSS»2Bas*st«9«M»*íí*sa*SB«B*B»*8SSfisa***E9®®®B®® A KÖSZÖRŰS (Fotó: K­emény Gyula)

Next