Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PflRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TIlNáCS LflpW 1977. JÚNIUS 1., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Lépések — előre! Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság Tegnap délelőtt Békéscsa­bán ülést tartott a megyei közművelődési bizottság. Na­pirendjén a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének elemzése, és a megyei nagyüzemekben folyó közművelődési tevé­kenység megvitatása szere­pelt. Művelődési intézményeink döntő többségében a pedagó­gusok és a népművelők egy­re tudatosabban dolgoznak a szűkebb lakóhelyük egységes, középtávú művelődési tervei­nek valóra váltásán. Kölcsö­nösen igénybe veszik egymás segítségét, egyeztetik az anyagi és szellemi erőket. Kevés­ olyan oktatási intéz­mény van, amelyben nem közművelődési felelős kezé­ben „futnak össze a szálak”, s így mindinkább szakszerű és szervezett az iskolán kívü­li művelődés irányítása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen a könyvtá­rakkal működnek jól együtt az iskolák. Szintén dicséretes a múzeumok munkája is: ki­állításaikkal, kiadványaikkal módszeresen hozzájárulnak a hazafias, internacionalista, művészeti neveléshez. A me­gyei moziüzemi vállalat 1971- ben vezette be az iskolamozi, később az ovimozi-elődáso­­kat. Ezeknek a látogatottsága négy év alatt megkétszerező­dött, s eléri a 90 ezret. Orszá­gos figyelmet érdemlőek a Jókai Színház gyermekelő­adásai. Hiba, hogy a felnőttoktatás terén nem sikerült lényege­sen előrelépni. A művelődési intézmények nem rendelkez­nek olyan formákkal és mód­szerekkel, melyek segítenék a tanulási kedv felkeltését, az iskolába járók felkészülését. A feladatok közé tartozik az ifjúsági és gyermekolvasók számának növelése, a megyei film- és eszköztár gyakoribb igénybevétele. A jövőben tovább erősítik a folyamatos művelődés fel­tételeinek megteremtését, a közművelődési felelősök tájé­koztatását, továbbképzését. A második napirend meg­vitatásához — rendhagyó mó­don — a megyei tanács ipari osztálya készített beszámolót, mégpedig hat Békés megyei nagyüzemben végzett felmé­rés alapján. A tájékoztatóhoz Bárdi István osztályvezető­helyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést. Üzemeink mindegyikében nagyon helyesen­­ a fel­nőttképzésre fordítják a leg­nagyobb figyelmet, amikor a közművelődésről esik szó. Sok helyen folyik kihelyezett általános iskolai, valamint szakmunkásképzés. A to­vábbtanuló dolgozókat nem­csak vizsgájukig támogatják, a Békéscsabai Konzervgyár­ban például fizetésemeléssel is elismerik a tanulást. Akad még jó példa a tégla- és cse­répipari vállalatnál is: a közvetlen munkahelyi veze­tőknek munkaköri kötelessé­ge a közművelődés segítése. Nagy gondja a vállalatok­nak egyrészt a munkahelyek szétszórtsága, másrészt a be­járók tanulásba, művelődés­be való bevonása, összegezve megállapítható, hogy a kü­lönféle határozatok óta a gaz­dasági és társadalmi vezetők nagyobb felelősséggel vesz­nek részt a közművelődési munkában és ez intézkedése­ikben is tükröződik. A bizott­ság a vita során több javas­latot tett, egyebek közt fel­hívta a figyelmet arra, hogy az üzemek a rendelkezésre álló anyagi kereteiket konk­rét célokra bocsássák, a lakó­helyi, illetve üzemi kultúrház rendelkezésére. A bejelentések keretében elmondták, az Országos Köz­­művelődési Tanács másfél millió forinttal járul hozzá különféle megyei művelődési feladatok segítéséhez. F. I. Gépesítési konferencia kezdődik A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület rendezésében június 7-én kétnapos orszá­gos mezőgazdasági gépesíté­si konferencia kezdődik Sopronban. A tanácskozásról kedden