Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
Fórum — Békéscsaba Békéscsabát kedvelő közlekedésföldrajzi helyzete, jelentős gazdasági és társadalmi szerepe alapján a kormány 1971-ben felsőfokú ellátási központtá nyilvánította. A kormánynak ez a Békéscsabát is érintő településhálózat-fejlesztési koncepciója hosszú távra szólóan meghatározta a megyeszékhely helyét és szerepét. A város mindazokkal az adottságokkal, amelyek e funkciók maradéktalan ellátásához szükségesek, távolról sem rendelkezik. Létrehozásuk csak hosszú évek dinamikus és tervszerű városfejlesztésével biztosítható. Annál is inkább, mert az indulási alap is jóval szerényebb, mint más, hasonló szerepkört betöltő városoké. Az állampolgárok nagy többsége a látható, könnyebben észrevehető dolgok alapján hasonlít. Ez az összehasonlítás más megyeszékhelyekkel, felsőfokú ellátási központokká nyilvánított településekkel egyelőre még hátrányos Békéscsabára. Annak ellenére, hogy sok minden történt a nivellálódás érdekében, még végtelenül sok a teendő és nem is egy ötéves terv feladata. A szemlélődő, a városba idelátogató elsősorban a még sok alacsony, piros cserepes házakat látja, vagyis a földszintes kisvárost, de már lépten-nyomon találkozik a kialakuló modern város nyomaival: a növekvő lakótelepekkel, a szembeszökő toronyházzal, az épülő áruházakkal. Ami viszont láthatatlan , a város lakói számára annak idején és még most is bosszúságot okozó volt, s könnyen is felejtődik —, az a sok millió forintos érték, amely a föld alá került és kerül: a csatorna, a vízvezeték, a gázhálózat és sok más egyéb. Egy új város építését kezdeni szinte a föld alatt kell, s ez csaknem annyiba kerül, mint ami a föld felett épül. Az előbbi nélkül azonban nem épülhet az utóbbi. Gyakran ebből ered a , kétségtelenül indokolt türelmetlenség mellett a nagyobb számú jogtalan türelmetlenség. Egykoron századok kellettek egy város felépítéséhez, most néhány ötéves terv új települést varázsol a régi helyére: jobbat, talán szebbet, de kiemelt feladatainak ellátására mindenképpen sokkal alkalmasabbat. Jogos igénye a városi tanácsnak — ezt a hatalmas munkát irányító testületnek —, hogy a város, a me gye lakói ismerjék és elismerjék azt az erőfeszítést, amely ezért a célért folyik, hogy ítéleteikben reálisak, a megvalósításban segítőkészek legyenek. A városfejlesztéssel, Békéscsaba fejlődésével kapcsolatos kérdéseinkre dr. Lagzi György, a városi tanács terv- és munkaerő-gazdálkodási osztályának vezetője adott felvilágosítást. Milyen lehetőségekkel indult Békéscsaba az ötödik ötéves tervidőszakban városfejlesztési elképzeléseinek megvalósításában? Azok a hátrányok, amelyek jellemzőek Békéscsabára, más, azonos feladatkörrel rendelkező városokhoz, illetve ezek átlagához viszonyítva, már a negyedik ötéves terv során is csökkentek. A jelen ötéves terv célkitűzései között ezek további mérséklése, illetve megszünteté-se szerepel. Ezek valóra váltásához szükséges anyagi eszközök — a korábbi évekhez képest — sokkal nagyobb mértékben állnak rendelkezésre. A most megvalósítandó beruházások értéke csaknem kétszer akkora, mint az előző tervciklusban volt. Ennek igazolásául — csak a legfontosabbakat érintve — ágazatonként a következőket említhetem: A szocialista ipar fejlesztésére a rendelkezésre álló fejlesztési alapunk ötvenegy százaléka jut. Az ipari vállalatok fejlesztésüket rekonstrukcióval, korszerűbb technikai eszközök beállításával hajtják végre. A