Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Áfa: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Nemcsak a munkához van joguk A nők megszokták, hogy jogaik mindenekelőtt a munkában érvényesülhetnek, úgyis mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez statisztikai adatokkal alátámasztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlálás alkalmával megállapították, hogy például a húsz-huszonnégy év közötti, még nem családos nők 82 százaléka kereső foglalkozást folytat, de összességében is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949-ben. Ezzel azonban — és ezt mindenki tudja —■ távolról sem, valósítottuk meg az egyenlő jogok elvét, sőt néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy talán le is mondtunk a megvalósításáról. Még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970-ben hozott határozata sem győzött meg mindnyájunkat arról, hogy az évek óta megszokott rossz, nem feltétlenül végzetes is egyben, s az óvatosabbak — magamat is ide sorolom — úgy vélték, korai még az öröm, az elvi állásfoglalás nem azonos a gyakorlati alkalmazással. Mostanában úgy alakult, hogy lehetőségem nyílt néhány helyen megismerkedni a gyakorlati alkalmazással is, s őszintén meglepett, mennyi leleményes, ténylegesen javító intézkedésnek nyithat utat a Központi Bizottság által hozott határozat. Mert ami történt — és sok minden történt — a nők életének könnyítéséért, az jobbára az utóbbi két esztendőben ment végbe. Ez a felismerés nemcsak örvendetes, de aggasztó is, hisz’ arra következtethetünk belőle, hogy legtöbbször valamirevaló szociális intézkedést a központi akaratnak kell sugallnia, különben nem jut el a megvalósulásig. Elvégre tudtuk, tudták eddig is, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a nők a munkában és a társadalmi életben, s a könnyítés módjai ugyanúgy kéznél voltak, mint ezekben az években. Mégis, a gazdasági vezetők többnyire objektív nehézségekre, elháríthatatlan akadályokra hivatkoztak, közben pedig szinte uralkodóvá vált az előítélet, hogy a nő nem teljes értékű, munkaerő, ezért nem is remélhet férfi kollegájával azonos elbírálást. Kezdjük mindjárt az anyagi konzekvenciákkal járó intézkedésekkel. Eddig a többi rossz között természetesnek vettük, hogy a szülő nő jövedelme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt gyakran behozhatatlanul lemarad munkatársaié mögött. Vagyis míg a többiek bére emelkedik, az övé egyhelyben marad. Életszínvonalát tehát nemcsak -1 1 fő megjelenése csökkenti — hisz’ a családi létszámemelkedéssel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem — hanem az árszintemelkedést figyelembe véve, még hátrányos helyzetbe is kerül azért, mert szülésre adta a fejét. Néhány gyárban ,,kitalálták”, hogy ezt a hátrányos helyzetet egyszerűen ki lehet küszöbölni, s a szabadságáról visszatérő anya bérét automatikusan 150—200 forinttal emelik. Majd’, minden üzemben vannak a többinél rosszabbul fizető munkahelyek, ahol valamilyen adminisztratív szabályozás következtében kevesebb az órabér, mint másutt. Az egyik ilyen műhelyben — ahol véletlenül majdnem kizárólag nők dolgoztak — megváltoztatták az úgynevezett besorolást, s ezzel sikerült végére járniuk egy sokéves panasznak: valamennyi itt dolgozó órabére egy forinttal több lett. Több helyen külön megvizsgálták a nagycsaládos, illetve a gyereküket egyedül nevelő anyák helyzetét. S miután kiderült, hogy sokkal súlyosabb terhek nehezednek rájuk, mint a többi állampolgárra, megpróbáltak legalább könnyíteni a terheken. Minden évben rendkívüli segélyben részesítik őket a gyerekek számától függően, kedvezményes áron és rendszeresen biztosítanak számukra helyet a vállalati üdülőben, elsőbbséget élveznek a bölcsődei-óvodai felvételeknél, de még az ipari tanulók felvételénél is. Végül, de nem utolsósorban, első helyen kapnak lakásépítési kölcsönt, méghozzá kamatmentesen, a vállalat fejlesztési alapjából. A felsoroltak nem tartalmazzák a törvény által előírt kedvezményeket, amelyet minden munkahelyén kötelesek megadni. Éppen azokat az intézkedéseket próbáltam összegyűjteni, amelyek egyéni leleményről tanúskodnak, s egyben azt is mutatják, mennyi mindent tehet egy-egy intézmény saját hatáskörén belül az ott dolgozó aszszonyokért. Senki sem állítja, hogy a példaként említett változások hirtelen és látványos fordulatot hoznak az asszonyok sorsában, hogy egy csapásra másként értékelik nálunk