Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉV MEGYEI TANÁCS LAPJA JANUÁR 1., SZOMBAT Á1A: 1,00 forint DEMÉNY GYULA FELVÉTELE Világ proletárjai, egyesüljetek! HÍPÚJSÁG XXXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Boldog új évet kívánunk lapunk minden kedves olvasójának! Küzdelmes esztendő Ha most az esztendő fordulóján a családok leltárt készítenek, számba veszik hogyan is zárták az 1976-os esztendőt, nem csalódnak. Elképzeléseik, terveik rendre megvalósultak. Esetenként legfeljebb véletlen- szerű elemek keresztezhették a számítást, a társadalmi, gazdasági realitások nem. Gyarapodtunk szellemiekben, anyagiakban. Gyarapodott nagyobb családunk is, a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei megvalósultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei hely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Üzletek, rendelőintézetek, új metróvonal a fővárosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Többnyire a XXI. század — gyermekeink és unokáink — igényeit is kielégítik majd ezek az alkotások. Megdolgoztunk értük és most bennünket szolgálnak. A leltár, a számvetés azért mégsem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdelmesebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozatkészséggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. Legyenek hát a sikerek és a nagyobb örömök a továbbhaladáshoz szükséges feltöltődés forrásai."* Joggal állapíthatta meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei”. Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elkészítése során eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk, hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci cserearány-változások megdrágították és tartósan megdrágítják gazdaságunk „üzemeltetési”, fejlesztési költségeit. Az importált energiahordozók, nyersanyagok ára sokkal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermékeké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadásait. Az egyensúly helyreállításának valamennyi lehetséges módozatát számba vettük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását — a fogyasztást és a beruházást — nem csökkenthettük drasztikusan, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásokból a túlköltekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalmazódott az a stratégia, amely lehetővé teszi a gazdasági egyensúly helyreállítását, a töretlenül dinamikus fejlődést, úgyhogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a korábbi éveknél szerényebb mértékben, de tovább növekedhetnek. Ez a stratégia 1976-ban a számítottnál is, a vártnál is kedvezőtlenebb körülmények között kiállta a próbát. A gazdasági munkát az óesztendőben alapvetően két körülmény nehezítette. 1. A világpiaci cserearányok nem javultak, a tőkés konjunktúra lanyhasága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült kellő mértékben. 2. A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaság terméseredményeire, csökkentette az exportárualapokat, és a zöldség-, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gondokat, a fogyasztói árak színvonalát, így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv valamennyi előírását teljesíteni A mezőgazdaság termelése nem növekedett, hanem csupán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése pedig elmaradt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszeripari termelés visszaesése, és részben a hazai, illetve a külföldi értékesítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelkedett a tervezett mértékben, a lakosság reáljövedelme 1976-ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit. Mért értékelhetjük mindezek ellenére mégis kedvezően az óesztendő munkáját? Mert a gondok, a nehézségek ellenére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés, a gazdálkodás hatékonysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelésnövekedés kizárólag a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Főként a központi fejlesztési programok és részben a vállalati, üzemi kezdeményezések hatására korszerűsödött a termelés szerkezete, összetétele. Az ország pénzügyi helyzete,, a vállalatok költségvetési befizetése a terveknek megfelelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importtakarékosság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyították: terveink helyesen körvonalazzák a kibontakozás útját, jó irányban haladunk, csupán a tempót kell gyorsítani. Kezdeti eredményeink meggyőzően jelzik a szocialista tervgazdálkodás fölényét, a KGST-országok összefogásának előnyét. És bizton hihetjük, hogy a jövőben képesek leszünk törés és nagyobb zökkenők nélkül fejleszteni gazdaságunkat, emelni az életszínvonalat, felzárkózni a világgazdasági változások diktálta új, magasabb követelményekhez. Tennivalóink sokrétűek, feszesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljainak elérésében. Az új évben valamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző esztendő lemaradásait, hogy 1976—1977- es időarányos feladatok minél teljesebben megvalósuljanak. De változatlanul nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények kielégítése a feladat. „Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei üléséről kiadott közleményben —, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci, igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával a pénzzel és az idővel.” Szervezett, fegyelmezett, végrehajtásra, felelős közgondolkodásra, alkotó kezdeményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgazdaságunk nemzetközi versenyképessége küzdelemben és eredményekben gazdag óesztendő után most boldog új évet kívánunk egymásnak. Bort, búzát, békességet! A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeledtük, bízunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldogulása áll. Kovács József :