sajtótájékoztatót tar­tottak a rendező bizottság tagjai az agrártudományi egyesületben. A tanácskozáson a szarvas­­marhatartás gépesítésének kérdéseit vitatják meg a résztvevő agrár­szakemberek. A téma annál is inkább ak­tuális, mert jelenleg a szarvasmarhatelepeknek mindössze 20 százaléka kor­szerűen felszerelt, gépesített, ezeknek többsége az elmúlt öt­ évben épült. Külön témakörben lesz szó a számítógép alkalmazásá­nak előkészületeiről az in­tenzív szarvasmarhatartás­ban. Az elhangzó 40 előadás közül több is a fejés kérdé­seivel foglalkozik majd. A ta­nácskozáson azokat a meg­oldásokat keresik, amelynek alapján a fejőgépek hazai gyártása is megkezdődhet. Országgyűlési ipari bizottsági ülés A hosszú távú fejlesztési koncepciót valóra váltva a vaskohóipar egész területén javul majd a munkavéde­lem, kedvezően változik a gyártmányok minősége és választéka, javul a termelés struktúrája, megszüntetik, il­letve minimálisra csökkentik a gazdaságtalan termékek termelését — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A Gorjanc Ignác elnökletével megtar­tott tanácskozáson a bizott­sági ülés másik napirendi pontjaként Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket az állami vállalatokról szóló törvény megalkotásának elő­készületeiről. KGST-megbízottak tanácskozása L——IHIl——­I—Mf—K­li—i MM—i ■W—aKli»KHüllMi « Tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán kezdődött meg a KGST mezőgazdasági állan­dó bizottsága referencia la­boratóriumi megbízottainak második tanácskozása. A nemzetközi tudományos esz­mecsere három napig tart. A­ munkában részt vesz a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Magyar­­ország, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Lengyelor­szág és Mongólia küldöttsé­ge. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitón — amelyen jelen volt dr. Dénes Lajos, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályveze­­tője, dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese és Aracz­­ki János, a békéscsabai Vá­rosi Tanács elnöke , dr. Szabó István, Magyarország meghatalmazottja, a tanács­kozás elnöke köszöntötte az eszmecsere résztvevőit. El­mondta egyebek között, hogy a nemzetközi ülés célja: szé­lesíteni az együttműködést a műszaki és tudományos mun­kában, fokozni az állategész­ségügyi kutató tevékenysé­get. Javítani az állatbetegsé­gek legfejlettebb kórjelzését, elősegítve az állategészség­ügyi védekezést, rendszabá­lyozást. Szólt arról, hogy legtöbb referencialaborató­rium a KGST-államokban 1975-ben kezdte meg a te­vékenységét. Ugyanabban az évben rendezték meg Szófiá­ban a meghatalmazottak el­ső tanácskozását. Az ott el­fogadott munkaprogram alapján a békéscsabai ta­nácskozás feladatául tűzte, hogy beszámoljon a referen­cia laboratóriumok eddigi munkájáról, tudományos ku­tatási eredményeiről, ta­pasztalatairól és természete­sen a gondokról is. A három­napos tudományos eszmecse­re feladata megtárgyalni a további feladatokat, s az eddigi tapasztalatok alapján javaslatot tenni a résztvevő országok együttműködésének továbbfej­lesztésére. Ezt követően dr. Dénes La­jos MÉM-főosztályvezető üdvözölte a nemzetközi ta­nácskozást, hangsúlyozva: öröm számunkra, hogy en­nek a fontos tudományos szimpozionnak hazánkat, il­letve Békéscsabát választot­ták. Végül Araczki János, a bé­késcsabai Városi Tanács el­nöke a megye és a város ve­zetőinek nevében köszöntöt­te a meghatalmazottak ta­nácskozását, s adott rövid is­mertetőt Békés megye és Bé­késcsaba múltjáról, jelené­ről. B. J. Dr. Szabó István, a tanácskozás elnöke köszönti a résztvevőket Fotó: Veress Erzsi A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tavaly 27 millió forintos