tervidőszak alatt néhány vállalat új telephelyének kialakítása is megkezdődik. A város általános rendezési terve a szükséges ipari területeket és azok fejlesztési lehetőségét biztosítja. Ilyen a kialakuló északi iparterület, ahol már jelenleg is több ipari üzem működik és ahová megkezdi kitelepülését — többek között — a HAFE, az állami építőipari vállalat. A szolgáltatóipar a személyi szolgáltatás színvonalát a megépült és épülő lakótelepeken végrehajtott hálózatbővítéssel emeli. A mezőgazdaság a tervidőszakban rendelkezésre álló fejlesztési összegből kilenc százalékban részesül. A város nagy kiterjedésű közigazgatási területén folyó mezőgazdasági termelés ennek következtében is egyre iparibb jellegűvé válik. Békéscsaba továbbra is országos jelentőségű élelmiszer-gazdasági, ipari központ marad. A jelenlegi specializálódás tovább tart. A kedvező természeti és közigazgatási adottságok következtében növekszik a zöldségtermelés. A közúti közlekedés és hírközlés területén szintén jelentős változásokkal számolhatunk. Az átmenő és célforgalom szétválasztásának megoldásán túl, a mainál jóval nagyobb belső forgalom lebonyolítására kell alkalmassá tenni a város úthálózatát. A tervidőszak legjelentősebb feladata a Békéscsabán átvezető főutak korszerűsítése, a tervezett terelőutak (Petőfi, Jókai, Orosházi, Bartók Béla, Bánszki, Bajza utcák) kiépítése. Átépítésre kerül a városban a Szabolcs utca, Lencsési út, István király tér, Szabadság tér és a Luther utca. A tervidőszakban épül meg a posta új forgalmi épülete és megkezdődik a műszaki épület kivitelezése is. A kereskedelmi létesítmények további bővítésére is sor kerül. Megépül a FÜSZÉRT nagy alapterületű raktárháza, az Univerzál-áruház, a szövetkezeti bevásárlóközpont és egy vendéglátóegység is. . A lakás- és kommunális ellátás javítása kiemelt feladatunk. Az öt év alatt épülő lakások száma megközelíti a négyezret. Ezekhez mintegy ötszáz óvodai és, százhúsz bölcsődei férőhely épül, valamint a lakosság anyagi támogatásával több iskolai tanterem. A József Attila-lakó- telepen orvosi decentrum létesül, épül a 310 ágyas új kórház, valamint a mentőállomás. A város jobb vízellátásáért tovább folyik a makkosháti vízmű építése, az új ivóvízvezeték fektetése Békéscsaba—Újkígyós között. Befejeződik a szennyvízcsatorna-hálózat rekonstrukciója és üzembe áll a 14 000 köbméteres teljesítményű mechanikai szennyvíztisztító telep, s megkezdődik a biológiai derítő építése is. A tervidőszak végén kezdődik az építése a megyei könyvtárnak, a sportcsarnoknak. Ekkorra várhatók az új városközpont kialakítására irányuló kezdeti lépések is. A város öt évre szóló fejlesztési tervének fő vonalait érzékeltető bemutatása után jogosnak tűnik a tájékozódás igénye az ez évben megvalósuló feladatok iránt. A közvetlen érdeklődés a lakosság részéről is elsősorban erre irányul. Mire számíthatunk ez évben? Év végére majdnem annyi lakás épül fel Békéscsabán, mint amennyi a negyedik ötéves tervben összesen. Ezek közül 444 állami, illetve tanácsi, több mint 400 pedig OTP-értékesítésű lakás. Ezek a József Attila-lakótelepen, a volt dohánybeváltó területén, a Kisszík utcában, a Trefort utca sarkán épülnek. A József Attila-lakótelepen megkezdődik egy 60 férőhelyes bölcsőde, egy 150 férőhelyes óvoda, egy 16 tantermes általános iskola építése is. Az iskola kivételével, az idén ezeket átadják. De 75 férőhelyes óvoda épül a Tompa és Szegfű utca sarkán, a 120 férőhelyes ált. iskolai