Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA WM5. MÁRCIUS 2., KEDD Világ proletárjai, egyesüljetek! TÍ­PÚJLÁG Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM VISSZATEKINTÉS, HOGY ELŐBBRE LÁSSUNK * * * TIZENÉVESEKTŐL A NYUGDÍJASOKIG *** A DOLGOZÓK­­ ISKOLÁJÁRÓL (5. oldal) MA: A Szovjetunió népgazdasági tervének több irányai az SZKP XXV. kongresszusa előtt Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának 6. napján lezárta a kongresszus el­ső két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnö­költ. Bejelentette, hogy az­ első két­ napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Közpon­ti Revíziós Bizottság beszámolóival kapcsolat­ban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s vi­tafelszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkér­te Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszé­dének elmondására. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság tit­kára lépett ezután a szónoki emelvényre, s felolvasott egy nyilatkozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa ke­gyelettel megemlékezik a nem­zetközi kommunista és munkás­­mozgalom, a nemzeti felszaba­dító mozgalom mártírjairól, kö­veteli mindazoknak a kommu­nistáknak és egyéb haladó sze­mélyiségeknek a szabadon bocsá­tását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbö­zőbb részeiben bebörtönzött. Mi­után a kongresszus ezt az ok­mányt­ is egyhangúlag elfogad­ta, az elnök berekesztette a dél­előtti ülést. Leonyid Brezsnyev vitazáró beszéde A Központi Bizottság beszá­molójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői — a központi bizott­ságok titkárai, a területi párt­­bizottságok titkárai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. — kezdte vitazáróját Brezsnyev, majd így folytatta. A párt bék­és külpolitikája kérdéseinek szé­les körét érintették. Nem kétsé­ges, hogy az új Központi Bi­zottság, amelyet majd megvá­lasztunk, figyelmesen tanulmá­nyozni fogja az elhangzott ész­revételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva há­rom mozzanatot szeretnék ki­emelni. Szerintem ezek a leg­fontosabbak. Mindenekelőtt nagy­­ megelé­gedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt vala­mennyi küldött egyöntetűen he­lyeselte a Központi Bizottság po­litikai irányvonalát és gyakorla­ti tevékenységét. Teljes támo­gatást kapott a Központi Bizott­ság beszámolójában vázolt, jö­vőre vonatkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt kifejezésre jut­tatjuk — eszmeileg és politikai­lag összeforrottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rendkí­­vül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt öt­éves terv eredményeinek , ko­moly elemzése, a párt és az or­szág jelenének és jövőjének át­gondolása, fejlődésünk számos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékenysé­günk önkritikus, követelménye­ket támasztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszédek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig­ azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunisták­hoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egységesen és erőtel­jesen hallatták szavukat a pro­letár internacionalizmusról, a népek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politi­kánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiztos, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink rea­litásába vetett szilárd meggyő­ződésnek és annak a felismerés­nek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével ki­jelöli a célokat, kitűzi saját ma­ga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a cé­­hok, megoldódnak ezek a feladat Köszönetet mondok mind­azoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő szavakkal szóltak Központi Bizottságunkról, Po­litikai Bizottságunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sike­reinket úgy tekintjük, mint­­ a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munká­jának, együttes erőfeszítésének eredményét. Mi akkor járunk el helyesen, akkor járunk el lemi­i módon, ha eredményeink tudatában, fi­gyelmünket a még meglevő fo­gyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra összpontosítjuk. Úgy gondolom, a kongresszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelíté­se mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alko­tó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek je­gyében zárjam szavaimat. Úgy gondolom, hogy a Központi Bi­zottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mente­sít a terjedelmesebb