Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-08 / 105. szám
A MEGYEIPÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. MÁJUS 8., SZERDA Áras 80 fillér Azonos munkáért azonos bért elmúlt évben végrehajtott — mindenekelőtt a nagyipari munkásokat érintő —központi béremelések számottevően javították a munkások bér- és kereseti arányait. Mérséklődött a férfiak és a nők közötti indokolatlan keresetkülönbség; a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőttek — s ma már általában megfelelőnek mondhatók — a bérkülönbségek a szakképzett és a szakképzetlen munkások között. Növekedett a nagyobb erőkifejtést követelő és kedvezőtlen körülmények között, a több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozó munkások anyagi elismerése. Az április elsejétől esedékes — a kisegítő és egyéb munkakörökre vonatkozó — béremelésektől hasonlóan kedvező hatások várhatók. Az azonos szakmájú munkások keresete között azonban még mindig jelentős a különbség s ez csak részben indokolt. Indokolt annyiban, hogy egyegy szakmán belül is különböző bonyolultságú munkák találhatók, nem egyformák a munkakörülmények sem, s érthető módon differenciálják a kereseteket a teljesítménykülönbségek is. De a meglevő keresetkülönbségeket, azok nagyságát a felsorolt tényezők nem indokolják teljes mértékben. Például: az azonos képzettségű, azonos munkakörülmények között, de különböző szakmákban dolgozó csoportok kereseti arányait vizsgálva, megállapították, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb kereseti átlagú szakmák alapórabére között 316 forint, óránkénti keresete között 3,24 forint — tehát túl nagy — a különbség. Túl nagy, mert nemcsak azonos felkészültségű, azonos körülmények között dolgozó, hanem ennek következtében azonos bérkategóriába tartozó szakmacsoportokról van szó. Megállapították azt is, hogy az eltérést jórészt a vállalaton belüli alapbér- és adatkeresetkülönbségek okozzák. A jelzett tényekből következik, hogy elérkezett a rendcsinálás ideje, hiszen a jelenlegi keresetkülönbségek nagyon sok munkást igazságtalanul sújtanak. Elkészült és a harmadik negyedévben megjelenik — a szakmai bérek országos táblázata, amely a népgazdaság minden ágazatára, szektorára, minden vállalatára és szövetkezetére érvényes. Kidolgozásánál azonban figyelemmel voltak arra, hogy a leggondosabban megszerkesztett táblázat is áttekinthetetlen, ha minden munkakört felsorolna. Ezért — az érintett tárcák és a SZOT segítségével — kiválasztották a 108 legnagyobb létszámú, tehát kulcsfontosságú szakmát, illetve munkakört, s ezen belül 210 munkaköri kategóriát határoztak meg. Az egy-egy szakmán belüli — a munka nehézségi fokának eltéréseiből, a munkakörülmények különbségeiből adódó — differenciák miatt hiba lett volna úgy meghatárnun egy-egy bértételt, hogy az egyformán vonatkozzon minden munkásra az adott szakmán vagy munkakörön belül. A vállalatok nem átlagos szakmunkásokat, hanem egymástól eltérő képzettségű, gyakorlatú és meghatározott körülmények között dolgozó embereket foglalkoztatnak és az ő számukra állapítják meg a béreket. Mindebből persze még nem következik, hogy a szakmai bértáblázat egy csapásra megoldja az indokolatlan keresetkülönbségekből adódó problémákat. Először is: a keresetek különbsége lényegesen nagyobb az alapbérek különbségénél. A szakmai bértáblázat pedig csak az alapbérekre vonatkozik s így alkalmazása csak részlegesen befolyásolhatja a kereseteket. Az indokolatlan keresetkülönbségek csak akkor csökkennének számottevően, ha a vállalatok végre komolyan vennék a teljesítménykövetelményeket. A sokszor minden tudományos alapot nélkülöző — inkább csak becsléssel megállapított — normák irreális teljesítménykülönbségekhez, indokolatlan kereseteltérésekhez vezetnek. Nyilvánvaló, hogy normaügyben is előbbutóbb szükségessé válik a rendcsinálás, ami — a félreértések elkerülése végett — nem a normaszigorítást, hanem az alkalmazott teljesítménynormák tudományos módszerekkel történő általános felülvizsgálatát jelenti. A szakmai táblázat bértételei — mert nem fix összegek, hanem alsó és felső határok között mozognak — nem csökkentik a differenciálás lehetőségét, éppen ellenkezőleg: igazságosabb differenciálásra adnak módot. (A jelenlegi bértarifa-rendszerben túl széles, 60— 80 százalékos bérhatárok is szerepelnek, ami indokolatlan különbségekhez is vezetett a bérezésben.) A kormány úgy határozott, hogy a szakmai