kollégium pedig tanévkezdésre beköltözhető állapotban lesz. Az 5—6. számú iskolánál folytatjuk a tornaterem építését és 8 tanterem létesítéséhez is hozzákezdünk az idén. Év végére elkészül a makkosházi vízmű, decemberre lefektetik a Békéscsaba—Újkígyós közötti ivóvízvezetéket. Az Orosházi úton a szennyvízcsatorna rekonstrukcióját végezzük el és megkezdjük a Luther utcában a szennyvízcsatorna építését. A városon áthaladó közlekedési útszakaszok építése még az idén befejeződik. A Bartók Béla út Petőfi utcától a vasút felé eső részének és az Orosházi útnak a korszerűsítéséhez is hozzáfoghatunk. Kialakul a Dózsa György út—Szabadság téri csomópont; az Élővíz-csatorna Bánszki utcai hídját felújítják, hogy a megnövekedett forgalomnak megfeleljen. A jelenlegi városközpont szabad területeinek egységes elv szerinti kialakítása kapcsán elsőnek a Kossuth és István király tér kiképzésére kerül sor: pihenőparkot létesítünk ezeken a helyeken. Elkerülhetetlen és a városfejlesztés érdekében szükséges is, hogy évente egyre több régi lakást szanáljunk, hiszen ezek helyén épül fel a megfiatalodó Békéscsaba. Idén is folytatódnak a szükséges kisajátítások. A Tanácsköztársaság út és Sallai utca által határolt területen épül fel az új 5000 négyzetméter alapterületű szövetkezeti bevásárlóközpont, a Gyóni Géza utcában a KPVDSZ, művelődési otthon és filmszínház, az Irányi utca és Csaba utca által közrefogott területen pedig lakások épülnek. Jó dolog, hogy ma már általános érvénnyel mondhatjuk, a települések lakói, szerte az egész országban, nem nézik tétlenül a településfejlesztési törekvéseket, hanem aktívan, önkéntes munkával kiveszik a részüket ebből. Békéscsabán is évről évre nő az így elvégzett munka. A településfejlesztési tervekben joggal szerepel ilyen tétel: megvalósul társadalmi munkában. Mit mondhat erről a megyeszékhely vonatkozásában? A növekvő társadalmi aktivitás a városhoz való kötődés egyik csalhatatlan megnyilvánulása. Nemcsak szavakban kifejezett azonosulásról van szó, hanem a közös érdeket szolgáló feladatok együttes megoldásáról. Erre a tettrekészségre már tervezni is lehet. Társadalmi munkában kívánjuk — többek között — megvalósítani a Lázár utcában tervezett játszóteret, az ifjúsági sportpálya továbbépítését, a pósteleki pihenőparkban a legszükségesebb egészségügyi és egyéb létesítményeket, berendezéseket, a város különböző területein a csapadékvíz-elvezető árkok karbantartását, felújítását, az 5—6. általános iskola tornacsarnokának továbbépítését és a már hagyományosnak tekinthető, az egész városra kiterjedő nagytakarítást. Lehetőségünk a fejlesztési célkitűzések vázlatos ismertetésére szorítkozhatott csak. Dr. Lagzi György osztályvezető hosszan sorolta volna még a reális, anyagilag is megalapozott terveket, elképzeléseket. Úgy véljük azonban, hogy a leírtakból is határozottan kirajzolódik a városfejlődés egyre erősödő dinamikája, amelynek révén évről évre teljesebbé váló lehetőséggel lesz képes megfelelni Békéscsaba is a felsőfokú ellátási központ funkcióból reá háruló feladatoknak. Az elvégzendő munka még nagyon sok. Azonban a tervszerűség, a város lakóinak növekvő törődése, a bővülő anyagi lehetőségek egyre gyorsabban képesek koptatni a történelmileg örökölt lemaradást. — — Eleki művelődési mozaik Április 16-án találkoztak Eleken a művelődési házban a gyulai járás klubjainak fiataljai. Ez alkalommal az ismerkedés, szórakozás mellett klubmódszertani előadásokat hallgattak, klubműsorokat