záróbeszéd­től. Ezt követően "Viktor Grisin, a KB Politikai Bizottságának tag­ja az első napirendi ponttal kap­­csolatos határozati javaslat elő­készítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozati javasla­tot. A kongresszus mind ezt, mind a­ Központi Revíziós Bi­zottság beszámolóját jóváhagyó határozati javaslatot egyhangú­lag, lelkes tans és éljenzés köze­pette elfogadta. Az SZKP XXV. kongresszusának határozata Az alábbiakban közöljük az SZKP XXV. kongresszusának határozatát az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev előterjesztette beszámolójáról. Miután meghallgatta és meg­vitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előter­jesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a párt soron levő bel- és külpoliti­kai feladatairól, elhatározza. Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn elfogadott nyilatkozatá­ban hangoztatja: „Az SZKP XXV. kongresszusa kifejezve a szovjet kommunis­ták, az egész szovjet nép akara­tát, ünnepélyesen kinyilvánítja testvéri, megbonthatatlan szoli­daritását a kommunistákkal, az imperializmus és a reakció el­len folytatott küzdelem minden harcosával, mindenekelőtt pe­dig a fasiszta megtorlások áldo­zataival, azokkal, akik koncent­rációs táborokban és börtönök­ben sínylődnek, akik kegyetlen kínzásokat szenvednek el. A kongresszus teljes határo­zottsággal követeli Luis Corva­­lánnak, a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárának, J. Ca­­demartorsnak és J. Monteznak, a Chilei Kommunista Párt ve­zetőségi tagjainak, E. Poncenak és C Lorcának, a Chilei Szocia­lista Párt vezetőinek és a népi egység más személyiségeinek, a chilei fasiszta rezsim foglyainak — kommunistáknak, szocialis­táknak, minden hazafinak és demokratának — a szabadon bocsátását. A kongresszus követeli: bo­csássák szabadon J. Perezt és J. Masserát, az Uruguayi Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának titkárait, minden uruguyai kommunistát, L. Se­­regnit, az U­ruguayi Széles Front elnökét és más demokratákat, A. Maidant, a Paraguyai Kommu­nista Párt elnökét, M. Sóiert, a Paraguyai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát és a többi paraguyai hazafit. A kongresszus erélyesen tilta­kozik az Argentínában, Brazíliá­ban, Guatemalában, Haitiban folytatott megtorlások és terror ellen, s követeli, hogy ezeknek vessenek véget.­ A kongresszus támogatja mindazokat, akik síkra szállnak Spanyolország és Indonézia né­peinek igazságos ügye mellett. Támogatja továbbá a Dél-Afri­kai Nemzeti Felszabadító Moz­galom résztvevőit, a palesztinai hazafiakat, akik népüknek azért a szent jogáért harcolnak, hogy saját független államot teremt­hessen. A kongresszus erélyesen el­ítéli a kommunisták — a béke és a népek biztonságának követ­kezetes védelmezői, a dolgozók érdekeiért, az emberiség jobb jövőjéért folytatott küzdelem legönfeláldozóbb harcosai­k ül­dözését és a velük szemben al­kalmazott diszkriminációt. A kongresszus legteljesebb támo­gatásáról biztosítja a forradalmi felszabadító mozgalom meghur­colt résztvevőit és hőseit, test­véri üdvözletét küldi nekik. A kongresszus támogatja és helyesli Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának azt a javaslatát, hogy Moszkvában állítsanak emlékművet a nemzetközi­ kom­munista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom hőseinek, azoknak az önfeláldozó harco­soknak, akik a nép boldogulásá­ért, az osztályellenességgel ví­vott harcban vesztették életü­ket. A kongresszus felhívja a vi­lág összes kommunistáit, vala­mennyi ország dolgozóit, a tár­sadalmi és a politikai szerveze­teket, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be abba a harc­ba, amelynek célja, hogy meg­szüntesse a haladás, demokrácia és szocializmus élenjáró erői el­leni terrort és megtorlást, s ki­szabadítsa a reakció valamennyi foglyát. Az SZKP a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségének népei a jövőben is töretlenül követik a nagy és nemes célo­kért küzdő harcostársak iránti tevékeny szolidaritás lenini ha­gyományait, mindenkor hűek lesznek a proletár internaciona­­lizmus ügyéhez” — hangsúlyoz­­za a nyilatkozat. (Folytatás a 2. oldalon)­­ Teljes egészében helyesli a párt Központi Bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét.© Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat­­a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottsága beszámolójában. Az SZKP XXV. kongresszusának nyilatkozata A kongresszus küldöttei tapssal fogadják Brezsnyev elvtárs vitazáróját

Next