Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

A MEGYEI­­PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. MÁJUS 8., SZERDA Áras 80 fillér Azonos munkáért azonos bért elmúlt évben végrehajtott — mindenekelőtt a nagyipari munkásokat érintő —központi béremelések számottevően javí­tották a munkások bér- és ke­reseti arányait. Mérséklődött a férfiak és a nők közötti indo­kolatlan keresetkülönbség; a gazdaságpolitikai céloknak meg­felelően nőttek — s ma már általában megfelelőnek mond­hatók — a bérkülönbségek a szakképzett és a szakképzetlen munkások között. Növekedett a nagyobb erőkifejtést követelő és kedvezőtlen körülmények kö­zött, a több műszakban és a folyamatos munkarendben dol­gozó munkások anyagi elisme­rése. Az április elsejétől esedé­kes — a kisegítő és egyéb mun­kakörökre vonatkozó — bér­emelésektől hasonlóan kedvező hatások várhatók. Az azonos szakmájú munká­sok keresete között azonban még mindig jelentős a különb­ség s ez csak részben indokolt. Indokolt annyiban, hogy egy­­egy szakmán belül is különböző bonyolultságú munkák találha­tók, nem egyformák a munka­­körülmények sem, s érthető módon differenciálják a kere­seteket a teljesítménykülönb­ségek is. De a meglevő kereset­különbségeket, azok nagyságát a felsorolt tényezők nem indo­kolják teljes mértékben. Pél­dául: az azonos képzettségű, azonos munkakörülmények kö­zött, de különböző szakmákban dolgozó csoportok kereseti ará­nyait vizsgálva, megállapítot­ták, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb kereseti átlagú szakmák alapórabére között 316 forint, óránkénti keresete között 3,24 forint — tehát túl nagy — a különbség. Túl nagy, mert nemcsak azonos felkészültségű, azonos körülmények között dol­gozó, hanem ennek következ­tében azonos bérkategóriába tartozó szakmacsoportokról van szó. Megállapították azt is, hogy az eltérést jórészt a vállala­ton belüli alapbér- és ada­­tkeresetkülönbségek okozzák. A jelzett tényekből követke­zik, hogy elérkezett a rendcsi­nálás ideje, hiszen a jelenlegi keresetkülönbségek nagyon sok munkást igazságtalanul sújta­nak. Elkészült é­s a harmadik negyedévben megjelenik — a szakmai bérek országos táblá­zata, amely a népgazdaság min­den ágazatára, szektorára, min­den vállalatára és szövetkezeté­re érvényes. Kidolgozásánál azonban figyelemmel voltak ar­ra, hogy a leggondosabban megszerkesztett táblázat is átte­kinthetetlen, ha minden mun­kakört felsorolna. Ezért — az érintett tárcák és a SZOT se­gítségével — kiválasztották a 108 legnagyobb létszámú, tehát kulcsfontosságú szakmát, illetve munkakört, s ezen belül 210 munkaköri kategóriát határoz­tak meg. Az egy-egy szakmán belüli — a munka nehézségi fokának eltéréseiből, a munka­­körülmények különbségeiből adódó — differenciák miatt hiba lett volna úgy meghatá­­rnun­ egy-egy bértételt, hogy az egyformán vonatkozzon min­den munkásra az adott szak­mán vagy munkakörön belül. A vállalatok nem átlagos szak­munkásokat, hanem egymástól eltérő képzettségű, gyakorlatú és meghatározott körülmények között dolgozó embereket fog­lalkoztatnak és az ő számukra állapítják meg a béreket. Mindebből persze még nem következik, hogy a szakmai bér­táblázat egy csapásra megoldja az indokolatlan keresetkülönb­ségekből adódó problémákat. Először is: a keresetek különb­sége lényegesen nagyobb az alapbérek különbségénél. A szakmai bértáblázat pedig csak az alapbérekre vonatkozik s így alkalmazása csak részlegesen befolyásolhatja a kereseteket. Az indokolatlan keresetkülönb­ségek csak akkor csökkennének számottevően, ha a vállalatok végre komolyan vennék a tel­jesítménykövetelményeket. A sokszor minden tudományos ala­pot nélkülöző — inkább csak becsléssel megállapított — nor­mák irreális teljesítménykü­lönbségekhez, indokolatlan ke­reseteltérésekhez vezetnek. Nyil­vánvaló, hogy nor­maügyben is előbb­utóbb szükségessé válik a rend­csinálás, ami — a félreértések el­kerülése végett — nem a nor­maszigorítást, hanem az alkal­mazott teljesítménynormák tu­dományos módszerekkel történő általános felülvizsgálatát je­lenti. A szakmai táblázat bértételei — mert nem fix összegek, ha­nem alsó és felső határok kö­zött mozognak — nem csök­kentik a differenciálás lehető­ségét, éppen ellenkezőleg: igaz­ságosabb differenciálásra ad­nak módot. (A jelenlegi bérta­rifa-rendszerben túl széles, 60— 80 százalékos bérhatárok is sze­repelnek, ami indokolatlan kü­lönbségekhez is vezetett a bére­zésben.) A kormány úgy hatá­rozott, hogy a szakmai bértáb­lázat