a női munkát, s megváltozik a nők — valljuk be nem egyszer torz — önértékelése. Azt azonban feltétlenül bizonyítják, bizonyíthatják, hogy a jogok gyakorlására megfelelő lehetőségeket kell teremteni, sőt talán azt is, hogy még jócskán akadnak felfedezetlen lehetőségek. Fenákel Judit A MEZŐGÉP Vállalat szocialista brigádjai a termelékenység növeléséért A MEZŐGÉP Vállalat kilenc gyáregységéből 60 szocialista brigádvezető találkozik néhány nap múlva vállalata párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőségével, hogy közösen vitassák meg az év elején kiadott azon irányelvek gyakorlati megvalósításának tapasztalatait, amelyek a szocialista versenymozgalomra vonatkoznak. A brigádvezetők vállalati értekezletén megbeszélik azt is, hogy a szocialista brigádok — hűen az MSZMP KB novemberi határozatához — mit tehetnek az eddigieken túl a munkatermelékenység növeléséért. Ugyanerről tárgyaltak a vállalat vezetői egyébként egy hónappal ezelőtt a kilenc gyáregység művezetőivel, főművezetőivel és üzemvezetőivel is, mivel ők azok, akik legtöbbet tehetnek a termelés fejlesztéséért. Ezen a gyűlésen a művezetők elmondták, hogy az egy évvel korábban kiadott vállalati belső utasítás, amely bővítette a művezetők jog- és hatáskörét, kiállta, illetve egy-két kiegészítés, módosítás után továbbra is állja a gyakorlat próbáját. A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezetének tanfolyama pedig — amelyet a MEZŐGÉP Vállalat 30 művezetője végzett el — alkalmassá tette a vállalat középvezetőit a szélesebb hatáskörrel járó megnövekedett felelősség vállalására. A vállalat vezetői remélik, hogy a novemberi művezetői értekezlethez hasonlóan a mostani, decemberi szocialista brigádvezetői értekezlet is nagyon sok hasznos tapasztalatot hoz. Horgászcikkek gyára A Magyar Országos Horgász Szövetség Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalatánál sokféle horgászkellékeket gyártanak. A korszerű üzemben műanyag horgászbotokat, orsókat, és sokféle apró cikket, horgot, villantót állítanak elő. (MTI fotó: Konkovács László felvétele — KS) ma KINEK A FELELŐTLENSÉGE? (5. oldal) • HOGYAN LESZ HATSZÁZ új Óvodai hely OROSHÁZÁN (3. oldal) • KLliBAVATAS (4. oldal) • EGY MŰSOR MARGÖJÄRA (S. oldal) • SPORT (6. oldal) Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A művelődésügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg szerdán a Parlamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, dr. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Fazekas László, a Magyar Rádió és Tv gaz- ' dasági igazgatója és dr. Harangozó Ede, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökhelyettese. Ott volt az ülésen Dancs István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. Dr. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes bevezető szavaiban emlékeztetett a Központi Bizottságnak az állami oktatás fejlesztéséről és feladatairól hozott határozatára, továbbá a KB novemberi ülésének állásfoglalására. Biztosítani kell az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozat középtávon és távlati tervének tudományosan megalapozott kidolgozását, annak személyi és tárgyi feltételeit. Tovább kell dolgozni az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásán. Ennek kapcsán is erősíteni kell azt a munkát, amely a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulását és továbbtanulását segíti, mégpedig az előkészítő tanfolyamok hálózatának bővítésével. A kulturális bizottság megvitatta a költségvetés-tervezetet. Felszólalt Dömötör János, Somogyi József, Salamon Hugóné, Géczi János, dr. Szép Zoltán ,Sebesi Lászlóné, dr. Szabó József, Káli Ferenc és dr. Guba Sándor képviselő. A bizottság a tervezetet elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután a kulturális bizottság megvitatta jövő évi munkatervét. (MTI) December 12-én értékelik a Fogászati Hónapot Lapunkban többször adtunk hírt a Fogászati Hónap idejére meghirdetett pályázatokról, versenyekről, rendezvényekről. Az értékelést a Megyei Egészségnevelési Csoport és a Vöröskereszt, december 12-én délelőtt 10 órakor tartja Békéscsabán, az SZMT-székházban. Itt adják át a különböző versenyek győzteseinek a jutalmakat. Az ünnepélyes összejövetelen dr. Gyarmati István megyei stomatológus fő- orvos üdvözli a résztvevőket és ismerteti az értékelést. A kira- Skatverseny győzteseinek dr. Kőnig János, a MENCS vezető fő■ orvosa adja át a jutalmakat.