néztek a résztvevők. A különböző érdeklődési köröknek megfelelően olyan szakemberekkel, művészekkel találkoztak a fiatalok, mint például Ladányi Mihály költő, Mladonyiczky Béla szobrászművész és Takács Győző grafikus. A találkozó sikerét az eleki művelődési ház ifjúmunkás klubja biztosította. Gondos házigazdaként készítették elő a rendezvényt, forgatókönyvben rögzítették a tennivalókat. A klubtalálkozón nagy sikert aratott műsorával az eleki gimnázium pinceklubja, a sarkadi területi ifjúsági és Radnóti Ifjúsági Klub, valamint az újkígyósi területi és a kétegyházi mezőgazdasági szakiskola klubja-A közművelődési vetélkedőre benevezett eleki brigádok lelkes felkészülésük és a helyi művelődési ház előkészítő munkájának eredményeként az elődöntőkön figyelemre méltó helyezéseket értek el. A MEDOSZ szervezésében Gyulán megrendezett elődöntőn a kosárfonó üzem Petőfi Sándor Szocialista Brigádja, a KPVDSZ által megrendezett elődöntőn az ÁFÉSZ ABC-áruház Petőfi Sándor brigádja szerepelt igen kiválóan. A Dél-Békés megyei Tsz-szövetség szervezésében azeleki művelődési házban megtartott vetélkedő első helyezettje a helyi Lenin Tsztilián György nevét, második helyezettje a Majakovszkij nevet viselő szocialista brigádja lett. Az eleki művelődési események egyik jelenlegi hasznos része az, hogy a helyi nemzetiségi néptáncegyüttesnek Nistor Vioril aradi koreográfus román néptáncokat tanít be. Az együttes folyamatosan készül új műsorszámokkal. A nemzetiséglakta település Röpülj páva körének német csoportja április 24-én és 25-én Szekszárdon vendégszerepel, ahol részt vesz egy országos gálaesten. A fellépést ismeretszerző kirándulással kötik egybe: Szekszárd, Kecskemét, Dunaújváros nevezetességét tekintik meg. Április 27-én az Ifjú zenebarátok hangversenyén az eleki diákok a romantika mestereinek kiemelkedő műveivel ismerkednek, 28-án pedig az ifjúmunkás klub ünnepélyes keretek között átveszi a KISZ KB aranykoszorús klub kitüntető oklevelét Április 30-án a fiatalok fáklyás felvonuláson vesznek részt, amelynek befejező akkordjaként este 8 órától a Tolcsvay-együttes műsoros, táncos rendezvényt tart. A művelődési ház művészeti csoportjai egyébként már hetek óta nagyban készülnek a május 1-i majálisra, így a német és a román Röpülj páva kör, a magyar és a román gyermek tánccsoport, a citerazenekar, s a néptáncegyüttes. Nagy érdeklődésre tart számot az ifjúmunkás és a tizenévesek klubjában a május 4—5- re tervezett előadás. Ezt „Élményeim, emlékeim Elekről” címmel Nyisztor György, a művelődési ház igazgatója tartja. Május 6-án este fél 8-tól a megyei Jókai Színház a „Ma éjjel megnősülök” című zenés vígjátékot mutatja be Eleken, május 7-én pedig a lökösházi Sygnus X 3 együttes szórakoztatja a fiatalokat. Május első felének programjához tartozik még az az egészségügyi előadás, amelyet május 9-én a Lenin Tsz nőbizottságának szervezésében tartanak a művelődési házban a tsz nőtagjai részére. Május 11-én az ifjúmunkás klubban műsort ad a Gyulai Harisnyagyár KISZ- szervezetének műkedvelő csoportja, s az esten — meghívott vendégként — részt vesz a helyi Lenin Tsz KISZ-alapszervezete. Május 15-én a gyulai járási KISZ-bizottság és a járási hivatal művelődésügyi osztálya szervezésében az eleki művelődési házban rendezik meg a járás Röpülj páva köreinek vetélkedőjét. Az irodalom, film és színház iránt érdeklődőknek Ladányi Mihály József Attila-díjas költő beszélt a művészetekről 8 ** * 1977. ÁPRILIS 24.