nem kötelező jellegű, ha­nem lényegében irányelvként kell alkalmazni. A kötelező ér­vényű bevezetés ugyanis azt je­lentené, hogy azoknak a dol­gozóknak, akiknek jelenleg szakmai bértétele a táblázat­ban meghatározott összeg felett helyezkedik el vagy azt megkö­zelíti, nem kaphatnának to­vábbi béremelést. S fordítva: azokat a vállalatokat, ahol sok munkás alapbére — a vállalat helyzete miatt — az új bérté­telek alsó határát nem éri el, olyan béremelésekre köteleznék, amelyekhez jelenleg sem az érintett vállalatoknak, sem a költségvetésnek nincs pénze. Az irányelv alapján megálla­pított új bértételeket azonban a vállalatok kötelesek rögzíteni a kollektív szerződésükben, s ez olyan okmány, amelynek elő­írásai minden munkahelyre kö­telező érvényűek. Ily mó­don a bértáblázat be­vezetése fokozatosan, hosz­­szabb idő alatt, elősegíti az alapbérek ,­s ezen keresztül a keresetek arányainak igazsá­gos módosulását. Vértes Csaba XXIX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM M­A­I PÉLDAKÉPEK NYOMDOKAIN (3. oldal) VERADOÜNNEPSÉG BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) URÁNBÁNYÁSZOK (4—5. oldal) A műszaki fejlesztési hónap programjából Megnyílt a „Műanyag az építőiparban” kiállítás Békéscsabán A most zajló műszaki fejlesz­tési hónap egyik kiemelkedő rendezvényének megnyitóját tar­tották meg hétfőn délelőtt Bé­késcsabán, a DÉMÁSZ-székház tanácstermében. A hat rendező, a Nehézipari Minisztérium mű­szaki fejlesztési főosztálya, a Műanyag Kutató Intézet, a Gépipari Tudományos Egyesü­let műanyag szakosztálya, az Építőipari Tudományos Egyesü­let megyei szervezete, a Magyar Kémikusok Egyesületének me­gyei szervezete és a GTE Békés megyei szervezete a Műanyag az építőiparban című kiállítás szer­vezésével arra törekedett, hogy bemutassa azokat a legkorsze­rűbb műanyagokat, amelyek ma már nélkülözhetetlenek az épí­tőiparban. Báta Ernő, a GTE megyei szervezetiek társelnöke üdvö­zölte a megjelenteket, köztük Gál Istvánt, a MTESZ megyei szerve­zetének titkárát és László Antalt, a KISZÖV főmérnökét, majd Macskássy Hugó, a Műanyag Kutató Intézet főosztályveze­tője mondta el megnyitó beszé­dét. Hangsúlyozta —, s ez a ki­állításból is szemléltetően kide­rült —, hogy a műanyagipar mi­lyen gazdag kollekcióval vonult fel a kiállításon. Ám — mint mondotta — nem elégséges mindezeket a korszerű gyártmá­nyokat megismerni, hanem fel is kell használni az építőiparnak és a lakosságnak. Utalt arra, hogy ez a bemutató jól kiegészíti a hasonló témakörben, a május 9-én és 10-én Békéscsabán meg­rendezendő a „Műanyagok az építőiparban” című kétnapos konferenciát Az idelátogató szakembereknek a kiállító vál­lalatok képviselői hasznosítható szakmai tanácsadással és útba­igazítással­­szolgálnak. Ezután dr. Tárczy Emma, a Műanyag Kutató Intézet tu­dományos munkatársa ismertette a kilenc kiállító vállalat: az Or­­­­szágos Gumiipari Vállalat, a Mű­anyag Kutató Intézet, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a BUDALAKK, a Ti­szai Vegyi Kombinát, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, az Észak-magyarországi Vegyimű­vek, a Borsodi Vegyikombinát és a Nitrokémia korszerű és igen gazdag skálájú termékeit. A me­gye két szövetkezetének: a Szarvasi Műanyagfeldolgozó Ktsz és az újkígyósi ÁFÉSZ­ fedélle­mez üzemének termékeit Medo­­varszky Pál, az újkígyósi ÁFÉSZ főkönyvelője ismertette meg a kiállítás megnyitójának résztve­vőivel. Nagy kár, hogy nincsen Békés­csabán olyan kiállítóterem, ahol ehhez hasonló termékbemutatót lehetne rendezni. Áprilisban Bu­­­­dapesten, a BNV területén ren­dezett HUNGAROPLAST kiál­lításán láthatták első ízben az ér­­deklődik a Műanyag Kuta­tó Intézet egészségügyi blokkjá­nak prototípusát. Ez a kuriózum Békéscsabán most az udvarra szorult, mert nem fért be a ta­nácsterembe. Az üvegszálerősí­tésű poliészterből készült egész­ségügyi blokk, amely zuhanyo­zót, mosdót és WC-t foglal ma­gába, jól alkalmazható kom­fort nélküli lakásokban és hétvé­gi házakban. Éppen ezért ezt az újdonságot a kiállítás látogató­inak figyelmébe ajánljuk. A kiállítás különben május 11- ig naponta reggel 9 órától dél­után 5 óráig tekinthető meg. P. P. Felvételünkön a Szarvasi Műanyagfeldolgozó Kisz és az új­kígyós­ ÁFÉSZ fedéllemez üzemének legkorszerűbb termékei láthatók Részlet a kiállításról. A Tiszai Vegyi Kombinát, a BUDALAKK, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Műanyag Kutató Intézet újdonságait nézik a kiállítás első látogatói (Fotó: Demény Gyula)

Next