költséggel korszerűsítette és bővítette poligonüzemét. Január 2-án megkezdődött az üzemszerű gyártás, s így már az idén változatosabb lakótelepek készülnek. Minderről tu­dósítás olvasható az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Július 1-től kötelező a biztonsági öv Már csak egy hónap a „türelmi idő” — július 1-től hazánkban is általánosan kö­telező lesz a biztonsági öv használata a gépkocsiforga­lomban. E téma kapcsán — és a korábban született KRESZ-módosításokat ele­mezve — kedden tudomá­nyos ülést rendezett az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács az Igazságügyi Or­vostani Intézet budapesti központjában. A napirenden egyetlen té­ma szerepelt: a biztonsági öv használata a tudományos kísérletek, statisztikai elem­zések a közúti közlekedés­­biztonság, a nemzetközi ta­pasztalatok tükrében. Dr. Somogyi Endre professzor, az Igazságügyi Orvostani In­tézet igazgatója megnyitójá­ban felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Magyarországon az utóbbi években 26—28 ezer olyan közúti közlekedési bal­eset történt, amely személyi sérüléssel járt. Évenként mintegy 1400 ember hal meg e balesetek következté­ben. Mindenképpen társa­dalmi jelentőségű tehát, hogy a biztonsági öv köte­lezővé tételével is igyekez­zünk megelőzni a közlekedé­si baleseteket. Mint a tanácskozáson szó esett róla, rendkívül széles körű közlekedésbiztonsági megfigyelésekre, tudományos felmérésekre alapozták a biztonsági öv kötelezővé té­telét. Kimutatták, hogy a balesetek száma az öv álta­lános használatával körülbe­lül felére — a halálos ki­menetelű sérüléseké még en­nél is nagyobb mértékben — csökkenthető. A biztonsági öv használa­tától valójában csak akkor várható pozitív eredmény, ha mindenki betartja a jog­szabályt, s mindenki megér­ti: nemcsak saját életét, ha­nem a mellette és a mögöt­te ülőét is védi az öv. I Diákok nyári munkavállalása A nyári szünidő közeled­tével a diákok mind többet gondolnak a vakációra, amelynek — sokuknál — szerves része a hosszabb-rö­­videbb ideig tartó munka is. A pályaválasztásban is je­lentős szerepet játszó szün­idei munkával kapcsolatban a jogi szakemberek felhív­ják a figyelmet a munka­ügyi és az oktatási miniszter két éve kelt együttes utasí­tására, amely szabályozza a tanulóifjúság szervezett szünidei foglalkoztatását. Az iskolákban általában már ismert, hogy milyen munkahelyek várják a diá­kokat a nyáron, s a gyere­kek többsége is döntött, dol­gozik-e egy vagy két hetet. Fontos azonban tudni, hogy a nyári szünidőben a tanu­lóknak legalább négy hetet pihenéssel kell tölteniük, a javító vizsgára utalt általá­nos és középiskolások pedig nem vállalhatnak munkát. A diákok nyári foglalkoz­tatásához az iskola által ki­állított munkavállalási enge­dély szükséges, a 16 éven aluliaknak azonban a szü­lő, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulását is fel kell mutatniuk. A 14. életévüket betöltött és az általános iskolai tanul­mányaikat befejező gyere­kek, a középiskolások, vala­mint az egyetemi és főisko­lai hallgatók munkaideje azonos a vállalatnál rendsze­resített munkaidővel. Nincs azonban akadálya annak, hogy a fiatalokat ennél rö­­videbb munkaidőben foglal­koztassák. A munkabért egyenként, a végzett munka arányában, az adott munkakörre, illetve az adott munkára érvényes bértételek alapján kell el­számolni. A vállalatok a többi dolgozóhoz hasonlóan kötelesek biztosítani az egyéb juttatásokat is, például az üzemi étkeztetést vagy a munkaruhát. A cél az, hogy a gyer­mek személyisége kiteljesed­jék. A munkahelyek is ve­gyék tekintetbe az életkori sajátosságokat és azt, hogy a tanulók irányítást, felügye­letet, segítséget igényelnek.

Next