bértáblázat nem kötelező jellegű, hanem lényegében irányelvként kell alkalmazni. A kötelező érvényű bevezetés ugyanis azt jelentené, hogy azoknak a dolgozóknak, akiknek jelenleg szakmai bértétele a táblázatban meghatározott összeg felett helyezkedik el vagy azt megközelíti, nem kaphatnának további béremelést. S fordítva: azokat a vállalatokat, ahol sok munkás alapbére — a vállalat helyzete miatt — az új bértételek alsó határát nem éri el, olyan béremelésekre köteleznék, amelyekhez jelenleg sem az érintett vállalatoknak, sem a költségvetésnek nincs pénze. Az irányelv alapján megállapított új bértételeket azonban a vállalatok kötelesek rögzíteni a kollektív szerződésükben, s ez olyan okmány, amelynek előírásai minden munkahelyre kötelező érvényűek. Ily módon a bértáblázat bevezetése fokozatosan, hoszszabb idő alatt, elősegíti az alapbérek ,s ezen keresztül a keresetek arányainak igazságos módosulását. Vértes Csaba XXIX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM MAI PÉLDAKÉPEK NYOMDOKAIN (3. oldal) VERADOÜNNEPSÉG BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) URÁNBÁNYÁSZOK (4—5. oldal) A műszaki fejlesztési hónap programjából Megnyílt a „Műanyag az építőiparban” kiállítás Békéscsabán A most zajló műszaki fejlesztési hónap egyik kiemelkedő rendezvényének megnyitóját tartották meg hétfőn délelőtt Békéscsabán, a DÉMÁSZ-székház tanácstermében. A hat rendező, a Nehézipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya, a Műanyag Kutató Intézet, a Gépipari Tudományos Egyesület műanyag szakosztálya, az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete, a Magyar Kémikusok Egyesületének megyei szervezete és a GTE Békés megyei szervezete a Műanyag az építőiparban című kiállítás szervezésével arra törekedett, hogy bemutassa azokat a legkorszerűbb műanyagokat, amelyek ma már nélkülözhetetlenek az építőiparban. Báta Ernő, a GTE megyei szervezetiek társelnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Gál Istvánt, a MTESZ megyei szervezetének titkárát és László Antalt, a KISZÖV főmérnökét, majd Macskássy Hugó, a Műanyag Kutató Intézet főosztályvezetője mondta el megnyitó beszédét. Hangsúlyozta —, s ez a kiállításból is szemléltetően kiderült —, hogy a műanyagipar milyen gazdag kollekcióval vonult fel a kiállításon. Ám — mint mondotta — nem elégséges mindezeket a korszerű gyártmányokat megismerni, hanem fel is kell használni az építőiparnak és a lakosságnak. Utalt arra, hogy ez a bemutató jól kiegészíti a hasonló témakörben, a május 9-én és 10-én Békéscsabán megrendezendő a „Műanyagok az építőiparban” című kétnapos konferenciát Az idelátogató szakembereknek a kiállító vállalatok képviselői hasznosítható szakmai tanácsadással és útbaigazítássalszolgálnak. Ezután dr. Tárczy Emma, a Műanyag Kutató Intézet tudományos munkatársa ismertette a kilenc kiállító vállalat: az Országos Gumiipari Vállalat, a Műanyag Kutató Intézet, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a BUDALAKK, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, az Észak-magyarországi Vegyiművek, a Borsodi Vegyikombinát és a Nitrokémia korszerű és igen gazdag skálájú termékeit. A megye két szövetkezetének: a Szarvasi Műanyagfeldolgozó Ktsz és az újkígyósi ÁFÉSZ fedéllemez üzemének termékeit Medovarszky Pál, az újkígyósi ÁFÉSZ főkönyvelője ismertette meg a kiállítás megnyitójának résztvevőivel. Nagy kár, hogy nincsen Békéscsabán olyan kiállítóterem, ahol ehhez hasonló termékbemutatót lehetne rendezni. Áprilisban Budapesten, a BNV területén rendezett HUNGAROPLAST kiállításán láthatták első ízben az érdeklődik a Műanyag Kutató Intézet egészségügyi blokkjának prototípusát. Ez a kuriózum Békéscsabán most az udvarra szorult, mert nem fért be a tanácsterembe. Az üvegszálerősítésű poliészterből készült egészségügyi blokk, amely zuhanyozót, mosdót és WC-t foglal magába, jól alkalmazható komfort nélküli lakásokban és hétvégi házakban. Éppen ezért ezt az újdonságot a kiállítás látogatóinak figyelmébe ajánljuk. A kiállítás különben május 11- ig naponta reggel 9 órától délután 5 óráig tekinthető meg. P. P. Felvételünkön a Szarvasi Műanyagfeldolgozó Kisz és az újkígyós ÁFÉSZ fedéllemez üzemének legkorszerűbb termékei láthatók Részlet a kiállításról. A Tiszai Vegyi Kombinát, a BUDALAKK, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Műanyag Kutató Intézet újdonságait nézik a kiállítás első látogatói (Fotó: Demény Gyula)